Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-03 / 232. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1950. október 3. A kormány szóvivőjének nyilatkozata időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről Disssidens magyarok as amerikai hadseregben (Folytatás az első oldalról.) Igaz-e, hogy sok magyar Mtalember teljesít szolgálatot az Egyesük Államok hadseregében? — kérdezték ezután a szóvivőtől. Igaz, válaszolta Gyáros László. Számúikat — természetszerűleg — pontosan nem ismerjük, de nem kevesen vannak. Ezek a fiatalemberek csaknem valamennyien úgynevezett „disszidáltak”, vagy's az eUenforradalom után külföldre szók Ax magyar állampolgárok. Sanyarú életkörülményeik, vagy kifejezett közvetlen kényszer (munkanélküliség, Tartózkodási engedélyük megvonása után. csábító ígéretek, stb.) hatására — idézőjelben mondom — „önként” jelentkeztek az amerikai hadseregbe. A jelentkezőnek alá kell írnia, hogy „újonckiképzésem után, mint amerikai katona, kész vagiyok a világ bármely részében való beosztást elfogadni és betölteni” A szóvivőnek a továbbiakban az idegenforgalom alakulására vonatkozóan tettek fel kérdéseket. Hány nyugati újságíró járt ebben az évben Magyarországom — kérdezték; Gyáros László válaszában közölte, hogy az év első nyolc hónapjában az IBUSZ útján körülbelül 33 500 külföldi utas érkezett hazánkba, akik ez idő alatt kereken 160 000 vendégnapot töltöttek itt. Magyarországon járt összes külföldiek száma ugyanebben az időszakban meghaladja a százezret. Az év első hét A toborzó lapon a továbbiakban ez következte:: „aláírásom ebben a rovatban mutatja, hogy a felvételem és újonckiképzésem után, szeretnék ejtőernyő kiképzésben és szolgálatiban részesülni”. A jelentkezőnek ezt külön is alá kell írni, s ez azért fontos, mert ezeket a szerencsétlen fiatal jelentkezőket az amerikai Fort Jaekson-i, Fort Leonard Wood-i, vagy más kiképző táborban 16 hétig tartó általános katonai kiképzésben részestíik, majd speciális kiképző táborokba kerülnek, s ezekben a táborokban többségüket ejtőernyősöknek képezik ki és a legveszélyesebb ejtőernyős egységekbe osztják be őket, akár kérték azt előre, akár nem. A többség ejtőernyős katona lesz tehát, de ezek közül sokan még speciális hírszerző' (magyarul: kém) kiképzésit is kapnak és — mivel aláírták és vállalták — „a világ bármely részén.” beverhetik őket. hónapjában mintegy húszezerrel több külföldi érkezett Magyarországra, mint az előző év azonos időszakában, s ez körülbelül 25 százalékos emelkedésnek felel meg. Az idegenforgalom ilyen rohamos fejlődését számos kormányintézkedés segítette elő. Magától értetődik: a hozzánk érkező külföldiek nagy- része a baráti államokból jött, de a nyugati államokból is jóval többen érkeztek, mint bármikor az elmúlt években. Örvendetes jelenség, hogy az idén sok utas érkezett olyan országokból is, amelyekkel a megelőző években egyáltalán nem volt ilyenirányú kapcsolatunk. Az Egyesült Államokból sokan érkeztek olyanok, akik magyar állampolgárok voltak és most sok évtized után hozzátartozóikat jöttek meglátogatni. Meggyőződésünk: ha az Egyesült Államok kormánya megszüntetné a MagyarorKevés svájci újságíró látogatott el hozzánk. Ezt a tényt azért emelem ki, mert egyes svájci lapoknak még ez a kevés is sok. A Gaoette de Lausanne című svájci lap szeptember 21-i számában ugyanis valami Nagy László nevű személy arról ír, hogy az itt járt turisták és újságírók Magyarországról szóló információit „korrigálni kell”. Nagy László ás a Gazette de Lausanne eszerint úgylátszik azt szeretné, ha Magyarországra egyáltalán nem jönnének turisták és újságírók, mert még a végén — ahogy azt a néhány Magyarországon járt svájci újságíró meg is tette — tárgyilagosan tájékoztatnák a svájciakat a magyarországi állapotokról. A Magyarországon Járt olasz turisták és újságírók száma is igen kicsi. Lehet, hogy ez a körülmény bátorította fel Sandro Caputo olasz újságírót arra, hogy hamisításoktól hemzsegő cikkét megírja. Caputo „koirigálási” módszere igen szimpla, még fantázia sem kell hozzá. Egyszerűen hamis adatokat közöl lapja, az II Popoio szeptember 26-i számában. Mi 1940 óta több mint 282 000 lakást építettünk, de ő ezt lefaragja 173 000-re. A tavalyi több mint 41 000 felépült lakással szemben ő játszi köny- nyedséggel 3000 lakás építéséről ár. Ezer forintos átlagszág ellen irányuló disefcrimi- nációt, sokkal nagyobb lenne azoknak a száma, akik onnan hozzánk ellátogatnak; A nem teljes adatok szerint az idén kb. százötven nyugati polgári lapot képviselő újságíró járt hazánkban. A legnagyobb számban amerikaiak, angolok, nyugat-németországiak és osztrákok. keresetről ír, mitsem törődve azzal, hogy a valóságban a munkások és alkalmazottak átlagkeresete ez év első felében 1571 forint volt. A la- kástfejlesztési tervről írva, könnyed hányavetiséggel a 15 évre tervezett lakások ösisz-számaként az egjy évi átlagot adja meg. Aztán megállapítja, hogy felemelték a telefon-tarifát és kijelenti, hogy Újpestre nem jut el a cigányzene hangja stb., stb.; s, ízelítőnek, azt hiszem, ennyi is elég. No de a Magyarországon járt külföldiek túlnyomó többsége nem vak és nem süket és ezért tudomásul veszi a tényeket. Hogy csak egy példát említsek: a Frankfurter Allgemeine Zeitung — bár erről a lapról igazán nem állítható, hogy szimpatizálna velünk — szeptember 2-i számában, itt járt tudósítója tollából olyan cikket közöl, amelyben ugyan sok mindennel nem értünk egyet, de cikkén érződik, hogy tárgyilagos akart lenni a maga módján. A szóvivő végül kifejtette, hogy a magyar kormány a jövőben is fejleszteni kívánja az idegenforgalmat. A lakásépítés ügye Milyen eredményekkel valósítják meg az idei lakás- építési programot? — hangzott a következő kérdés. Gyáros László elmondotta, 'hogy ez év első felében állami erőből — a múlt év első felében épült 2686 lakással szemben — 4936 lakás készült el. Az idei első félévben csaknem kétszer annyi — egészen pontosan 84 százalékkal több — lakás épült állami erőből, mint az előző év azonos időszakában. Ez év első felében magánerőből — igen jelentős állami támogatással — 11 363 lakás készült — szemben a tavalyi első félévben magánerőből épített 8930 lakással. Ebben a vonatkozásban a fejlődést a 27 százalékos emelkedés mutatja. összesítve állami erőből, továbbá magánerőből — állami támogatással — tavaly az első félévben 11 616 lakást építettek —, az idei első félévben pedig 40 százalékkal többet, azaz 16 299 lakást. Az év végéig állami erőből és állami hitellel támogatott magánerőből — egész évre számítva összesen — körülbelül 45 ezer lakás elkészültével számolhatunk. — Hazánkban — éppen úgy, mint a szocialista tábor többi országában — a lakásépítés üteme emelkedő tendenciát mutat, amihez hozzáfűzhet— kérdezték továbbiakban a szóvivőt. Az eddigi eredmények — válaszolta Gyáros László — azt mutatják, hogy a gabonafélék holdankénti termésátlaga 2—3 mázsával meghaladja a tavalyit, öszá búzából tavaly átlagosan 7,2 mázsát takarítottak be egy hold<- ról, ez a mennyiség az idén 9,8 mázsa. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek terméseredményei az idén is jóval magasabbak, mint az egyéni gazdaságoké. A becsült adatok szerint őszi búzából az állami gazdaságok 12,6, a termelőszövetkezetek 10,7, az egyéni gadák pedig 8,9 mázsát takarítottak be egy holdról. Rozsból az állami gazdaságokban 9,8, a termelőszövetkezetekben 9,1, az egyénieknél 7 mázsa a holdankénti jüfc, hogy az építkezés a kapitalista országokban legjobb esetben is csak stagnál, de igen sok kapitalista országban visszaesést mutat A felszabadulás előtt Magyarországon kevés lakásnak volt fürdőszobája. A szocialista építés eredményei közé tartozik, hogy míg Franciaországban a lakások 6 százalékában, Belgiumban 8 százalékában, Ausztriában 11 százalékában van fürdőszoba, nálunk már 12.3 százalékra emelkedett a fürdőszobás lakások arányszáma. Sztálinvárosban — még a régi Dunapentele község házait is figyelembevéve — a lakások hetven százalékában van fürdőszoba. Hozzátartozik a válaszhoz az is, hogy a házak tatarozására fordított összeg egyre emelkedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei kimondják, hogy állami erőből, valamint állami támogatással és a lakosság megtakarításaiból a tizenötéves lakásépítési terv részeként öt év alatt mintegy 250 000 lakást kell építeni, s ez idő alatt öt milliárd forintot kell fordítani a lakóházak tatarozására és karbantartására. átlag. A kapásnövények is jobban fizetnek, mint tavaly. Az 1958. évi 12,5 mázsás májusi morzsolt kukorica-átlag az idén a becslések szerint 14,9 mázsára emelkedik, s ezt az állami gazdaságok 17, a termelő- szövetkezetek 15,5 mázsa várható holdankénti átlagával sikerült elérni. Az egyéniek átlaga a 14,9 mázsás országos átlagnál alacsonyabb. Gyáros László egy következő kérdésre válaszolva elmondotta, hogy az idén 9 központi építőtáborban dolgoztak önként jelentkező egyetemista és középiskolás fiatalok, összesen 9380-an vettek részt a munkában. A kormány szóvivője befejezésül a pártkongresszus tiszteletére folyó munkaverseny eddigi eredménye« ól beszélt) Az idegenforgalom rohamosan fejlődött Külföldi újságírók „tárgyilagossága“ Milyenek a terméseredmények? EGY HÉT a me?é? - Kclefenv wrrTTmrTtTmrTrmrTTTmt'nrTnvrrmTTn'TTmmuTTiri'TTrTrrr Pénzváltók és bronzkovácsok negyedében Keveset tartózkodtunk Bagdadban és ezt a kevés időt alaposan kihasználtuk. Minden reggel városnézésre mentünk. A város főutcája, a Rhasid Street. Széles, forgalmas utca, a Tigrissel párhuzamosan. Nagy, emeletes házak szegélyezik. — Ebből egész keskeny, sötét kis utcák ágaznak ki, ha lehet, itt még rosszabb a levegő, mint a főutcán. A házak homlokzatai szorosan egymás mellé épültek, szinte erődítményként hatnak. Ajtajuk kicsi, de , vastag faajtó, vassal alaposan megpántolva. Az ablak magasan van, nem lehet belátni a rácson. Az utcák néha olyan keskenyek, hogy két ember nyugodtan eláll- hatja. Tőlünk a második hídnál a baloldalon láthatjuk a Sug-ot, az arab bazárt. Soksok kis utcából áll, az utcák teteje fedett. Egymás mellett sorakozó kis boltok, műhelyek. A főútvonalra keresztben elsőnek jön a pénzváltók utcája. Üvegtetejű asztalkák mögött áll a pénzváltó és kiabál, hogy: csencs-csencs. Ki ne értené ezt?? Ezeknél aztán mindenféle pénz • található. Dollár, font, frank, török, spanyol, kanadai, stb. pénzegység és a mi ottjártunk óta magyar forint is kapható. Majd. az ezüst- és aranyművesek utcája következik. Apró kis benyílókban a szemünk előtt olvasztják az aranyai, kalapálják, reszelik az ezüst fülbevalókat, karpereceket. — A pultokon rengeteg ékszer. Töméntelen bines található felhalmozva. Pár utcával odébb következnek a bronzverők. Már mesz- sziről hallani a nagy konga- tást. Kint ülnek az utcán. Nagy fakalapácsokkal penderítik a bronztálak széleit, amott kis földbevájt olvasztókemence fölött kiöntőcsé- szés arab kávéskannát tüzesí- tenek, egy kicsit arrébb egy kancsó oldalára vernek 1 vésőkkel mintákat. Ezután ruházati cikkek következnek; nadrág, ing, cipő, angol szövet, francia nylon anyag, arab turbán, perzsa-szőnyeg, és amit csak el lehet képzelni, minden. Egy élelmes kereskedő bevisz rejtett udvarban lévő kis pinceboltjába. ^ szék támláján az áll, hogy valamilyen Ahmed régiség- és kuriózum-kereskedő. Itt is nagy az árúbőség. Szőnyegek, bronz- és ezüstedények, ékszerek, kések, egyéb fegyverek, láncok, régiségek. Az ember nem tudjp, hogy hová nézzen. Apró kőszobrokat próbál nekünk eladni, amelyek állítólag Babilonból valók, ereteiek és nagyon régiek. Három-négyezer év. Mi ezt nem hisszük neki, áthelyezzük arcvonalunkat a szőnyegfrontra és két órai kemény alkudozás után két gyönyörű szőnyeggel gazdagodunk. Én először nem nagyon érdeklődtem, de a nagy alkudozás közben nekem is megtetszett egy szőnyeg, a többiek nem is alkudtak rá, mert Ahmed 12 dinárra tartotta, ami elég sok. Nekem összesen 7 és fél dinár volt a zsebemben, ennek is egy része aprópénzben. Hirtelen elszáná.ssal kiráztam minden nénzem eoy bronz-tálra, mellé tettem a pénztárcám, szinte kifordítva. így adva tudtára a kereskedőnek, honv ennvi az összes pénzem több nincs, nem is lesz és hogy ezt a szőnvéaet szeretném érte. Többször envmás után megszámolta a pénzt, csóválta a fejét és megkérdezte, hogy a pénztárcát \ is oda- adom-e. Hevesen tiltakoztam és zsebretettem ajándékba kapott pénztárcám. \ Ahmed még egy darabig tétovázott, majd komolyan lehajolt a szőnyeg elé, becsomagolta és átadta. Sikerült. A Rhasid Street másik oldalán is van egy Súg. Itt Itt általában háztartási cikkeket és fűszereket lehet kapni. A sok fűszertől szagos az egész kereskedelmi negyed. Zsákokban, ládákban áll a tea, kakaó, kávé, bors, fahéj. Szörnyű itt a forgalom. Szűkek az utcák, emberek, lovak, szamarak egymást dögönyözik. A lovasok állandóan kiáltoznak, hogy el ne gázoljanak valakit. Hatalmas terhekkel rakva emberek haladnak egyik oldalról a másikra. Asszonyok fejükön terhet egyensúlyozva tülekednek a tömegben és egyszer sem ejtik le a csomagjaikat. Közben 50 fokos a meleg, a sivatagból beszálló levegő, por szürkévé teszi is«* A sivatag hajója, nyergében a kapitánnyal. az eget és az egész látóhatárt. Megyünk hazafelé, jön a dél. Szállodánkig egymást érik a mozik. Legtöbb szélesvásznú, a jegy elég drága. Egyszer elszántam magam és beültem egy moziba. Amerikai cowboy-filmet játszottak, ilyet már nagyon régen nem láttam. Nagyon rossz volt. Félidőben otthagytam. Magyar-' és szovjet filmeket is játszanak Bagdadban, kint- jártamkor játszották a „Cirkusz porondján” és a „Tettes ismeretlen” című magyar- és a Náhimov tengernagyról szóló szovjet filmet. Babilon — a romok városa Egyik nap a Bagdadtól 60 kilométerre fekvő Babilonba rándultunk ki. Reggel hatkor indultak a buszok. A város elhagyása után kopár sivatagok tűntek fel, s csak néhol lehetett az úttól távolabb fekete sátrakat, magányos lovasokat, birkanyájakat látni. Babilonhoz közel hatalmas tevecsorda haladt előttünk át az úton. A pásztor készségesen megállt és mi kellőképpen kifényképezhettük magunkat. Babilon hatalmas, nagymúltú romváros. Nyugodtan mondhatjuk, a történelem néz le ránk a hatalmas falakról. Az adatok először az időszámításunk előtti harmadik évezredről szólanák. Fontos kereskedelmi utak kereszteződésénél épült a város, az Eufratesz partján. Régi neve: Az istenek kapuja. Hosszú évezredeken át volt a virágzó Mezopotámia fővárosa. De az Eufratesz szeszélyes, kegyetlen folyó. Elpártolt az istenek kapujától. Megváltoztatta medrét. viz nélkül hagyta a várost. Elapadtak a csatornák, elnéptelenedtek a függőkertek, utak, palotáit. A lakosság elhagyta a víznélküli várost, amelynek hatalmas köveit, szobrait, palotáit elnyelte a sivatag homoktengere. A múlt évszázad végefelé megindult ásatások tárták fel a halott város falait, épületeit. Mi itt állunk a falak tövében és tisztelettel gondolunk azokra a rabszolgákra, akiknek verítékéből ez az álomváros megszületett. Az eredeti épületeket, a paloták domborműves falait csak néhány hold- nyi területen lehet szabadon látni, a többit homok fedi. Az egész környék ilyen rom- dombokból áll. A déli órákban indultunk haza. Majd megfulladtunk az óriási hőségben. A száj és az orr nyálkahártyái kiszáradtak és ez szúró fájdalmat okozott. Kapkodni kellett levegő után. Az arab lovasoknak csak a szemük csillogott ki a kendő alól. Könnyű nekik. Minden faluban katonai őrség állította meg az autót. Az úton géppuskás járőr-kocsik cirkáltak. Félholtan érkeztünk haza. Az egyik táncos lány egy babiloni féltéglát hozott el a férjének — emlékbe. Több mint egy hetet töltöttünk a mesés Keleten. — Szívélyes, vendégszerető nép körében éltünk, akik nagyon szeretnek minket, mert úgy érzik, hogy mi az 6 nemzeti függetlenségük hívei, népük barátai vagyunk. A sok érdekes látnivaló mellett, amely útunkban fogadott bennünket, ezt a nagy sze- retetet hoztuk magunkkal soha el nem halványuló emlékként. SAJTI SÁNDOR
