Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

Í959. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP SZOMBATTOL HÉTFŐIG Magyar film. Játssza a Törökszentmiklósi Dózsa mozi október 22—35-ig. Egy újságíró könyörögve kérlel öt fiatal óbudai lányt üzemük udvarán: mondjanak valamit magukról, az életük­ről. Nem érdekes — feleli Viktória, a magas, karcsú értelmes arcú lány, a brigád­ba tömörült fiatalok vezetője. Valóban, a látszatra nem is érdekes ezeknek a mai lá­nyoknak a mindennapi élete. Munka, tánc, némelyiknek a könyv, kellemes hétvégek a római parton «= így telnek napjaik. Egyikük az olykor vidám, máskor hallgatag Joli félig-meddig meyasszony. Fe­rit szereti, akit most nevez­lek ki osztályvezetőnek Ba- latonfüredre, lakást kap és vinné magával Jolit is. Anna, a Eke házaspár egyetlen leá­nya Lacit, az egyetemi hall­gatót szereti, bujkálva talál­koznak, mert a lány maradi anyja „egzisztenciát" szeret­ne férjül a lányának. Viktória, kicsit fanyar, ku­tató tekintettel vizsálja az életet, környezetét: boldogság­ra, tartalmas . társra vágyik. Vajon megtalálja-e? Nem könnyű feladat a mai életet ábrázolni filmen, a fia­talok igazi problémáit, hi­hető konfliktusokkal. Erre vállalkozott a „Szombattól hétfőig" című film forgató- könyv írója, Hegedűs Zoltán és Mészáros Gyula, a fiatal rendező, akinek ez az első önálló munkája. Uj rövidfilmeket mutatnak be ► — MÜVEK ÉS ALKOTOK. MAGYAR — Kol lányi Ágoston érdekes képekben számol be a képző- művészeti alkotások születé­séről. Különböző művészek tanulmányait, kísérletezését figyelhetjük meg, melyek nyomán művészi formát ölt az alkotó gondolat, kifejezve a ma emberének érzéseit, esz­méit — ANNA FRANK NAPLÓJA NDK — Berlin keleti övezetében a fiatal Székely Katira bízták Anna Frank életrekeltését a színpadon. Kati mindent tud­ni akar Anna Frankról, hogy minél hitelesebben és a való­sághoz híven tudja alakíta­ni a fasizmus kis mártírját. Keresi mindazt, ami Anna Frank naplójából kimaradt. S ennek nyomán megjelen­nek előttünk a faszista kon­centrációs táborok, s felvo­nulnak a gyilkosok is, akik közül nem egy ma is fontos szerepet tölt be Nyugat- Németország politikai életé­ben. — FÉLREÉRTÉS, JUGOSZLÁV — Szállítás közben véletlenül összecserélnek két csomagot. A kiállításra szánt kis szob­rocska helyett egy fazekas- korongot visznek a képzőmű­vészeti alkotások közé, míg a szobrocska a fazekasmester­hez kerül. A kiállításon sok különc „műértő” csodálja meg a fazekaskoromgot, a ve­zető hosszasan magyaráz mű­vészi értékéiről és szépségé­ről a látogatóknak, sőt még új képzőművészeti irányzat is születik, melyben a fazekas­korong új, kerek formáját utánozzák az „újat kereső művészek”. De egyszercsak megjelenik a fazekaskorong tulajdonosa és az eltévedt szobrocska végre a helyére •érül. Kiderül, hogy a faze- caskorong művészet helyett védés volt csupán. — VÍZI SLALOM, CSEHSZLOVÁK — Egy új, bátor vízisporttal, a vízi slalom-nak nevezett vízi­éi kiássa! ismertet meg a Egy új Isz fiataljai Termelőszövetkezetünk, a 5&sz- teleki Viharsarok Tsz ez évben alakult. Fiatal tagjai májusban életrehívták a KISZ-szervezetet, amely már az alakulásnál hu­szonöt tagot számlált. A szerve­zet e pár hónapos tevékenysége igazolja, hogy az összefogás e te­rén is eredményekhez vezet. Két alkalommal igen jól sikerült mű­soros estet rendeztek a kiszisták, ahol népitánccal, rövid színdara­bok előadásával szórakoztatták a jelenlévőket. A bevételből a KISZ gyűlés határozata szerint a lányoknak táncruhát, sakkot és társasjátékokat vásároltak. A termelőszövetkezet vezetősé­ge mindenben segíti a fiatalokat, akik jó munkával viszonozzák ezt. Az 50 férőhelyes tehénistálló építésénél például minden fiatal két napot dolgozott. Most arról folyik leginkább a szó, hogy a tsz vezetősége megígérte: föld­területet ad át a fiataloknak mű­velésre, melynek bevételével ők maguk rendelkeznek. Érthető te­hát, hogy szívesen jönnek a fia­talok a KISZ szervezetbe. MITOS ANDRÁS agronómus, Jásztelek. Egymást segítve dolgosnak a brigádok Nehéz lenne abban dönte­ni, hogy melyik brigád veszi ki részét jobban a munkából. Egész évben egymást segítve oldottuk meg az előttünk álló feladatokat. Az aratásnál pél­dául a Szilágyi-brigád kocsi­sai kaszát fogtak, hogy mi­előbb keresztbe kerüljön a gabona. A kombájnszalma le- hordásában a Gulyás- és Szi­lágyi-brigád segített a Szabó­brigádnak, amelynek Itagjai viszont a hordásnál a Szep- csik-brigád területén dolgoz­tak. Azok is elismerést érde­melnek, akik 6 hétig a csép­lőgépnél, vagy a szállításnál munkálkodtak. A zenei műveltség terjedéséért film. E sport kedvelői sze­szélyes, gyorssodrú vizeken űzik sportjukat. A csehszlo­vák versenyzők már több nemzetközi és világbajnoksá­got is nyeltek ebben a sport­ágban. A film beszámol az edzésekről, és részletet mutat néhány versenyből. — ULTRAHANG, MAGYAR A film ismerteti az elektro­mos úton előállított, nagyrez- gésszámú ultrahanghullámok gyakorlati felhasználását. Lát­juk, hogyan használták az el­múlt világháborúban a ten­geralattjárók felderítésére. Napjainkban sikerrel alkal­mazzák a finommechanikai alkatrészek tisztításában, va­lamint a gyógyítás szolgála­tában is. — A GYERMEKEK MOSO­LYÁÉRT, ROMÁN — A film az elhagyott, ma­gukra maradt gyerekekről szól. Olyanokról, akik külön­böző okokból elvesztették szüleiket. Látjuk az intéze­tet, ahol az állam sok szere­tettel gondoskodik a kicsik­ről és áldozatkész nevelők igyekeznek pótolni mindazt, amit a család nem adhatott meg számukra. A MOSZKVA-CSÜCS MEGHÓDÍTÓI. SZOVJET — Vakmerő alpinisták élet- veszélyes útjára viszi el a né­zőt a film. Végigkísérhetjük egész útjukat, megcsodálhat­juk a csodálatos tájakat, a hóborította hegyeket s része­sei lehetünk az út minden szépségének és izgalmának. — A TELEVÍZIÓ, MAGYAR — Korunk egyik legnépsze­rűbb technikai vívmányát, a televíziót ismerteti a film. A televízió megértésének kul­csa a képcsőbontó. Ennek működéséről, valamint a kép­cső működéséről számol be a film. ♦ Egy szerény megjegyzés: Jó lenne minél többet látni belőlük a Szolnok megyei mozikban is. Megyénkben négy városban működik állami zeneiskola és két helyen zeneoktatói mun­kaközösség végzi a zeneicul- túra terjesztését Az elmúlt tanévben több mint ezeröt­száz fiatal tanult ezekben az iskolákban. Ez a szám most jóval nagyobb lesz. Jellemzé­sül két adat: Mezőtúron most létesült állami zeneiskola, s míg tavaly a munkaközös­ségben negyvenöt gyerek ta­nult, az idén majdnem két­száz tanuló jelentkezett. A szolnoki zeneiskolában több, mint háromszáz kérelmet kel­lett visszautasítani helyhiány miatt. Ezen örvendetes tények mellett elgondolkoztató jelen­ségek is tapasztalhatók. Van­nak még területek a megyé­ben, így Jászapáti, Kunszen*- márton, Törökszentmiklós, ahol nem folyik szervezett ze­neoktatás. S bizony ezeken a helyeken igen magas árat fi­zetnek a magánoktatóknak azok a szülők, akik taníttat­ni akarják a gyermekeiket. Jó vadászterületei ezek a he­lyek az intézményen vagy munkaközösségen kívüli ze­neoktatóknak­A fennálló helyzeten akart változtatni a törökszentmik­lósi művelődési ház, amikor zeneoktató munkaközösséget hozott létre, megvetve ezzel egy későbbi zeneiskola alap­jait. Az oktatás céljára hang­szert és termet biztosított. A városi tanács is támogatja a művelődési ház terveit A községfejlesztési alapból je­lentős összeget utalnak ki hangszerek vásárlására és ja­vítására. A törökszentmiklósiak pél­dáját a többi helyen is kö­vethetnék, ahol még nincs in­tézményes zeneoktatás. A munkaközösségi forma lehe­tővé teszi, hogy egyöntetűvé váljék megyénkben a zenei műveltség terjesztése. Lehető­vé válik az egységes irányí­tás, ellenőrzés, a zenepedagó­gusok szakmai segítése, és nem utolsó sorban olcsóbb le­het a zeneoktatás. Megyénk zenepedagógusai azon munkálkodnak, hogy az oktatás keretében egyre több gyermekkel szerettessék meg a zenét. A szervezett hang­versenyeken pedig a tanítvá­nyok szüleit is közelebb kí­vánják hozni a komoly zené­hez, hogy valóra váljék a mondás: „A zene minden­kié!’' — Sp Most az őszi munkáknál is összevonjuk az erőket. Kell a dolgoskéz, mert igén sok a tennivaló. Az őszi vetésterü­letnek több mint kétharma­dán megtörtént a talajelőké­szítés. Most már a vetés jár­ja, az őszi takarmánykeverék és árpa után a búza vetőmag kerül a földbe. A gépállomás is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy idejében és jó minőség­ben végezze el a munkát. A 206 hold új rizstelepünk ter­mését is aratjuk, majd a cu­korrépát szedjük. Még egy dolog, amiről sze­retnék hírt adni. Az, hogy a hibridkukorica kivívta a tsz- tagok elismerését. Pedig ami­kor a vetőmagot megkaptuk, nagyon el voltunk savanyod- va tőle, s nem is reméltük, hogy ilyen termést ad. Vára­kozáson felül 35—50 mázsát is adott egy-egy hold, attól füg­gően, hogy milyen erőben volt a talaj. Saját példánkon győződtünk meg arról, hogy érdemes hibridkukoricát vet­ni, mert ez jelentősen meg­növeli jövedelmünket is. Szanku Tamás Jászkisér, Kossuth Tsz. Újabb vállalási feliek a gépállomáslak A Kunhegyesi Gépállomás má­jusban kötött kongresszusi ver­senyszerződést a Jászkiséri Gép­állomással. Mindkét gépállomás azon volt és van, hogy a pálma az övé legyen. Ez pillanatnyilag a kunhegyesiek felé hajlik. Ed­dig két ízben történt meg a ver­seny értékelése. A két gépállo­más között fej-fej melletti küz­delem folyik. A kunhegyesi brigádok verse­nyében az első helyet a D. Acs- brigád szerezte meg, 141,8 száza­lékos eredményével. Második Kupái Imre brigádja, s nem sok­kal marad el mögötte az Apostol brigád. Szeptember 25-én a pártvezetö- tőség újjáválasztó taggyűlésen újabb felajánlást tettek a gépál­lomásiak a kongresszus tisztele­tére. D. Acs László brigádvezető kezdeményezését követve vállal­ták, hogy az éves tervet novem­ber 20-ára befejezik, illetve 106 százalékra túlteljesítik. Nyolc­vanöt traktort két műszakban dolgoztatnak, jobban megszerve­zik a gépállomáson a pártokta­tást, valamint a téli műszaki szakoktatást, továbbképzést. Na­gyobb gondot fordítanak a gép­állomás! KISZ-szervezet erősíté­sére, munkájának segítésére. A termelőszövetkezetekben végzett jó minőségű munkával is segítik a közös gazdaságok megszilár­dítását. A Kunhegyesi Gépállomás igen nagy feladatot vállalt magára, de biztosak vagyunk abban, hogy adott szavunkat valóraváltjuk. Ezt a biztonságot olyan brigád­vezetők adják, mint D. Ács Lász­ló, Apostol István és Kupái Im­re, Tamási Andor igazgató és Kálmán István főagronómus irá­nyítása, vezetése, valamint a traktoristák és gépállomási dol­gozók eddigi helytállása. TÚRI ISTVÁN Kunhegyes! Gépállomás. Együtt még bizto­sabban haladunk előre A jászberényi Petőfi Tsz életének oly fontos esemé­nyéről adok most hírt. Közös gazdaságunk egyesült a Lehel Kürt Tsz-el, s most már ezt a nevet viseli. Területünk 1200 hold. Az őszi munkát, a szántást-vetést, kukorica és burgonya betakarítását vé­gezzük. S közben a jövőt ter­vezgetjük. 1960-ban többféle gépet kívánunk vásárolni. Egy nagy teljesítményű ga­bonarostát, silótöltő gépet, három és fél tonnás gépko­csit, elevátort, 10 tonnás híd­mérleget. Az egyesítéssel erőnk meg­növekedett, s még biztosab­ban haladunk előre. Szaszkó József né Jászberény. A. VASPALYA MELLETT — Egy kis állomás gondja-baja — A jól termő tiszazugi földe­ket a vicinális vaspályája szeli át, Lakitelket és Kun­szentmártoni köti össze a vasút. A sínek mellett kis ál­lomások sorakoznak. A tisza- ugi modern stílusban épült Kívülről legalábbis így mu­tat. A peronon szép virágos- kert, ami arról tanúskodik, hogy az állomás dolgozói sze­retik a szépet. De a váróterem belseje..; persze, erről az állomás dol­gozói sem tehetnek. Hetek óta olyan a váróterem, mint­ha egy Sztalinyec szántotta volna. Ezen egyedül a szele- vényi Érítőipari KTSZ segít­hetné, ők azonban nem igye­keznek, az elmúlt héten sem­mi munkát sem végeztek. A forgalmi irodában Pető Sándor forgalmi szolgálattevő panaszkodik. — Szégyellem az utazók előtt ezt a várótermet. Szól­tam is már érte, de hiába, intézkedés nem történt. A re­noválás is elkelne a kis állo­máson. Megtudjuk azt is Pető Sán­dortól, hogy a térképen je­lentéktelennek , feltüntetett kis állomásnak megvannak a gondjai bajai. A szolgálatot ketten látják el, 24—24-el- nek. Igaz, hogy a vonat nem s> k, de azért akad itt munka bőven. Naponta tíz kocsit is raknak borral, répával és más terményekkel. A forgal­mi szolgálattevőnek sem az a feladata, mint egy nagy állo­máson, hanem úgymond: itt minden az ő nyakába szakad. Jegyet ad, szállításokat in­téz, fuvarleveleket kezel, da­rabáruval foglalkozik, sőt a főnököt is helyettesíti. A könyvek, amelyeket vezetni kell, súlyos kilókat nyomná­nak a mérlegen, A váltás hajnali háromkor van, ami­kor legkisebb a forgalom. S ami nehezíti még a dolgot, az, hogy Pető' Sándornak Csá­péról kerékpárral kell bejár­nia, pedig az állomáson van egy szolgálati lakás, amelyben nem MÁV-alkalmazott lakik. Helyes volna, ha a Szegedi MÁV Igazgatóság a forgalmi szolgálattevő lakásproblémá­ját mielőbb megoldaná, hogy ezzel iá elősegítse a kis állo­más jobb munkáját. — ab — iiiiimmiiiiifiiiiiiiiiimiiiMiiiiiiiiiimiiiiiiiK Az ismeretterjesztő mozi műsorából Igen nagy érdeklődésnek örvendenek az Ismeretterjesz­tő mozi előadásai Szolnokon.; A filmvetítéseket nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is szívesen látogatják. A leg­közelebbi előadásra vasárnap délelőtt fél 10 és 11 órai kez­dettel kerül sor. Bemutatják a Bátor nyúl, a Filjutek pro­fesszor álma. a Gólya, a Tig­risvadászat, és a Liu testvérei című kisfilmeket. i Nagy Zsuzsa: c4 luuzonntqijedik éta I Azt hiszem, nehéz lenne i eldönteni, hogy egy irodalmi Imű témájának megszületésé­iben a tudatosnak van-e na- ígyobb szerepe, vagy az ösz- |tönösnek. | Mindenesetre az én leg- lújabb regényem, „A huszon- fnegyedik óra” vázlatának lét- |rejötte nem véletlenül esett | egybe kisfiam születésével. |Nem tudom, más hogyan van ?vele, de számomra megrendí- s tő és átformáló élmény volt laz, hogy a gyermekek gene­rációjából a szülők nemzedé- rkébe léptem. Egyszerre nyo- |masztóbbnak érettem a fele­lősséget, aggasztóan sebesnek s-az idő múlását. Fiatal éveim tévelygései súlyosabbnak tűn­tek, mint amilyenek talán va­lóban lehettek, és mindez együtt arra kényszerített, hogy mindazzal a tapasztalat­tal — az érte fizetett árhoz képest elég kevés! —, ame­lyet megszereztem, saját gyermekemet is, a másokéit is meg akarjam óvni néhány tévedéstől és veszedelmes il­lúziótól. Ilyen belső késztetés szü­lötte „A huszonnegyedik óra”. Egy kisvárosi orvos hétesz­tendős leánykájáról, Illyen- falvy Kiss Éváról, szól, aki­nek a családja hiába asszi­milálódott a dzsentri nagy­apa famíliájához, a fasiszta fajvédelmi törvények követ­keztében ők is üldözötté vál­nak. A fiatal református pap Évikét megszökteti a depor­tálás elől, ,s a kislányt 1944 májusától a felszabadulásig katolikus kántor-tanító, kom­munista munkáscsalád, temp­lomos szegény-parasztasz- szony, partizánok, a legkülön­bözőbb személyek rejtegetik, oltalmazzák, eleven példáza­tául annak, hogy az emberi- ségrftk nincsenek felekeze- tei, csupán hívei és .ellensé­gei. Illyenfalvy Kiss Éva há­nyódása közben a 44-es Ma­gyarország életével és azok­kal is megismerkedünk, akik cselédalázattal kiszolgálj ák,| másokkal, akik meghuny-? nyászkodva elszenvedik a ná-= cizmust, de olyanokkal is ta-| lálkozunk, akik vállalják az" ellenállás életveszedelmét. § Műfaját tekintve „A hu-1 szonnegyedik óra” tulajdon-^ képpen az 1944-es esztendői kalandos, történelmi regényei és én mindkét jelzőt egyaránt.; hangsúlyozni szeretném. Ka-| landos, szándékoltan fordula-| tos, hogy az izgalmas mese-? szövés azoknak a figyelmét! is megragadja, akik különben? nem olvasnának a magyar| történelem egyik leggy ás zo-r sabb évéről. De történelmi! is, mert a regényírás négyf esztendeje alatt minden föl-| lelhető könyvtári és levéltári! anyagon átrágtam magam,? hogy részletekben és egészé-5 ben hitelesen ábrázolhassam! 1944-et. Mert — véleményem! szerint —, aki pontatlanul ír| erről a korszakról, azt hiábaf vezérli bármilyen tisztességes? szándék, munkája nemcsak! nem hasznos, hanem egyene-- sen ártalmas. = Befejezésül hadd idézzek a" regény utószavából: „A té-‘ nyék tehetnek róla, nem az! én fantáziám, hogy az élet? (ti. 44-ben) ilyen hihetetlen! volt. ­Vajha lenne egyre hihetet-? lenebb! Hogy ami miatt az! ép lelkiismeretű magyarok? oly mélyre pirultak, az sohaf és soha ne ismétlődhessék? meg! " \

Next

/
Thumbnails
Contents