Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK} ^flOflWaWW(W86Wqqa88e089M88880^ {SZOLNOK Mimi') Vetési híradó CSERKESZÖLLO Cserkeszöllő termelőszövet­kezeti községben a két új és egy régi termelőszövetkezet végzi az őszi vetési munká­latokat- Az Uj Ute« terme­lőszövetkezet tegnap kezdte el az őszi búza vetéséi Ez a tsz most az őszön alakult ■ már tizenegy hold őszi árpa vetéssel dicsekedhet Az Elő­re ugyancsak új termelőszö­vetkezetben a tervezett 300 hold vetésből 80 holdat már elvetettek. A Béke 150 hold búzát vet az idén, i eb bő' 70 holdon már a földbe tették a magot. Emellett 20 hold ta­karmánykeverékük is csírá­zik már. _ • A cserkeszöli őt határban napról napra fogy a szárku- pok, kukoricacsutkái terüle­tek száma, s a Kunszentmár­toni Gépállomás gépei rögtön szántják is a felszabaduló te­rületet, KENGYEÜ Kengyelen befejezték a napraforgó és a kender beta­karítását, Még 12Ó holdnyi cu­korrépa, 400 holdnyi kukori­ca van kint a határban. A Dó­zsa Termelőszövetkezet leg­gyengébb minőségű földterü­letén is 130, a Sallaiban 170 mázsa a eukfcorépa átlagter­mése» A kukorica csöves ál­lapotban 35-tői 40 mázsái í fizet Ugyanakkor a betakarítás sál egyidőben a termelősző vetkezetek gyorsított ütem ben vetnek; A Dózsa Terme lőszövetkezet 200, a Mező lm re 100, a Vöröa Hajnal 21 M* ŐSZI VÁSÁROK A járási székhelyeken most rendezik az őszi vásá­rokat, A földművesszövet­kezeti kiskereskedelem és kisebb részben az állami kiskereskedelem nagymeny- nyiségű áruval vonul fel — ahogyan ezt szaknyelven mondják — az őszi vásá­rokra. Varga Illés, a MÉ­SZÖV elnöke hétfőn reggel egy tanácskozáson örömmel számolt be az eredmények­ről, arról, hogy a dolgozó oa rasztok jól felkészülhet­nek télire. Jóleső érzéssel hallgatták a jelenlevők a MÉSZÖV elnökének tájé­koztatóját. Valamikor a szegényem- ber már ilyen időtájt, ami­kor hűvösebbek lettek a reggelek, megcsípte a dór a határt, bizony szívszo­rongva gondolt a télre. Tü­zelő, ruha, hízónak való, lábbeli és még annyi sok minden hiányzott. S. vajon iesz-e? — ez volt a nagy kérdőjel, legtöbbször a szükségletnek csak egy ré­szét, kis részét szerezhette be egy-egy szűkölködő csa­lád. S oly sokezer szűköl­ködő családdal „büszkél­kedhetett’ Horthy-M agyar- ország. A falvak szegény- parasztjainak gyerekei di­deregve húzták összébb a folt hátán folt kabátkát, vacogtak és cipőtlen lábuk elkékült a hidegtől. Min­denkinek nem jutott cipő. Most mezítlábos, foltos­ruhás gyereket ilyenidőtájt már nem igen látunk. Me- dtiiáihnaai csak nyáron. A Kunmadaras! Gépállomás traktorosai ügyes emberek- Segítenek magukon. Ahol a kukoricaszár akadályozza a szántást vontató és drótkötél segítségével — amint a kó­la látható — a tábla szélére húzzák a szár kúpokat, s utána nincs fennakadás. karmánykeverék van már a földben. A héten meggyorsul a vetés. Eddig a vetSmagbi- ány akadályozta a gyors mun­kát. Kilencven vagon csere­vetőmagnak még mintegy 80 százalékát kapták csak meg ezideig, Szorgalomban nincs hiány. Főleg az új termelő- szövetkezetek beállították a lovasfogatokat is. A csépai Uj Barázda, az öcsödi Úttörő, a tiszakürti Haladás új terme­lőszövetkezetek {valamennyi­en fogatokkal segítik a gépi munkát. Kunszentmárton köz­ségben a Zalka Máté, a Búza­kalász és a Haladás termelő­szövetkezetek vetik a búzát B. L. .........uiiminnmniuui fo ltosat, rongyosat semmi­kar. Persze, nem élünk még a bőségnek abban a korszakában, hogy egyálta­lán ne okozzon gondot az őszi bevásárlás. Erről szó sincs. Készülni kell a télre, takarékoskodni, félretenni tüzelőre, cipőre, ruhára, meleg holmira, erre-arra. De a.d dolgozik becsülete­sen, annak van mit félre­tenni. S inkább az a gond, hogy milyen legyen a mi­nőség, mindenki úgy van vele: lehetőleg a legjobbat akarja Ezeken az őszi vá­sárokon is a legjobb minő­ségű portékának volt leg­nagyobb keletje. M isem bizonyítj a ezt j ób­ban, mint éppen ezek az őszi vásárok, amelyekről a MÉSZÖV elnöke is be­szélt. Legutóbbi Kunszent­mártoniban tartották, októ­ber J-án és 4-én. Kétmillió­hétszázezer forint volt az összes forgalom és csak ru­hára, kevés híján, kétmillió forintot költőitek a vásár­ló dolgozó parasztok. Ezen­kívül 45 ezer forintot fordí­tottak kultúrcikkekre. A kunhegyesi őszi vásár egy nap alatt 1 millió 300 ezer forintot forgalmazott. Ezek a számok önmaguk helyett beszélnek. Azt mu­tatják, hogy a szorgalmas szövetkezeti gazdák nem fé'nek a téltől, nem várják szívszorongva a hideg napo­kat, jut mindenkire meleg ruha, cipő — kicsitől nagyifi. ** tsp == A szovjet bolygóközi állomás találkozott a Holddal Tegnap délután újból hatal­mas esemény játszódott le az űrhajózás, a világűr meghódí­tásának történetében. Tervszerű pontossággal — tegnap délután magyar idó szerint IS óra ló perckor a szovjet bolygóközi állomás megérkezés a Hold Földről EH4 és túl« mintegy hétezer kilomé­terre megkezdte a Hold meg­kerülését Magyar Idő szerint 18 óra­kor 15.000 kilométerre volt s Hold egyenlítőjétől, 271.000 kilométerrel az Atlanti-óceán térége fölött. A rádióállomá­sok műszerei és a napelemek kifogástalanul működnek. Nincs messze most már az az idő — esetleg csak napok kérdése —, mikor a szovjet tudósok beszámolhatnak ar­ról az emberiségnek a bolygó­közi állomás kiértékelt és közölt mérésadatai alapján, milyen a Hold láthatatlan fe­lülete. I 400 ezer tonna szuperfoszfát évente Ennyi lesz majd a Tisza- menti Vegyiművek szuper­foszfát üzemének kapacitása 1965-ben, Termelése jótéko­nyan érezteti majd hatását a mezőgazdasági hozamok nö­velésében. Az üzem műszaki vezetői — figyelembe véve, hogy a termelés fokozása mellett alapvető feladat a műszaki színvonal emelése — a fel­sőbb szerveknek javasolták, hogy az úgynevezett Btan- dard-Moritz eljárás helyett — ezt tervezték eredetileg — újabb, hatékonyabb gyártási módszert alkal mazzanak. Az adott hzó teljesítéséért A szolnoki Járműjavító dol­gozói a pártkongresszus tisz­teletére megfogadták, hogy a termelékenységet az előírt szinthez viszonyítva 2 száza­lékkal növelik, az önköltsé­get egy százalékkal csökken­tik, Az év első nyolc hónapjá­ban a költségcsökkentésre tett vállalásukat 2 millió forint értékben túlteljesítették, az egy főre eső termelési érték- előirányzatot 108.7 százalék­ban váltották valóra, Hasznos kísérletek folynak ban, A a karcagi Üveggyár- gyújtógyertya szige­telő test üvegből való előállí­tására, a külföldről behozott rézrubin, valamint a helyi­leg felfedezett, úgynevezett repedezett üvegből előállított dísanűcikkek gyártástechno­lógiájának kidolgozása mel­lett az optikai üveg előállítá­sára irányuló kísérletek ér­demelnek leginkább figyel­met. Ha sikerrel járnak, sú­lyos devizakiadástól mentesül az ország. A tavalyinál 33 százalékkal több bútor készül A lakberendezési tárgyak nagyobb választéka áll a lakosság rendelkezésére és a vásárlók a bútorokhoz is sok­kal könnyebben hozzájuthat­nak, mint az előző években. A behozatal növelésén túl ebben része van annak Is, hogy bútorgyáraink az idén nagymértékben növelték a termelést Viszonylag kevés beruházás igénybevételével, túlnyomórészt a fcétmúszakos termelés megszervezésével, az elmúlt nyolc hónapban 35 százalékkal több bútort gyár­tottak és adtak, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Bútorgyáraink most felké­szülnek a korszerűbb, az új lakások méreteihez alkal­mazkodó berendezések ké­szítésére. Ezeknek mintapél­dányait a látogatók százezrei tekintették meg a budapesti ipari vásár könnyűipari pa­vilonjában. A közönség véle­ményét figyelembevéve, az ipar és a kereskedelem a na­pokban döntötte ei, hogy a bemutatott bútorok közül melyeket gyártják a jövő év­ben. Az új típusokból 1960- ban összesen 56.600 bútor­darab készül. Az első próba­sorozatok november 15-én hagyják «1 az üzemeket — Aki kicsit vet — keveset oszt — Egy tsz, amelyik tanult a saját kárán — MÁS KÁRÁN tanúi az okos —, mondja a közmon­dás. Nos, a csataszogi Szebb Élet Tsz — bár már jóné- hány éve gazdálkodik, mégis saját kárán tanulta meg: ér­demes figyelembe venni má­sok tapasztalatait. Évek óta hadilábon álltak a búzavetéssel. Utoljára 1957- ben adtak 100 mázsa kenyér- gabonát az államnak. Tavaly pedig mindössze 107 holdon termeltek búzát, a rozzsal együtt a szántóterület 17.5 százalékán! így nem lehet csodálkozni azon, hogy még a viszonylag jó termés mel­lett (11.8 mázsa holdanként) is csak 1.80 kg-ot tudtak osz­tani munkaegységenként. Ez — különösen a nagyobb csa­ládoknál — még a „fejada­got” sem futotta. Nagyüzemi búzaértékesítésről szó sem lehetett, mert még adóköte­lezettségüket is rozsból és árpából teljesítették. — Mi volt az oka, hogy ilyen keveset vetettek? — kérdeztük meg a tsz vezetőit — Tulajdonképpen többet akartunk, a tervben is több volt, de késtünk a vetéssel, s aztán rájött az eső. Maradt 107 hold —, magyarázta Szei- bert József könyvelő. — Most már md is megta­nultuk Ismerte be Göb- lyös László brigádvezetö —, hogy egyrészt nagyobb előre­látással kell terveznünk, más­részt a tervet idejében kell végrehajtani. GYÁRFÁS ISTVÁN fiatal agronómus személyében olyan gazdaságvezető került a tsz élére, aki a tagok érdekei mellett azt is szem előtt tart­ja, hogy milyen kötelességeik vannak az állammal szem­ben. Azt a sokrétű kedvez­ményt, amit a termelőszövet­kezet az államtól kapott és kapni fog, valamilyen formá­ban viszonozni is kellene, s a Szebb Élet Tsz gazdasági ereje — megfelelő kihaszná­lás mellett — erre módot Is nyújt. A vetésre készült előtervek adatai arról tanúskodnak. hogy a tsz ki aikarja köszö­rülni a többéves csorbát — A búza vetésterület meg­határozásánál négy fő szem­pontot vettünk figyelembe — mondotta Gyárfás István. — Elsősorban a tagok szükség­letét Jövőre szeretnénk bő­ségesen osztani, ezért mun­kaegységenként 4 kg. búzát számoltunk. A jelenlegi tag­létszámot és az elvégzendő munkát tekintve, erre körül­belül 15 vagonnal kell. Az adóra 5 vagonnal, földjára­dékra, szociális és kulturális alapra, valamint a vetőmag­ra mintegy 10 vagonnal. Leg­alább 10 vagonnal szeret­nénk átadni az államnak is. összesen tehát mintegy 40 vagon búzára lesz szüksé­günk, ami 10 mázsás átlag­termés esetén 400 holdon te­rem meg. Ezen felül 50 hold rozsot is vetünk, ami szintén kenyérgabona. SZÁZHÉT HOLD helyett négyszázötven — több mint négyszeresére növekszik te­hát — a kenyérgabona vetés- terület az elmúlt évihez ké­pest, szántóterületük ezzel szemben csak két és félszere­sére nőtt. Mint az agronómus elbe­széléséből kiderült, elég ne­héz volt ezt a 450 holdat el­helyezni, hiszen a kalászos vetésterülete az összes vetés- terület 43 százalékát igényli. 25 százalékán pedig pillangós takarmánynövényt termel­nek. Emellett még jelentős rizstelepeik is vannak. Egyre növekvő állatállományuk megköveteli, hogy kapásnö­vényeket — főleg kukoricát — is bőségesen termeljenek. Az Ország kenyérellátásá­nak biztosítására mai ter­méseredményeink mellett a szántóterület 30—33 százalé­kán kell kenyérgabonát ter­melni. A csataszögi Szebb Élet Tsz gazdái már belát­ták, hogy nem elég, ha csak húst, tejet, tojást adnak a közfogyasztásnak, arnellé ke­nyér is kell. Ezt az ipari munkásság, az ország népe ma már • nem az egyéni ter­melőktől, hanem a termelő- szövetkezetektől várja. Államunk a világpiaci ér­téknél jóval magasabb áron vásárolja fel a kenyérgabo­nát. Amellett, tehát, hogy szükséges, még jövedelmező is a búzatermesztés Patkót hold búzavetéssel végzett. Ál egész községben befejezték az őszi árpa és az őszi ta­karmánykeverék vetését. TÖRÖKSZENTMIKtűS A váróéban elsőnek egy új termelőszövetkezet, az óballai részen gazdálkodó Búzaka­lász kezdte el a búzavetést Ez a tsz közel 100 hold ke­nyérgabonát vetett már eL A városban több mint 3000 bold vetőszántás készen van, Az meg holdanként a velőágyat, A Búrjául Állami Gazdaság­ban pedig 11 vagon vetőma­got csáváznak, amelyből a környékbeli termelőszövetke­zeteket egységes minőség» ve­tőmaggal látják ei, KUNSZENTMÁRTONI JÁRÁS A kunszentmártoni járás banJOOO bold őszi árpa, 1300 bold búza, 400 hold őszi ta­őszi árpa vetésben főképp a gépállomás gépei végezték az erőműnkét, az eléggé lema­radt búzavetés meggyorsítá­sára azt tervezik: a fogato­kat is bevonják; Vetés előtt általában nitrogénnel és 40— 50 kilogramm pétisóval telítik

Next

/
Thumbnails
Contents