Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-28 / 253. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGY ESŐI J hl tKI (SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 853. szám. Ara 50 fillér 1959. október 88, szerda. Küldött elvtársak, r üzen a városi A kommunisták képviseletiben A megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZMT vándorzásziaiért Kongresszusára készül pártunk. Olyan időszakiban tanácskozik a kongresszus, a Magyar Szocialista Munkáspárt legfelsőbb szerve, amikor a nemzetközi életben nagy változások mennek végbe. Az eszme, a tudományos marxizmus, amely 110 évvel ezelőtt kelt életre, amely akkor kísérteiként, a kommunizmus kísérteiéként járta be Európát, most már világhódító útját járja. A marxizmus— leninizmus, a proletárok eszméje immár közel félévszázada gyakorlati valóság. Erősödik és egyre legyózhetetle- nebbé válik a szocialista tábor, szélesedik a kommunista mozgalom, s a béke erői szakadatlanul növekednek, a hidegháború megfélemlítő hatása egyre erőtlenebb. Ilyen légkörben bizakodóan készülünk e nagyjelentőségű eseményre. Pártunk mögött több mint négy évtizedes út, kemény küzdelmekkel telt időszak áll. Négyévtizedes harcával pártunk bebizonyította, hogy a dolgozók érdekeinek hű képviselője, a magyar munkás- osztály hivatott vezetője. Negyven évvel ezelőtt úgy indult útjára a Kommunisták Magyarországi Pártja, hogy maga köré tömörítette a munkásosztály, a dolgozó parasztság nagy többségét s megmutatta a magyar dolgozó nép- nek, hogy van más, emberi életmód ist lehet és van társadalom, ahol embersége, munkája után becsülik aa embert. S e harcot nemcsali megmutatta, hanem gyakorlatban be is bizonyította Megalakulása után közvetlenül történelmi jelentőségű csatát vívott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját elsőnek követve, 1919-ben kivívta az első magyar proletár államot, a dicső Tanácsköztársaságot. Népünk e nagy forradalmi örök. sége ma küzdelmeink kiapadhatatlan forrása. Az ellenforradalom terrorja 1919-ben leverte, a magyal nép fiainak vérével fojtotta el a népi államot és sokszorosan elvette mindazt a köny- nyitást, amit a proletárhatalom nyújtott az ország népé nek. De az emléket, a 13( nap hatását már semmivel, i legféktelenebb bosszúállássá sem lehetett kiölni az emberekből. Az Októberi Szocialista Forradalom győzelme követ keztében az imperializmusnak, mint világrendszernek aj egyeduralma megtört. A pro letárforrada lom szülötte, < Szovjetunió példátlan erősö dése és fejlődése az egész em beriség fejlődésére kihatott, kihat ma is. Ez az ország i második világháború idejéi lerázta magáról a fasiszta tá madót. s levette annak Igájá sok más ország — köztük : mi országunk — válláról is A Szovjetunió győzelme harca, amely hazánkat is fel szabadította a hitleri meg szállás és a fasiszta iga aló kedvező lehetőségeket terem tett népünknek ahhoz, hog folytassuk a több mint k< évtizeddel ezelőtt megkezdd utat, hogy most már végéi vényesen megteremtsük szocialista társadalmat, népünk élt e lehetőséggel, munkásosztály a kommunisi párt vezetésével, a nemz haladó erőinek tömöritésév felszámolta a nagybirtokrem szert, kisajátította a burzso ziát, s kivívta a proletárdi »túrát. GONDOLATOK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEALET NAPJÁN II. < E A párt irányító és szervező i ereje jótékony hatásaként me- i gyérük dolgozói is jól haszno- I sították azokat a kedvező le- • hetőségeket, mélyeik Szolnok 1 megye területi, fekvési, köz- | lekedési és éghajlati viszo- : nyaiban rejlenek. Szorgos, önfeláldozó munkájuk ered- ! menyeként megváltozott, gaz- j dagabb, kulturáltabb lett megyénk, könnyebbé és biztonságosabbá vált benne az élet. A felszabadulás előtt gyáriparunk jelentéktelen volt. Az üzemek alapítása a haszonszerzésre, a munkások kizsákmányolására épült, tér- i melésükre éppen ezért a mindenkori gazdasági helyzet erősen rányomta bélyegét, s így a munkások saraiban állandó létbizonytalanság uralkodott. Életerejük, tettvágyuk csak a felszabadulás után bontakozhatott ki a maga teljében. * Áldozatvállaló munkájuk eredményeként életet vará' zsoltak a lebombázott, a visz- : szavonuló német csapatok ál* tál kifosztott üzemekbe, s né■ hány év alatt a háború előtti ■ szintnél magasabbra emelték ■ a megyei ipar termelését. Hő■ siességszámba menő esrőfeszí- i tésükhöz a Szovjetunió az új■ jáépítésben, a berendezések, , a nyersanyag biztosírásában : egyaránt felbecsülhetetlen se- : gítséget adott. Testvéri, ön■ zetlen támogatása tlválaszt- . hatatlan eredményeinktől, ■ gazdasági életünk feUendülé- i se e segítség jegyében követ■ kezett be. 1 A tervgazdálkodás megva- > lósítása, a szocializmus építé■ sének megkezdése lehetővé ’ tette a megyei ipar 0/ors fej- ' lődését is. Államunk — a párt ■ útmutató szavára — hatalmas ‘ összegeke* áldozott erre a célra. Az ötéves tervidőszak- alatt megyénk 1 milliárd 800 ? millió forint beruházási hi- i telt kapót*, s ennek felhasz- nálásával több új üzem épült. ‘ Megyénk munkásait tehát- méltán töltheti el az a tudat, ■ hogy jól teljesítette törté- 3 nelmi feladatát, társadal- i műnk vezető osztályához hí- 1 ven formálta megyénk arcu- latát, új ipari gócokat hozott létre, s ezáltal elősegítette a j fejlődést a gazdasági és a társadalmi élet más terüle- ~ tein is. Az új gyárak üzem- 7 behelyezésével, a régiek kor- " szerűsítésével sokszorosára nőtt a megye ipari termelése, * bővült a munkáslétszám is. A fejlődés ütemét az ellen- forradalom jelentős mérték- ‘ ben megzavarta. Ennek kö- a vetkeztében a megyei ipar n mintegy 80 millió forint ér- tékű áruval kevesebbet adott ■* 1956-ban a népgazdaságnak, 1 mint egy évvel korábban. A 5- munkástanácsok igyekeztek s magukat jó színben feltün- U tetni, felelőtlenül elrendeltek r_ bérkifizetéseket, herdálták a Í társadalmi tulajdont. Bűnös ténykedésük következtében y sokat romlott az ország gaz- it dasági helyzete, s így az ellj lenforradalom után az előző éveknél lényegesein kevesebbet tudott juttatni államunk _ a megye beruházásaira — * 1958-ban például az ötéves a terv évei átlagának csak 82.7 *;a százalékát. et Az öntudatos munkástöme- ®1 gek a Szovjetunió önzetlen d- segítségével úrrá lettek a á- helvzeten s a szocialista táti- bor testvéri segítségével 1957- et a konszolidáció évévé tették. A termelési rend meg- f szilárdulása, a KGST-ben g való részvétel következtében g nőtt a termelés, a termeié- j kenység, s a munkások átlag- t keresete 1956-hoz viszonyítva g mintegy 20 százalékkal emel- 1 kedett Ezáltal megteremtet- s tűk az alapot ahhoz, hogy a í hároméves tervet zökkenő- í mentesen valóraváltsuk. Az s 1958—59-es évek eredményei- ( bői arra lehet következtetni, t hogy előirányzatunkat jelen- i tős mértékben túlteljesítjük. < Sokat jelent ebben a törek- ] vésben a pártkongresszus tisz- i teleiére széles körben kibon- ; tokozott szocialista munkaverseny. A kongresszus tisz- | teletére tett felajánlások ered- ( ményeként a megyei iparvállalatok nyeresége mintegy 36 millió forinttal lesz több az idén a tervezettnél. Munká- ; saink a technikusokkal és a mérnökökkel karöltve tovább fáradoznak a műszaki színvonal emelésén, s nem kétséges, hogy újabb termelési sikereket érnek el, minden''üzemben tovább fokozzák a termelékenységet. A kommunisták céltudatos munkája, meggyőző politikája megyénk mezőgazdaságában is mélyreható változásokat eszközölt. A felszabadulás előtt a 908 ezer hold- nyi terület 49 százaléka 50 holdnál nagyobb birtokokból állott. Hatvannégyezer családnak még öt hold föld sem jutott. Jónéhány községben különösen rossz volt a helyzet. Űj szászom, Szajolban, Rákóczifalván a földterület kilencven százaléka földbirtokosok, kulákok kezén volt, a tiszatenyői tanyavilág kétkezi munkásainak meg egyáltalán nem jutott föld. Az adó mellett a bankteher miatt is nagy volt a nyomor, gyakori az árverés. — sok fájó, keserves emléket hagyva maga után. 1920 és 1945 között például a kunhegyes! járásban 869 alkalommal perdült meg a dob, hogy a nincstelenek szegényes ingóságait is elvigyék. A válság éveiben Jászkiséren évenként átlag 30, Jásztelken 25 árverést tartottak. Ennek az embertelen állapotnak végét jelentette a felszabadulás. A munkásosztály segítségével, a párt irányításával megyénk szegényparasztjai, zsellérei is hozzáláttok a földreformhoz, 260 ezer hold földet osztva ki 33 ezer nincstelen között. Ezáltal megyénk dolgozó parasztjainak életszínvonala lényegesen emelkedett, de árutermelésük nem nőtt, ellenkezőleg, visszaesett. Dolgozó parasztjaink hallgattak a párt szavára, felismerték, hogy a földreform, — bár sokat jelentett — nem biztosítja teljesem az emberhez méltó életet, a kiszolgáltatottság megszűnését, a munka könnyítése mellett a termékbőséget, — ezért léptek más megyéknek is példát- mutatva a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Bár az ellenforradalom romboló hatása a szövetkezeti mozgalomban is ■ érződött, a helyzet7 gyorsan konszolidálódott, s a dolgozó i parasztok egyetértésével ta■ lálkozó szervezőmunka ered- ; ményeként 1959 elejém ter- • mel őszövetkezeti megye let- > tünk. í Az év elején három hónap alatt közel 45 ezer ember lé■ pett a szövetkezetekbe, s ez- í által a tsz tagok száma mint- ! egy 71 ezerre emelkedett. A- megye összterületéből ma- már csak alig 3—5 százalék- (a pontos felmérések most folynak) tartozik az egyéni i gazdákhoz. A munka nehezét azonban ezzel a történelmi jelentőségű tettel még nem tudtuk le. Hátra van a közös gazdaságok megszilárdítása, hozamaik emelése. Ez az átszervezés idejénél csöppet sem igényel kisebb erőfeszítést. Sőt! Minden eddiginél jobban szükség van arra, hogy mindenki, aki szívügyének tartja a megye boldogulását, képessége javát adja a termelő- szövetkezetek erősítéséért — Dolgozzunk ezért friss erővel, a jövőbe vetett mélységes bizalommal. Államunk jelentős mértékben támogatja a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását. — 1954—53-ban például 1200 traktort, 63 kombájnt kapott megyénk, s az idén is a gépek százai érkeztek gépállomásainkra. Az utóbbi években sokat javult a talajerőutánpótlás. Az istállótrágya fokozott fel- használása mellett a műtrágya alkalmazása is nőtt, — az 1954-i holdanként! 39 kilogrammról 1958-ban 101 kilóra. Termelőszövetkezeteink az idén a múlt évi műtrágyafelhasználást megkétszerezték. Emellett sok más, ter- méstfokozó eljárást alkalmaztak megyénkben. Talaj- javítást eddig mintegy 20 ezer holdon, vegyszeres gyomirtást a múlt évben 11500 holdon végeztek. Az öntözött terület 80 ezer holdra emelkedett. Ezeknek a hasznos eljárásoknak széleskörű alkalmazásaként az eddiginél még többet, s jóval olcsóbban kell termelnünk. A termésátlag fokozása mellett állattenyésztési feladatokat is meg kell oldanánk. Szarvasmarhaállományunk például 1935-höz viszonyítva 24 százalékkal emelkedett, tehénállományunk azonban csak 5,2 százalékkal nőtt. Javítani kell ezt az arányt, kiváló tenyészállatokat nevelni minden állatfajtánál, s ugyanakkor elérni, hogy növekedjék a vágóállatok átlagsúlya is. Mindehhez hathatós támogatást nyújt államunk. 1959- ben például megyénk termelőszövetkezetei részére közel 70 millió forint közép- lejáratú, több mint 170 millió forint értékű hosszúlejáratú hitelt biztosít. A párt és az állam által Ígért hathatós se<?í‘sée tehát élő valósággá válik dolgozó parasztjaink részére. Megnyilvánul ez a gépállomások, állami gazdaságok és ipari üzemek patro- názsmozgalmában is. De nemcsak az ipar és ke- • reskedelem, hanem gazdasági , és társadalmi életünk min- i den területéről jelentős fej■ lődésről adhatunk számot. A ■ megye szocialista kereske- delmének hálózata például ■ 1952-től 1958-ig mintegy 500 ; bolttal bővült. Az orvoslét- szám az 1944-i kétszázhar■ minckilencről ez év dereká- ra háromszázhatvankilencre i emelkedett. Kórházaink fel- 3 szerelése is gyarapodott. A í felszabadulás előtt kilencven- 5 öt középiskolai nevelő volt- — ma már háromszázötven- van. A múlt év végén ki- lencven színjátszó, nyolcvan- tánccsoport, hatvan énekkar, harminc zenekar működöt! p megyénkben, öt év alatt lé- nyegében megduplázódott a- ródióelőfizetők száma. Az ;- utóbbi négy év alatt 6800 la- K kást építettünk. S hosszá a sorban tudnánk fgy tovább- k folytatni a példákat, beszélt des bizonyítékként arra, hogy a pártot követő munkásosztály vezetésével jó úton járunk, biztos jövő felé hala- 1 dunk. IIL Most ülésezik a megyei pártértekezlet, hogy eddigi sikeres utunk további szakaszait íkddolgozza, megjelölje mindazt a feladatot, amit végre kell hajtanunk, hogy pártunk, népünk tevékenysége töretlenül kövesse fejlődésünk eddigi irányát, ütemét. Pártunk kongresszusi irányelvei abban összegezik legfőbb tennivalóinkat, hogy a dolgozó tömegekkel összeforrva féjezziük be a szocializmus alapjainak lerakását, gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánkban, a hároméves terv túlteljesítésével teremtsünk magasabb indulási alapot új ötéves tervünkhöz. Mindezek megteremtésével, a szocializmus alapjainak teljes lerakásával a lendületesebb építéssel közelebb hozzuk azt az időszakot, amikor társadalmi rendszerünk teljes győzelmet arait, amikor népünk anyagi és kulturális élete javításának további és állandó lehetőségét, nemzeti függetlenségünk 8 további fejlődésünk biztos alapjait is megteremtjük. Feladataink megoldása megköveteli mindenekelőtt azt, hogy tovább szélesítsük a szocializmus társadalmi bázisát, összefogjunk minden építő erőt. S ez kommunista vezetőinkre nagy feladatokat ró. Mindenekelőtt azt követeli tőlük, hogy többet és szakszerűbben foglalkozzanak a gazdasági kérdésekkel, a gazdasági szervező munkával, ezt állítsák munkájuk homlokterébe, s minden mást ennek rendeljenek alá. Ismerjék és állandóan elemezzék a termelés problémáit, tegyék hatékonnyá a pártellenőrzést mindenhol, termelőüzemekben, közlekedési vagy egyéb vállalatoknál. Szerezzenek pártvezetőink ebben a munkában is nagy jártasságot. Tárják fel és hasznosítsák gazdasági szervező munkájuk során a dolgozók erejében rejlő alkotókészséget, alkotókedvet. Eddigi gazdasági sikereinkben benne foglaltatik egy kézzel foghatatlan, de hatásában annál érezhetőbb siker is. A bizalom, az odaadás, amely megnyilvánul a párt iránt. Annak a kifejezése, hogy pártunk politikája egy- behangzik a dolgozók széles rétegeinek akaratával, arra alapoz, abból él, táplálkozik. A fél éve tartó kongresszusi verseny, az a széles mozgalom. amelyet legkönnyeb- , ben a megtakarított milliók- , kai lehet kifejezni, a számo- . kon túl mást is mond. Azt , hogy a párt és a tömegek ’ kapcsolatát a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a tö- ‘ megek növekvő alkotó kedve t jellemzi. Ezernyi szál köt: , össze a pártot a néppel, s í . oártonkívüliek aktivitása , egyre bátrabb, sokoldalúbb, mindinkább kezdeménye t zőbb. Egyre inkább megta- _ Iái iák helyüket azokban i j társadalmi és tömegszerveze j tekben, tömegmozgalmak- . ban, amelv aktivitásukat ősz j «szefotmä. eviimölcsöztetni é< ',i"7+nr>n7»ll hivatott. Van hát amire alapozunk f vasa. amire visszatkintsünk ózonban az előttünk álló dőszak feladatai is nagyok s hogy úgymond, az eddi- inél is több erőfeszítést és öbb türelmet igényelnek, többet, mert nemcsak az ál- alános, hanem nagyon is :onkrét dolgokra is ki kell erjedni figyelmünknek. — Jindenek előtt az emberek ondolkodásának csiszolásá- a. Arra, segítsünk egymás- iák megszabadulni mind- izoktól a múltba gyökerező visszahúzó gondolatoktól, zokásoktól, amelyek gátollak abban, hogy figyelmünk eljes egészében a jövőé legyen, a jövőre irányuljon, fogy az a munkás is, akinek nég nem vált vérévé az myagtakarék osság a .munkafegyelem, hozzáidomuljon i nagy közösséghez. H >gy az íz új tsz tag, aki ez év tavaszán adta kezedráset az új életmódra, ne csak elhatározásában, hanem gondolkodásában is felemelkedjék a tíz éve szövetkezeti méretekben gondolkodó emberekhez. Együtt haladjanak tovább, mert a szövetkezetbe lépés az egyes embernél még nem azonos a maradi nézetek azonnali .teljes és végleges feladásával; hogy a pedagógus, aki ma még hivatásból nevel, meggyőződésből kovácsolja a jövő szilárdhitű nemzedékét, Nemrég zajlottak le az alapszervezeti taggyűlések, majd a járási, városi pártértekezletek. Ezer és megannyi jele bontakozott ki annak, hogy értjük a módját ennek is, beletanulunk ebbe is. Ezekre a tanácskozásokra mindenhonnan elhozták a párttagok és pártonkívüliek üzenetét. Akarják, s vállalják, hogy a belátható közelségben lévő jövőhöz még gyorsabb léptekkel közeledjünk. Pártunk irányelvei a népgazdaság fejlesztésére vonatkozóan az ipar termelését 65—70, a mezőgazdaságét 30 —32 százalékos növelésben jelöli meg. Megyénkben a mezőgazda- sági termelés van túlsúlyban, tőlünk ilyen tekintetben vár méreteiben többet az ország, a munkásosztály. Mindezt hűen tükrözték a lezajlott pártértekezletek. Sőt azt is. hogy mi az átlagban megjelöltnél is többet adhatunk, mert feltételeink többire köteleznek bennünket. A régi szövetkezetekben változatlanul a gazdasági eredmények fokozására törekednek. Az elért eredményekre támaszkodva nagy erőfeszítéseket igénylő, de megvalósítható feladatokat tűznek maguk elé, mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén. A túrkevei Vörös Csillagban például 1965-re 16 mázsás búza, 22 mázsás ősziárpa és 30 mázsás kukorica átlagtermést akarnák elérni. Hasonlóan merész elgondolások megvalósításáért lendülnek harcba az új tsz-eink is amellett, hogy náluk a szervezeti megerősödésért is sokat kell tenni. A tapasztaltabb, jól dolgozó szövetkezetek nagy hatást gyakorolnak a kezdőkre, segítik őket tapasztalataikkal, jó tanácsokkal, s nem egyszier anyagiakkal, tenyészállatokkal, gépekkel stb is. Ha az eredményeket nézzük, akkor sem kételkedhet senki sem abban, hogy kitűzött céljaink valóraváltása nem elérhetetlen. A ma és holnap ülésező megyei pártértekezlet minden bizonnyal újabb útmutatásokat, gazdag tanácsokat, hathatós segítséget ad majd terveink megvalósításához. Éppen ezért tekintünk nagy várakozással a tanácskozás elé. ezért köszöntjük küldötteinket: Jó munkát sok sikert elvtársak!
