Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

1959. október 18.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

A HETEDIK KERESZT

Magyarul beszélő amerikai film.

Anna Seghers, a kiváló német írónő 1938-ban — a hitleri terror legvadatíb tom- bolása idején — emigrációban írta meg kimagasló irodalmi alkotását, a „Hetedik kereszf’-et. Könyvével mintegy bizonyságot akart tenni a világ közvéleménye előtt, hogy a német nép nem azonos a fasizmussal és a németségből a tűrhetetlenné vált zsarnokság sem tudta teljesen kiölni az emberiesség és összetartozás érzését.

Regényében gyors ütemben követik egymást a drámai események és az izgalmas menekülés magával sodró lendületű leírása kitűnő filmtémának, kínálkozott, Anna Seghers könyvét Helen , Deutsch Irta át filmre. A szerteágazó cselekményeket leegyszerüsitette, egységesítette a regény legkisebb csorbítása nélkül.

Egy ködös hajnalon hét, testben és lélekben agyon- kínzott fogoly megszökik a westhofeni koncentrációs táborból. A tábor parancsnoka egy szadistahajlamú megszállott, minden eszközt igénybevesz kézrekerítésükre. A barakkok mellett sorakozó platánfákból hét keresztet készíttet, amelyek a szökevényeket várják vissza. A vad hajsza eredményeképpen egy kivételével mindegyik kereszt áldozatra talál, akiket a legembertelenebb kínzások közt végeznek ki. A hetedik kereszt üresen marad — a tábor lakóinak hirdetve a reményt és bátorságot —, mert Georg Heislernek, — az egyetlennek a szökevények közül ‘— sikerül megmenekülnie. Annak a férfinek, aki reménytelennek látta az életét, mert nem bízott az emberekben. Az ő történetét mondja el a film.

A Metro-Goldwyn-Mayer cég gyártásában 1944-ben készült filmet Fred Zinnemann, Amerika egyik legkiválóbb rendezője készítette. Korhű képet ad a korabeli német társadalomról, hitelesen érzékelteti „a rettegés birodalmát”, ahol a félelem és megfélemlítés gúzsbaköti az embereket és érzéseiket egyaránt. Zinnemann az ellentétek kihangsúlyozásával mesterien fokozza a belső feszültséget.

Irodalmi előadás

Irodalmi előadást rendez az Ady Endre Művelődési Ház Szolnokon. „Arany János” — címmel Tokai Gáborné tanár tart előadást október 22-én délután 5 órai kezdettel a Kassai-úti Általános Iskolában- Az előadás alkalmával a „Toldi” — című kisérőfil- met vetítik.

Szigligeti Színház mai műsora. Szolnokon: délutón 3 órakor és este 7 órakor: Vik tória, Tiszasason: Szólítson csak mesternek.

A SZOLNOK MEGYEI

FILMSZÍNHÁZAK műsora

1959. október 19—21-ig:

Abádszalóki 20-21

Cibakhaza 10-21

Fegyvernek 19-21

Jánoshida 20—21

Jászalsószentgyörgy 20—21 Jászapáti 19—21

Jászárokszállás 19-21

Jászberény 19—21

Jászdózsa 20-21

Jászfény szaru 19-21

Jászjákóhalma 19-21

Jászkisér 19—21

Jászladány 19—21

Kenderes 19-21

Kisújszállás 19-21

Kunhegyes 19-21

Kunmadaras 19—21

Kunszentmárton 19—21

MezOtur Dézsa 19—21

Mezőtúr Szabadság 19—21

Öcsöd 19-21

Rákóczifalva 19-21

Szolnok V. Cs. 19-21

Szolnok Tisza 19—21

Tiszaföldvár 19—21

Tiszafüred 19—21

19-21

Tiszakürt 20-21

Törökszentmiklós 19-21

. Turkeve 19-21

Ujszász 19—21

Karcag 19-21

10=10 éven felül ajánlott!

14=14 éven felül ajánlott!

Alvajáró Bonifác — 14 Az utolsó paradicsom — 14 Calabuig — Kn.

Hárman jöttek az erdőből — Kn. Főnyeremény — Kn.

Mi ketten egyedül — 19 A szalmaözvegy —14 Családi ékszerek — M Botcsinálta sofőr - Kn. Csodagyerekek — 10 A nercbunda — 14 Bogáncs - Kn.

Veszélyes barátság - 10 A kis hazug — 14 A kettőnk titka — 14 Apák iskolája — 10 Szerelem és fecsegés - 14 Brich polgár — 14 Amigő — 10

Aranyszimfónia - Kn. (széles) Amit nem lehet elfelejteni — Kn. Nővérek - 14 Tengerészrevű — Kn. Szombattól-hétfőig - 10 (széles) A harangok Rómába mentek Kn. Bolond április — 18 Telhetetlen méhecske — Kn. (Ifj.) Az erőszak árnyékában — 10 Kenyér, szerelem, fantázia - 14 Rakétatámaszpont — 10 Ketten a nagyvárosban - M Kémek a Tiszánál - Kn.

18=Csak 18 éven felülieknek! Kn.=Korhatár nélkül.

Hálóját a szerencse...

disznótoros

vacsora

A SZOLNOKI

BÉKE ÉTTEREMBEN

folyó hó 22-én, csütörtökön este 7 órakor.

Szeretettel várja kedves vendégeit a

BEKE ÉTTEREM

Hervadó lom bú fák

j állnak a parton s úgy pillantanak a víztükörbe. Cin- | kos szellő suhan végig lomb- I juk között s kifésüli ágaik közül az elmúlásra emlékeztető sárga leveleket — mint a nők tépik ki hajkoronájukból az ezüstszálaikat. Ám a természet sem a víz, sem a fésülködőasztalkák tükre előtt nem engedi rászedni- magát, fegyvertórsa: az idő könyörtelenül halad — a hiú Tisza- parti fák üdezöld lombja mind vastagabb avarszőnyeggé válva borítja a talajt. Itt az ősz; az egyik gazda tengerit tör, a másik ladikba száll s hatalmas ívet kanya- rít a kerítőhálóval. így igaz ez, hiszen a tógazdaságban dolgozó halászok is gazdák: nagyüzemi módszerekkel munkálkodó emberek.

Segítőjük a gép s az értelem. Nyolcvanezer köbméter vizet emeltek át egyik tóból a másikba, hogy eredményesebb legyen az az őszi manőver, amit — tán nem a legszebb magyarsággal — lehalászásnak neveznek. Sekélyebb vízben biztosabban zsákmányol a háló; kisebb a valószínűség, hogy egy-egy harcsa, ponty, süllő a „tömegektől elszakadva”, egyénieskedő — s maradi — módon ugyanott töltse a telet, hol a nyár folyamán úszkált: a sza- ioli Holt-Tisza esvik. «tóvá rekesztett szakaszában.

Lakik-e valamely halvány értelem a halnépség párgrammos agyában? Enyhe rosszallással idézem Wundt és Pavlov emlékét; tudomásom szerint az állatpsyeholó- gia e nagyjai nem bíbelődtek a kérdéssel, mely — ilyenformán s legalább előttem — megválaszolatlan. — Életösztön bizonyára lüktet színtelen, hideg vért kergető szívükben; máskülönben aligha Igyekeznének rémültnek ható esapdosással menekülni a mind szőkébbre szoruló hálógyűrűből. Gumicsizmás férfiak — egy asszonnyal kis csapatukban — hajladoznak ölnyire a porttól s raklak értő kézzel, lehető óvatos-! Sággal kosarakba a pikkelyeseket. Számunkra rövid — a halaknak tán végtelennek tűnő — szárazföldi himbálódzás után ismét elemükbe kerülnek az állatok; ponyvával bélelt, vízzel telt szekér- derékhsn teszik meg útinkat a Reletmaffvarországi Hal- fenvésztő Állomás központjáig.

A természetes evolúció sem kegyetlenebb a mesterségesnél — azaz; a válogatásnál, mely a teleltető medencéknél látható. — Életerős, fejlett, szám talon utóddal kecsegtető tiikömontv s egyéb nemeshal az életet jelentő első medencébe kerül. — A sat- nyábbja s a szeméthalnak becsmérelt sügér, keszeg, cigányhal, paptetű pedig könyörtelenül oda, hova nemsokára ismét becsapódik a háló. Az a háló, mely a ha- 1

lak számára a szemfedéllel egyenértékű s halálos ölelését a — piacra szállítás követi.

*

Jószerencse, hogy a haltenyésztő állomás dolgozói, kevésbé szentimentálisak, mint vénülő-magam; lírai húrok mélabús pengetése nyomán még sosem került halpaprikás a tányérok porcelán medencéjébe. A hal — ha élőlény is — elsősorban gazdasági „termény”, áru; arra való, hogy az embar, ki gondozta, felnevelte, háromnégy éven keresztül meden- céből-medencébe rakosgatta, kocsikáztatta — megegye. — Mennyit fogyaszthatunk vajon idén a szajoliak jóvoltából? Bakos János, a telep agráregyetemet végzett vezetője szerint idén a tovább- tenyésztésre kerülő 80 mázsán felül hetvenöt mázsát; jövőre kevesebbet s — ha minden jól megy — két esztendő múltán: semennyit

Az információ meiy

első hallásra több mint meglepő, a szakértő számára nagyszerű fejlődést Ígér. A szajoli telep főcélja nem áruhal előállítása, hanem to- vábbtenyésztésre alkalmas ivadékok nevelése. Monográfiát érdemelne az a körültekintés, leleményesség, hozzáértés, amit e fontos cél érdekében a szajojiak hasznosítanak. A pontyok, süllők bölcsőjéhez; a keltetőmedencékhez hasonlót mar láttunk másutt is. A „harcsagyár”, a hat betonmed en céből álló rendszer, meíy e parányi tavakban is „folyó” vizet biztosít a fiatal állatoknak, párját ritkítja az országban. A közlekedő edények élvének — s egyéb fizikai „raffiné- riáknak” — hasznosítása révén olyan felnevelési százalékkal kecsegtet, mely nemsokára a haltenyésztők Mekkájává avatja Szajolt.

Akkorra a hetven holdas tógazdaság mindhárom tavában belterjes gazdálkodást folytatnak majd. Eddig csak harminckét holdon történt ez így — az eredmény mégis tiszteletet érdemlő: idén keretken 150 ezer forint értékű hal került a hálókba!

Szaioli barátaink hálóját a szerencse — ezek szerint — nem hagyta el... Mi több; bizonyosra vehető, hogy a közeli évek során „munkakönyvét vált” mellettük — s elmondhatjuk, jól teszi. Igaz öröm szorgalmas, szakképzett hivatásszerető emberekkel együtt dolgozni; olyanokkal, aminők a szajoliak.

i— borváró —*

Aranylakodalom Abádszalókon

Az abádszalóki Szabadság Termelőszövetkezet tagjai együtt ünnepelnek ma Bakó Vendel idős tagjukkal. Bakó Vendel Volt 15 holdas középparaszt feleségével együtt v házasságának 50 éves jubileumát üli. Az idős házaspár számára kétszeresen örök emlék marad az 1959es esztendő- Azonkívül, hogy ezévben t^.'tják aranylakodalmukat. ugyancsak ebben az esztendőben léptek be a tavaszon az abádszalóki Szabadság Tsz-be

MOZAIK

Magyar autóbuszok Lengyelországban

Lengyelországban kidolgozták a városi közlekedés fejlesztésének jövő évi tervét 1960-ban a városi közlekedésben 675 új autóbuszt 350 új villamoskocsit 40 trolibuszt és 500 új taxit helyeznek üzembe. Az autóbuszok közül 500 lengyel gyártmányú lesz. Az importáltak‘legtöbbje magyar Ikarusz,

Szék,

amely nem látszik

Revglasből (német eredetű műanyag) készült átlátszó, könnyű és törhetetlen széket árusítanak az Egyesült Államokban. Ez új anyag inkább szétszórja, mintsem elnyeli a fényt; különös előszeretettel használják a meleg országrészekben. Aki még nem látott ilyet, messziről azt hiszi, hogy a rajta ülők a térben lebegnek.

Kávé — kávé nélkül

A franciaországi orszá- Gos Kávékereskedelmi Szövetség tájékoztatója szerint talán már néhány hónapon belül új készítmény „forradalmasítja” a világ kávéfogyasztását. A hír szerint a kaliforniai Stanford kutatóintézetben olyan szintetikus anyagot sikerült előállítani, amely íze, színe és illata folytán kiválóan alkalmas a kávé helyettesítésére' és a kávé árának csupán egyötödébe kerül.

Túrhevén nem zárják a fürdőt

Zárják a fürdőt? Fodro- zatlan lustálkodik a víz a medencékben: senki sem fürdik már-. Csak néha akad valaki, merész ember, aki átvág a hideg járdán, hogy belevesse magát a medence forró vizébe. A hintát már leszerelték, a fák mélabúsan ej- tegetik leveleiket.

Szabó Lajos bácsi, a tur- kevei Búzakalász Termelő- szövetkezet fürdőjének gondnoka, most csendesen üldögél a folyóson, egy nyugágyban: ilyenkor már'csak a kádfürdőnek van forgalma, hetenként (körülbelül 3—400 ember. De a nyáron;.: hajaj, mi volt a nyárom

— Itt vagyok én már évek óta, de ilyen forgalom talán nem is volt. 180 ezer forint volt a bevételünk, a vendégek száma pedig 70 ezer körül járt:

Zárják a fürdőt. A 70 ezer vendég ma már csak emlék, a jövő nyárig. Két hete. az utolsó napsugaras vasárnapon még idemerészkedtek vagy negyvenem Akkor már mindenki látta, hogy visszavonhatatlanul eljött az ősz- A hónap végén bezárják a büfét is, amely most még egy-két órára kinyit.

Most, hogy a bejáratnál nem áll őr, nem szaladgálnak gyerekek a pázsiton, köny- nyebben végigfut a tekintet a Búzakalász fürdőjén Minden, ami itt látható; az elmúlt évek alatt épült, kőről kőre, tégláról téglára. Amikor 53- ban a 80 fokos termál-vizet kihasználva megnyitották, — még csak egy medence állt középen. Aztán jött sorra a tarka kabinsor, a zuhanyozó, a W. C., a kádfürdő. Idén épült a betonjárda, a zuhanyozó és a főbejárat, ez a modem és elegáns kapu, akár valami fővárosi fürdőben. — Igaz, jönnek ide vendégek mindenfelől; jó, ha az a bejárat ilyen. Francia, angol utazó is fürdött már ebben a medencében — és jönnek Várpalotáról, a Dunántúlról is. Gyógyvíz a javából:

— Ne felejtse el megírni,

Zúg, zümmög, sőt időnként olyan a hangja, mint a szirénáé. Beszökken a zárt ablakon is és monoton bugásával máris a bőröd alatt jár az idegeidet borzolja. És ha rádiózol, Haydn finom mértéktarló muzsikájába furako- dik be alattomosan.

Darázs. Nagy hangos darázs, legalábbis mérges búgása ezt látszik igazolni. Pedig nem az. Egészen más. A darázsnál nagyobb, de a gyermekökölnél jóval kisebb jószág. Repülőgépmotor. Nem gyermekjáték, komoly műszer. Benzinnel,,. va*gy más üzemanyaggal táplálkozik és karcsú bal- safa-vázú modellek szívének szerepét játssza. Idősebb modellezők építik be komoly sporteszközeikbe. Kis úttörők néze.

DARAZS

getik vágyó szemmel a Beloiannisz utcai bolt kirakatában. Én az üzlet hátamögött lakom és nem is jut számomra az örömből, csak a hangból. A darázszümmögésből, amely akadályoz az írásban,1 a rádióhall- gatásban, az olvasásban.

Ha kinézek, gyakran látom a műhelyt, ahol a kis mérgeseket kipróbálják. Késő estig ég a villany, s rejtélyes árnyak hajolnak a hangos masina fölé. És én mégsem tudok komolyan haragudni rájuk. Talán éppen az új magyar világrekorder parányi repülőgépét viszi diadalra az a most kipróbált kellemetlen hangú kis technikacsodája. Szeretettel,

gonddal foglalkoznak vele odalenn. Nem veszélyeztetne emberéletet, ha felmondaná a szolgálatot odafenn. Nem mennének veszendőbe nagy anyagi értékek, ha 1ezuhan- na. De magam elé képzelem azt a piros- nyakkendös gyereket, aki olyan boldogan állt egy perccel előbb és most olyan nehezen szedegeti össze a kis gép alkatrészeit. Nem, őt nem szabad becsapni. Ezt gondolják odalenn az üzletben és ezt gondolta az a munkás is, aki nagy figyelemmel esztergálta a parányi alkatrészeket.

Hát zúgj csak, kis motor. Zümmögj mérges darázsként és szerezz dicsőséget majd. Nem írok miattad a tanácsnak, nem kos

sergem a megzavart polgár sirámait. Apró kis géptested zümmögő ritmusával gyönyörködtesd híveidet, a fiatalokat és a dere. sedőhajúakat. És hallgasd meg kis unokaöcsém megjegy- zését'

— Ugye, ezek a gépek nem bántanak, ezek jó gépek?

Hát ezért szerettek te kis hangos „darázs”. Mert ,.jó” gép vagy és mert akik téged küldenek fel a kék égre, magukat képzelik karcsú géptestedbe, nem pedig a H-bombát. Ifjú és idősebb álmodozók Icarust, az emberiség örök álmát látják benned. Zümmögj, zúgj csak nyugodtan tovább itt a Beloiannisz utcában és mindenütt a békés világon,

ss hernádi =

— kér Szabó bácsi, akinek szinte az egész élete most ez a fürdő —, hogy vize rendkívül magas kéntartalommal rendelkezik, s míg Hajdúszoboszló rádióaktivitása 14 egység, addig a ml- énké 17. Van benne jód, hid- rokarbonát, magnézium, — konyhasó —- emellett enyhén lúgos la

— Pár éve történt, hogy néhány elegáns kocsin valamilyen küldöttség járt erre, mezőgazdasági szakemberek:

A tsz-fürdő valahogy furcsának tűnt előttük- Egyikük meg is jegyezte: „Nem lenne okosabb, elvtárs, ha a termelőszövetkezet inkább a gazdálkodással foglalkozna, mint fürdőkkel? De most ne hivatalosan feleljen nekem, hanem úgy ahogy gondolja, igaz lelkére: „No mondom, éppen jól jön, hogy most őszinte lehetek.- „Egész bizalmasan megsúgom az elvtársnak, — kezdtem hozzáhajolva — nem! Mert az sem mindegy, hogy a mi tagjaink fütyörészve foglalkoznak a gazdálkodással, • avagy minden percben a derekukhoz kapnak, hogy jaj teremtőm, de megkinzol?” Nem szólt semmit és azóta is szépen gyarapodunk.

Kifelé megyünk, halvány szellő támad, fodrozza a vizet:

■— Zárnak.

*— Sajnos, az emberek zárnak. Szerintük télen nem lehet fürödni. De mi — nyitva tartunk egész télen. Nincs záróra. Jöhetnek:

Valaha előkelő klubok tagjai dicsekedtek azzal, hogy télen fürödtek, a szabad ég alatt. De a turkevel parasztember, ha kedve támad, egész évben megteheti;

Lassan télbe hajlik, Kopasz ágaikat lengetik hamarosan a fák, — de Turkevén * mégsem zár a fürdő,

<—• bar ács s-s