Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-22 / 248. szám
1959. október 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csak egy kattintás... és máris indul a daráló. A Surján! határban lévő, de Törökszentmiklós- hoz tartozó Ady Tsz idén tavasszal alakult, de már bevezették a villanyt Árammal működik a daráló is. Gyorsan és olcsón dolgozik a tsz tagok nem kis örömére. Képünkön Ecse- gi Gyula elnök kipróbálja, működik e a kapcsoló. * Művészettörténeti előadássorozat indul Szolnokon Művészettörténeti előadás- sorozatot indít a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabadegyeteme a hónap végén Szolnokon. Az előadássorozat alkalmával a leghíresebb festő-művészekről és a legaktuálisabb művészeti kérdésekről tartanak előadást neves műtörténészek. Az előadásra október 30-án este 18 órai kezdettel kerül sor a TIT Kossuth tér 4. szám alat.l előadó termében, Raffaello címmel Fenyő Jolán, a Szép- művészeti Múzeum osztályvezetője számol be a világhírű festőrőL A Szabadegyetem előadásaira bérletek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezeténél válthatók. A bérletjegy ára: 20 forint, amely valamennyi előadás belépőjegyéül szolgál. HÁROM EGY ember J ász j álkóha 1 má ról régóta úgy vélekednek a környéken, hogy a jászberényi járás leg- városAasabb községe. Cipészeik, asztalosaik kitűnő áruit ismerik az egész országban, de régi és új termelőszövetkezetei is minden dicséretet megérdemelnek, mert bátran indultak el a nagyüzemi úton. S ha feltesszük a kérdést, mi foglalkoztatja napjainkban ezt a mindig eleven községet, egészen röviden úgy válaszolhatnánk, hogy az ötéves terv", előkészítése. Igen jellemző vplt ebből a szempontból a Hazafias Népfront községi bizottságának ülése, ahol a falu társadalmának minden rétegéből akadt ügyes, szóforgatásban is jártas képviselő. Dr. Bakondi Béla titkár, a Hazafias Népfront sokoldalú, nagy körültekintéssel összeállított művelődési tervének bemutatását mindjárt az ötéves terv irányelveire való eme hivatkozással kezdte: „A dolgozó nép kulturális igényeinek és a gazdasági élet követelményeinek megfelelően tovább kell emelni dolgozó népünk szaktudását és általános műveltségét.” Amikor pedig a bőripari s akoktatásra került a sor, Kerékgyártó Béla, a Cipész KTSZ elnöke, idézett az irányelveknek r. textil- és cipőiparra vonatkozó részéből: „A konfekció- és cipőiparban a technológiai folyamatok és szervezési formák korszerűsítésével, a gépesítés to- vebbfejlesztésével kell a kapacitást tovább növelni.” És hozzátette: siókat kell tanulnunk, hogy a nagy tervet végrehajthassuk, de ennek sikerülnie kell. Csillag János, a népfront elnökihelyettese, az asztalos- szakma egyik kiváló képviselője, arra hivatkozott, hogy az irányelvek szerint a bútorgyártást 1965-re az 1958. évihez viszonyítva több, mint kétszeresére kell emelni. A má községünk sohasem szűkölködött a dolgukat értő asztalosokban — mondotta — most azonban úgy véljük: igencsak fel kell tekernünk az eszünk kerekét, ha továbbra is elől akarunk maradni; Szarka Lajos, a Beke Tsz elnöke azt állítja, hogy az irányelveknek az állattenyésztésre vonatkozó részét valósággal a já'kóhalmiaknak írták meg. Itt van ugyanis arról szó, hogy 1961—65-re a vágóállattarmésit 30—33 százalékkal, a tejtermelést 50— 5o százalékkal, a tojástermelést 45—50 százalékkal kell 1954—58-hoz képest növelni. Baromfitenyésztésben különösen jó eredményeiket értünk el eddig, de az ötéves tér» végrehajtásaikor mutatjuk meg, igazán, mit tudunk ezen a téren produkálni — mondja a Béke Tsz elnöke — de addig is jöjjenek az ezüst- kalászos tanfolyamok, szabadegyetemi előadások, hogy jól felkészülhessünk a nagy munkára. Szó esett a községi bizottsági ülésen a szocializmus út- "$án haladó országok: Kína, Bulgária, a Demokratikus Németország, valamint a szocialista tábort vezető Szovjetunió eredményeinek baráti találkozók formájában való bemutatásáról. Határozat születik arra, hogy ezeken a találkozókon elsősorban az ötéves terv végrehajtására kérnek tanácsokat. A községfejlesztési immvélemény kálkodást is azért akarják meggyorsítani, hogy a falu csinos, kultúrált külsővel fogadja az érkezőket. Mindent egybevetve ajász- jákóhalmiak igen helyesen tették, amikor kimondták, hogy a Hazafias Népfront teljes erővel működjék közre az ötéves terv előkészítésében. Munkatervüket így jellemezhetnénk: Az ötéves terv előkészületeinek sokoldalú tervezete. ŐSHÜLŐ DIÁKOK A Horthy-korszakban hivatalos és nem hivatalos hatalmasságok feltűnően gyakran nyilatkoztak a tudomány bástyáiról, a népoktatásról és az ehhez hasonló földi jókról. Az igazság: az analfabéták és az ennél nem sokkal többet tudó egy, két és három elemit végzett milliók „tudósa” és vele szemben több millió aranypengő, amelyet egyetemi németnyelvű tanszékekre és halbiológiai intézetekre költöttek. Ez a szomorú örökség maradt ránk és a felszabadulás után bizony komoly fejtörést okozott, hogyan vértezzük fel munkásosztályunkat és parasztságunkat azzal a tudással, amely az állam vezetéséhez elengedhetetlenül szükséges. Pártunk és kormányunk az elmúlt másfél évtized alatt rengeteget tett ezen a téren. Mindnyájunk közös büszkesége az első szakérettségiző megjelenése az egyetemen, az esti iskolák és levelező tagozatok dereshajú növendékeinek serege. A nép belekóstolt a tanulásba és hogy a hasonlatnál maradjunk, egyre jobban ízlik neki. És ha az elmúlt években volt is még bizonyos tartózkodás a felnőttek tanulásával szemben, ez a jelen tanévre, nyugodtan mondhatjuk, elszigetelt * jelenséggé lett. Ma már az az általános, hogy akárhol hirdetik meg az esti tanfolyamot, vagy az általános iskolai levelező tagozatot, azonnal akad rá bőNEM LEHETNEK nyugodtak • • • MÉG MINDNYÁJAN jól emlékszünk — hiszen alig pár hónapja történt — arfá,' hogyan folyt le az aratás. Szépen, nyugodt ütemben haladt egészen addig, amíg be nem állt az esős idő. Akkor aztán megállt a munka s az előző „nyugodt tempó’* eredménye az lett, hogy itt-ott bizony még augusztus elején is arattak. Valahogy ilyenformán vannak most a vetéssel; Szapárfalun, az újonnan alakult Aranykalász Tsz-ben 510 holdból hétfőn estig 204- et vetettek el. — Miért csak ennyit — kérdeztük meg Szabó Józseftől, a tsz elnökétől. A' VÁLASZT szinte- már előre ismertük: idáig a betakarítással küszködtek. A kintiévé csutka sok, helyen akadályozta a szántást, előbb azt kellett eltakarítaniok. A tsz nagyon helyesen — nem várta meg, amíg a gazdák — megunva a sok biztatást, — végre nekilátnak. Ahogy a szántás haladt, úgy hordták „Szakma ifáú mestecc' mozgalom a Tisza Cipőgyárban A rohamléptekkel haladó technika, korszakában dupla érvényt nyer a lenini jelszó: Tanulni! Tanulni és harmadszor is tanulni! Ez most az ifjúság egyik és legfontosabb feladata. A szocializmus építése tanult, politikailag fejlett, magas színvonalú, szakmai kultúrával rendelkező munkás ifjúságot követel, mert az előttünk álló feladatok megoldása másként nem lehetséges. Az előbbi meggondolásokból kiindulva »a csepeli tapasztalatok alapján kidolgoztuk a Tisza Cipőgyár sa játiosságának megfelelő magas színvonalú szakmai továbbképzés, a „Szakma Ifjú Mestere” mozgalom feltételeit-. A* üzem sajátosságánál fogva: cipős, gumis és vasas tagozaton belül indultak tanfolyamok. A tanulmányi idő egy év- A tanév szeptemberben kezdődött és július elején fejeződik be. A hallgatók két hetenként két alkalommal, összesen havi 12 órán át vesznek részt a kötelező elméleti és gyakorlati foglalkozásokon. Fejlődésükről félévkor beszámolón, év végén szakbizottság előtti vizsgán tesznek tanúbizonyságot. A „Szakma Ifjú Mestere” I. fokozatát az a fiatal nyerheti el, aki kitűnő eredménnyel megfelel a követelményeknek. A II. fokozat elnyerése jeles, a III- pedig jó eredményt követel; A szakmai tárgyakon kívül tanulnak a hallgatók matematikai, fizikai, kémiai és politikai alapismeretet. A politikai foglalkozások keretében, a KISZ politikai körének anyagát tanuljuk. Ezzel elérjük, hogy KISZ tagjaink nemcsak szakmailag, hanem politikailag is fejlődnek. A mozgalmat eredményesen elvégző fiatalok magasabb bérkategóriába kerülnek és a legjobbak közül fogja a műszaki vezetés kiválasztani a körök csoportvezetőit. Ez anyagi elismerését is jelenti az eredményes tanulásnak. A „Szakma Ifjú Mestere’’ íré egyéb kötelezettségek is hárulnak, példamutató magatartást kell tanúsítaniuk munkahelyeiken, részt venni a 20 órás mozgalomban, a hulladékgyűjtésben, stfb. H. Nagy Mihály Xisza Cipőgyár be a csutkaszárat a tsz udvarára. Akinek aztán szüksége, volt rá, az a fuvardíj megtérítése ellenéiben hazavihette. De ilyen nem sok volt, hiszen közösbe adják a jószágot, nem kellett tehát a csutka - szár sem. Most mór jobban halad a vetés. Négy traktor a talaj- előkészítést végzi, egy pedig vet. Mindössze egy vetőgép — és háromszáz hold vetés van hátra. Igaz, Mester Miklós, a vetőgépet vontató Bje- lorusz vezetője legény a talpán. Kora reggeltől este tízig csak addig áll a gép, amíg feltankol, vagy vetőmagot Öntenek bele. De mennyit tud megcsinálni naponta? Harminc—harminckét, holdat. így körülbelül tíz nap múlva végez. A GÉPÁLLOMÁS vetőgépe mellett egyetlen fogatos vetőgép sem dolgozik. Az elnök szerint azért, mert a fogatok elég nehezen mozdulnak. Egyelőre még az egyéni betakarítással vannak elfoglalva. A teljes munkafelvétel a jövő héten kezdődik. Végül hozzátette: nincs különösebb okuk az aggodalomra, hiszen a hónap végére így is végeznek a vetéssel. S akikor mi történik, ha két nap múltra beáll az esős idő? NEM ÉRTHETÜNK egyet az efféle nyugalommal. Azok a tsz-ek, amelyek már befejezték a vetést, úgyszólván kivétel nélkül munkába állították a fogatos vetőgépet is. Nem kell, nem lehet arra várni, hogy majd a gépállomás elveti. Idén még a foga tok munkájára is szükség van. S hogy más tsz-ekben megtalálták munikábakllításuk módját, úgy ez az Aranykalászban, meg a többi, vetésben lemaradt tsz-ben is lehetséges; Sem a még kintiévé csutkaszár behordása, sem a trágyahordás (nem beszélve a ló eladásról) nem lehet fontosabb mint az. hogy minél előb befejezzék a vetést. S ezt minden eszközzel elő kell segíteni — P. M. = ségesen jelentkező. Sőt, ahol valamilyen oknál fogva nem indult meg a tanfolyam, magúik az érdekeltek jelentkeztek, kérve az oktatás megindítását. M inek köszönhetjük ezt az örvendetes jelenséget? Elsősorban annak, hogy az a hihetetlen ütemű fejlődés, amely különösen az utolsó két évben az ország életét jellemzi, még a legegyszerűbb ember előtt is világossá teszi: Csak alapos tu-» dóssal képes helytállni mindennapi munkájában. Persze, az indítékok között nemcsak ez szerepel. Hiszen olyanok is beiratkoztak az általános iskola felső tagozatára, akiknek nem jelent előmenetelt, vagy jobb beosztást, vagy akár közvetlen segítséget is az általános iskola. Ilyenek például azok a tsz gazdák, akik Turkevén küldöttségileg kérték a város vezetőit, náluk a termelőszövetkezetben indítsanak esti tagozatos osztályokat Ezt a jelenséget nem magyarázhatjuk mással, mint hogy környező világunk jobb megismerése sokaknál immár egyenrangú lett akár a mindennapi kenyér megszerzésével. És hogy ezt egyre többen ismerik fel, mi sem bizonyítja jobban, mint két számadat: az elmúlt iskolai évben megyénkben körülbelül 1400-an tanultak az általános és középiskolákban, az esti és levelező tagozatokon. Ez évben 3200-an iratkoztak be, de ez a szám még növekedni fog. De a megnövekedett érdeklődést az is bizonyítja, a tavalyi hét helyett idén 29 községben indult meg az esti oktatás. E sek a győzelmi jelentésnek is beillő számadatok sem tükrözik teljesen azt a nagy lelkesedést, amely a tanulás iránt mutatkozott meg a beiratások időszakában. Az iskolákban szinte egymásnak adták a kilincset a turkevei Búzakalász, Vörös Csillag és Táncsics Termelőszövetkezeteit tagjai, vagy a törökszentmiklósi KTSZ-dolgozói. A karcagi tilalmasi határrészről pedig külön küldöttség kopogott a városi tanács közművelődési előadójának ajtaján. Itt ugyanis a kis létszám miatt nem engedélyezték az esti iskola beindítását. És a küldöttség vezetője így érvelt: azért, mert kevesen vagyunk, mi sem vagyunk alábbvalóak másoknál. És a karcagi tanyavilágban megindult a felnőttek ismerkedése a tudomány világával. Amíg a falvakban bízvást frontáttörésnek nevezhetjük a felnőtt oktatás fejlődését, addig az üzemekben fokozatos fellendülésnek lehetünk tanúi. A munkások körében már régi tradíció a tanulás, a továbbfejlődés. Nincs a megyének olyan üzeme, amely bői ne akadtak volna már a múltban is lelkes emberek, akik nehéz munkájuk mellett feláldozták az estéjüket, sőt az éjszakájukat is, birkózva nehéz matematikai tételekkel, ismerkedve a magyar irodalom lelketszépítő, jellemnevelő világával. Ebben az évben az eddiginél nagyobb mértékben nyilvánul meg az érdeklődés a dolgozók iskolái iránt. A szolnoki vasutasok, a Vegyiművek dolgozói, cukor-gyáriak és papírgyáriak jelentették ki ez év elején, ők ‘is tanulni akarnak, hogy jobban elláthassák munkájukat. A zok a munkások, akik az elmúlt évben oly lelkesen és jó eredménnyel vettek részt az általános iskola felső osztályainak' vizsgáin, most wár nemcsak tanulnak, hanem példájukkal magukkal ragadnak más dolgozókat is. Mintásnak tulajdoníthatnánk, például a Vegyiművek lelkes dolgozóinak példáját, akik a VII. osztályba huszonnégyen iratkoztak, úgy hogy számúkra az üzemben nyitottak külön osztályt De a nyolcadikba is tizenkettem, az ötödik, hatodik osztályba tizenöten iratkoztak be. Es akiket a műszak nem akadályoz, azok lelkiismeretesen részt is vesznek az előadáson. Eleinte mutatkozott húzódozás az iskolától, harmincöt-negyven éves családanyák kicsit szégyenkeztek azon, hogy diákká lettek újra. De aztán rájöttek: nem nekik van okuk szégyenkezésre. És a kezdeti aggályoskod ók ma már az iskolák legszorgalmasabb növendékei közé tartoznak, mint Csik Farencné, Kovács Ká- rolyné, vagy Márta Lajos és sorolhatnánk tovább. — Igazi tudásvágy jellemzi a mi felnőtt növendékeinket. Ez a véleménye az esti iskolákat vezető pedagógusoknak, így nyilatkozik Szabadi Ilona kisújszállási iskolaigazgató, aki elmondja, ilyen érdeklődés még soha nem volt a tanulás iránit. És amíg az elmúlt években zömmel a párt- és tanácsapparátus dolgozói jártak iskolába, most igen sok a tsz-paraszt, a vasúti munkás. Csíki Sándor tsz-gazdát, vagy Nyikos Károlyt, a Búzakalász Termelő-, szövetkezét elnökét és a. tőb-. bieket mind igazi tudásvágy hajtja. Be akarnak hatolni a növény- és állattan rejtelmeibe, becsülettel birkóznak a helyesírással és a számtannal. És ebben nem különbözik az öreg vasúti munkás, vagy az Ady Tsz-beli Szend- rei Júlia fiatal növénytermesztő. Mi adja az erőt ezeknek az embereknek az éjszakai könyv fölé hajlásra, a jegyzetek készítésére, a nehéz és sok tantárggyal való küzdelemre? Az indíték sokféle, de az alapvető ok egy: Értékesebb, szélesebb látókörű, nagyobb tudású emberek akarnak lenni mindannyian. És amire talán csak az öntudacosabbja gondolt: a dialektikus materializmus szellemében oktatott tantárgyiak elsajátítása erősíti, növeli öntudatát, hozzásegíti ahhoz, hogy tudatosan is szocialista szemmel nézze a világot. Ez pedig nemcsak a felnőtt diákoknak, hanem egész megyénknek, szocializmust építő országunknak is hatalmas nyereség. HERNÁDI TIBOR Befejeződött a bolgái—magyar kozmikus laboratórium építése a Balkán-félsziget legmagasabb pontján SZÓFIA (MTI). A Magyar és a Bolgár Tudományos Akadémia megállapodása alapján tavaly ősszel kezlték meg a Bulgária és a Balkán-félsziget legmagasabb hegycsúcsán, a Rila-hegységben lévő Sztálin-csúcson a közös bolgár—magyar kozmikus laboratórium építését. A laboratóriumban bolgár és magyar tudósok közösen végeznek majd magaslégköri kutatásokat és mérik majd a Fölünkhöz érkező kozmikus sugarakat A majdnem egész évben hóval borított hegycsúcson az építők nehéz körülmények között, fagyban, gyakori hór viharok közpette építették fel a laboratórium épületeit- A laboratórium műszereit a magyar műszeripar készíti. —» A közeljövőben megkezdik a laboratórium számára készült különleges műszerek és berendezések szerelését és felállítását, (MTI),
