Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

/ 1959. október 25* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MŰSZAKI FEJLESZTÉS a Szolnoki Vágóhídon' A felszabadulás óta egyre flö a lakosság hús- és hús­készítmény igénye. Kormány­zatunk által népünk és or­szágunk elé állított három­éves és ötéves távlati tervek i döszakról-id őszakra maga­sabb életszínvonalat irányoz­nak elő. A különböző Ipar­ágaknak, így a húsiparnak is kötelessége ezt biztosítani. — Hosszas elemzés helyett egy­szerűen az utolsó négy esz­tendőt kívánom összevetni. A megye ellátására adtunk: 1955- ben 1956- ban 1957- ben 1958- ban 98 tonna húst és 18 tonna húskészítményt 168 218 240 és 32 44 55 1 bőrét, s bárd helyett villamos fűrésszel bontjuk ,az állagot, hasítjuk szét a gerincet. Szó­val minden munkaművelet­nél az emberi erő helyett a villamosság dolgozik. A ser­tésvágásnál ugyancsak ha­sonló a helyzet. Régente40—50 marha, vagy ,100—120 sertés levágása erős napi munkaprogram volt. Ma 80—100 marha, vagy 160—180 sertés levágását elvégezzük nyolc órai munkaidőben. És még hozzá mennyivel keve­sebb fárasztó munkát kell végezni!.., A zsírolvasztás korábban úgy történt, hogy az olvasztó üstök alatt szénnel tüzeltünk. Ez lassú, fárasztó és hygié- niai szempontból kifogásol­ható eljárás volt. Most az­után áttértünk mi is arra, hogy kettősfalú, ú. n. dupli- kátor-üstökben, forró gőz se­gítségével olvasszuk a zsira­dékot. A kiolvadt zsírt nem kanalakkal és vödrökkel szed­jük kS az üstből, hanem elek­tromotoros szivattyúkkal szí­vatjuk zárt csőrendszerbe, a mérlegen elhelyezett tartá­lyokba, onnan a derítő edé­nyekbe, majd végül hor­dókba. A húsfeldolgozó üzemben is rendkívüli erőkifejtést kí­vánt a nyersanyagok és kész­áruk cipelése, különösen a füstölőbe, valamint a főző­üstökbe való beakasztgatás és kiszedés. Mindezeket úgy si­került kielégítően megoldani, hogy az árut mindjárt bél­betöltés után árufogasokra (ketrecekre) rakják s ettől kezvde minden munkafázison így, a szállítóketrecben megy végig az áru egy magaspálya segítségével. A füstölést vil- lamosfűtéssél végezzük el. A villamoshőfejlesztő csövek ál­tal kisugárzott hő infravörös sugarakban is igen gazdag, s ez a magyarázata annak, hogy a villamos füstölő alkalmazá­sa a munkafolyamatot lerö­vidíti és a füstölési vesztesé­get csökkenti. A gőzpárolás nem lúgozza' ki úgy az árut, mint a meleg vízben való főzés, a készítmény tehát íz- letesebb marad és kevesebb a súlyvesztesége. A fentiek után talán könnyebben ért­hető meg, hogyan voltunk képesek a közelmúltban is egy hét alatt több mint 900 mázsa tőkehúst és többmint 300 mázsa húskészítményt szállítani a megye lakosságá­nak. Persze a fejlődés megköve­teli bizonyos objektív előfel­tételek biztosítását. Az álla­mosítás időpontjában a vál­lalatnál mindössze egy vil­lanymotor működött, amely­nek erőkifejtése nem érte el az egy lóerőt. Ma 67 motor dolgozik, amelyek egyidejű üzemeltetése elérné, sőt meg­haladná a 200 lóerőt is. Ezért építettünk az idén új transz­formátorházat, s végezzük el az egész villamosberendezé­sünk rekonstrukcióját közel egymillió forintos költséggel. — De a villamosenergiával majdnem azonos mértékben fontos a gőzellátás. is. Ezért a jövő évben feltétlenül meg kell építenünk a kazánházat, ahol egy korszerű, nagytelje­sítményű gőzkazán üzembe állítható. Bényei Lajos ELŐRE TEKINTETTEK — A kunhegyest járási pártértekezleteu — / Pénteken tanácskozott a fcunhegyesi járási pártérte­kezlet. Két és fél száznyi kommunista ült össze, hogy megkeresse a jövő legjobb út­ját, a folytatását annak a küzdelmekben, sikerekben gazdag három évnek, amely mögöttük áll. A vitában több mint buszán szólaltak fel. Részt vett és felszólalt a párt- értekezleten Csikasz J ózsef- n$ elvtársnő, a Budapesti Pártbizottság titkára és Csáki István elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság titkára. A húsztagú elnökség elnöke, Gyűjtő Imre elvtárs közre­működésével, élénken, gőr dülékenyen zajlott a tanács­kozás. A pártbizottság rövid, de a legfontosabb feladatokat élesen körvonalazó beszámo­lóját Oláh János elvtársi, a Járási Pártbizottság titkára terjesztette az pártértekezlet elé. A pártbizottság beszámoló­ja röviden áttekintette a párt hároméves útját, kiemelve azokat a küzdelmes időket, amikor újjászervezéséért kel­lett legtöbb erőfeszítést ten­ni, majd azt, amikor 8 gazda­sági sikerek elérése volt a fő, s részletesen elemezte azokat a feladatokat, amelyek a mai idők, s a holnapok erejét ve­szik Igénybe. Ezek közül is az emberek nevelését jelölte meg, minit legsürgősebb fel­adatot A továbbiakban ugyanilyen határozottsággal vetette fel a beszámoló a pártszervezetek szervezeti, erősítésének s a tömegszervezetek, tömegmoz­galmak irányításának fon­tosságát. Más oldalról a moz­galmaknak, • társadalmi és tömegszervezeteknek sok megvalósítható, hasznos út­mutatást adott. A nőmozga- lomnafc többek között például azt, hogy vegyék kézbe, le­gyenek fő patrónusai a ba­romfitenyésztésnek, hisz egy- egy asszony a maga házatá- ján valósággal mestáre en­nek. A célkitűzések között min­denek előtt azt jelölte meg a beszámoló, ami országunk­ban minden ember számára azonos lehet: segíteni a ssocialismus építésének meggyorsítását GURIGÁZO FELNŐTTEK S hogy a kunhegyes! járásra, a kunhegyesá járás kommu­nistáira mi esik, a pártbizott­ság azt is megmutatta. Nem vonakodtak, nem húzódoztak az elvtársak a legmagasabb szintet kitűzni maguk elé: a mezőgazdaságban ,50 százalé­kos termésátlag emelkedés el­érését, hangsúlyozva, ho™ ez nem is a távoli jövő, hanem a ma és holnap feladata. A termelés színvonala eme­léséihez járuló lehetőségeket mind számbavette a beszá­moló. Öntözés, lecsapclások, tereprendezés, gépek kihasz­nálása, műtrágya felhaszná­lása, korszerű vetésforgó és számtalan más tényezőket so­rakoztatott feL „öt év alatt — szólt a be­számoló — a jelenlegi gép­parkot figyelembe véiye mint­egy 2500 foh. rendezése válik lehetővé 'ágy, hogy 1961-ben 350 hold, 1965-ben pedig már 600 hold lehet az évenként tereprendezett terület.’’ Hasonló alapossággal a be­számoló azt is lerögzítette: „Ahhoz, hogy eredmé­nyeink nagyobbak legyenek, végrehajtsuk az elénktűzött feladatokat, emelni kell a ■— S mi biztosítja azt, hogy a dombról fék nélkül leengedett kocsik idejében megálljának, ne szaladjanak neki a pályán álló, kapcso­lásra váró társaiknak? Nem csodálkozik laikus kérdésemen, készséggel ma­gyaráz. Kézbevesz egy kis sítalphoz hasonló, a sínre pontosan ráfekvő szerszá­mot. —• Ezzel a saruval csök­kentjük a kocsik sebességét. : — ? \? — Lentebb dolgozik a sa- i rurakó brigád. Ezeket a szer- : számokat a vagonok elé he­lyezik a sínre. A kerék rá­szalad erre, nem tud forog- : ni, csak tolja maga előtt, a gép a hetesre megy*---­- ——— —- m » Az idei adatok természetsze­rűleg csak az. év befejeztével lesznek megállapíthatók, de annyi máris világos, hogy húsban, különösein pedig a húskészítményekből tovább emelkedik a közedlátásnak átadott mennyiség. Az igények fokozott kielé­gítésére természetesen emel­ni kell termelésünket. .De hogyan? Az egyszerűbb, de költségesebb és önámító mód­szer az volna, hogy a munka- terület állandó bővítésével, a létszám állandó növelésével oldjuk meg feladatunkat. A másik, okosabb és jobb meg­oldás: a technológia olyan fejlesztése, hogy aránylag ke­vesebb munkaerővel és ki­sebb helyen tudjunk nagyobb mennyiségű húst és húské­szítményt előállítani Erre az útra lépett 1957- ben a Szolnoki Vágóhíd. Mi­után az előző években meg­valósítottuk azokat a létesít­ményeket (istállók, hűtőház, irodák, stb.), melyek a terme­lésnek nélkülözhetetlen té­nyezői, ott állottunk, hogy a termelés volumenének növe­lése érdekében át kell alakí­tanunk a termelés módsze­reit. Legfontosabb feladat a fizikai erőkifejtés csökkenté­se, a.? termelékenység növe­lése Volt. A két probléma megoldására azonos út kínál­kozott: Gépesítés és automa­tizálás minden téren! Dolgo­zóink a különböző újítási fel­adatokat nagy lelkesedéssel fogadták, s készségesen mű­ködtek a együtt a tervek meg­valósításában. A műszint fejlesztés négy technológiai újítás körül cso­portosult. — A marhavá­gás régebben úgy történt, hogy a vágás részműveleteit a földön fekvő állaton végez­etek el, s közben áttételes ké- zicsigául emelték magasba az állatot. A bőrt késsel fej­tették le, a hasítást kézi- bárddal végezték. — Az új rendszerben az állatot kábí­tás után elektromos emelő emeli fel, s felfüggesztett ál­lapotban történik az elvérez­tetés. Villanyerővel működ­tetett gép fejű le a marha imiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiniiiiiiiir A KGST Közlekedési bizottsága Varsóban ülésezik Varsóban megkezdődött a KGST közlekedési bizottsá­gának ülése, amelyen nyolc állam küldöttsége vesz részt. A tanácskozás a tagállamok közötti áruszállítás kérdésé­vel s a közlekedésfejleszté­si tervek összehangolásával foglalkozik. Kidolgozza az együttműködés részleteit azért, hogy a szocialista or­szágok sikeresen teljesíthes­sék soronkövetkező ötéves szállítási tervüket, A tanácskozáson a KGST egyéb bizottságai is képvisel­tetik magukat. (MTI). Emelik a lengyel könnyű­ipar utó só negyedévi termelési tervét A lengyel könnyűipari vál­lalatok alapos elemzések és tárgyalások után 'elhatároz­ták, a könnyűipar negyed­évi tervét 340 millió zloty­val felemelik., A termelés forrása a munka termelé­kenységének növelése. Ez azt jelenti, hogy a piac az év utolsó negyedévében az elő­ír ányozottn ál 3.8 millió mé­terrel több gyapotszövetet, százezer darabbal több kö­töttárut és négyszázezer pár­ral töfefe bőrcipőt fep­;adja az utasítást: — Az ötödikre három köny- ;nyű rakott.- A tizennegyedikre fékkel : megy, utána a gép a hetedik- : re. 1 A pillanatnyi szüneteket | kihasználva beszédbe ele­gyedünk vele, ismerkedünk a ♦ vonatok összeállításával. ♦ — Mozdony húzza fel a ♦ szerelvényt ,a dombra, itt % szétkapcsolják a kocsikát, s | aztán legurítják. A váltók ♦ állításával szabályozzák, hogy ♦ melyik kocsi hányadik vá *gányra kerüljön. így gyorsan ♦ halad a szerelvények össze­♦ álítása, — magyarázza 'Bu­ndái elvtárs* i 4 szoros sMoa- vágány szerű azért ez, sokmindenre kell vigyázni, — folytatja a gurításvezető. — Rakmintás kocsikat például csak külön igazgatósági engedéllyel, s csak zárfék elé lehet besorol­na — Mit nevednek rakmin- tásnak? — Azokat a kocsikat, me­lyeknek rakománya az űr­szelvénybe ér, az átlagosnál szélesebbek, vagy magasab­bak. De meg kell nézni ala posan a többi kocsit is. Van amit csak kézifékkel, s van olyan, amit egyáltalán nem afgljtad gurítani Lejlő előtt a „rak mintás” kocsi (fotó: Csíkos) A gurítódombról szerte ágaznak a sínek, mint a kö tél kibomlott végéből a szá­lak. A rendezőfülke lejtőrí néző ablakából Budai Imrf gurításvezető hangszórókor nagyokat szussstantva húzzi súlyos terhét az egyik gő zös. Míg beállítja a vagono kát a rendezőfülke elé, vált hatunk néhány szót. — Persze nem ilyen egy szövetkezett vezetés színvona­lát. a tsz-elnökök közül csak nyolcnak van felsőfokú kép­zettsége, 23 termelőszövetke- zetürskfben 39 agronórous dol­gozik. A szakember mumíká- jánaik eredménye a régi szö­vetkezeteidben már jól mu­tatkozik. Ezért kommunista tsz-elnökeink vegyék párt- megbízatásiként az agronómu- si képesítés megszerzését. A vezetés színvonalának emelé­se csak akkor lehetséges, ha a brigádokat is szakképzett emberek. vezetik. Ezért 4 év múlva csak agronómus lehel brigádvezető. Munkacsapat- vezető 2 év múlva csak szak­tanfolyamot végzett emlbei lehet.’’ A vita A hozzászólók szinte mind ilyen hozzáértéssel, felelős­ségérzettel vitatták a beszá­molót. Bernáth Bajos elvtárs, a kunhegyesi Lenin Tsz kül­dötte arról beszélt, többek között, hogy az ötéves terv végére 3500 literes fejési át­lagot érnek el, évenkénti 2 ezer darab hízósertést állíta­nak elő. Pólyák István elvtárs, a Bánhalmi Állami Gazda­ság igazgatója, az új tsz-ek megszilárdítását hangsúlyoz­ta, s ebből újabb részt is vál­lalt a gazdaság dolgozói ne­vében: Évente 100 hold talaj­egyengető munkát, az eddig nyújtott segítség mellett, ami .eddig is meghaladja az 1 millió forintot. Zsíros József elvtárs és még többen köz­ségük üzeneteképpen ígéretet tettek, hogy a megyei párt­értekezlet napjára befejezik a vetést. Tar Márton, a kun­hegyes! Vörös Csillag elnöke pedig azt jelentette: az Ígére­tet beváltották. A járási párt­értekezlet napjára befejezték a búfcavetést. Be, mert a mos­tani munka már alapja lesz (a jövő évi sikereknek. Kiss ; Józsefné, a tiszagyendai köz- | ségi pártszervezet titkára töb- ! bek között azt mondta el, | hogy négy tszcs-jük működik ! jelenleg, s ezeket még ezév- [ ben átszervezik tsz-ekké. Mó- 1 ricz Béla iskolaigazgató a : gyermekek helyes ideológiai neveléséről, Szekeres Sándor elvtárs, a járás jobb áru­ellátásának megszervezéséről szólt i Minden hozzászóló küldött 1 hasonlóan beszélt, hozzátéve, mindehhez azt: az elgondolá­sok megvalósítására, helytál­lásra és ismét helytállásra, az emberek százaira, ezreire való támaszkodásra van szük­ség. Bizakodás, tenniakarás, vállvetett küzdelem, az erők összefogása. Ez az, amire gaz- , dasági tényezőinken túl ala­pozhatunk. Mindezekhez bíz­tatásul Csikesz Józsefné elv- ’ társnő, pártunk Központi Bi­zottságának üdvözletét, s a nagybudapesti munkások jó- ; kívánságait hozta el. Csáki : István elvtárs pedig a gya­korlathoz adott elvi útmuta­tást. Az ellenség elleni harc­hoz — melyről- gyakorta esett szó a tanácskozáson ■— ezeket fűzte: Az ellenség tevékeny­ségét mindenkor meg kell to­rolni, az ellenséget . üldöz­nünk kell. De azok, amik napjainkban szembekerülnek a mi törekvéseinkkel, nem mindenkor ellenséges szán­dékú tettek. Adódhatnak két­kedésből, a régi, megrögzött szokások hatásaiból, és sok egyébből. Ilyen esetben meg­értő, felvilágosító szóval kell küzdeni a hibák ellen, de nem az emberek ellen. Majd az MSZMP VII. kongresszusá­nak jelentőségéről, a dolgp- zók várakozásáról, s arról a sokoldalú munkáról szólt, amely a feladatok megvalósí­tása során e járás dolgozói­nak, kommunistáinak mun­káját is jellemezheti. Előre, jövőbe tekintettek a» kunhegyesi elvtársak. Lát­szott, mindenki törte fejét, gondolkodott, tájékozódott: Mit adhatna szerény jótahá- csul a nagy tervek, a sok tennivaló megvalósításához. Bízvást mondhatni: Ez alka­lommal sokat tettek. S a ta­nácskozásba újabb sikerek gyökereznek majd. mint a szánkót, s így a sur-« lódástól megáll. Persze,; nagy gyakorlat kell ehhez a; mesterséghez, - mert, máshol: kell letenni a sarut az üres és megint máhol a rakott ko-i esi elé. A féktávolság a ko-J esi súlya mellett a saru mi-; nőségétől, az időjárástól is függi Érthető tehát, hogy, egész műszak alatt fokozott figyelemmel kell dolgozni, s. trappolni sokat, hiszen szol-' gálatuk alatt 1000—1400 ko-í esi is legurul a dombról, fél-j tő gonddal kell vigyázni mindegyikre. J S tegyük hozzá; becsület-* tel össziedolgoznak), ellátják; feladatukat, « (si.) 1

Next

/
Thumbnails
Contents