Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959( szeptember 13« Tíz új, szovjet vetőgépet kapott a Karcagi Gépállomás. Ezek 15 centiméteres sortávolságnak. Nagyon jó gépek, rövidesen megkezdik velük a munkát a kunsági földeken Munkában a Belorusz trakto r. A Jászkiséri Gépállomás körzetében a szovjet Belorusz traktort a cukorrépa szedé­séhez is használják. Képünkön Guba István traktoros« az Alkotmány Tsz földjén munka közben. A megye mezőgazdasági szakoktatásából tanácskoztak a technikumok igazgatói Szombaton délelőtt a me­gyei tanács épületében a megye mezőgazdasági tech­nikumainak igazgatói a szak­oktatás időszerű kérdéseiről tárgyaltak. A tanácskozáson résztvett Horváth Imre elv- társ, a megyei pártbizottság titkára, CSótó István elvtárs, a megyei tanács VB. elnök- helyettese, Nyíri Béla elv­társ, a megyei tanács VB. mezőgazdasági osztály veze­tője. Vitaindító, előadást Hor­váth Imre j elvtárs tartott. Ismertette !a megye mező- gazdaságának jelenlegi hely­zetéit. Elmondotta, hogy a megye szocialista átszerve­zése új feladatokat ró a me­zőgazdasági szakoktatásra. — Most már megvan az előfel­tétele annak, hogy a tudo­mány és a technika vívmá­nyait korlátok nélkül alkal­mazzák a nagyüzemek. Eh­hez azonban szakemberekre Van szükség. Ezen a téren viszont még sok a kívánnivaló," szinte kivétel nélkül minden közös gazdaságban/ Kérte, hogy az idei gazdasági év alatt külö­nösen nagy súlyt helyezze­nek a mezőgazdasági techni­kumok és szakiskolák a ta­lajerőutánpótlás, az öntözés ses gazdálkodás, a szarvas^ marha, sertés, baromfi és haltenyésztés szakmai okta­tására. Továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a tech­nikumi igazgatók, tanárok és hallgatók a jövőben sokkal szorosabb kapcsolatot te­remtsenek a termelőszövet­kezetekkel, mint az elmúlt, években. Legyenek pártoló tagjai egy-egy termelőszövet­kezetnek. Irányítsák a hall­Védekezzünk a kukoricamoly ellen! Országos viszonylatban | igen elhanyagolt a kukorica J kártevői és betegségei elleni {védekezés. Ezek közül legve­szélyesebb a kukoricamoly. Az előző évi megfigyelések Szovjet traktor, szovjet silőkombájn végzi a silókukorica betakarítását a jászkiséri Táncsics Termelőszövetkezet­ben. : ♦ szerint a megye átlagos fer­♦ tőzöttsége 13—15 százalék ♦ volt. Jelen gazdasági évben í Kunhegyes járás és Karcag { város részletes felmérése »alapján 27,05 százalékos át­♦ lagfertőzést állapítottunk meg. A legnagyobbfertőzőttség a községek közelében mutatko­zik. Számtalan egyéni terme­lő elmondta ez évben, hogy beleesett a féreg (a kukorica­moly) a kukoricába és a csö­vek kényszerérettek lettek, á szár letöredezik. Igen, a ku­koricamoly kártétele ebben is megmutatkozik, de a legje­lentősebb az, amikor á her­nyó a csőkezdeményeket rág­ja meg és a cső helyén csak eldeformálódott, mag nélküli rész marad. Ez utóbbi kár- 1 tételt veszik legkevésbé fi­gyelembe, bár ilyen észlel­hető a legtöbb. Járási szinten ’ csak 5 százalékos termés- »kiesést vegyünk (amikor 100 ► cső helyett csak 95 cső hoz [teljes termést), amely meny- [ nyiség a legalacsonyabb ér- »ték, a járás 15 ezer kh ku- J korica vetésén 10 mázsás hol­> dankénti termés esetén 7500 {mázsa szemeskukorica ter- iméskiesést okoz éves szinten. Ez 1300 sertés meghízlalásá- hoz elég. Ezt a hatalmas mennyisé­get könnyűszerrel megtud­juk menteni a népgazdaság­nak, ha a kukoricaszárat beta­karításkor mélyen vágjuk le, a kukoricaszárat lesilózzuk, a kendert május 15-ig feldol­gozzuk, de legalább beáztat­juk, május 15-ig a kukorica- szárat felhasználjuk, vagy letakarjuk. Oly egyszerű és természetes a kártevő ellen a védekezés, s mégis a gon­datlansággal hatalmas mérvű terméskiesést okoznak. Demeter János, Csörgő Albin, a Szolnok megyei Növény­védő Állomás agronómusai. Talaj mű velő és répakiemelő gépel szerkesztettek Sarkadon * A sarkad! gépállomás újí­tói olyan Zetor-vontatású gé­pet szerkesztettek, amely ré­pakitermelésre és talajműve­lésre egyaránt használható. Az új konstrukció már az el­ső napon kiváló teljesítmény­nyel dolgozott a sarkad! Le­nin Tsz földjén: egy műszak alatt 3 holdon szedte fel a I répát és készítette elő vetés­hez a talajt (MTI)« —1 Ötezerrel több hízottsertést ad jövőre a jászapáti járás A jászapáti járás termelő- szövetkezeteiben már sok szó esik a jövő évben megvaló­sulásra váró tervekről. A ve­zetők és a szövetkezeti gaz­dák azt tartják szem előtt ami a legfontosabb. Neveze­tesen, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése ná­luk sem volt öncél. Éppen ezért 1960-ban öt­ezerrel több hízottsertést ad­nak a népgazdaságnak az 1959-es mennyiséghez viszo­nyítva. A járás vezetői hasz­nos tanácsokkal segítik' a tsz- eknek eme dicsérendő tö­rekvését. A járási vezetők mindenütt megbeszélték a szövetkezeti gazdákkal a hí­zóállomány növelésének le­hetőségeit. Így tehát gondoskodnak a szükséges előfeltételek meg­teremtéséről is. Takarmány­hiány nem lesz. Az alapanya­got is — a hízóba beállítandó süldőket — beszerzik. Egye­dül a férőhelyek körül van még probléma. Négy-négy és félezer hízóférőhely szüksé­ges. A szövetkezeti gazdasá­gok ezt olcsó férőhelyek épí­tésével oldják meg. gatókat a szövetkezetekbe és szerettessék meg velük a kö­zös gazdaságokat. Majd hang­súlyozta, hogy még néhány évig nagy súlyt kell helyez­ni a technikumok levelező oktatására. A vitaindító előadás után elsőnek Hajdú Béla, a kar­cagi Mezőgazdasági Techni­kum igazgatója szólalt fel, aki elmondotta, hogy az egész tanári kar a hallga­tókkal együtt szoros kapcso­latot tart a helybeli közös gazdaságokkal. Amikor Erős András, vagy Bánki Horváth János gazdasági tanár elő­adást tart, minden különö­sebb szervezés nélkül össze­gyűl nyolcvan-száz hallgató. Elmondotta, hogy ebben az évben kezdődik náluk a le­velező technikumi oktatás és az első évre százhuszan irat­koztak be, de még mindig nagy az érdeklődés.. j Bihari elvtárs, a török­szentmiklósi Mezőgazdasági Technikum igazgatója arról számol4- be, hogy háromszáz- harminc levelező hallgatójuk van. Ebből elsőéves 200 fő. Különösen szép számmal je­lentkeztek Jászberény város­ból, ahol száz hallgató kérte felvételét. A többi felszólaló is mind arról beszélt, hogy egyre na­gyobb az érdeklődés a mező- gazdasági tudományok iránt. Sajnos, nincs elég hely, elég gadasági tanár, ahol és akik az oktatást végezni tudnák. Megyénkben is csak kis töre­déke az általános iskolát végzett hallgatóknak, akik mezőgazdasági technikumban, vagy közgazdasági techni­kumban tudnak tovább ta­nulni. E nagy érdeklődés arra figyelmezteti az illetékese­ket, hogy rövid időn belül, talán még ebben az évben is, vátoztatni kell ezen a helyzeten. A lehetőség meg­van rá, csak meg kell ke­resni a módját, aiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiitiiiiiiiiniiiiiiii Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: csendes, száraz idő, kevés nappali felhőképződés. Reggel párásság, a völgyek­ben ködök. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérsék­let 9—13, legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap 24—27 fok között. (MTI) Ahol nem gond a téli bevásárlás Műtrágyaszóró. Kun Sándor, jászkiséri traktoros hármas-kapcsolásban vontatja a Be­lorusz traktorral az ugyancsak szovjet gyártmányú gépeket. • 9 (. Ot perc múlva 12 óra! Ha « szerződött libáért 19,­forintot szeretne, siessen, mert el­késik a töméssel. líotpát adunk 100 kg árpáért 130 100 kg kukoricáért 120 kilogrammot cserébe. Terményforgalmi felvásárlóhelyei. HORDOZHATÓ KETAKNÁS CSEMPEKALYHA 1400.- FT- TOX. 1740.- FT-IG AZ OROSHÁ­ZÁI FOLDMC VESSZŐ VETKE­ZETNE!­ILYENKOR ŐSSZEL gyak­ran meg-megállnak az embe­rek a ruházati és cipőboltok kirakatai előtt. Nézegetik az üvegek mögött elhelyezett árukat s közben magukban számolgatnak, kiegészítik a beszerzendő téli holmik listá­ját. Lehet válogatni, bőséges az árukészlet. A kereskede­lem felkészült a télre. Hát az emberek, az egyes családok hogyan készülődnek a tél fogadására? ÍVIit, miből vásárol mondjuk egy terme­lőszövetkezeti család, ahol nincs havi fizetés? Kunszentmártonban, a vá­ros szélén takaros kis ház­ban laknak Tóth Jánosék. Annyit tudtam róluk, hogy a férj a Zalka Máté Tsz-ben dolgozik, az asszony pedig otthon van a gyerekekkel. Az ablak alatt még virít a rózsa, de már sárguló fale­velek jelzik az ősz közeled­tét. A kapunyitásra csaholni kezd egy kutya az udvar há­tulján. A ház végében lévő kis kamrából szöszke kisgye­rek les ki kíváncsian. Ott van anyja is, 25—26 év körü­li fiatalasszony. Öcska ruhá­ja, szakadozott köténye mi­att zavartan fogadja a ven­déget. éppen libát tép. Sem­mi oka pedig a szégyenkezés­re, mert köztudott dolog, hogy libatépéshez a legrosz- szabb ruhát szokta felvenni a gazdaasszony. Egy ideig még tartózkodóan válaszol az újságíró kérdéseire, aztán | megered a szava. S amíg be­szél, fürge ujjai szaporán tépdesik a liba fehér ruhá­ját, külön-külön kosárba rak­va a fedő- és pihetollakat. — Hogyan készülnek fel, mi mindent vesznek a télre — kérdeztem. — A legnagyobb bevásár­láson már túl vagyunk. Most vettük ezt a házat. Alig egy hete, hogy beköltöztünk. •*- Házat? Talán nyertek a lottón? — Dehogy, úgy rakosgat­tuk össze apránként. Bizony öt év óta spórolunk már. de most még eladtuk a tehenet is, hogy 40 ezer forint együtt legyen. Azelőtt a tsz tanyá­jában laktunk, de hogy Jan­csika iskoláskorba került, úgy gondoltuk,' jobb lesz a városban. Nem kell neki olyan messzire járni. KIDERÜL aztán, hogy bár 40 ezer forintot kifizetni nem kis dolog, azért a ruhára, meg egyéb holmira való is kikerül. Pedig elég sok van a listán. Jancsikának új öl­töny (már ki is választotta a kirakatban), a két kisebbnek mackó, egy-egy pár cipő, a férjének téli bakancs, na meg a hízónakvaló. — Van hat féléves süldőnk, Vagy ebből fogunk be ket­tőt, vagy ezeket leszerződjük s az előlegből veszünk egy nagyobbat. Takarmányra nincs gond­juk, hiszen 18 mázsa búza, 10 mázsa árpa jutott a munka­egységre. Kapnak még jócs­kán kukoricát is, meg a ház­tájin is terem vagy 30 má­zsa. Így a tyúkok. sem éhez­nek (több, mint száz van be­lőlük), meg a 20 kacsa tömé­sére Is jut. Ezek nagyobb ré­szét eladják, meg a havi 6-— 700 forint előlegből pénzel­nek. — Mennyire számítanak még a zárszámadás után? — Most 700 munkaegysége van a férjemnek. Ügy gondo­lom, év végéig meg lesz a 800, vagy talán több is vala­mivel. Tudomásom szerint 6 forint lesz a készpénzoszta­lék, így 5 ezer forintra szá­molhatunk. Abból meg tehe­net akarunk venni. Tavaly 176 kiló cukrot, meg 26 kiló rizst kaptunk. Idén ebből Is több lesz. Szóval ,telik, amire kell. SZINTE közömbös hangon mondta el mindezeket. Ez a fiatalasszony már természe­tesnek veszi, hogy aki akar, házat vehet, s egyáltalán nem gond a téli bevásárlás. — Tóthéknak más a gondjuk: kicsinek bizonyult az új ház. Három apró gyermeknek na­gyobb hely kelL — Nem baj vigasztalja magát az asszony —■, pár év alatt megint összerakunk egy kis pénzt, ezt a házat elad­juk és veszünk egy nagyob­bat w SÍ * «r / {Tárolási szerződést köt- I nek a hagymatermeiőkkel l Az épülő makói hagymatá- < roló két szekciójának üzem­♦ behelyezésével és kiszombcri ♦ raktár elkészültével a múlt ♦ évinél csaknem 300 vagonnal ♦ több hagymát tudnak tárolni, ♦ de még így is igen komoly ♦ gondot okoz az idei bőséges ♦ hagymatermés elhelyezése. ♦ Ezt a problémát — mint a t Mezőgazdasági Termékeiket ♦ Értékesítő, Országos Szövet­♦ kezeti Központban közölték ♦—a hagymatermelők széles- J körű közreműködésével kí- Jvánják megoldani. A megyei J kirendeltségek munkatársai Í felkeresik a hagymalermeló í gazdákat és tárolási szerző- Sdésre tesznek ajánlatot. A tá- 3 rolásra szerződő termelő meg­♦ határozott időközönként ad- | ja át a felvásárló szerveknek ♦ a hagymát. Az átvételi ár a I tárolás időtartamával ará- f nyosaa emelkedik, (MTI). Szovjet gépek a Jászkunságban

Next

/
Thumbnails
Contents