Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. október 3.

A Francia Kommunista Párt törvényhozóinak nyilatkozata

Munkástüntetések Franciaországban

Párizs (MTI.) A francia parlament összülése alkalmából a Francia Kommunista Párt képviselői és szenátorai Jacques Duclos elnökletével megvitatták a kül- és belpolitikai helyzetet.

Az ülésről kiadott közleményben örömüket fejezik ki afelett, hogy Hruscsov amerikai utazása és a világ első szocialista országának rendkívüli tudományos sikerei a béke nagy győzelmét jelentik.

A kommunista képviselők és szenátorok megállapították, hogy az afrikai népek függetlenségi mozgalmának fejlődése hatalmas csapásokat mér a gyarmatosítókra.

Franciaországban a tömegek egységének nagy lehetőségei alakulnak ki, a közlemény rámutat^ hogy a de- gaulleista külpolitika akadályokat akar emelni a nemzetközi enyhülés elé azzal, tuimiiiiHimimiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiimiiiiiii

N, Sz. Hruscsov

elutazott

Vlagyivosztokból

Vlagyivosztok (TASZSZ). Nvikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának oisö titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán reggel elutazott Vlagyivosztokból .

A vlagyivosztokiak ezrei kisérték ki Hruscsovot a repülőtérre. (MTI)hogy bátorítja a bonni re- vansvágyókat a berlini kérdésben, s azzal, hogy atombombát akar felrobbantani a Szaharában. A francia gyarmatosítók örökössé teszik a háborút Algériában, annak ellenére, hogy az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának válasza lehetőséget ad az azonnali tárgyalásokra a béke megteremtése végett

Ismét elhalasztották a bonni parlament külügyi vitáját

Bonn (ADN.) A nyugatnémet szövetségi gyűlés elnöke kedden — most már harmadszor ismét elhalasztotta a parlamenti külügyi vita megtartását. Az eredetileg júniusra tervezett, majd október 22-re halasztott külügyi vitát november 5-ére tűzték ki.

Legutoljára 1958 júniusában volt külpolitikai vita a boni parlamentben. (MTI.)

Herfer sajtóértekezlete

WASHINGTON (MTI). Her- ter amerikai külügyminiszter kedden sajtóértekezletet tartott, amelyen időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozott.

Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, Herter Hruscsov amerikai látogatását értékelve kijelentette, „rövid távlatban tekintve” úgy gondolja, hogy a megbeszélések „bizonyos fokig” enyhítették a feszültséget és lehetővé tették a két államférfinek, hogy jobban megismerjék egymást.

Ä csúcsértekezletről szólva Herter hangoztatta, hogy a kormányfői találkozó megtartásának, valamint az értekezlet időpontjának és színhelyének kérdéséről „más nemzetekkel kell tanácskozni” és amíg ez a folyamat nem zárul le, addig nem mondhat njabbat,

Az első űrhajós ugyanazon a pályán kerüli meg a Holdat, mint a mostani bolygóközi állomás

Miikor és hogyan fog az első ember feljutni a világűrbe? A kérdéssel elméletileg a magyar űrrakéta-szakemberek is foglalkoznak. Sinka József, a Magyar Űrhajózási I ntézőfaizottság titkára elmondotta, hogy a mostani rakéta azért előkészítője az ember űrutazásának, mert az embert szállító rakéta ugyanazon a pályán jut majd a Hold térségébe. Ezt a rakétát ugyanúgy fogják irányítani, mint a mostani Föld— Hold szputnyikot. Először ugyanis az ember nem szállhat le a Hold felületére, tekintettel arra, hogy ez túlságosan sok üzemanyagot igényelne. A leszállásnál a rakétát mintegy három kilométer másodpercenkénti sebes- , ségről nulla sebességre kel- f lene lefékezni, hogy épségben szálljon le a Holdra. A Holdról az elinduláskor ugyanilyen sebességre kell a rakétát felgyorsítani, ami újabb üzemanyagot igényel. Ehhez ugyanennyi üzemanyagra van szükség, mint amennyit a rakéta a Földre való visszatéréskor használ, vagyis egy ilyen rakétának kétszer akkora súlyúnak is kell lennie, mint annak, amely csak megkerüli a Holdat és visszatér 5 a Földre. Ez a súlytöbblet az • egyik oka annak, hogy az I első embert szállító rakéta Z minden valószínűség szerint J meg fogja kerülni a Holdat, g

A Hold megkerülése em- * berrel azért is szükséges, ♦ mert az általa végzett felde- J rítő munka nélkülözhetetlen t lesz a Holdon való leszállás $ helyének kiválasztásában. Azt út 7—10 napig fog tartani és t ez idő alatt az űrhajósnak I nagy feladatokat kell megöl-1 dania. Arra is tekintettel kell I lenni, hogy a Hold felszínén I leszálló űrhajó emberi utasa * csak védőöltözékben, sőt | tankszerű járműben közle- X kedhet majd. Egy ilyen jár-X mű felszállítása az előbb ♦ mondottaknál még jobban I megnövelné a rakéta súlyát.? Az első embert szállító ra-f kéta lehetőséget nyújt arra, Z hogy az utas tudományosán | is kellőképpen felkészülve ♦ megfigyelhesse a Holdnak a ♦ Főidtől elfordult oldalát és ♦ erről olyan képeket készítsen, ♦ amilyeneket a rakéták egye- *

lőre ember nélkül nem tudnak produkálni.

Ez az utazás azonban nemcsak a Holdra való leszállást készíti elő, hanem hathatósan gyarapítja a tudomány ismereteit a Holdról. Elképzelhető, hogy ennek a rakétának az utasai kis szondákat bocsátanak le, amelyek segítségével megvizsgálják a Hold rendkívül ritka és kistömegű légkörének kémiai összetételét és tulajdonságait. (MTI)

Foglalkozott IJerter a berlini kérdéssel is. Kijelentette, a szövetségesek egyetértenek abban, hogy a berlini helyzet „rendellenes”- Hozzáfűzte azonban: az Egyesült Államok álláspontja szerint „még szükség van a megszállási rendszer fenntartására. „Amerika — mondotta — nem lát okot rá, hogy Németország újraegyesítése előtt módosítsa ezt az álláspontját.”

Egy kérdésre válaszolva a külügyminiszter azt állította, hogy a Hruscsov-Eisenhower megbeszéléseken „nem dolgoztak ki semmiféle tervet a berlini kérdés rendezésére.” Foglalkozott Herter az algériai kérdéssel is és megjegyezte: véleménye szerint a „legnagyobb mértékben” biztató az a mód, ahogyan De Gaulle legutóbbi javaslatát fogadták, különösen Burgiba tunéziai elnök „bátor és konstruktiv” magatartása.

A Cento-ról (a volt bagdadi paktum) Herter kijelentette, az Egyesült Államok gondos megfontolás „után úgy határozott, hogy nem csatlakozik teljes jogú tagként a szervezethez.

Amerika — mondotta — úgy véli, hogy jobban támogathatja a közép-keleti térség „nyugalmának fenntartását”, ha megőrzi „megfigyelői” minőségét.

Herter végül az amerikai külpolitikának az állítólagos szovjet kínai „nézeteltérésekre” vonatkozó ismert vágyálmaival foglalkozott. (MTI),

Ma: választás Angliában

Ma járul az urnák elé Anglia népe, hogy megválassza őfelsége parlamentjét. Az elmúlt egy hónapban fej-fej mellett haladt a két legnagyobb politikai párt, a kormányon lévő Konzervatív és az ellenzéki Munkáspárt a választók bizalmának megnyeréséért folytatott csatában. Ez a küzdelem csendesen kezdődött, hogy aztán egyre hevesebbé, egyre élesebbé váljék — bár lényegében mindkét olodalról hasonló eszközöket és érveket vetettek be.

A legjellemzőbb és legfontosabb frontot minden esetre a nemzetközi helyzet értékelése, a pártoknak a legutóbbi idők fejleményeivel kapcsolatos állásfoglalása képezi. Jellemző: mindkét párt az angol nép elemi erővel megnyilvánuló békevágyára építi propagandáját — és ezen a téren a konzervatívok nyilvánvalóan előnyösebb helyzetet élveznek. Macmillan angol miniszterelnök éveleji moszkvai útja volt ugyan az első „jégtörő” út, ezen a kemény fagyban hasított barázdán indult meg később az a nagyszabású diplomáciai forgalom a nemzetközi élet csendesebb vizei irányába, amely végül Hruscsov amerikai utazásával csúcsosodott ki. Macmillan természetesen nem mulasztja el hangoztatni beszédeiben, hogy „Ma már semmi akadálya sincs a csúcs- konferencia megtartásának” és természetesen azt sem felejti el hozzátenni: büszke rá, hogy „a csúcskonferenciához vezető utat a brit kormány nyitotta meg”.

Ámbátor Washingtonban, a Fehér Házban megcáfolták azt a brit kijelentést, hogy a csúcsértekezlet bejelentése csak napok kérdése, a konzervatívok számára nyilván annyira fontos ez az érv, hogy továbbra is fenntartották állításukat A Munkáspárt tehát nehéz feladat előtt áll — pápábbnak kell lennie a pápánál. Éppen ezért, mikor a választások bejelentése már a levegőben lógott Gaitskell és Bevan, a párt két „lea- derje”, vezetője sürgősen Moszkvába utazott, bebizonyítandó: ők még alkalmasabbak Macmillan-nál arra,

hogy Nagy Britanniát képviseljék az elkövetkezendő nemzetközi tanácskozásokon. Persze, a munkáspártiaknak ezen a téren vajmi sovány szerencséjük adódott: a világ azokban a napokban első helyen már az Eisenhower— Hruscsov találkozó esélyeit latolgatta, és nem csoda, hogy Angliában is kevesebbet beszéltek a Hruscsov—Gaits- kell megbeszélésről, mint a várható amerikai útrót

Ugyanakkor természetesen a Munkáspárt nem halasztotta el felhívni a figyelmet a konzervatív politika ellentmondásaira. Az ellenzék könnyű helyzetéből többször is elítélték őfelsége kormányának fegyverkezési programját, például Duncan Sandys hadügyminiszter Fehér Könyvéti amelyben Anglia nukleáris felfegyverzését próbálta igazolni.

A választási küzdelem finisében végül sokszor egészen személyes térre csaptak át a vádaskodások, habár Gaitskell és Macmillan nem említettek közvetlenül neveket beszédeikben. A konzervatívok azzal érveltek, hogy a munkáspárti vezetők már nyolc éve nem voltak kormányon, nem lenne gyakorlatuk a hatalmas brit birodalom irányítására. Ezzel szemben a labouristák a konzervatívokat egyszerűen a szuezi kaland pártjának nevezik, hevesen támadják Selwyn Llyod-ot, a brit külügyminisztert, aki Eden kormányában is külügyminiszteri tisztet töltött be.

Nem kevésbé heves vita folyik a két nagy párt között a belpolitikai kérdésekről is:

itt a munkáspártiak aktív szociális programmal állottak elő, amely tagadhatatlanul jelentős hatást gyakorolt az emberekre. A labouristák megígérték: ha kormányra jutnak, emelik a nyugdíjakat és bizonyos adópolitikai kedvezményeket is kilátásba helyeztek. A konzervatívok azzal vádolják a munkáspártiakat, hogy felelőtlenül ígérgetnek csupán, és ezen Ígéretek megvalósítása válságos gazdasági helyzetet eredményezne a szigetországban.

Látjuk tehát, hogy az éles küzdelem ellenére lényegében nincsenek alapvető ellentétek a két párt között, külpolitikai téren mindkettő programja azonos — legfeljebb mindegyik azt állítja, hogy e program végrehajtására, a nemzetközi feszültség csökkentésére ő méginkább alkalmas a másiknál A választási küzdelemnek tehát az a2 egyik döntő tanulsága, hogy ma már csak a feszültség enyhítésére irányuló politika lehet népszerű.

Ami a mai választások esélyeit illeti, nehéz lenne jóslásokba bocsátkozni A legutóbbi közvéleménykutatásokig a szavazatok várható aránya egyenlő volt. A választók körülbelül egyötöde, egyha- toda nem határozott még arról: melyik pártra szavaz — valószínűleg e réteg szavazatai határozzák meg a következő négy évre a brit politikai élet uralkodó pártját. A szavazók e részének befolyásolásáért folyt egészen az utóbbi órákig a küzdelem — hogy milyen eredménnyel, azt megtudjuk a holnapi napon.

B. D.

Nanfes-ban és St-IVazaire»ben kedden mnnkástantetések Toltak

A szakszervezetek közös felhívására ST-Nazaire-ben 15.000 dolgozó hagyta abba a munkát. — A város főterén megtartott taggyűlésen a munkaalkalmak biztosítását, a 40 órás munkahétre való visszatérést és a bérek emelését követelték.

Nantes-ban kedden délután megállt az élet. A gyárakban abbahagyták a munkát, a hivatalok és üzletek nagy részét is bezárták, a dolgozók követeléseivel való szolidaritás kifejezésére. Huszonöt- ezer munkás tüntető menetben vonult végig az utcákon, majd gyűlésen vett részt. A nagygyűlés határozatot fogadott el, amely szerint Nantes dolgozói tiltakoznak a kormány tókés politikája ellen. (MTIJ

Z A Magyar Mezőgazdaság közölte Tresser Pál mezőgazda♦ sági mérnök, a mezőhéki Táncsics Tsz főagronómusa cikkét. Az 2 írás nagyon hasznos, sok gyakorlati tapasztalatot összegez, s kü- t Ionosén az új tsz-ek elnökeinek nyújt számottevő segítséget. Az Z új tsz-ek vezetőinek és gazdáinak ajánljuk elsősorban tanulmányo- I zás céljából.

/ /

Őszi kalászosok termesztési eljárása a mezőliéki Táncsics Tsz-ben

i Z Mezőgazdaságunk nagy se- : Z regszemléje véget ért. A kiál- , Z lítás legnagyobb értéke az . I volt, hogy a látnivalók mel- . llett fő feladatának tekintette: .♦tanítani a mezőgazdasággal , t foglalkozókat. Volt bőven mit I megtanulni és hasznosítani a f ragy termések, jó tenyésztési , Z eredmények elérése érdeké- , Zben. A kiállításon szerepelt az ' z ország minden tájának leg- 1 Z iobb_ agrotechnikai módszere, lX melyet megtanulva ki-ki átültethet saját viszonyaira.

' t A mi termelőszövetkeze- ■ .tünk, bár őszi búzából, vala- , t mint őszi árpából termelési .♦ nagydíjat, lucemamagfogás- íjból I. díjat kapott és az ösz- ! Jszes növénytermesztési ered- '{ményekért elnyerte a földmfl- ; $velésügyi miniszter örökös

I vándordíját, mégis kíváncsian olvastuk, hogy a legjobb állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek hogyan érték el kimagasló eredményeiket,

[ j Növény 1955 1956 1957

'löszi búza 9.5 11.6 12.4

"ZÖszi árpa 16.0 16.0 17.4

)*

1Z Szembetűnő az 1958. évi ■X csökkenés, de méginkább az -.1959. évi kimagasló előreug- , Zrás. Az 1958. évi közismer- 11 ten mostoha, száraz-hideg ! t időjárás a legjobban kezelt {tábláinkat is tönkretette, ko- I molyt eredményt elérni nem - Z is lehetett. A kh-Ankénti ráfor- Közöttük kettőt sem lehet- egyformát találni- Minden 5 tájnak, körzetnek megvan a- maga sajátossága, amit ha : okszerűen alkalmaznak és 1 fejlesztenek, akkor nagy t eredményeket érhetnek eb i Egyre jobban beigazolódik az i a régi tény, hogy még egy- kisgazdaságra sem lehet uta- : sftásszerű sémát leírni. A ta■ laj állapota, az ottani körül- , mények és viszonyok adják

■ meg a „receptet”, de az biztos, hogy állandó érvényű té■ telekre fel lehet és fel is kell- hívni a figyelmet.

i Úgy gondolom, hogy jó

■ ügyet szolgálok, ha röviden

■ leírom, milyen módszerrel ér■ tűk el a kiállításon bemuta■ tott eredményeinket, hogyan ! végzi termelőszövetkezetünk

■ az ez évi őszi munkákat.

) Az utolsó öt év alatt őszi- búzából és őszi árpából ter- l méseredményeink állandó és . biztos emelkedést mutattak,

1958 1959 5 éves átlag

i 11.2 18-28 12.5

t 12.5 21.89 16.8

i dítás mintegy 1200—1300 fo- > rint. Az 1958-as gazdasági év- ben mázsánként 110 forintos- önköltségi árat, míg 1959-ben ; a kh-kénti 1371 forint ráfor- t dítás mázsánként 75 forint- önköltségi árat eredményezett. : ügy gondolom, hogy ezekhez- a számokhoz nem kell külön

magyarázatot fűzni, a holdan- kénti nagy terméseredmények elérhetővé teszik másik célunkat, az önköltség minél kisebbre történő leszorítását.

Az 1959-es évben volt úgynevezett „Botond” parcellánk is, amivel az volt a célunk, hogy egy egységnyi területnek előzetes tápanyagvizsgálat után adjunk meg minden szükségest, hogy meggyőződhessünk: milyen termésátlag érhető el a mi vidékünkön. A termésátlag a következőképpen alakult a „Botond” parcellán:

őszi búza 200 kh 20.20 q/kh Őszi árpa 100 kh 30.25 q/kh

Természetesen ezt az eredményt még nem lehetett általánosítani, hiszen nem áll rendelkezésünkre annyi speciális erő-, főleg munkagép, műtrágya, növényvédőszer és talajaink tápanyagtartalma általában nincs olyan szinten, hogy ezeket az eredményeket nagy általánosságban mindenütt el tudnánk érni. Mégis azt hiszem, hogy nagyüzemi kísérleteink hasznos tapasztalatokat nyújtanak a gabona termesztéséhez. Ez alkalommal az őszi gabona termesztésének hat fő kérdésére kívánok rámutatni.

1. Legelsősorban és félre nem érthetően az elővete- mény kérdését kell tisztáznunk. Senkivel nem kívánok vitatkozni azon, hogy legjobb elővetemény az istálló'rágyá- zott, korán lekerülő kapás, idejében feltört pillangós (lucerna), borsó, stb., valamim az ipari növények, mégis felteszem a kérdést, hogy melyik nagyüzem rendelkezik elegendő, ilyen értelmű jő előveteménnyel? Nagyon kevés. Nekünk pedig termelnünk kell és nem is akárhogyan, hanem évről évre többet és olcsóbban. Ezekből a tényekből következik, hogy az úgynevezett „rossz” elővetemény t jóvá kell tennünk. — Több száz gyakorlati példa bizonyítja, hogy megvalósítható követelmény, csupán lelkiismeretes, hozzáértő, pontos munkavégzésre van szükség, továbbá időbeni jó gépi munka, nagy adag műtrágya és mélyművelés. Ez a titka a dolognak, így lehet rosszból jót csinálni.

Gabona utáni búzavetésnél nagyadag műtrágyával a talaj tápanyag-egyensúlyát nagyszerűen kiegyenlíthetjük; Hat-nyolc mázsa, de volt eset, amikor 10 mázsa műtrágyát használtunk. így aztán búzából, búza elővetemény után 15 mázsás átlagot értünk el. A rendelkezésünkre álló hazai és külföldi tudományos adatok bizonyítják, hogy nem utolsósorban saját példánk Is igazolja, hogy az elővetemény nem döntheti el az őszi gabonák várható terméseredményét De annál inkább eldönti a termelés mennyiségét a legfontosabb agrotechnikai eljárások helyes, vagy helytelen alkalmazása,

2. A talaj előkészítését kétféleképpen végezzük, attól függően, hogy kalászos után, vagy kapás után kerül őszi gabona. Kalászos után rendszerint aratáskor, azonnal hántsuk fel a tarlót, lehetőleg egyirányú tárcsával (dixtil- lerrel). maid ezt követően körülbelül egy hét múlva 18— 22 centiméter mélyen szántsunk. A szántás előtt és után szórjuk ki a műtrágya adagot.

A talajmegmunkáló gépeket, a tárcsát és boronát, valamint gyűrűshengert a szántás utáni napokban megindítjuk és hogy hányszor járatjuk, azt az dönti el, hogy aratáskor mennyi eső volt, milyen a talaj tömődöttsége, mikor érjük el a kívánt mogyoró, illetve kis dió nagyságnyi talajrögöket. A kapás és általában gyomtalan, nem tűl- száraz és taposatlan területen csak dixtillert alkalmazunk, egy vagy két sorral. Ezt követően az aprómorzsás szerkezet kialakítása céljából feltétlen egy vagy két sor tárcsa járjon fogassal. Például a Kolbay-féle módszerrel vetett kukorica még talpon van szövetkezetünkben, de már megkezdtük tárcsával a velőágy készítését asz ikersarok között.

Általában ennél a munkánál egy-két tárcsázással már elérhető az aprómorzsás szerkezet.

A talaj előkészítésekor arra ügyeljünk, hogy minél kevesebb géptöréssel tudjunk majd aratni- Ezért a vetőgép nem mehet addig a talajra, amíg az osztóbarázdák, a forgók nincsenek elsimítva, A rosszul beállított eke után hullámos marad a talaj felszíne és a gyűrűshenger sem simítja el, csak tömöríti, s az egyenetlenség megmarad. Mi ősszel is szoktuk használni a simítókat.

3. A talajelőkészítéssel szórwsan osszefüee: a felhasznait