Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-16 / 217. szám

1959 .szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s VERSENYERTÉKELÉS — csigatempóban A szép szó önkéntesei A szolnoki KISKER Vál­lalat első helyezést ért el a versenyben, mely hazánk valamennyi kiskereskedel­mi vállalata között folyt decembertől májusig; azzal a céllal, hogy minél több halkonzervet adjanak el. A mi vállalatunk dolgozói­nak kezéből 220 ezer forint értékű halkonzerv került a vásárlókhoz. Nem minden­napos, ahogy a KISKER Vállalat vezetői elsőségük­ről értesültek. (Ne rőkö- nyödj meg, 6 kedves Ol­vasó! Egészen friss írás ez, nem a fiók mélyéről került elkésve a lapba ...) Dicső­ségükről abból a bankát­utalásból szereztek tudo­mást, mely arról értesítette őket, hogy megérkezett számlájukra a legjobb dol­gozók jutalmazására szánt négyezer forint. Ismétel­jük, a verseny májusban zárult... Június, július, augusz­tus ... Három hónap ez, ha kétszer számolunk is utána. Ennyi időre volt szüksége (?) a Belkereske­delmi Minisztérium élel­miszeripari főigazgatóságá­nak ahhoz, hogy az ered­ményt megállapítsa. Ha ér­tesülésünk nem téves, a főigazgatóság korszerű, szá­mológépekkel rendelkezik. Mégha az ujján kellett vol­na valakinek kiszámítania az eredményt — könnyen érthető lenne a három hó­napos kalkulálgatás. Ez az eset azonban nyilván nem áll fenn ___Mit gondoljunk te hát arról, a hozzáállás­ról, melyet az élelmiszer- ipari főigazgatóságon tanú­sított valaki a versenyérté­keléssel kapcsolatban? — Nem tudjuk. A helyes meg­fejtők között egy — üres halkonzerves dobozt sorso­lunk ki. A versnek mindig különös varázsa van. Nem véletlen, hogy könyvnapokon, de egyébként is igen kapósak a különböző verseskötetek, an­tológiák. És nem véletlen az sem, hogy szerte az ország­ban egyre újabb irodalmi színpadok alakulnak, ahol a szép szó szerelmesei egymás­után szólaltatják meg a vi­lágirodalom nagy költőit, no­vellaíróit és a most induló fiatalokat egyaránt. Ezért jött össze hétfőin dél­után Szolnokon mintegy húsz fiú és leány (kevés), akik vál­lalták, hogy a megalakítandó irodalmi színpadon lelkes, önkéntes munkával terjesztik majd a kultúrát. Pontban öt órakor a hosszú asztál mellett elfoglalta he­lyét a zsűri. A TIT irodalmi szakosztályának tagjai, ma­gyar tanárok egy színész és a megyei tanács képviseleté­ben Sági Pál főelőadó. Bizony nem tagadhatjuk, a felvétel­re megjelentek között jócs­kán dühöngött a vizsgadrukk az Optimista tragédia női fő­szerepét a diákelőadáson. Folyik a próba. A világiro­dalom legszebb költeményei csendülnek fel. Tarjáni Mária ipari tanuló: Várnai Zseni a „Nép" című versét szavalta komoly átéléssel. Jól szere­pelt a másik ipari tanuló, Hajnal Eszter is. Tátrai An­nának szép, meleg orgánumá­ra figyelt fel a bizottság. Hogy a fiúk értékelése se maradjon el, Lazányi István­ról is meg kell emlékeznünk, aki Tóth Árpád: Láng című versét figyelemre méltó kész­séggel adta elő. Tetszett Ta­kács Ferenc gépipari techni­kumi diák szavalata is. Többen érdeklődtek az eredmény felől. Ezt azonban még homály fedi. A bizottság ugyanis abban állapodott meg, hogy zárt ülésen dönt. A szerencsés kiválasz­tottakat levélben hívják meg a péntekem tartandó első pró­báira. A meghallgatás jól sike­rült Általában megértették az előadandó mű belső lénye­gét a fiatalok. Azonban hely­telen volt legtöbbjüktől, hogy úgynevezett „nagy’1 verseket igyekeztek előadni, olyano­kat, amelyek az ország első művészeinek is problémát okozak. Petőfi örült-je és az ehhez hasonló versek nem fiatal kezdő szavalok műso­rára valók, örvendetes vi­szont: jóformán csak egy olyan jelentkező akadt, aki a régi rossz értelemben vett kiabáló, deklamáló művésziet- len módon nyúlt hozzá a versihez. Az iskolás, éneklő előadásmód viszont egy-két szavaiénál érezhető volt A bizottság tagjai kézfo­gással búcsúzkodnak a jelöl­tektől, akik izgatottan talál­gatják, kik lesznek a szeren­csések. Az egyik vékony bar­na kislány nagy bölcsen mondja: péntekre kiderül. Ebben maradiunk. — bt — Az Ady Endre Művelődési Ház programi ából Az Ady Endre Művelődé­si Ház igen érdekes progra­mot állított össze szeptember második felére. Ma este 7 órai kezdettel .,Mi állt a Horthy-vezérkar titkos jelen­téseiben?” címmel Kohut György gimnáziumi tanár tart előadást a Malinovszki- úti Művelődési Otthonban. — Az előadás alkalmával az „Utolsó felvonás” című ki- sérőfilmet vetítik. A Művelődési Ház képző­művész körének nyári alko­tásaiból képzőművészeti kiál­lítást is rendeznek. A kiállí­tás megnyitására szeptem­ber 25-én kerül sor. Ugyan­csak 25-én este 7 órai kez­dettel „Élet a jégmezőkön’ címmel Hagymási Imre gim­náziumi tanár tart előadást az MSZBT Klubban. Ez al­kalommal a „Mirnij tüzei” című kisérőfilmet is vetítik. 1 ■ ...................... Kó rus vagy kártya Ha az elmúlt hetekben va­laki a Déryné művelődési ház környékén járt Karcagon, napról-napra hallhatta, ho­gyan csendül fel 60—70 dalos ajkáról a dal. A szorgalmas, lelkes, áldozatkész kórusta­goknak nagy feladatokat kell megoldaniok. Szeptem­ber 19-én Budapesten a Kos­suth rádióban szerepelnek­A sikernek azonban meg kell teremtenie az előfeltéte­leit és a Nagykun Népi Együttes bizony nem kapja meg a megfelelő segítséget, pedig a legeredményesebben működő szakköre a művelő­dési háznak. Ennek a közömbösségnek tudható be, hogy az énekkar tagjai az elmúlt héten pró­bára jöttek össze, és meg­lepetve tapasztalták, hogy időközben kiállítási terem lett & próbateremből. Még a zongorához sem lehetett hoz­záférni. Elismerjük, hogy a kiállítás fontos és szüksé­ges, de miért éppen az ériek- teremben rendezik? Véleményem szerint a ki­állítás céljaira megfelelt volna a biliárd terem, vagy a televíziós szoba is. Sőt esetleg — uram bocsa — a nagyméretű kártyateremben is rendezhették volna. Vagy talán a televízió közvetíti a kártyacsatákat és arra kell felkészülni? Nem érthetünk egyet az énekkarnak ilyen kezelésé­vel. Nagyobb megbecsülést kérünk a lelkes dalosoknak! Illy Ottó Karcag Majdnem mindegyikük el- fogódottan kezdett hozzá a vens elmondásához. Később, amikor láttáik, hogy a vizsga­bizottság nem foglalkozik „emberevéssel1’, megnyugod­tak. A kétségtelen többségben levő lányok igen szépen sze­repeltek. Szarnák Irén, a köz- gazdasági technikum tanuló­ja azt a versét adta elő, — amellyel előkelő helyezéstért el a múltévi iskolai szavaló­versenyen. — Szerepelt még Köszler Éva a Verseghy gim­názium diákja, aki az elmúlt évben tehetségesen alakította Egy folyóirat, amely „hallat magáról* Az Egyesült Államokban „Echo” címmel új folyóirat jelenik meg, amely nem tar­talmaz fényképeket, sem ka­rikatúrákat, olvasnivaló sincs benne, oldalai mind hang­lemezekből állnak: klasszikus zenét, tánczenét, sőt még iro­dalmi szöveget tartalmazó lemezeket is lejátszhat ma­gának az új folyóirat „olva­sója”. Jó, ha tuűjiih... Külföldi társas­utazások — előtakarékosságból Régi kívánságot és javas­latot valósít meg az IBUSZ és az Országos Takarékpénz­tár; közös előtakarékossági akciót indítanak a külföldi társasutazásokhoz szükséges összeg gyűjtésére, hogy ily- módon is megkönnyítsék az utazásokon való részvételt. A külföldi társasutazások előtakarékossági akciójában minden bérből és fizetésből élő dolgozó részt vehet. A jelentkezőknek az IBUSZ helyet biztosít. A jelentke­zők „Utazási előtakarékos­sági betétfüzet”-et kapnak, amelyben a befizetendő rész­leteknek megfelelő számú befizetési lapot mellékelnek. A befizetési lapok felhasz­nálásával bármelyik posta- hivatalnál, vagy Országos Takarékpénzitár-fióknál havi részletekben egyenlíthetik ki a társasutazás költségeit. Az első részletet a jelentkezés időpontjában kell befizetni, a további részleteket pedig minden hónap 5. napjáig. A társasutazások havi rész­leteit úgy állapítják meg, hogy a költségeket az utazás előtt legalább 30 nappal ki­egyenlítsék. Az előtakarékos- sági betét után évi 3 száza­lékos kamatot fizetnek. A kamat összege a befizetőt illeti és a szolgáltatások igénybevételére feljogosító utalvánnyal együtt kerül ki­űzetésre. Az olyan vidéki városok­ban, ahol nincs IBUSZ-iro- da, az előtakarékossági kül­földi társasutazásokat a ta- *nácsi idegenforgalmi hivata­li lók bonyolítják majd le. | Fegyelmi úton ▼nem vonhatók meg yj a természetbeni juttatások || A munkaügyi miniszternek É közelmúltban rendelete je- Tient meg a természetbeni já­randóságok kiadásával kap- öcsolatban. y A kiadott rendelet nem «foglalkozik általánosságban a y természetbeni járandóságok é odaítélésével, illetőleg meg- * vonásával. — Ezért gyakran Svita merül fel, hogy az új ^rendeletben meghatározott "természetbeni járandóságo- ||kat és kedvezményes jutta­tásokat joga van-e a válla­lat igazgatójának fegyelmi eljárás során ideiglenesen, Í lvagy véglegesen megvonni a |fegyelmi büntetéssel sújtott dolgozótól. Egyes miniszté- , riumok utasítást adtak ki • még 1957-ben, miszerint a 1 vállalat igazgatójának a szak- szervezettel egyetértésben »joga volt a dolgozót fegyel­mi vétség esetén a természet- , beni járandóságból legfeljebb I félévi időtartamra külön ha­li tározattal kizárni. I Ezeket a miniszteri rendel- I kezéseket azonban hatályon "kívül helyezte a természet­iben! járandóságok SZTK já­( rulék kötelezettségéről szóló 1958-ban megjelent utasítás, Nüfecemíáfogafás JSagy Sándot? szolnoki fesfőműüésznél Nagy Sándor festőművész a Szolnok megyei Képző­művészcsoport fiatal tagja. Több mint négy éve dolgozik már Szolnokon. A pécsi szár­mazású festő munkáit a me­gyei tárlaton már megismerte a közönség, hiszen az elmúlt évek csaknem valamennyi kiállításán szerepelt művei­vel. Most azért látogattunk el otthonába, hogy munkáját közelebbről is megismerjük és elbeszélgessünk vele prob­lémáiról, terveiről. A barátságos kis műterem ‘alán ott sorakoznak a mű­vek, a festő legkülönbözőbb dőszakának alkotásai. A ké­pek bemutatják a művész ejlődésének egy-egy állomá­sát. A pécsi képzőművész- csoporttól való elindulása óta az Alföld legkülönbözőbb :ájait és embereit festette meg. A Mosás című kismé­retű zsánerképe az első szol­toki idők terméke. A kép fő rőssége a realitásra való tö- ekvés. Ennek az időszaknak i stílusát azonban még főleg keresés jellemzi, színben és ormában egyaránt. Az ezt követő időszakban leg a csendéletek és a táj­épek színproblémái foglal­hatták a művészt. Ezeken z alkotásokon keresztül pró- álta megtalálni az egyéni lángját. Ebben az időben fes- :ett csendéletei és tájképei Sülttök csendélet, Akvárium, Szolnoki udvar), bár témá­inkban másak voltak, mint az eddigiek, modorukban azonban még nem találták meg az új utat. A Szolnoki utca című ké­ve már előre mutat. Itt már túltette magát a részleteken, snmmázottan csak a lényeg­gel törődve jelenítette meg a szolnoki táj jellegzetes leve­gőjét, az utca délutáni han­gulatát. A képen egy bizo­nyosfokú nyugodt derű ér­ződik, a mai élet optimistább szemléletű látása. Ez a kép, amely a pécsi országos tár­laton is szerepelt, már na­gyobb előrelépés volt az al­kotó számára a legújabban kialakított festői látásmód felé. Tavasszal a bükkösdi alko­tóházban és a mecseknádasdi művésztelepen töltött tíz he­tet. Ideje legnagyobb részét önmagával harcbanállva ala­kította tovább új kifejezési formáját. Az alföldi nagy- horizontú tájainak és a me­cseki, színben és formában sokkal gazdagabb hegyes­dombos tájainak szín- és for­maproblémái között igyeke­zett megtalálni a valóságnak egy olyan megjelenítését, amely már az itt készült ké­peken is a festő egyéni stí­lusának biztosabb kialakulá­sára mutat. Ezt azonban csak a későbbiekben, a nyár fo­lyamán Szolnokon sikerült megközelítőleg elérnie. Erre vallanak a Festők a mecsek­nádasdi művésztelepen, az Alföldi táj, az Esős délelőtt a Tiszán és a Várakozás a piactéren című legújabb al­kotásai. A mecseknádasdi telepen főleg zsánerképeket, ritkáb­ban jellegzetes mecseki táj­képeket festett. Ezeken a ké­peken a festői látás, a képi megfogalmazás már tömö­rebb. feszültebb és kristályo­sabb, mint korábbi alkotása­in. A Napraforgó a mecseki fájban és a Festő a szabad­ban, valamint a Mecsekná­dasdi utca című müvei jól tükrözik ezt a fejlődést Az újabb képei közül ki­emelkednek a vásári jelene­tek vázlatai. Különösen fi­gyelemreméltó egy, még be­fejezetlen vázlata, a Szolno­ki gabonapiacon című olaj­képe. Színei elevenek és fris­sek. A kompozíció eléggé tö­amelynek értelmében a fe­gyelmi úton megvont termé­szetbeni juttatásokat ki kell adni, az ilyen határozatokat hatályon kívül kell helyezni. Tehát 1958 január 1-től a természetbeni járandóságot megvonni, vagy annak jutta­tását ideiglenesen beszütetni, fegyelmi vétség miatt nem lehet. A természetbeni járandó­ság ugyanis bérjellegű já­randóság, amelynek megvo­nása azonos értelmű a pénz- büntetéssel. Munkakörrel kap­csolatos szolgálati lakás kiürítése A munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakások más elbí­rálás alá esnek, mint álta­lában a szolgálati lakások. A munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás valamely munkakört betöltő dolgozó részére a munkakör folyama­tos ellátását teszi lehetővé azzal, hogy a lakás a munka­helyen van. Ilyen munkakör­rel kapcsolatos szolgálati la­kás pl. a gondnok-, felügye­lő-, kapus-, gépész-, házfel­ügyelő-, gátőrlakás. E szol­gálati lakásokra a bérleti jogviszonyt a munkaszerző­dés létesíti és amikor a mun­kaszerződés megszűnése foly­tán a munkaviszony meg­szűnik, azzal egyidejűleg a lakásra vonatkozó bérleti jogviszony is megszűnik. Az ilyen munkakörrel kap­csolatos szolgálati lakásnak a kiürítse azon a jogcímen, hogy a munkaviszony meg­szűnt, nem bírói útra, hanem államigazgatási útra tarto­zik. Azt a kérdést, hogy a munkakörrel kapcsolatos szol­gálati lakásban lakó dolgo­zót cserelakás megilleti-e és ha megilleti, a csereként fel­ajánlott lakás megfelelő-e, szintén az államigazgatási hatóság bírálja el. Ugyan­ilyen elbírálás alá esik a Legfelsőbb Bíróság állásfog­lalása szerint annak a szol­gálati lakásnak a kiürítése is, amely a munkáltató szerv kezelésében álló lakótelepen (lakóházban van) feltéve, hogy a lakás kiürítését ab­ból az okból kérik, hogy az ottlakó személy munkaviszo­nya megszűnt. mör és tudatosan megfor­mált. A kép szerkezetileg is jól felépített. Benne van a nyüzsgő piaci élet minden hangulata. Van már tűsarok a kövéreknek is A Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutatóintézetben el­mondták, hogy a nők nagy része tűsarkú cipőt hord. De mert a vulkolánból (különleges import-műanyag) készült sarok nem bírja a terhelést, könnyen törik, ferdül. Az intézetben most kikísérletezték a nagy kopásellenállású műgyanta sarkat, amely a súlyosabb nők alatt sem de­formálódik. Az intézet egyik jelentős eredménye a mikrocellás anyagból készült, bármilyen cipőre alkalmas pehelytalp ... __'fí is. Ez a bőrtalpnál tartósabb és 60—65 száza’ékkai köny­ZL lunk lTJi n ülíSi nyebb. üzemünk és az intézet együttműködése folytán tál hogy ismét találkozunk® már megkezdődött a pehelytalp-gyártás. Ha a hazánkban majd a tállZkonI készülő évi 13-14 millió pár cipő közül csak 3 millió pár — cselényi kap pehelytalpat, már az is 12—14 millió forintos meg­takarítást jelent évente. A nézgelődés közben a mű­vész terveiről, elképzelései­ről beszélgetünk. Szándéká­ban áll egy nagyobbméreti kompozíció elkészítése, amel\ a Hirosimái atomrobbanái borzalmait viszi vászonra. A festő ezzel a művével a béke szeretetét és a béke megvé­dését kívánja ébrentartam az emberekben. Közben a művész ismét hozzáfog a munkához. Ecset­je nyomán lassan kialakul-

Next

/
Thumbnails
Contents