Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

1959. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vörös less a rét Dán film. Bemutatja Túrkevén a Nagykun mozi okt. 30 — nov. 1-ig. Ritka élményben A utolsó film cselekménye Dánia fasiszta megszállásának hónapjaiban játszódik, s egy ellenállási csoport hősiességének állít emléket. Az ülésen a szakosztály legközelebbi terveit vitatták meg. A szakosztály központi előadói és a Szigligeti Szín­ház művészei Kunszentmár- tonban irodalmi hónapot rendeznek. Négy héten ke­resztül ismertetik a magyar irodalom legnagyobb alak­jait volt része annak a néző­nek, aki szerdán este a Ság- vari Endre Művelődési Ház­ban végigélvezte a nemzet­közi zenei- és irodalmi estet. Már külsőségeiben is impo­záns, ünnepélyes est volt ez a szerdai. Egymásután gör­dültek az autók a művelő­dési ház elé. Sorban érkéz-, tek a vendégek: G. B. Gor­bacsov elvtárs, a Szovjetunió nagykövetségének első tit­kára, V. N. Kolin elvtárs, má­sodtitkár kíséretében, Vaszile Moldován tanácsos, a román követségről és sorban a többi vendégek a bolgár, csehszlo­vák, lengyel és NDK követ­ségekről. A szépein feldíszített szín­padon a baráti nemzetek zászlói. Zsúfolt nézőtér, fél­ezer figyelő baráti tekintet tüzében nyitotta meg az es­tet ■ Csótó István elvtárs, a vendéglátó Hazafias Nép­front és az SZMT nevében. — A ferencjózsefi és horthy- rendszerbeli kulturális poli­tika az úgynevezett magyar kultúrfölény nevében szinte légmentesen zárta el előlünk szomszédaink alkotásait. Ma megváltozott a helyzet: Ki­bontakozott és virágjába szök­kent az együttműködés — Mit lehet vásárolni a szovjet reprodukció és levelezőlap kiállításon ? Érdekes színfoltot jelent Szolnokon az október 25-én nyíló szovjet reprodukciós és levelezőlap kiállítás, melyet az MSZBT és az Állami Könyvterjesztő Vállalat ren­dez a Kossuth-téri MSZBT klubban. A kiállításon szereplő re­produkciókat és levelezőlapo­kat a helyszínen meg lehet vásárolni. Üjdonságnak számítanak az orosz—magyar szószedettel ellátott orosz nyelvű képes mesekönyvek, amelyek a ki­állításon szintén megvásárol­hatók. A látogatók számára rendkívüli kedvezményt je­lent, hogy a szovjet művé­K szép szó szevelmcseí hMa nyolcszáz érdes, vad le gény ez, Aki most itt magúm néz, Holnap, úgy Tehet, bolsevik lesz, Nyolcszáz bolsevik tengerész,. Madarász Emil szép 19-es forradalmi legendájának, a Csihajdának sorai kicsit kü- 1'nősen hangzanak egy vé­kony, barna kislány ajkáról. De ha ezen a különösségen túltesszük magunkat, akkor azt Htjuk, hogy zengő han­gon érezve és értve mondja ez a kislány a verseiket. Tizenhatan ülnek körbe a fotelekben, a TIT-kluibban, mind a tizenhatan az újon­nan alakult Irodalmi Színpad ifjú színjátszói. Azaz, vár­junk csak, az Ifjúsági Irodal­mi Színpad egyelőre csak el­ső lépéseit teszi. A legna­gyobb csöndben, jóformán tá­mogatás nélkül, egy fiatal színész és rádióriporter, Mó­ra Sándor lelkesedéséből tá­madt életre a klub. No, meg a TIT illetékeseinek jóvoltá­ból Göröngyös a siker űffa és nagyon fáradságos is. A kis Kösler Éva is belefárad, mire a hosszú költemény egy tekintélyes részletét elmond­ja. Közben lépten-nvomon megállítja őt Móra Sándor. A fő baj az, hogy a kislány na­gyon siet. A vers nyugodt, epikus hömpölygése mégnem ' ált vérévé. Bizony fáradt, amikor a próba után leül a többiek közé. Most más kerül sorra. Juhász János, aki ti­zenötéves ég a legfiatalabb tagja a színpadnak. Az ő előadásmódja magán viseL az otthon bélyegét, hiszen édes­apja is színész. A fiú sincs tehetség híján, de neki is van hibája: kissé túloz. Túlságo­san „jáfejza” az előadott köl­teményt. Node még közel egy hónap a csiszolódáshoz. Kik ezek a fiatalok? Szol­noki diákok, akiknek bár ko­moly megterhelést jelent a tanulás is, mégis hűségesen eljönnek ide minden kedden és pénteken délutáni és 2—3 órán keresztül készülnek a bemutatkozásra^ — Ez a bemutatkozás no­vember közepén lesz Szolpa icon a Ságvári Endre Művelő­dési Háziban — mondja Móra Sándor. — A magyar népsza­badságharcos és demokrati­kus hagyományai elevened­nek meg versiben, prózában, dalban és táncban. A gyere- k-k igen nagy feladatra vál­lalkoztak. Olyan súlyos és nemesveretű igényes költe­ményeket és prózai szövege­ket kell elmondaniuk, amely nemcsak színészi tehetséget, hanem rendkívül elmélyült tanulást, a mondott szöveg­ben való teljes feloldódástiki-, ván meg. Szavainak illusztrálására mindjárt be is mutatja a ter­vet. Tóth Árpádtól az Űj is­ten, szemelvények Dózsa György ceglédi beszédéből, részleteik Kossuth Lajos híres megajánlási szózatéból, Jó­zsef Attila: Levegőt, Radnóti Miklós: Töredék-e és több hasonló. Horváth István 17 éves gépipari technikumi ta­nuló tréfásan em’íti meg, a szó szoros értelmében'küzdel­met vívnak a kifejezéssel az iskolában rájuk ragadt kán- táló kiejtéssel. No meg az idővel, amit ugyancsak be kell osztaniuk. Valóban példás ezeknek a gyerekeknek a fegyelme. Az őket betanító Móra Sándor figyelmeztetéseit, intelmeit megszívlelik, képesek tízszer, tizenötször is újrakezdeni ugyanazt a versrészletet. És nem fáradnak bele. Sőt a régiekhez újak is csatlakoznak. Hackler Éva, a Ruházati Vál­lalattól most kapcsolódott be a színpad munkájába. Remé­lik, hogy amikor november közepén dobogóra állnak, a város lakóinak és elsősorban az ifjúságnak szeretete, féltő büszkesége ad majd erőt to­vábbi nagy feladatok, kétha- vonikónt tartott színvonalas1 előadásokra való felkészülés­hez. Mert nagy tervei vannak az Irodalmi Színpadnak. Az! ifjúság irodalma ízlésének ne­velését tűzték ki célul és munkásságukkal vidékre is ?1 akarnak menni. A későb- biek során a versek, zongo-| raszólók, kórusszámok mel-| lett a színpad felveszi műso­rába a világirodalom érdekes) agyfelvon ásosait, Csehovtói! riipmtpn Wiiderig. j A próba folyik tovább. „Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott HOzafe lémenet ?” kérdezi nemes pátosszal Szarnák Irén, a Közgazdasági Technikum negyedikes tanu­lója. És a figyelő lelkes fia­talok szemei adják meg a vá­laszt: ma már senki és sem­mi nem tiltja meg, hogy el­mosódják sem azt, ami bánt­ja őket, sem azt, ami őrömet, felemelkedést hoz nekik. — hernádi — szeti albumokat és könyve­ket a kiállítás tartama alatt, a helyszínen részletre is meg­vehetik. A kiállításon bemutatják a legújabb szovjet hanglemeze­ket, köztük számos táncle­mezt és klasszikus szerzők műveit. A helyszínen megvá­sárolható a Budapesten köz­kedveltté vált hangos-levél, melynek ára mindössze 1 fo­rint. Kis mikrolemezek is kaphatók táncszámokkal 4 fo­rintos árban. Szolnokon most először áru­sítanak majd különleges szov­jet ajándéktárgyakat és gyer­mekjátékokat a kiállításon. Az" ajándéktárgyak közül ki kell emelni a kézzel festett, lakkozott eredeti Paleh do­bozokat. — Minden dobozon más-más festmény található, melyek a szovjet népmesék csodálatos világát elevenítik meg. A szolnoki kisgyermekek örömére a kiállításon megvá­sárolhatók az eddig nehezen beszerezhető kaucsuk babák négyféle méretben, valamint különböző kaucsuk állat­figurák (kacsa, jegesmedve, elefánt, stb.) mondotta a többi között Csótó elvtárs. — Ennek a jegyében született meg ennek a szép estnek a gondolata is, ame­lyen kiváló művészek tolmá­csolják baráti országok ver­seit, prózáját, zenéjét. * Nem tudjuk, mit és kit di­csérjünk ezen a forró han­gulatú esten. A műsort,szak­értő kéz válogatta össze. Ro­mán, albán, lengyel költők versei a hazáról és a szabad­ságról. Brechtnek a kommu­nizmusról szóló nagyszerű pá- toszú versei. Chopin és Sme­tana zenéje, Csajkovszkij és Aszafjev tündért táncjelene­tei váltották egymást. Él­ményszerű volt Ascher Osz­kár Kossuth-díjas előadómű­vész visszafogott, értelemhez szóló BrechK-költeménye, Her­nádi Lajos zongoraművész, ki lélekzetelállító virtuozitással és légies könnyedséggel ját­szotta Chopin G-moll balla­dáját, legyőzve nemcsak a mű, hanem a hangolatlan zongora okozta nehézségeket is. Mátyás Mária és Külkey László énekszámait zúgó tapsvihar fogadta. A tehet­séges Ugray Klotild indisz- pozicióval küzdött. A legma­radandóbb hatást Csernus Mariann megrázó novella­mondása és Bodor Tibor erő­től sugárzó Gorkij-szavalata, a Viharmadár tette a közön­ségre. Kár, hogy Bodor Tibor, akiben kiváló művészt ismer­tünk meg, adós maradt a ta­lán leghatásosabb szovjet há­borús költemény, Szimonov: Levél egy asszonyhoz című versének elmondásával. A külföldi vendégek, de a szolnokiak is hosszantartó tapssal ünnepelték a kitűnő teljesítményt nyújtó Szolnoki Népi Együttes Énekkarát, Kóbor Antal vezetésével. A Mátrai képeket már többször hallottuk tőlük, de talán a legjobbat most nyújtották. — ht — iiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiitiiiiiitiiiiiit — A SZOLNOKI városi ta­nács VB. közli: A városi ta- nács legutóbbi ülésén módo­sította a piaci és vásári hely­pénzek beszedéséről szóló ta­nácsrendelet 7. §. (1) bekez­dését. A rendeletmódosítást a Végrehajtóbizottság titkár­ságán hivatalos idő alatt bár­ki megtekintheti. MOZAIK Évike szalvétát gyűjt Édesanyja lélekszakadva rohan a papírboltból. — Sikerült. Az utolsó cso­magolás éppen. A többi asszony, a mama­társak irigykedve nézegetik. Szolnokon idült betegséggé lett a szalvéta gyűjtés. — Eleinte a kislányok kezdték iskolából hazajövet, Aztán át­vették a mamák, a család többi tagja. Reggeltől-estig hajszolják a szalvéta külön­legességeket. Hogy mi lehet az ÁPISZ-ban. Évike édes­anyja tájékoztatást ad. — Mondtam Takács elv­társnak, úgy-e, un már en­gem? — Az egész szalvéta-roha­mot unjuk, r— sóhajtott a boltfőnök. Dehát nincs megállás. Évi­ke szemrehányón fogadja anyukáját, ha nincs este va­lami asztalkendő-ínyenc. — Irénkének már több van, azt hiszed, nem az anyja gyűjti neki is? Évike anyukája lohol, szer­vezkedik, s Évike szalvéta­gyűjteménye egyre sokaso­dika B. L. * Október második felé­ben rendezi meg az Orr szagos Filharmónia a már korábban indult zenekari hangversenysorozat II.-ik előadását. — A hangver­senyre október 26-án este 7 órai kezdettel kerül sor a Szolnoki Szigligeti Szín­házban. A műsoron sze­repel Weber: Oberon nyi­tány, Liszt: Esz-dur zon­goraverseny, és Beetho­ven: V. Szimfóniája. — Közreműködik a debre­ceni MÁV Filharmonikus zenekar és Mezriczky La­jos zogoraművész. Ve­zényel: Borbély Gyula, « Egy koppenhágai fűszerke­reskedő már szinte a tönk szélére jutott, mert vevői is­mételt figyelmeztetései elle­nére nem fizették ki adós­ságaikat. Utolsó pillanatban azonban mentáötlete támadt: táblát helyezett el a kirakat­ban, amelyen felsorolta adó­sainak nevét és címét. Miután érthető módon senki sem akart ezen a „szé­gyentáblán” szerepeim — na­pokon belül befolytak a ke­reskedő összes kinnlevőségei. Kalandos írás a (lalcmÁM- ékttol S EGY KÖNYVET OLVA­G SOK mostanában, egyre rj megrendültebben és egyre □ kétkedőbben. Még nem ér­etem végére, de tudom, hogy r félig megfogalmazott kérdé­□ seimre az utolsó oldalak sem ^ adnak majd választ. A B könyvet bizonyára sokan lát­ták a kirakatokban, megcso- ^ dálták, megirigyelték. Talán ^nem is annyira magát a kis b tarkacimlapú kötetet — hi- 3 szén bemehetnek a könyves­ei boltba és tizenegynéhány S forintért meg is vásárolhat- Cják, — hanem inkább a G szerzőjét- Keith Douglas Yo- r ung azt írja a címben: „Ka- ilandra születtem.” § Megvettem a könyvet, mert abban a sorozatban jelent meg, amely szinte riportsze- |<rű beszámolókat közöl a ^világról — és az újságíró tefoglalkozása a világ, hivatal­iból illik ismernie. De a cím Cgyanakvással töltött el. A Skalandok, meggyőződésem, C mindig túlzott színesek, túl ^érdekesek, — aki átéli őket, bnem emlékszik később más­ára, mint a bravúrra. Kelle- ijmesen csalódtam. Ez a könyv | őszinte és amellett sokszor 2 lélegzetelállítóan izgalmas­aid tényleg: kaland kaland jután követkeik benne, keve- 2sen dicsekedhetnek ilyen há­nyatott élettel. A könyv első felében Yo- 5jung’ pilóta volt, jelenleg ép- = pen gyöngyhalász. Közben <néhány hetet egy váratlan jkaland következtében ember- =evők között töltött az őserdő­dben. Mint pilóta, sokszor le­zuhant, mint gyöngyhalászt, ^sokszor fenyegette éíetvesze delem, a kannibálok pedig majdnem felfalták. De soha, egy pillanatra sem próbált mást írni ez a rokonszenves kaland-vadász, mint amit ér­zett. Semmiféle rózsaszín fel­hő nem vonja be a különös eseményeket, szinte metsző szavakkal számol be minden helyzetről; DOUGLAS KALAND-PÄR­XI, de emellett őszinte. Ott­hon számhalmazok mögött ülhetne, gazdag apja jómódú életet biztosítana neki a kar­rier előregyártott elemekből készült utján — neki ez nem kell. Lehet, hogy maga sem veszi észre: amit csinál, nem más, mint szörnyű robot — más síkon. Éveken át vezet rémes, toldozott-foltozott re­pülőgépeket, vagy inkább ócska ládákat. Valóban ka­landos foglalkozás. Át a siva­tagokon, a néptelen vidéke­ken, őserdőkön és cápáktól nyüzsgő tengereken. Utólag megírva — érdekes. De kö­zelről nem más, mint a ve­szély mindennapos, halálos iehelete- Egyszer lezuhanni az ócska géppel talán kaland. De háromszor, vagy többszer — ez már nem más, min? -a pilóta meggyilkolása. Leme­rülni egyszer a tengerbe gyöngykagylóért — érdekes. De hónapokon át szembenéz- - ni ragadozó halakkal, várni, mikor szakad el a légvezeték’ és hallgatni a hajótulajdonos történeteit, amelyek szinte , mind így kezdődnek: „Boldo- i gult munkatársam halála al- 1 kalmából.. r* *— ez nyo- 1 masztó és reménytelen. Részt- , venni a bennszülöttek avatási i ünnepségén — félelmes él­mény. De velük barangolni a sivatagban, sáskán élni vagy hernyókat enni, véres lábbal velük vonszolni magadat, hogy ott ne pusztulj nyomo­rultan — ez borzalmas. — Számtalanszor élt át Douglas rettenetes fájdalmakat, sebe­sült meg szinte reménytele­nül: hát ez a kaland. Gondolataim később kissé elkalandoztak. — Azazhogy: közelebb kerestek magunk­nak tárgyat. Eszembe jutott az a szőke fiú, aki az ide­genlégióból szökött haza Szolnok megyébe, szüleihez — annakidején riportsorozat­ban számoltunk be kálvári­ájáról. Emlékszem, milyen volt az arca, amikor elmond­ta igazán kalandos szökésé­nek történetét- Szeme nem ragyogott fel, arcizma sem rándult meg. Annakidején bombák, csaptak be és embe­rek haltak meg mellette, — egész századQk üldözték őket, sokszáz kilométert gyalogol­tak a sivatagban —, de az át­élt borzalmak fakó hangon elevenedtek meg ajkán, kö­dös, szürke álomként. <3 sem festett más színekkel, mint az élet. Mert a kaland közel­ről fojtogató hőség volt, vakí­tó homok, millió rovarcsípés, esetleg rothadó hullák. Az igazi kaland ilyen. Annak a szőke fiúnak ez lett a sorsa: de megmenekült. Öt is a kalandvágy vitte a határokon túlra —, hát meg­tanulta, mi is az a romantika a valóságban. De sajnos nem­csak ő tanulta meg. Tízezrek §s tízezrek indultak meg há­fATTi q HatiSrrklr _ 1 mé ny leckét kaptak a való­ságból. A kaland lágerek szűk szobája volt, a kaland a segélycsomag volt, a minden­napos könyöradomány. A ka­land a munkanélküliség volt és az idegenek lenézése, vagy a fiatal lányok számára nem egyszer a prostitúció mocsa­ra; Mindenki megtanulhatta: az emberi élet mindenütt a hét­köznapokra és a nehéz mun­kára alapozódik. Ki lehet tör­ni a társadalom keretei kö­zül, de a valóság a társada­lom perifériáján is kemény, sőt keményebb. A „dzsungel törvénye”, amely a kalando­rok és a kalandok világában uralkodik, nem enyhébb, ha­nem szigorúbb az emberi kö­zösség törvényeinél- Mert ott a ballépést megbocsátják, de dzsungelben az életeddel ját­szol, ha hibázol. VANNAK MÁSFÉLE ka­landok is persze. Meg lehel találni az érdekes életet együtt, odahaza is, — ke- vésbbé végletes, biztonságo­sabb, kedves kalandokra van mód. Egy kiránduláson vagy, akár egy motorturán, bará­tok között. És a felesleges ve­szedelem nélkül. Lehet, hogy KeftH Douglas Young nagyszerűnek érzi há­nyatott életét. De szerencsére nem keresi a romantikát ott is, ahol nincs. Aki nagyon vá­gyódik a távoli világok izgal­mas kalandjai után, jól teszi, ha figyelmesen elolvassa könyvét és esetleg hozzáte­szi a messziről hazatértek be­számolóihoz; Valószínűleg meg fogja gondolni magát; Mi nem kalandra: érdekes, szép, de munkás életre szü­leit ünkj Baracs Dénesi % » mm "WP ■ Ülést tartott a TIT megyei szervezetének irodalmi szakosztálya A KPVDSZ rendezésében szabadegyetemet indítanak a Ságvári Endre Művelődési Házban Szolnokon, s Határozatot hoztak a mun­kás kerületekben szervezen dő előadásokról és a munkás- szállásokon tartandó előadá­sok javításáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents