Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-27 / 252. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A tsz-ek segítéséért X. évfolyam, 252. szám. Ara 50 fillér 1959. október 27. kedd. Több kerül piacra, nő a tartalék t ) és több a jövedelem Á Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályán pár nappal ezelőtt figyelemre méltó és nagy munkát fejeztek be. Felmérték a tsz-ek gabona elosztását, elemezték, Hol, mennyit termeltek, s hogyan használták fel. A számokból érdekes és tanulságos következtetéseket vonhatunk le. — Elsősorban és most újólag ezek a számok is mutatják, mennyire időszerű és halaszthatatlan feladat volt éppen a dolgozó parasztok érdekében (természetesen a népgazdaság érdekeivel együtt) a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez az egyik- A másik pedig, hogy a szakemberek nem véletlenül hangsúlyozzák ezekben a napokban a vetés gyors befejezését. Ez a dolog nagyon is összefüggésben van a többtermés elérésével. Az idei termelési eredményekhez hasonlóra az elmúlt években még nem volt példa A holdanként! átlagtermés a tsz-ekben egyenletesen növekszik évről-évre. 1957-ben búzából 10.4 mázsa volt a holdanként! megyei átlag, ugyanakkor 1959-ben 11.17 mázsa, ősziárpából 1957-ben 12,7 mázsa. 1959-ben 15.69 mázsa. Ezen belül számos tsz kiugró, sót rekordtermést takarított be az idei gazdasági évben. Nagyon figyelemre méltó, hogy elsősorban azok, amelyek tavaly ősszel jókor földbe tették a magot. E tsz- ek közül huszonhatan az Országos Mezőgazdasági Kiállításon növénytermesztési díjat kaptak, a Mezőhéki Táncsics Tsz pedig nagydíjat- Az új tsz-ek gazdáinak és a vezetőinek érdemes tanulmányozni a legjobbak módszereit. A tir szaderzsl Szabadság Tsz-ét, ahol búzából 16.35 mázsa, a vezsenyi Tiszakanyar Tsz-ét, ahol szintén búzából 16.35 mázsa, a tiszafüredi Úttörő Tsz- ét, ahol 15.76 mázsa búza termett holdanként. A kiváló eredményeket nem a véletlen szülte s az is balgaság lenne, ha csakis a kedvező időjárással magyaráznánk. Az egyénileg dolgozó parasztok földjén Is ugyanaz az időjárás járta, mégis két-három, sőt több helyütt négy-öt mázsával termeltek kevesebbet. S ez mutatja világosan, félreérthetetlenül újból és újból a nagyüzem fölényét. A tsz-ek nagy táblákán gazdálkodnak. A jó és a szükséges agrotechnikai eljárásokat alkalmazzák. Különösen ott, ahol már megalapozott a nagyüzem. Ismeretes az Is, hogy többet termelni csak azon a talajon lehet, amely rendelkezik elegendő táperővel. Nos. mindezeket saját érdekükben már most vegyék figyelembe az új tsz-ek gazdái- Arról van szó, hogy a vetést gyorsítsuk, de semmiképpen ne úgy, hogy az a minőség rovására menjen. Ahol szükséges, ott a talaj állapotának megfelelően adagoljuk a műtrágyát. Mert érdekes szemügyre venni azt, hogy a termésátlagok növekedésével együtt nőtt a műtrá- gyaf elhasznál ás. 1956-ban 49 kg-ot, 1957-ben 29 kg-ot, 1958-ban már 101 kg-ot használtak a szövetkezeti gazdák holdanként. Kézenfekvő tehát az összefüggés. Ezzel szemben az egyéni gazdák a felsorolt években 4,2 kg-ot, 3,9 kg- ot, és 6.5 kg-ot használtak fel mindössze holdanként. Azt is sokszor mondjuk, a szövetkezeti gazdák érdeke elsősorban többet termelni, növelni a termésátlagokat. Ez így van a valóságban is.- Akik most igyekeznek, azok nem másnak, maguknak igyekeznék. A növekvő terméseredmények lehetővé teszik, hogy a közös gazdaságok több árut értékesítsenek, többet adjanak a népgazdaságnak, tehát több pénzhez jussanak. Nyilvánvaló, hogy a mezőhéki Táncsics Tsz gazdáinak megérte 18.28 mázsa búzát termelni holdanként, mert ebből több a felesleges és ha több a felesleges, több a forint. Ez évben éppen a nagyobb termés következtében lényegesen több jutott a tsz- ekben különböző alapokra, tartalékolásra. Búzából 90 ezer mázsával, árpábó; 140 ezer mázsával, zabból 43 ezei mázsával több maradt a szövetkezeti magtárakban. Tárcsahang egy, máslál másodperc aiatl Befejezéshez közeledik a szolnoki posta telefonközpontjának bővítése. A több mint egymillió forintos munka várasd szakaszának utolsó részét szombaton délben egy órakor fejezik be a szakemberek, amikaris a beépített új háromezres számmezőre megtörténik az átterhelés. Ezzel egyidőben 172 telefon száma változik úgy, hogy a számok hárommal kezdődnek. Az átterheléssel egyidőben a telefonálók egy—másfél másodperc alatt kapnak búgó tárcsahangot készülékeiken. Emberek a (anyán Móricz Zsigmond sokat beszélt ezekről az emberekről, akik kint élnek a tanyán, az „isten háta mögött”, ahová nehéz eljutni még ma is, hacsak nem rendelkezik az ember holmi kétkerekű pöfögő alkalmatossággal. A legközelebbi község Ti- szasüly 10 kilométerre van, a másak oldalon Apáti 11 kilométerre. És körülöttük csak a föld és itt-ott egy-egy tanya, vagy távolabb az állami gazdaság ötemeletes magtára. Egy árva útszéli csárda szomszédságában élnek szerényen a tiszasülyi Vörös Csillag Tsz tagjai. Járókelő, ha betéved a modern épületekkel beépített központba, alig talál valakit, akitől megkérdezhetné: laknak-e itt egyáltalán? A központ állandó mindenese, Urbán Gábor aztán csak előkerül valahonnan. Mint könyvelőt, ide köti foglalkozása az irodához, másként ő is kint lenne a határban. Mert temérdek a munka. Aki mozogni tud, kint van a mezőn. 670 hold a terület Egy emberre közel 20 hold jut. Még- sdncsenek elmaradva a munkával. A rizs- aratásit befejezték. Az ősziek vetését Is elvégezték már több mint 70 holdon. Töretlen kukoricájuk is alig van már. Tavasszal egy kicsit kedvetlenek voltak az emberek. — „Ügy sem bírunk ennyi földdel, ha megszakadunk se” — mondogatták. — Már pedig csak nekünk kell azt i egművélni — rázta fel az elnök a borúlátó esüggedőket És neki álltak. Ma elsősorban nem az eredményekre büszkék, mert nem termeltek rekordmennyiséget, de megművelték a T’O holdat! Ideiében bokaná’ták, learattak, elcsépeltek. És zna nem állnak hátrább az őszi vetésben sem, mint a száz és száz emberrel rendelkező tsz-ek. Most ősszel pedig, ha egyesül a szövetkezet az Aranykalásszal, már 900 hold szántójuk lesz, de lesznek is hozzá hetvenen. Nem beszélve azokról a kisgazdákról, akik most térnek vissza a szövetkezetbe az ellenforradalom óta. Itt van Gilszky Mihály 15 holdas mintagazda, aki 80 mázsa marharépát termelt 200 négyszögölön. Cukorrépát meg 150 mázsát szállított be 600 négyszögölről. Vagy a Kissr testvérek, akik mind a négyen komoly szaktudással jöttek a szövetkezetbe. — De arra is büszkék vagyunk — szól bele a beszélgetésbe Gilszky Dezső brigádvezető —, hogy sokan még most szedik a répát, mi meg már lassan elvetjük az őszieket is. Igaz, hogy van olyan traktorosunk, mint Vízi Gellért KISZ-tit- kár, aki váltótársával, Nyolcas Istvánnal éj jel-nappal, hétköznap, vasárnap dolgozik. Nem tudunk olyat mondani nekik, hogy ne végeznék el. Keresnek is ötezer ködül havonta. A lányaink meg — bár csak 16 évesek — már közel 200 munkaegységet teljesítettek ebben az évben. Veszünk is nekik a jövő tavasszal televíziót és berendezzük az új kultúrházat Megérdemlik. Távol a világ zajától példamutatóan dolgoznak, igyekeznek. Magukénak érzik a földet, ahol valamikor Mészáros Gábor 300 holdas kulák sanyargatta az egyszerű embereket. Érzik, tudják, hogy — bár közösen munkálkodnak — mégis a maguk gazdái. Zárszámadáskor együtt örülnek majd a 30 forintos mímVne-gységnek. Megérdemlik, megdolgozták érte. SZ. S. t-s Ohai dbáhtiutkidmi Olajbányász a tervről 3. old. Késükben a% életünk 4. old. Tudomány- technika 5. okL iTimtTimmmiTjiiimB * Törők Ernő, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat hegesztője a termelőszövetkezetek részére készülő függőcsillepályák gyártásán fáradozik. Nyolc köbméter víz másodpercenként Budapestnek A szakemberek szerint az elmúlt években Budapest vízellátásában akadályok mutatkoztak. A területileg megnövekedett főváros igénye megnőtt, ugyanakkor a talajvíz természetes állása állandóan csökken. Különösen érezhető ez a város peremén (Duna- haraszti, Káposztásmegyer stb.) elhelyezett csápos kutaknál, melyek feladata „betáplálni” a budapesti fővezetékbe. C szóműszivattyuk a Dunán A kunhegyes! vízgépészeti üzem kapta azt a feladatot, hogy a pestkörnyéki csá postai tak vízbőségét biztosítsák. Egyéves kísérletezés eredményeként ezek a kutak ma mér ellátják feladatukat. A megoldás viszont nem a legkönnyebb volt. Több úszóműszivattyút helyeztek el a Dunán és bő vízzel árasztották el a csápos kutakból kinyúló szívó csövek területét a felszínen. így a szivattyúaknában megnövekedett a vízmennyiség a rendes üzemelésnek megfelelően. A Duna vízállása azonban állandóan süllyedt és elérte a rendes évi legalacsonyabb vízállást, sőt tovább apadt, úgy, hogy a főváros vízellátása kritikussá vált. Mozgósítás A központ mozgósította október 9-én este a kunhegyeseket. Nem is késlekedtek Még este hozzáfogtak a nagyteljesítményű szivattyúk gépkocsira pakolásához. A munkások daru nélkül, pajszerrel. vontatóval, emelőkkel, nagy fizikai erőfeszítéssel rakodták a nehéz úszóműveket. CsK-rendszerű szivattyúkat. A lelkes munkának meg lett az eredménye. Nyolc gépkocsi rakomány 10-én reggel útnak indulhatott a vízhiányban szenvedő főváros segítésére. A vállalat Lovász István tiszaböi főgépészt, Girth Pál brigádvezetőt küldte a fontos munkára. A feladat a még nem táplált csápos kutak elárasztása volt. A gépi felkészüléssel így másodpercenként 2500 liter vizet zúdítottak a vízszegény kutakra. Munkájukat siker koronázta, mert pillanatnyilag megszüntették a vízhiányt. De a baj nem jön magában, szokták mondani az idősebbek. A Duna tovább apadt és most már az ipari vízellátást komoly veszély fe nyegette. Sürgős segítség kél lett, mert csak egynapi termelési kieséi vízhiány miatt az üzemekben súlyos népgaz- 'asági kárt jelent Ipari víz is van A kunhegyesi vízgépészeti dolgozók nem késlekedtek. Ismét erejük javát adták. Az öntözéstől felszabadult szivattyúkat, iO CsK—&l)0-as és két 5 egységes úszóművet indítottak útnak. A másodpercenkénti 8 köbméter v'z szolgáltatással sikerült biztosítani az üzemek ellátását is és a kunhegyesi vízgépészet dolgozói megnyerték azt « csatát, amit szinte éjjel-nappal hetekig/ vívtak a természet ellen. ■=* ab “ Kiütést tartott az SZMT Tegnap délelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülésén Csákó Mihály elvtárs, a SZOT elnökség tagja, a Bőripari Szakszervezet főtitkára ismertette a Szakszervezetek Országos Tanácsa ötödik teljes ülésének határozatát a működési szabályzat megváltoztatásáról. Eszerint az SZMT hatásköre lényegesen kibővül a szakszervezeti munka operatív irányító, ellenőrző szervévé válik a megyében, tevékenysége nem korlátozódik csupán az egyes szakmák területi bizottságai munkájának koordinálására, javaslattételére. A hatáskör kibővítésével párhuzamosan létrehívják a községi szakmaközi bizottságokat s ennek nyomán az eddigieknél szélesebb körben valósíthatja meg a szak- szervezet politikai és kulturális nevelésprogramját A működési szabályzat módosítása — az irányítómunka kö- zelebbvitele a termeléshez — lehetővé teszi azt is, hogy tervszerűbbé váljék a szak* szervezetek kulturális és sport alapjának elosztása, —■ olyan helyre csoportosítsák az anyagi eszközöket, ahol felhasználásuk leginkább elősegíti a dolgozók széles rétegének szellemi és testi fejlődését. A beszámoló alapján a Szakszervezetek Megyei Tanácsának tagjai megvitatták a határozatból adódó feladatok végrehajtásának módjait. Befejezésül KruzsHcz József elvtárs, az SZMT titkára szervezeti kérdéseket terjesztett elő. Eszerint — a várható nagy munkára való felkészülésképpen az SZMT rendes tagjainak számát 41- ről 53-ra emelték fel, a póttagok számát 15-ről hétre csökkentették. Két nap alatt közel 8 millió forint forgalom A megye kereskedelmi szervei szombaton és vasárnap rendezték meg a jászberényi és tiszafüredi őszi vásárt. A két vásárra felvonultatott készletek minden igényt kielégítettek. örvendetes, hogy konfekcióból, vegyesiparcik- ből a vásárok mindkét napján mennyiségileg is elegendő, jóminőségű választék várta a vásárok látogatóit. Jászberényben az állami és szövetkezeti kereskedelem 670 méter hosszú pavilonsoron mutatta be áruit. Mellettük még 128 magánkisiparos is felvonult a vásárra. A forgalmat illetően sem lehetett ok panaszra. A jász fővárost felkereső mintegy 35 ezer vásárlátogató — nem számítva a magánkisiparosok és kiskereskedők bevételeit — 5.5 millió forint értékű árut vásárolt. A legnagyobb érdeklődés a ruházati cikkek iránt nyilvánult meg. őszi-téli alsó felső öltözködési cikkekből, kötöttárukból, télikabátokból több mint 3 millió forint értékben vásároltak. E mellett jelentős volt mindkét napon az iparcikk forgalom. Érdemes megemlíteni, hogy csupán egyetlen boltban, a Kiskereskedelmi Vállalat KERAVILL üzletében motorkerékpárból 6, robogóból 3, rádióból 15 és mosógépből 4 talált gazdára. Tiszafüreden az idén rendezték először őszi vásárt. Ez a várakozásnak megfelelően sikerült: két nap alatt a pavilonokban több mint 2.2 millió forint értékű árut vásároltak a járás lakói. Itt különösen remekelt forgalom tekintetében a szolnoki és tiszafüredi földművesszövetkezet. Előbbi konfekció árukból, kötött cikkekből 350 ezer forintos forgalmat bonyolított le. A tiszafüredi földművesszövetke- zet vegyes pavilonjában pedig ruházati cikkekből, bútorból, rádióból közel 1 millió forintot forgalmaztak.
