Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-25 / 251. szám
/ 1959. október 25* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MŰSZAKI FEJLESZTÉS a Szolnoki Vágóhídon' A felszabadulás óta egyre flö a lakosság hús- és húskészítmény igénye. Kormányzatunk által népünk és országunk elé állított hároméves és ötéves távlati tervek i döszakról-id őszakra magasabb életszínvonalat irányoznak elő. A különböző Iparágaknak, így a húsiparnak is kötelessége ezt biztosítani. — Hosszas elemzés helyett egyszerűen az utolsó négy esztendőt kívánom összevetni. A megye ellátására adtunk: 1955- ben 1956- ban 1957- ben 1958- ban 98 tonna húst és 18 tonna húskészítményt 168 218 240 és 32 44 55 1 bőrét, s bárd helyett villamos fűrésszel bontjuk ,az állagot, hasítjuk szét a gerincet. Szóval minden munkaműveletnél az emberi erő helyett a villamosság dolgozik. A sertésvágásnál ugyancsak hasonló a helyzet. Régente40—50 marha, vagy ,100—120 sertés levágása erős napi munkaprogram volt. Ma 80—100 marha, vagy 160—180 sertés levágását elvégezzük nyolc órai munkaidőben. És még hozzá mennyivel kevesebb fárasztó munkát kell végezni!.., A zsírolvasztás korábban úgy történt, hogy az olvasztó üstök alatt szénnel tüzeltünk. Ez lassú, fárasztó és hygié- niai szempontból kifogásolható eljárás volt. Most azután áttértünk mi is arra, hogy kettősfalú, ú. n. dupli- kátor-üstökben, forró gőz segítségével olvasszuk a zsiradékot. A kiolvadt zsírt nem kanalakkal és vödrökkel szedjük kS az üstből, hanem elektromotoros szivattyúkkal szívatjuk zárt csőrendszerbe, a mérlegen elhelyezett tartályokba, onnan a derítő edényekbe, majd végül hordókba. A húsfeldolgozó üzemben is rendkívüli erőkifejtést kívánt a nyersanyagok és készáruk cipelése, különösen a füstölőbe, valamint a főzőüstökbe való beakasztgatás és kiszedés. Mindezeket úgy sikerült kielégítően megoldani, hogy az árut mindjárt bélbetöltés után árufogasokra (ketrecekre) rakják s ettől kezvde minden munkafázison így, a szállítóketrecben megy végig az áru egy magaspálya segítségével. A füstölést vil- lamosfűtéssél végezzük el. A villamoshőfejlesztő csövek által kisugárzott hő infravörös sugarakban is igen gazdag, s ez a magyarázata annak, hogy a villamos füstölő alkalmazása a munkafolyamatot lerövidíti és a füstölési veszteséget csökkenti. A gőzpárolás nem lúgozza' ki úgy az árut, mint a meleg vízben való főzés, a készítmény tehát íz- letesebb marad és kevesebb a súlyvesztesége. A fentiek után talán könnyebben érthető meg, hogyan voltunk képesek a közelmúltban is egy hét alatt több mint 900 mázsa tőkehúst és többmint 300 mázsa húskészítményt szállítani a megye lakosságának. Persze a fejlődés megköveteli bizonyos objektív előfeltételek biztosítását. Az államosítás időpontjában a vállalatnál mindössze egy villanymotor működött, amelynek erőkifejtése nem érte el az egy lóerőt. Ma 67 motor dolgozik, amelyek egyidejű üzemeltetése elérné, sőt meghaladná a 200 lóerőt is. Ezért építettünk az idén új transzformátorházat, s végezzük el az egész villamosberendezésünk rekonstrukcióját közel egymillió forintos költséggel. — De a villamosenergiával majdnem azonos mértékben fontos a gőzellátás. is. Ezért a jövő évben feltétlenül meg kell építenünk a kazánházat, ahol egy korszerű, nagyteljesítményű gőzkazán üzembe állítható. Bényei Lajos ELŐRE TEKINTETTEK — A kunhegyest járási pártértekezleteu — / Pénteken tanácskozott a fcunhegyesi járási pártértekezlet. Két és fél száznyi kommunista ült össze, hogy megkeresse a jövő legjobb útját, a folytatását annak a küzdelmekben, sikerekben gazdag három évnek, amely mögöttük áll. A vitában több mint buszán szólaltak fel. Részt vett és felszólalt a párt- értekezleten Csikasz J ózsef- n$ elvtársnő, a Budapesti Pártbizottság titkára és Csáki István elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára. A húsztagú elnökség elnöke, Gyűjtő Imre elvtárs közreműködésével, élénken, gőr dülékenyen zajlott a tanácskozás. A pártbizottság rövid, de a legfontosabb feladatokat élesen körvonalazó beszámolóját Oláh János elvtársi, a Járási Pártbizottság titkára terjesztette az pártértekezlet elé. A pártbizottság beszámolója röviden áttekintette a párt hároméves útját, kiemelve azokat a küzdelmes időket, amikor újjászervezéséért kellett legtöbb erőfeszítést tenni, majd azt, amikor 8 gazdasági sikerek elérése volt a fő, s részletesen elemezte azokat a feladatokat, amelyek a mai idők, s a holnapok erejét veszik Igénybe. Ezek közül is az emberek nevelését jelölte meg, minit legsürgősebb feladatot A továbbiakban ugyanilyen határozottsággal vetette fel a beszámoló a pártszervezetek szervezeti, erősítésének s a tömegszervezetek, tömegmozgalmak irányításának fontosságát. Más oldalról a mozgalmaknak, • társadalmi és tömegszervezeteknek sok megvalósítható, hasznos útmutatást adott. A nőmozga- lomnafc többek között például azt, hogy vegyék kézbe, legyenek fő patrónusai a baromfitenyésztésnek, hisz egy- egy asszony a maga házatá- ján valósággal mestáre ennek. A célkitűzések között mindenek előtt azt jelölte meg a beszámoló, ami országunkban minden ember számára azonos lehet: segíteni a ssocialismus építésének meggyorsítását GURIGÁZO FELNŐTTEK S hogy a kunhegyes! járásra, a kunhegyesá járás kommunistáira mi esik, a pártbizottság azt is megmutatta. Nem vonakodtak, nem húzódoztak az elvtársak a legmagasabb szintet kitűzni maguk elé: a mezőgazdaságban ,50 százalékos termésátlag emelkedés elérését, hangsúlyozva, ho™ ez nem is a távoli jövő, hanem a ma és holnap feladata. A termelés színvonala emeléséihez járuló lehetőségeket mind számbavette a beszámoló. Öntözés, lecsapclások, tereprendezés, gépek kihasználása, műtrágya felhasználása, korszerű vetésforgó és számtalan más tényezőket sorakoztatott feL „öt év alatt — szólt a beszámoló — a jelenlegi gépparkot figyelembe véiye mintegy 2500 foh. rendezése válik lehetővé 'ágy, hogy 1961-ben 350 hold, 1965-ben pedig már 600 hold lehet az évenként tereprendezett terület.’’ Hasonló alapossággal a beszámoló azt is lerögzítette: „Ahhoz, hogy eredményeink nagyobbak legyenek, végrehajtsuk az elénktűzött feladatokat, emelni kell a ■— S mi biztosítja azt, hogy a dombról fék nélkül leengedett kocsik idejében megálljának, ne szaladjanak neki a pályán álló, kapcsolásra váró társaiknak? Nem csodálkozik laikus kérdésemen, készséggel magyaráz. Kézbevesz egy kis sítalphoz hasonló, a sínre pontosan ráfekvő szerszámot. —• Ezzel a saruval csökkentjük a kocsik sebességét. : — ? \? — Lentebb dolgozik a sa- i rurakó brigád. Ezeket a szer- : számokat a vagonok elé helyezik a sínre. A kerék rászalad erre, nem tud forog- : ni, csak tolja maga előtt, a gép a hetesre megy*---- ——— —- m » Az idei adatok természetszerűleg csak az. év befejeztével lesznek megállapíthatók, de annyi máris világos, hogy húsban, különösein pedig a húskészítményekből tovább emelkedik a közedlátásnak átadott mennyiség. Az igények fokozott kielégítésére természetesen emelni kell termelésünket. .De hogyan? Az egyszerűbb, de költségesebb és önámító módszer az volna, hogy a munka- terület állandó bővítésével, a létszám állandó növelésével oldjuk meg feladatunkat. A másik, okosabb és jobb megoldás: a technológia olyan fejlesztése, hogy aránylag kevesebb munkaerővel és kisebb helyen tudjunk nagyobb mennyiségű húst és húskészítményt előállítani Erre az útra lépett 1957- ben a Szolnoki Vágóhíd. Miután az előző években megvalósítottuk azokat a létesítményeket (istállók, hűtőház, irodák, stb.), melyek a termelésnek nélkülözhetetlen tényezői, ott állottunk, hogy a termelés volumenének növelése érdekében át kell alakítanunk a termelés módszereit. Legfontosabb feladat a fizikai erőkifejtés csökkentése, a.? termelékenység növelése Volt. A két probléma megoldására azonos út kínálkozott: Gépesítés és automatizálás minden téren! Dolgozóink a különböző újítási feladatokat nagy lelkesedéssel fogadták, s készségesen működtek a együtt a tervek megvalósításában. A műszint fejlesztés négy technológiai újítás körül csoportosult. — A marhavágás régebben úgy történt, hogy a vágás részműveleteit a földön fekvő állaton végezetek el, s közben áttételes ké- zicsigául emelték magasba az állatot. A bőrt késsel fejtették le, a hasítást kézi- bárddal végezték. — Az új rendszerben az állatot kábítás után elektromos emelő emeli fel, s felfüggesztett állapotban történik az elvéreztetés. Villanyerővel működtetett gép fejű le a marha imiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiniiiiiiiir A KGST Közlekedési bizottsága Varsóban ülésezik Varsóban megkezdődött a KGST közlekedési bizottságának ülése, amelyen nyolc állam küldöttsége vesz részt. A tanácskozás a tagállamok közötti áruszállítás kérdésével s a közlekedésfejlesztési tervek összehangolásával foglalkozik. Kidolgozza az együttműködés részleteit azért, hogy a szocialista országok sikeresen teljesíthessék soronkövetkező ötéves szállítási tervüket, A tanácskozáson a KGST egyéb bizottságai is képviseltetik magukat. (MTI). Emelik a lengyel könnyűipar utó só negyedévi termelési tervét A lengyel könnyűipari vállalatok alapos elemzések és tárgyalások után 'elhatározták, a könnyűipar negyedévi tervét 340 millió zlotyval felemelik., A termelés forrása a munka termelékenységének növelése. Ez azt jelenti, hogy a piac az év utolsó negyedévében az előír ányozottn ál 3.8 millió méterrel több gyapotszövetet, százezer darabbal több kötöttárut és négyszázezer párral töfefe bőrcipőt fep;adja az utasítást: — Az ötödikre három köny- ;nyű rakott.- A tizennegyedikre fékkel : megy, utána a gép a hetedik- : re. 1 A pillanatnyi szüneteket | kihasználva beszédbe elegyedünk vele, ismerkedünk a ♦ vonatok összeállításával. ♦ — Mozdony húzza fel a ♦ szerelvényt ,a dombra, itt % szétkapcsolják a kocsikát, s | aztán legurítják. A váltók ♦ állításával szabályozzák, hogy ♦ melyik kocsi hányadik vá *gányra kerüljön. így gyorsan ♦ halad a szerelvények össze♦ álítása, — magyarázza 'Bundái elvtárs* i 4 szoros sMoa- vágány szerű azért ez, sokmindenre kell vigyázni, — folytatja a gurításvezető. — Rakmintás kocsikat például csak külön igazgatósági engedéllyel, s csak zárfék elé lehet besorolna — Mit nevednek rakmin- tásnak? — Azokat a kocsikat, melyeknek rakománya az űrszelvénybe ér, az átlagosnál szélesebbek, vagy magasabbak. De meg kell nézni ala posan a többi kocsit is. Van amit csak kézifékkel, s van olyan, amit egyáltalán nem afgljtad gurítani Lejlő előtt a „rak mintás” kocsi (fotó: Csíkos) A gurítódombról szerte ágaznak a sínek, mint a kö tél kibomlott végéből a szálak. A rendezőfülke lejtőrí néző ablakából Budai Imrf gurításvezető hangszórókor nagyokat szussstantva húzzi súlyos terhét az egyik gő zös. Míg beállítja a vagono kát a rendezőfülke elé, vált hatunk néhány szót. — Persze nem ilyen egy szövetkezett vezetés színvonalát. a tsz-elnökök közül csak nyolcnak van felsőfokú képzettsége, 23 termelőszövetke- zetürskfben 39 agronórous dolgozik. A szakember mumíká- jánaik eredménye a régi szövetkezeteidben már jól mutatkozik. Ezért kommunista tsz-elnökeink vegyék párt- megbízatásiként az agronómu- si képesítés megszerzését. A vezetés színvonalának emelése csak akkor lehetséges, ha a brigádokat is szakképzett emberek. vezetik. Ezért 4 év múlva csak agronómus lehel brigádvezető. Munkacsapat- vezető 2 év múlva csak szaktanfolyamot végzett emlbei lehet.’’ A vita A hozzászólók szinte mind ilyen hozzáértéssel, felelősségérzettel vitatták a beszámolót. Bernáth Bajos elvtárs, a kunhegyesi Lenin Tsz küldötte arról beszélt, többek között, hogy az ötéves terv végére 3500 literes fejési átlagot érnek el, évenkénti 2 ezer darab hízósertést állítanak elő. Pólyák István elvtárs, a Bánhalmi Állami Gazdaság igazgatója, az új tsz-ek megszilárdítását hangsúlyozta, s ebből újabb részt is vállalt a gazdaság dolgozói nevében: Évente 100 hold talajegyengető munkát, az eddig nyújtott segítség mellett, ami .eddig is meghaladja az 1 millió forintot. Zsíros József elvtárs és még többen községük üzeneteképpen ígéretet tettek, hogy a megyei pártértekezlet napjára befejezik a vetést. Tar Márton, a kunhegyes! Vörös Csillag elnöke pedig azt jelentette: az Ígéretet beváltották. A járási pártértekezlet napjára befejezték a búfcavetést. Be, mert a mostani munka már alapja lesz (a jövő évi sikereknek. Kiss ; Józsefné, a tiszagyendai köz- | ségi pártszervezet titkára töb- ! bek között azt mondta el, | hogy négy tszcs-jük működik ! jelenleg, s ezeket még ezév- [ ben átszervezik tsz-ekké. Mó- 1 ricz Béla iskolaigazgató a : gyermekek helyes ideológiai neveléséről, Szekeres Sándor elvtárs, a járás jobb áruellátásának megszervezéséről szólt i Minden hozzászóló küldött 1 hasonlóan beszélt, hozzátéve, mindehhez azt: az elgondolások megvalósítására, helytállásra és ismét helytállásra, az emberek százaira, ezreire való támaszkodásra van szükség. Bizakodás, tenniakarás, vállvetett küzdelem, az erők összefogása. Ez az, amire gaz- , dasági tényezőinken túl alapozhatunk. Mindezekhez bíztatásul Csikesz Józsefné elv- ’ társnő, pártunk Központi Bizottságának üdvözletét, s a nagybudapesti munkások jó- ; kívánságait hozta el. Csáki : István elvtárs pedig a gyakorlathoz adott elvi útmutatást. Az ellenség elleni harchoz — melyről- gyakorta esett szó a tanácskozáson ■— ezeket fűzte: Az ellenség tevékenységét mindenkor meg kell torolni, az ellenséget . üldöznünk kell. De azok, amik napjainkban szembekerülnek a mi törekvéseinkkel, nem mindenkor ellenséges szándékú tettek. Adódhatnak kétkedésből, a régi, megrögzött szokások hatásaiból, és sok egyébből. Ilyen esetben megértő, felvilágosító szóval kell küzdeni a hibák ellen, de nem az emberek ellen. Majd az MSZMP VII. kongresszusának jelentőségéről, a dolgp- zók várakozásáról, s arról a sokoldalú munkáról szólt, amely a feladatok megvalósítása során e járás dolgozóinak, kommunistáinak munkáját is jellemezheti. Előre, jövőbe tekintettek a» kunhegyesi elvtársak. Látszott, mindenki törte fejét, gondolkodott, tájékozódott: Mit adhatna szerény jótahá- csul a nagy tervek, a sok tennivaló megvalósításához. Bízvást mondhatni: Ez alkalommal sokat tettek. S a tanácskozásba újabb sikerek gyökereznek majd. mint a szánkót, s így a sur-« lódástól megáll. Persze,; nagy gyakorlat kell ehhez a; mesterséghez, - mert, máshol: kell letenni a sarut az üres és megint máhol a rakott ko-i esi elé. A féktávolság a ko-J esi súlya mellett a saru mi-; nőségétől, az időjárástól is függi Érthető tehát, hogy, egész műszak alatt fokozott figyelemmel kell dolgozni, s. trappolni sokat, hiszen szol-' gálatuk alatt 1000—1400 ko-í esi is legurul a dombról, fél-j tő gonddal kell vigyázni mindegyikre. J S tegyük hozzá; becsület-* tel össziedolgoznak), ellátják; feladatukat, « (si.) 1
