Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGY ESŐI J hl tKI (SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 853. szám. Ara 50 fillér 1959. október 88, szerda. Küldött elvtársak, r üzen a városi A kommunisták képviseletiben A megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZMT vándorzásziaiért Kongresszusára készül pár­tunk. Olyan időszakiban ta­nácskozik a kongresszus, a Magyar Szocialista Munkás­párt legfelsőbb szerve, ami­kor a nemzetközi életben nagy változások mennek vég­be. Az eszme, a tudományos marxizmus, amely 110 évvel ezelőtt kelt életre, amely ak­kor kísérteiként, a kommu­nizmus kísérteiéként járta be Európát, most már világhódí­tó útját járja. A marxizmus— leninizmus, a proletárok esz­méje immár közel félévszáza­da gyakorlati valóság. Erősö­dik és egyre legyózhetetle- nebbé válik a szocialista tá­bor, szélesedik a kommunista mozgalom, s a béke erői sza­kadatlanul növekednek, a hi­degháború megfélemlítő ha­tása egyre erőtlenebb. Ilyen légkörben bizakodóan készü­lünk e nagyjelentőségű ese­ményre. Pártunk mögött több mint négy évtizedes út, kemény küzdelmekkel telt időszak áll. Négyévtizedes harcával pár­tunk bebizonyította, hogy a dolgozók érdekeinek hű kép­viselője, a magyar munkás- osztály hivatott vezetője. Negyven évvel ezelőtt úgy in­dult útjára a Kommunisták Magyarországi Pártja, hogy maga köré tömörítette a mun­kásosztály, a dolgozó paraszt­ság nagy többségét s megmu­tatta a magyar dolgozó nép- nek, hogy van más, emberi életmód ist lehet és van tár­sadalom, ahol embersége, munkája után becsülik aa embert. S e harcot nemcsali megmutatta, hanem gyakor­latban be is bizonyította Megalakulása után közvetle­nül történelmi jelentőségű csatát vívott. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom példáját elsőnek követve, 1919-ben kivívta az első ma­gyar proletár államot, a di­cső Tanácsköztársaságot. Né­pünk e nagy forradalmi örök. sége ma küzdelmeink kiapad­hatatlan forrása. Az ellenforradalom terror­ja 1919-ben leverte, a magyal nép fiainak vérével fojtotta el a népi államot és sokszoro­san elvette mindazt a köny- nyitást, amit a proletárhata­lom nyújtott az ország népé nek. De az emléket, a 13( nap hatását már semmivel, i legféktelenebb bosszúállássá sem lehetett kiölni az embe­rekből. Az Októberi Szocialista Forradalom győzelme követ keztében az imperializmus­nak, mint világrendszernek aj egyeduralma megtört. A pro letárforrada lom szülötte, < Szovjetunió példátlan erősö dése és fejlődése az egész em beriség fejlődésére kihatott, kihat ma is. Ez az ország i második világháború idejéi lerázta magáról a fasiszta tá madót. s levette annak Igájá sok más ország — köztük : mi országunk — válláról is A Szovjetunió győzelme harca, amely hazánkat is fel szabadította a hitleri meg szállás és a fasiszta iga aló kedvező lehetőségeket terem tett népünknek ahhoz, hog folytassuk a több mint k< évtizeddel ezelőtt megkezdd utat, hogy most már végéi vényesen megteremtsük szocialista társadalmat, népünk élt e lehetőséggel, munkásosztály a kommunisi párt vezetésével, a nemz haladó erőinek tömöritésév felszámolta a nagybirtokrem szert, kisajátította a burzso ziát, s kivívta a proletárdi »túrát. GONDOLATOK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEALET NAPJÁN II. < E A párt irányító és szervező i ereje jótékony hatásaként me- i gyérük dolgozói is jól haszno- I sították azokat a kedvező le- • hetőségeket, mélyeik Szolnok 1 megye területi, fekvési, köz- | lekedési és éghajlati viszo- : nyaiban rejlenek. Szorgos, önfeláldozó munkájuk ered- ! menyeként megváltozott, gaz- j dagabb, kulturáltabb lett me­gyénk, könnyebbé és bizton­ságosabbá vált benne az élet. A felszabadulás előtt gyár­iparunk jelentéktelen volt. Az üzemek alapítása a ha­szonszerzésre, a munkások kizsákmányolására épült, tér- i melésükre éppen ezért a mindenkori gazdasági helyzet erősen rányomta bélyegét, s így a munkások saraiban ál­landó létbizonytalanság ural­kodott. Életerejük, tettvágyuk csak a felszabadulás után bonta­kozhatott ki a maga teljében. * Áldozatvállaló munkájuk eredményeként életet vará­' zsoltak a lebombázott, a visz- : szavonuló német csapatok ál­* tál kifosztott üzemekbe, s né­■ hány év alatt a háború előtti ■ szintnél magasabbra emelték ■ a megyei ipar termelését. Hő­■ siességszámba menő esrőfeszí- i tésükhöz a Szovjetunió az új­■ jáépítésben, a berendezések, , a nyersanyag biztosírásában : egyaránt felbecsülhetetlen se- : gítséget adott. Testvéri, ön­■ zetlen támogatása tlválaszt- . hatatlan eredményeinktől, ■ gazdasági életünk feUendülé- i se e segítség jegyében követ­■ kezett be. 1 A tervgazdálkodás megva- > lósítása, a szocializmus építé­■ sének megkezdése lehetővé ’ tette a megyei ipar 0/ors fej- ' lődését is. Államunk — a párt ■ útmutató szavára — hatalmas ‘ összegeke* áldozott erre a cél­ra. Az ötéves tervidőszak- alatt megyénk 1 milliárd 800 ? millió forint beruházási hi- i telt kapót*, s ennek felhasz­- nálásával több új üzem épült. ‘ Megyénk munkásait tehát- méltán töltheti el az a tudat, ■ hogy jól teljesítette törté- 3 nelmi feladatát, társadal- i műnk vezető osztályához hí- 1 ven formálta megyénk arcu­- latát, új ipari gócokat hozott létre, s ezáltal elősegítette a j fejlődést a gazdasági és a társadalmi élet más terüle- ~ tein is. Az új gyárak üzem- 7 behelyezésével, a régiek kor- " szerűsítésével sokszorosára nőtt a megye ipari termelése, * bővült a munkáslétszám is. A fejlődés ütemét az ellen- forradalom jelentős mérték- ‘ ben megzavarta. Ennek kö- a vetkeztében a megyei ipar n mintegy 80 millió forint ér- tékű áruval kevesebbet adott ■* 1956-ban a népgazdaságnak, 1 mint egy évvel korábban. A 5- munkástanácsok igyekeztek s magukat jó színben feltün- U tetni, felelőtlenül elrendeltek r_ bérkifizetéseket, herdálták a Í társadalmi tulajdont. Bűnös ténykedésük következtében y sokat romlott az ország gaz- it dasági helyzete, s így az el­lj lenforradalom után az előző éveknél lényegesein keveseb­bet tudott juttatni államunk _ a megye beruházásaira — * 1958-ban például az ötéves a terv évei átlagának csak 82.7 *;a százalékát. et Az öntudatos munkástöme- ®1 gek a Szovjetunió önzetlen d- segítségével úrrá lettek a á- helvzeten s a szocialista tá­ti- bor testvéri segítségével 1957- et a konszolidáció évévé tet­ték. A termelési rend meg- f szilárdulása, a KGST-ben g való részvétel következtében g nőtt a termelés, a termeié- j kenység, s a munkások átlag- t keresete 1956-hoz viszonyítva g mintegy 20 százalékkal emel- 1 kedett Ezáltal megteremtet- s tűk az alapot ahhoz, hogy a í hároméves tervet zökkenő- í mentesen valóraváltsuk. Az s 1958—59-es évek eredményei- ( bői arra lehet következtetni, t hogy előirányzatunkat jelen- i tős mértékben túlteljesítjük. < Sokat jelent ebben a törek- ] vésben a pártkongresszus tisz- i teleiére széles körben kibon- ; tokozott szocialista munka­verseny. A kongresszus tisz- | teletére tett felajánlások ered- ( ményeként a megyei iparvál­lalatok nyeresége mintegy 36 millió forinttal lesz több az idén a tervezettnél. Munká- ; saink a technikusokkal és a mérnökökkel karöltve to­vább fáradoznak a műszaki színvonal emelésén, s nem kétséges, hogy újabb terme­lési sikereket érnek el, min­den''üzemben tovább fokoz­zák a termelékenységet. A kommunisták céltudatos munkája, meggyőző politi­kája megyénk mezőgazdasá­gában is mélyreható változá­sokat eszközölt. A felszaba­dulás előtt a 908 ezer hold- nyi terület 49 százaléka 50 holdnál nagyobb birtokokból állott. Hatvannégyezer csa­ládnak még öt hold föld sem jutott. Jónéhány községben különösen rossz volt a hely­zet. Űj szászom, Szajolban, Rákóczifalván a földterület kilencven százaléka föld­birtokosok, kulákok kezén volt, a tiszatenyői tanyavilág kétkezi munkásainak meg egyáltalán nem jutott föld. Az adó mellett a bankteher miatt is nagy volt a nyomor, gyakori az árverés. — sok fájó, keserves emléket hagy­va maga után. 1920 és 1945 között például a kunhegyes! járásban 869 alkalommal per­dült meg a dob, hogy a nincs­telenek szegényes ingóságait is elvigyék. A válság éveiben Jászkiséren évenként átlag 30, Jásztelken 25 árverést tartottak. Ennek az emberte­len állapotnak végét jelen­tette a felszabadulás. A mun­kásosztály segítségével, a párt irányításával megyénk sze­gényparasztjai, zsellérei is hozzáláttok a földreformhoz, 260 ezer hold földet osztva ki 33 ezer nincstelen között. Ez­által megyénk dolgozó pa­rasztjainak életszínvonala lé­nyegesen emelkedett, de áru­termelésük nem nőtt, ellen­kezőleg, visszaesett. Dolgozó parasztjaink hall­gattak a párt szavára, felis­merték, hogy a földreform, — bár sokat jelentett — nem biztosítja teljesem az ember­hez méltó életet, a kiszolgál­tatottság megszűnését, a mun­ka könnyítése mellett a ter­mékbőséget, — ezért léptek más megyéknek is példát- mutatva a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. Bár az ellen­forradalom romboló hatása a szövetkezeti mozgalomban is ■ érződött, a helyzet7 gyorsan konszolidálódott, s a dolgozó i parasztok egyetértésével ta­■ lálkozó szervezőmunka ered- ; ményeként 1959 elejém ter- • mel őszövetkezeti megye let- > tünk. í Az év elején három hónap alatt közel 45 ezer ember lé­■ pett a szövetkezetekbe, s ez- í által a tsz tagok száma mint- ! egy 71 ezerre emelkedett. A- megye összterületéből ma- már csak alig 3—5 százalék- (a pontos felmérések most folynak) tartozik az egyéni i gazdákhoz. A munka nehezét azonban ezzel a történelmi jelentőségű tettel még nem tudtuk le. Hátra van a közös gazdaságok megszilárdítása, hozamaik emelése. Ez az át­szervezés idejénél csöppet sem igényel kisebb erőfeszítést. Sőt! Minden eddiginél jobban szükség van arra, hogy min­denki, aki szívügyének tartja a megye boldogulását, képes­sége javát adja a termelő- szövetkezetek erősítéséért — Dolgozzunk ezért friss erővel, a jövőbe vetett mélységes bi­zalommal. Államunk jelentős mérték­ben támogatja a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását. — 1954—53-ban például 1200 traktort, 63 kombájnt kapott megyénk, s az idén is a gé­pek százai érkeztek gépállo­másainkra. Az utóbbi években sokat javult a talajerőutánpótlás. Az istállótrágya fokozott fel- használása mellett a műtrá­gya alkalmazása is nőtt, — az 1954-i holdanként! 39 kilo­grammról 1958-ban 101 ki­lóra. Termelőszövetkezeteink az idén a múlt évi műtrágya­felhasználást megkétszerez­ték. Emellett sok más, ter- méstfokozó eljárást alkal­maztak megyénkben. Talaj- javítást eddig mintegy 20 ezer holdon, vegyszeres gyomirtást a múlt évben 11500 holdon végeztek. Az öntözött terü­let 80 ezer holdra emelke­dett. Ezeknek a hasznos el­járásoknak széleskörű alkal­mazásaként az eddiginél még többet, s jóval olcsóbban kell termelnünk. A termésátlag fokozása mel­lett állattenyésztési feladato­kat is meg kell oldanánk. Szarvasmarhaállományunk például 1935-höz viszonyítva 24 százalékkal emelkedett, tehénállományunk azonban csak 5,2 százalékkal nőtt. Ja­vítani kell ezt az arányt, ki­váló tenyészállatokat nevelni minden állatfajtánál, s ugyan­akkor elérni, hogy növeked­jék a vágóállatok átlagsú­lya is. Mindehhez hathatós támo­gatást nyújt államunk. 1959- ben például megyénk ter­melőszövetkezetei részére kö­zel 70 millió forint közép- lejáratú, több mint 170 mil­lió forint értékű hosszúlejá­ratú hitelt biztosít. A párt és az állam által Ígért hathatós se<?í‘sée tehát élő valósággá válik dolgozó parasztjaink részére. Megnyilvánul ez a gépállomások, állami gazda­ságok és ipari üzemek patro- názsmozgalmában is. De nemcsak az ipar és ke- • reskedelem, hanem gazdasági , és társadalmi életünk min- i den területéről jelentős fej­■ lődésről adhatunk számot. A ■ megye szocialista kereske­- delmének hálózata például ■ 1952-től 1958-ig mintegy 500 ; bolttal bővült. Az orvoslét­- szám az 1944-i kétszázhar­■ minckilencről ez év dereká­- ra háromszázhatvankilencre i emelkedett. Kórházaink fel- 3 szerelése is gyarapodott. A í felszabadulás előtt kilencven- 5 öt középiskolai nevelő volt- — ma már háromszázötven- van. A múlt év végén ki­- lencven színjátszó, nyolcvan- tánccsoport, hatvan énekkar, harminc zenekar működöt! p megyénkben, öt év alatt lé­- nyegében megduplázódott a- ródióelőfizetők száma. Az ;- utóbbi négy év alatt 6800 la- K kást építettünk. S hosszá a sorban tudnánk fgy tovább- k folytatni a példákat, beszé­lt des bizonyítékként arra, hogy a pártot követő munkásosz­tály vezetésével jó úton já­runk, biztos jövő felé hala- 1 dunk. IIL Most ülésezik a megyei pártértekezlet, hogy eddigi sikeres utunk további szaka­szait íkddolgozza, megjelölje mindazt a feladatot, amit végre kell hajtanunk, hogy pártunk, népünk tevékenysé­ge töretlenül kövesse fejlődé­sünk eddigi irányát, ütemét. Pártunk kongresszusi irány­elvei abban összegezik leg­főbb tennivalóinkat, hogy a dolgozó tömegekkel összeforr­va féjezziük be a szocializ­mus alapjainak lerakását, gyorsítsuk meg a szocializ­mus építését hazánkban, a hároméves terv túlteljesítésé­vel teremtsünk magasabb in­dulási alapot új ötéves ter­vünkhöz. Mindezek megteremtésével, a szocializmus alapjainak tel­jes lerakásával a lendülete­sebb építéssel közelebb hoz­zuk azt az időszakot, amikor társadalmi rendszerünk teljes győzelmet arait, amikor né­pünk anyagi és kulturális élete javításának további és állandó lehetőségét, nemzeti függetlenségünk 8 további fejlődésünk biztos alapjait is megteremtjük. Feladataink megoldása megköveteli mindenekelőtt azt, hogy tovább szélesítsük a szocializmus társadalmi bázi­sát, összefogjunk minden épí­tő erőt. S ez kommunista ve­zetőinkre nagy feladatokat ró. Mindenekelőtt azt követeli tőlük, hogy többet és szak­szerűbben foglalkozzanak a gazdasági kérdésekkel, a gaz­dasági szervező munkával, ezt állítsák munkájuk hom­lokterébe, s minden mást en­nek rendeljenek alá. Ismer­jék és állandóan elemezzék a termelés problémáit, tegyék hatékonnyá a pártellenőrzést mindenhol, termelőüzemek­ben, közlekedési vagy egyéb vállalatoknál. Szerezzenek pártvezetőink ebben a mun­kában is nagy jártasságot. Tárják fel és hasznosítsák gazdasági szervező munkájuk során a dolgozók erejében rejlő alkotókészséget, alkotó­kedvet. Eddigi gazdasági sikereink­ben benne foglaltatik egy kézzel foghatatlan, de hatá­sában annál érezhetőbb siker is. A bizalom, az odaadás, amely megnyilvánul a párt iránt. Annak a kifejezése, hogy pártunk politikája egy- behangzik a dolgozók széles rétegeinek akaratával, arra alapoz, abból él, táplálkozik. A fél éve tartó kongresszu­si verseny, az a széles moz­galom. amelyet legkönnyeb- , ben a megtakarított milliók- , kai lehet kifejezni, a számo- . kon túl mást is mond. Azt , hogy a párt és a tömegek ’ kapcsolatát a kölcsönös bi­zalom, az őszinteség, a tö- ‘ megek növekvő alkotó kedve t jellemzi. Ezernyi szál köt: , össze a pártot a néppel, s í . oártonkívüliek aktivitása , egyre bátrabb, sokoldalúbb, mindinkább kezdeménye t zőbb. Egyre inkább megta- _ Iái iák helyüket azokban i j társadalmi és tömegszerveze j tekben, tömegmozgalmak- . ban, amelv aktivitásukat ősz j «szefotmä. eviimölcsöztetni é< ',i"7+nr>n7»ll hivatott. Van hát amire alapozunk f vasa. amire visszatkintsünk ózonban az előttünk álló dőszak feladatai is nagyok s hogy úgymond, az eddi- inél is több erőfeszítést és öbb türelmet igényelnek, többet, mert nemcsak az ál- alános, hanem nagyon is :onkrét dolgokra is ki kell erjedni figyelmünknek. — Jindenek előtt az emberek ondolkodásának csiszolásá- a. Arra, segítsünk egymás- iák megszabadulni mind- izoktól a múltba gyökerező visszahúzó gondolatoktól, zokásoktól, amelyek gátol­lak abban, hogy figyelmünk eljes egészében a jövőé le­gyen, a jövőre irányuljon, fogy az a munkás is, akinek nég nem vált vérévé az myagtakarék osság a .mun­kafegyelem, hozzáidomuljon i nagy közösséghez. H >gy az íz új tsz tag, aki ez év tava­szán adta kezedráset az új életmódra, ne csak elhatáro­zásában, hanem gondolko­dásában is felemelkedjék a tíz éve szövetkezeti mére­tekben gondolkodó emberek­hez. Együtt haladjanak to­vább, mert a szövetkezetbe lépés az egyes embernél még nem azonos a maradi nézetek azonnali .teljes és végleges feladásával; hogy a pedagógus, aki ma még hi­vatásból nevel, meggyőző­désből kovácsolja a jövő szi­lárdhitű nemzedékét, Nemrég zajlottak le az alapszervezeti taggyűlések, majd a járási, városi párt­értekezletek. Ezer és meg­annyi jele bontakozott ki an­nak, hogy értjük a módját ennek is, beletanulunk ebbe is. Ezekre a tanácskozásokra mindenhonnan elhozták a párttagok és pártonkívüliek üzenetét. Akarják, s vállal­ják, hogy a belátható közel­ségben lévő jövőhöz még gyorsabb léptekkel közeled­jünk. Pártunk irányelvei a népgazdaság fejlesztésére vo­natkozóan az ipar termelését 65—70, a mezőgazdaságét 30 —32 százalékos növelésben jelöli meg. Megyénkben a mezőgazda- sági termelés van túlsúlyban, tőlünk ilyen tekintetben vár méreteiben többet az ország, a munkásosztály. Mindezt hűen tükrözték a lezajlott pártértekezletek. Sőt azt is. hogy mi az átlagban meg­jelöltnél is többet adhatunk, mert feltételeink többire kö­teleznek bennünket. A régi szövetkezetekben változatlanul a gazdasági eredmények fokozására töre­kednek. Az elért eredmé­nyekre támaszkodva nagy erőfeszítéseket igénylő, de megvalósítható feladatokat tűznek maguk elé, mind a nö­vénytermesztés, mind az ál­lattenyésztés terén. A túrkevei Vörös Csillag­ban például 1965-re 16 má­zsás búza, 22 mázsás ősziár­pa és 30 mázsás kukorica át­lagtermést akarnák elérni. Ha­sonlóan merész elgondolások megvalósításáért lendülnek harcba az új tsz-eink is amel­lett, hogy náluk a szervezeti megerősödésért is sokat kell tenni. A tapasztaltabb, jól dolgozó szövetkezetek nagy hatást gyakorolnak a kez­dőkre, segítik őket tapaszta­lataikkal, jó tanácsokkal, s nem egyszier anyagiakkal, te­nyészállatokkal, gépekkel stb is. Ha az eredményeket néz­zük, akkor sem kételkedhet senki sem abban, hogy kitű­zött céljaink valóraváltása nem elérhetetlen. A ma és holnap ülésező megyei párt­értekezlet minden bizonnyal újabb útmutatásokat, gazdag tanácsokat, hathatós segítsé­get ad majd terveink megva­lósításához. Éppen ezért te­kintünk nagy várakozással a tanácskozás elé. ezért kö­szöntjük küldötteinket: Jó munkát sok sikert elvtársak!

Next

/
Thumbnails
Contents