Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-29 / 254. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október 29. Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet (Folytatás az 1-ső oldalról.) zást mutat. Például: 1957-ben 6 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben, 1958-ban már csak 3,6 százalék volt a növekedés, 1959 első félévében pedig 5 százalékkal kevesebb volt, mint 1958 hasonló időszakában. Meg kell mondani, hogy mindez olyan körülmények között alakult kedvezőtlenül, amikor a műszaki fejlesztésre egyre nagyobb összegeket fordítunk, másrészt a dolgozók átlagkeresete évről-évre növekszik. A következőkben Czinege elvtáre részletesen elemezte, mi az oka ennek. Majd így folytatta: A márciusi határozat alapján például üzemi munkásaink vállalták, hogy az éves tervet 58 millió forinttal teljesítik túl. Ebből a második negyedév végére 19 millió forint volt esedékes, ezzel szemben 33 milliós tervtúlteljesítést értek eL Különösen kiemelkedő munkát végeztek a kőolajfúrási üzem dolgozói, a Szolnok Megyei Téglagyári Egyesülés, a Járműjavító és még számos más üzemünk munkásai. A verseny egyre népszerűbb a munkások között, egyre több brigád harcol a „Szocialista brigád” cím elnyeréséért. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a munkaverseny egészségesj széleskörű kibontakozását számos tényező ma is fékezi, így például gazdasági vezetőink egy része túlzottan óvatoskodik a tervezésnél, többszörös biztonságra törekszik. A verseny nyilvánossága elég szűrke, a tapasztalatcsere szervezése is elég gyenge. Termelési agitációnk nem elég konkrét, céltudatos, több helyen lemaradt a mezőgazdasági termelési agitáció mögött. Párt- és szakszervezeti szerveink több helyen túlságosan általánosságban foglalkoznak a szervezéssel, a gazdasági vezetéssel együtt a verseny helyi célkitűzéseinek megjelölésével, azok felbontásával. A termelésben mutatkozó hibák okai közül szükséges még megemlíteni a következőket: gazdasági vezetőink egyrésze túlságosan általában vezet, keveset foglalkoznak a termelékenység alakulásával, mutatóival-, ezért későn veszik észre a hibát, a lemaradást. Hozzájárul a fegyelmezetlen létszám-gazdálkodás is. Több Szemben túllépték a tervezett létszámot, ugyanakkor megtűrnek belső munkanélküliséget. Egyes üzemünkben kedvezőtlenül alakul a termelő és nem termelő • létszám egymáshoz való viszonya. Több üzemünkben a ledolgozott órák jelentős hányadát nem teljesítménybérben, hanem időbérben dolgozzák és ez fékezi a nagyobb teljesítmények eléréséért való törekvést. A munkafegyelem több üzemünkben laza, nem lépnek fel kellően a lógással szemben, másrészt nem teremtik meg a munkaidő teljes kihasználásának feltételeit. Az újító-mozgalom, a termelés technológiájának korszerűsítése lassan halad, egyes helyeken stagnál. A szakmunkásutánpótlás, illetve a műszaki továbbképzés az üzemek egy jelentős részében, a legutóbbi időkig el volt hanyagolva. Végűr nagyon komolyan kell felvetnünk a kommunisták, a vezetők, az egyszerű párttagok felelősségét is; nem harcolnak eléggé,. hogy hosz- szú ideig együtt reggeliznek, ebédelnek és vacsoráznak a hibákkal A párt- ellenőrzésről Üzemi pártszervezeteink jelentős része mind nagyobb hozzáértéssel, felelősséggel foglalkozik a termelés párt- ellenőrzésével, ugyanakkor egyrészük'komoly mulasztást követ el, nem számoltatják be a gazdasági, műszaki vezetőket, nem vitatják meg rendszeresen a termelés, a termelékenység legfontosabb kérdéseit. Fel kell vetni a megyei pártbizottság, járási, városi pártbizottságok, a helyiipar vonalán a megyei tanács, járási, városi pártbizottságaink, a KISZÖV és egyéb gazdasági szervek irányító, ellenőrző munkájának hiányosságait is. Valamelyest mentség számunkra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése erőinknek olyan nagy részét lekötötte, hogy bizonyos értelemben az ipar kérdései háttérbe szorultak, de ezen feltétlenül szükséges azonnal változtatni. Amikor mi az iparról beszélünk, nem általában iparról, hanem szocialista iparról szólunk, ezért szükséges a társadalmi tulajdon védelméről is beszámolni. Az ellenforradalom rombolása következtében számos területen fellazultak az erkölcsök, eléggé elterjedt a hanyag, sőt a hűtlen kezelés is. Nagyon nagy nyomatékkai kell felvetni a kommunisták, a vezetők felelősségét a társadalmi tulajdonvédelme terén, de úgy gondoljuk, erről nemcsak beszélni kell, hanem tenni, cselekedni A mezőgazdaság helyzete Megyénkben a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt a mezőgazdaságban is mélyreható — különösen az utóbbi időben — forradalmi változások mentek végbe. 1945 előtt a megye híven visszatükrözte az úri Magyar- ország társadalmi viszonyait, a 3 millió koldús országát. A megye földterületének többsége a nagybirtokosok, kulákok kezén volt. Nagyszámú agrárproletár, kubikos és nyomorgó törpebirtokos élt a megyében. A földosztáskor 33 ezeí család, közel 260 ezer holdas úri és kulák- birtokot jussolt. A továbbiakban a felszabadulás utáni helyzetről szólott. Majd így folytatta: A párt útmutató szavai nyomán megyénk dolgozó parasztjai hamar felismerték, hogy emberi boldogulásuk, felemelkedésük egyedüli járható útja a szocialista nagyüzem. 1949-ben a megyében kö2el száz szövetkezet működött és sok küzdelem és sok botladozás közepette, de mégis előre mentek. Az ellenforradalmi támadás kirobbanásának idején már 374 szövetkezet 34.000 családdal több mint 300 ezer kh. föld- det birtokolt s a közös vagyon meghaladta a 640 millió forintot. Az ellenforradalmi támadás komoly veszteséget okozott. A tagok száma és a föld terület körülbelül a felére csökkent. A szövetkezeteket több mint 30 millió Pt kár érte. Hiába volt azonban az ellenforradalmárok,’ kulákok minden erőfeszítése, nem tudták alapjaiban megingatni Szolnok megyében a termelőszövetkezeti mozgalmat., A kommunisták vezetésével a szövetkezetek tagjai — köztük is előljárva az alapító tagok, a volt agrárproietárok, sőt a középparasztok is — szinte közelharcban védték meg a szövetkezetei. Az erőszakkal szétvert szövetkezeteket pedig újjászervezték. Kedves Elvtársak! Az ellenforradalom után a nárt Központi Bizottsága helyrehozta, rendezte a párt. í gr árpolitikájában mutatkozó hibákat, A munkás-paraszt szövetséget zavaró jelenségeket megszüntette, a mezőgazdaság számára nyújtott kedvező lehetőség ési támogatás mind fokozottabban érvényesült a termelőszövetkezetek irányában. Szövetkezeteink életképességét bebizonyította, hogy 1957-től napjainkig egyenletesen fejlődtek, .illetve számos területen már ugrásszerű fejlődést értek el. Már az 1957-es gazdasági év is jelentős előrehaladást mutat például búzából, a tsz-ek 10 és félmázsát termeltek az egyéniek 8 mázsájával szemben. Őszi árpából másfél mázsával, cukorrépából 10 mázsával termeltek többet, mint az egyéni gazdaságok, a tízéves szövetkezetek pedig már kimagasló eredményeket tudtak 'felmutatni. Czinege elvtárs a továbbiakban elemezte az 1957 év végén kialakult helyzetet. Beszélt a termelőszövetkezeti mozgalom szélesedésének akadályairól. Megállapította: A termelőszövetkezetek nagyrésze elzárkózott, nem akart új belépőt, illetve visszalépőt felvenni. Ez a szektás elzárkózás főleg a középpa- rasztók ellen irányult. Ezután Czinege Lajos elv- társ szólott azokról a határozatokról, melyeket a megyei pártbizottság a helyzet megváltoztatására hozott. Majd így folytatta: — Miután az egész feladat végrehajtásának irányítása, összefogása a pártszervek és szervezetekre hárult, nagyon fontos intézkedés volt az 1958. június 10-i megyei pártbizottság! ülés. határozata, amely a Központi Bizottság határozatára támaszkodva fontos és ma is helytálló intézkedéseiket dolgozott ki. Ezien intézkedések alapján valóban olyan hangulat bontakozott ]d, hogy mór 1958-ban a nem éppen kedvező gazdasági év ellenére is alapjában véve megfordul, a helyzet; szövetkezeteink általában növelték eredményeiket, sikerült felszámolni a merev elzárkózást, kialakultak a tömegek között végzendő munka, de különösen a termelőszövetkezeti agitáció helyes, jó formál Kedvezően sikerült kihasználni az országgyűlés és tanácsválasztás adta lehetőségeket, széleskörben alkalmaztuk a nagygyűléseket, a kis- gyűlések ezreit, az aktíva csoportok rendszerét. A párt- szervezetek, a tömegszervezetek a réteggyűlések, ankétok százait, sőt ezreit tartották, tsz-látogatásokat szerveztek a népfront, a földművesszövetkezetek és más szervek. Ugyanakkor a megyei, járási, városi pártbizottságok jelentős számú fejlett elvtársat küldtek a helyszíni munka segítésére a községekbe, szövetkezetekbe. • «Mindezek következtében egyre inkább érlelődött a nagyobbarányú előrehaladás feltétele, ezért 1958 második felében létrehoztuk a fejlesztési bizottságokat a faluban, amelyek a konkrét átszervezési munkát voltak hivatva irányítani Parasztságunk a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta Elvtársak! Mindezek együttvéve olyan helyzetet teremtettek, hogy a Központi Bizottság 1958 decemberi határozata — amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésében országosan jelentős előrehaladást tűzött, ki feladatul — nagyrészt felkészülve érte Szolnok megye párt, állami, gazdasági és tömegszervezeteit Közel egy év távlatában elbizakodottság nélkül állapíthatjuk meg, hogy a januárban tartott megyei pártaktíva, a Központi Bizottság határozata alapján alapjaiban helyesen szabta meg az átszervezés során végzendő fel- '1 a tokát. A megfelelő előkészítés, a Központi Bizottság, a kormány világos,, egyértelmű állásfoglalása meghozta az eredményt. Szövetkezeti tagjaink, a pártaktivisták lelkes munkája a dolgozó parasztok tízezreiben érlelte meg az elhatározást, bebizonyítva, hogy a dolgozó parasztság bízik a párt. a kormány adott szavá- bon, s az elmúlt évben a meglévő szövetkezetek eredményei nagyfokú nevelő hatással voltak a dolgozó parasztokra. Jelenleg Szolnok megyében tehát a következő a helyzet: termelőszövetkezetek száma 337, családok száma 65 ezer 509, tagok száma 71 ezer 437, összen földterület 625 ezer 158 kát. hold, ebből szántó 522 ezer 873 kát hold. Az őszi mezőgazdasági munkákról szólva elmondotta, hogy megyénk kenyérgabona vetési tervét ezidáig 81.5 százalékra teljesítette, 110 termelőszövetkezet végzett a vetéssel. A bizalom kötelez Vjászatekintve az őszi munkákra, megállapíthatjuk, hogy a járási — városi, falusi pártszervezeteink, tanácsaink, a tömegszervezetek, az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti vezetőink, aktivistáink, a tsz tagok feladataikat alapjában véve jól oldották meg. Az elvégzett munkáért elismerés mindazoknak, akiket ez megillet. Külön javaslom, a pártértekezlet fejezze ki elismerését az üzemekből kint dolgozó aktivistáknak, akik kivétel nélkül lelkesen, oda- adóan dolgoztak. A, legnagyobb elismerés mégis a dolgozó parasztokat illeti, akik tudjuk milyen lelki vívódás után léptek be a szövetkezetekbe. A párt szava, a kommunisták türelmes meggyőzése segítette jó irányba elhatározásukat. A tobbtízezer új tsz-tag bizalma ezért is nagy-nagy kötelezettséget ró ránk. Igen fontos, hogy a bizalomnak megfeleljünk, adott szavunkban ne csalatkozzanak. Elvtársakl A párt agrártéziseinek megjelenése után egyesek vitatták, hogy egyidőben meg le- het-e valósítani a mezőgazdaság átszervezését és a terméshozamok fokozását Megyénk példája azt igazolja, hogy ez a kettős feladat egyidőben megoldható. Mert mit mutatnak a terméseredmények? Búzából termelőszövetkezeteink 2.5 mázsával, őszi árpából, 4.3 mázsával, kukoricából 1.2 mázsával, cukorrépából 25—30 mázsával termeltek többet, mint az egyéni gazdák. Ezzel egyidőben az állattenyésztésben is kimagasló eredményeket értek el szövetkezeteink. — Elvtársak! Megyénk mező- gazdasági eredményeinél a következőket kell látnunk. Népi államunk az elmúlt éveikben nagy segítséget nyújtott. De hogy milyen méretű volt ez a segítség, azt az ez évben nyújtott támogatással is lehet érzékeltetni. Ez évben 300 millió forint értékű gépet kapott a megye mezőgazdasága. Állami beruházási keretünk 220 millió forintot tett ki. És több mint 50 millió forint az egyéb kedvezmény. De ha mindent ösz- szeszámolnánk, akkor ennél is lényegesen több. És hogy együttesen a dolgozó parasztok erőfeszítése, népi államunk segítsége milyen eredményekre képes, egy számmal is érzékelhető. 1935-ben a megyében 661 traktor dolgozott a mezőgazdaságban. Jelenleg az állami gazdaságok, gépállomások, tsz-ek tulajdonában 3 ezer 147 erőgép dolgozik. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban még egy kérdésről kell beszélni, ami nagyon fontos. Ez a patronázs mozgalom. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és megszilárdíSzarvasmarhatenyésztésben különösen kiemelkedik a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz és a jászapáti Alkotmány Tsz. Sertéstenyésztésben a mezőhéki Táncsics Tsz, juhtenyésztésben a túrkevei Táncsics, baromfinevelésben pedig a karcagi Béke Tsz ért el kimagasló eredményeket. A mezőgazdaság egészséges fejlődésének van még egy fontos mutatója, az árutermelés, felvásárlás mutatója. Hogyan állunk ezzel? A kenyérgabona, takarmánygabona, hús, tej, tojás felvásárlás alapján véve megfelelő volt. Búzából felvásárlási tervünket 100.6, rozsból 123.1. árpából 177, zabból 108 százalékra, együttesen takarmány és kenyérgabonafelvásárlási tervünket 107,2 százalékra teljesítettük eddig. Bontsuk fel ezt a tervteljesítést. Ez évben azt a területet tudjuk figyelembe venni, amelyen közösen gazdálkodtak. Az őszi kezdésű tsz-ek még külön arattak és külön is adták el, vagy használták fel a termést. Ha így számolunk, ez évben a megye ossz szántóterületének 45—46 százaléka volt az állami gazdaságok, termelőszövetekezetek kezelésében. Ugyanakkor az ösz- szes árugabona 82.5 százalékát adták a szocialista üzemek. Miből adódik ez elvtársak? Abból a 2.5 mázsás terméskülönbözetből, amelyet a szocialista nagyüzemek produkáltak. Mindez azt bizonyítja, hogy megvalósítható a kettős feladat, persze nem önmagától megy. Az állat- és állati termékek felvásárlása terén a következő. a helyzet: hízottsértéből 92.8 százalékra teljesítettük a tevet. Vágómarhából 107.2 százalékra, tojásból 98.5 százalékra, tejből 100 százalékra. És hadd mondjak el még egy bizonyító példát arra. hogy a szövetkezetek egészségesen növelik össztermelésüket és árutermelésüket: 1954-től kezdve napjainkig a következőképpen alakult például a megyénkben a sertéshústermelés. (Az egyszerűség kedvéért átszámítottuk a felvásárolt kukorica mennyiséget a is sertéshúsra.) 1954-ben felvásároltak, begyűjtötték 125 ezer mázsát, 1956-ban 163 ezet, 1958-ban felvásároltunk 226 ezer, 1959-ben 256 ezer mázsát. Az 1960-as tervünk 280 ezer mázsa. Ez évben már több, mint 100 százalékát, jövőre pedig közel más- félszeresét érjük el az 1954 évinek. És mindezt úgy, hogy a kukorica felvásárlás felére csökken, a sertéshús felvásárlás háromszorosára emelkedik. A továbbiakban a kenyér- gabona ellátásról szólt részletesen Czinege elvtárs, majd így folytatta; tása a megyében valóban társadalmi üggyé vált. Nagy segítséget nyújtottak ehhez üzemi munkásaink, idősebb termelőszövetkezeteink. A parasztság nehéz döntés, sok vívódás után mégis a szocialista utat választotta, de ugyanez állt fenn az anyagi, politikai megszilárdítás időszakában is. Meg kell említeni a budaipesti XIV. kerületi üzemi munkások segítségét is, akik több mint 110 szövetkezetét patronálnak a megyében. Megyei üzemeink: a Járműjavító, Papírgyár, Tisza Cipőgyár, Aprítógépgyár, — Fémnyomó- és Lemezárugyár és ezenkívül minden üzemünkre elmondhatjuk, hogy kézzelfoghatóan érvényesült a munkásosztály közvetlen segítsége a szervezés és megszilárdítás időszakában. Sok munkás még most is kint Van a megszilárdítást segíteni. Az állami gazdaságok, a megyei igazgatóság, de különösen kiemelkedett a törökszentmiklósi, héki, bánhalmi árami gazdaság mind-mind sok segítséget adtak. A gépállomásoktól mintegy hétszázötven, fő dolgozott a tsz-szervezés időszakában. — Nagyon sok segítséget kapott megyénk az országos tudományos ás kutatóintézeteiktől iá. A társadalmi munka anyagi vonatkozásban is igen nagy jelentőségű volt. összesen felépítettek mintegy ezer nagy állati férőhelyet, felajánlottak kb. ’ 500 ezer óra társadalmi munkát. De ennél is nagyobbra kell értékelni azt az erkölcsi-politikai hatást, amely a termelőszövetkezetek szervezése, megszilárdítása időszakában egész társadalmunk összefogásában megmutatkozott. Az eszmei politikai harc, politikai tömeg műn ka Lenin többször nyomatékosan figyelmeztette a párt kádereit, hogy az uralmon lévő pártnak soha nem szabad elfelejteni, hogy a tömegeket újra és újra. nap, mint nap meg kell nyerni, ez a mi egyik legerősebb fegyverünk. Saját, elég' fájdalmas tapasztalataink tanítottak meg igazán erre. Az ellenforradalmat megelőző években a személyi kultusz, gazdaságpolitikánkba bekövetkezett eltorzulás következtében elvesztettük a szocializmus építésében érdekelt dolgozó tömegeik egyré- szének bizalmát, s az ellenforradalom után csak nagyon áldozatos,. fáradtságos munkával tudtuk újra visszaszerezni. Az ellenforradalom óta elért gazdasági eredményeink •nagyok, de világosan kell látnunk, hogy ezek nem jöttek volna létre, ha az újjászervezett pártvezetés, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nem helyesbítette volna a korábbi eltorzulásokat. Ha nem rendeztük volna viszonyainkat a munkások, parasztok tömegeivel, magyarán móndva nem kaptuk volna meg azt a bizalmat, amely feltétele a szocialista építésben való előrehaladásnak. Eszmei-politikai munkánk tartalma lényegében megegyezett az országosan is ismert problémák, vitás kérdések magyarázásával, illetve az ellenséges nézeteik visszaverésével. Sikerült a párttagságot, illetve a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó pártonkívü- liek jelentős részét tartósan bevonni az eszmei-politikai harcba, illetve a politikai nevelő munkába. Ennek kapcsán sikerült visszaverni a nacionalizmus, sovinizmus ellenséges forrásból származó szennyes állításait. Az ellenforradalom okát, célját félremagyarázó, rossz-szándékú híreszteléseket, a párt és a munkásosztály vezető szerepével kapcsolatos, egyrészt ellenségest, másrészt alapjá- banvéve jóindulatú, de a társadalmi fejlődést alapjaiban nem ismerd emberektől szár- I mazó félremagyarázásokat. Nagyon nagy erőfeszítéseket kell tenni a szociális demagógia visszaverésére. A Két front oá harcról Az elmúlt időben eszmeipolitikai tömegmunká ik, az egész szocialista építés, a két- frontos harc jegyében zajlót: le, csak közben változtak az erőviszonyok. 1957-ben súly- lyal a revizionista, ellenséges eredetű vagy súlyosan megzavart fejű emberektől származó ellenséges nézetekkel kellett küzdenünk. Ugyanakkor, ahogyan pozícióink erősödtek — bár nem szeretnénk eltúlozni — egyre inkább keményen kellett fellépnünk a szektás eredetű hibákkal szemben. Ilyen volt az elzárkózás a dolgozó parasztokkal szemben, vagy ilyennek kell «-ámítanunk a megszédülést,. Vagyis azt, hogy egyesek funkciójukkal visszaélve kezdték lebecsülni a tömegek szerepét (Folytatása a 3, oldalonj A mezőgazdaság szocialista átszervezése és megszilárdítása társadalmi ügy
