Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-12 / 214. szám

1959. szeptember 12; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Újabb hidroglóbus épül Ezekben a napokban Jászklséren, a város szélén rakják össze a 100 köbméteres hidroglóbust. A hidroglóbus elké­szülése után Jászkisémek is központi vízrendszere lesz. Tanácskozásra készülnek a Hazafiam Népfront községi vezetői A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága szeptember 16-án a községi népfront bi­zottsági elnökökkel és titká­rokkal közös tanácskozást tart a megyei tanács nagytermé­ben. A tanácskozás fő kér­dése az lesz, hogyan dolgoz­zanak a községi népfront bi­zottságok a mezőgazdaság át­szervezése után, mik most a mozgalom előtt álló legfon­tosabb feladatok. A vitára már most készülnek a meghí­vottak, hogy a tanácskozás színvonalas legyen, s a le­hető legtöbb segítséget adja mindannyiójuk munkájához. A Hatvani Cukorgyár és a felelőtlenség A Hatvani Cukorgyár ter­melési osztá 1 yve zető; e hét­főn, szeptember 7-én Jász- ladányon a Táncsics Ter­melőszövetkezetben járt. A szövetkezet vezetőivel tár­gyalt, s abban állapodtak meg, hogy csütörtökön reg­gel megkezdik a szövetkezeti gazdák a répa szedését, a Hatvani Cukorgyár helyi em­bere pedig a termény átvé­telét. Jó, minden rendben, a termelési osztályvezető azzal búcsúzott, majd intézkedik, hogy ne legyen semmi fenn­akadás, azzal gépkocsira ült és elment. A Táncsics Tsz elnöke is intézkedett Annak rendje- módja szerint megkezdték a cukorrépa szedését, olyan erővel, hogy 15-ig minden nap három vagon átadásra kerüljön. Ügy, ahogyan meg­állapodtak. Csütörtökön reg­gel, pontosan a megbeszéltek szerint kora reggel a földek­ről útnak indították az első szállítmányt: három gumis- kocsi és egy pótkocsis Zetor hét óra után már ott állt a községben a szövetkezet iro­dája előtt Pontosabban ott veszte­gelt Az elnök legnagyobb meglepetésére ugyanis az át­vevő kijelentette, nem haj­landó átvenni még egy kiló répát sem, három vagonról pedig szó sem lehet Nem kapott utasítást Azt taná­csolta a tsz vezetőjének: a szállítmányt fordítsák vissza, rakják le és földelj ólt le. — Ugyebár ez egészen egyszerű, hiszen a termelőszövetkeze­tekben időmilliomosok az emberek. Legalább is a Hat­vani Cukorgyárban így gon­dolják — persze rosszat Végre hosszas telefonál­gatás, mégtöbb mérgdőd'és és időtöltés után rendeződték á r Éhesek vagyunk A félmilliomodik látogató már átlépte a mezőgazdasági kiállítás főbejáratát, de még egyre özönlik a nép. A váro­siakat elsősorban az érdekli, hol is tart a magyar mező- gazdaság. Kíváncsian körül- állnak egy-egy gépet és cso­dálkozva olvasgatják a fel­iratokból, hogy ez és ez a szerkezet olyan munkák el­végzésére képes, amit tizen- egynéhány esztendővel ez­előtt még elképzelni is bajos lett volna. A rengeteg láto­gató döntő többsége azonban — és ez érthető — dolgozó paraszt. Egyéni gazdák, szö­vetkezeti gazdák. S a kiállí­tás számukra nemcsak él­mény, hanem nagyon nagy is­kola. Csak körül kell járniuk a gépbemutatókat, a pavilo­nok termeit, az istállókat, s talán minden szónál jobban megértik, mit jelent a kor­szerű tudományos nagyüzemi gazdálkodás, s miért van arra szükség. Erre a hasznos felsőfokú iskolára innét Szolnok me­gyéből is sokezer parasztem­ber megyen el. Egykori ag­rárproletárok, volt középpa­rasztok, akik most nem saj­nálják az utazásra a pénzt, a költséget, mert hiszen a látnivalóktól csak okosod­nak. Az ezüstkalászos tan­folyamok hallgatói több köz­ségben elhatározták, együtt utaznak fel Budapestre. Az egész „osztály” telj« lét­számmal. A turkevei Búza­kalász Tsz tagjainak ezüst- kalászos tanfolyamát Kasza Béla vezeti, az agronómus. így mennek Kunhegyesről, örményesről, Jászárokszál- lásról és még több község­ből. Számukra valóságos po­litechnikai oktatás lesz az, amit majd a mezőgazdasági kiállítás területén látnak. Máskor is rendeztek ha­sonló kiállításokat. A felsza­badulás előtt is bemutatták az akkori urak a magyar me­zőgazdaságot. Csak akkor ép­pen azok nem utazhattak Budapestre, akiknek keze- nyomán és izzadtsága árán termett a föld. Minek is mentek volna? Nem volt jussiak hozzá. De most nem­csak látni, hanem örülni és tanulni mennek a Szolnok megyei dolgozó parasztok, akik ma már szövetkezeti gazdák. Saját erejükben, te­hetségükben gyönyörködnek. S ami a legfontosabb, tudni akarnak. Mert mi még na­gyon éhesek vagyunk. Sokat koplaltunk. De megmutatjuk, van itt étvágy. S ne féljen senki, akárhogy teleesszük magunkat tudományokkal, nem kapunk gyomorrontást. Legfeljebb ettől a nagy mo­hóságtól ellenségeinknek lesz keserű a szája íze. Sz. P. Méhe^észségügyi szűrővizsgálat Szolnok megye Méhész Szakbizottsága javaslatára a Megyei Tanács VB. Mező­ül szerződött libát 5 hétig kell tömni! Október 10-ig ára 19 forint kg-kén?, 11-től 18.50 Ft Ne várjon! — még ma kezdje meg a tömést. gazdasági Osztálya Kunma­daras környékén méhegész- ségügyi szűrővizsgálatot ren­delt el a nyúlós költésrotha­dás felszámolása érdekében Ez a terület a Gödöllői Ku­tatóintézet kimutatása sze­rint 1950 óta fertőzi a kör­nyék méheseit. Az általános ellenőrzés so- ’-ín n berekfürdői egyéni mé­hészetekben hat beteg méh­családot kutattak fel. Ezek elégetése a környező nébé- szetek többezer méhcsaládját rn yv-. «•> ni dolgok. Csupán csak annyi történt, hogy valakinek a .szórakozottságából” a jász- ladányi átvevő nem kapott utasítást. A Táncsics Tsz gazdái az ilyenfajta szórako­zottságból nem kérnek. Sz. P. A társadalmi összefogás nagy ereje Az elmúlt évben népfront bizottságaink szorgalmasan segítették a községfejlesztési tervek ismertetését, megvita­tását s meglátszott annak hatása a végrehajtásban is. Leginkább azokon a terüle­teken van jelentős előrehala­dás, ahol a tanácsvezetők fi­gyelembevették, helytadtak a népfront bizottságok javas­latainak. így az előző évhez viszonyítva komoly előreha­ladás tapasztalható e tekin­tetben. A lakosság is szíve­sen, megértéssel fogadta, se­gítette a tervek végrehajtá­sát. Jól tükröződik ez a be­vételi előirányzatok teljesíté­sében is, amiben megyei szinten 51.1 százalékot értek el tanácsaink; Legjobb az eredmény a kunhegyest járásban, ahol 66.3, Kisújszálláson, ahol 83, Jászberényben ahol 82.3 százalék eddig a bevétel. Leggyengébb Szolnokon és Mezőtúron. A lakosság a hozzájárulást a járásokban 44, városokban 36 százalékra fizette bei Igen komoly javulás mu­tatkozik a vállalt társadal­mi munkák teljesítésében, — bár meg kell vallani, hogy a községi és városi szervek an­nak idején túlzottan óvatos­kodtak, nem számoltak teljes bizalommal erre az erőre. Mezőtúron például mindössze 40 ezer, Szolnokon 30 ezer, Kisújszálláson 26 ezer forint értékű társadalmi munkát vettek számításba. Legjobb eredményt a ti­szafüredi járásban értek cl, közel 254 ezer forint értékű társadalmi munkával. Mező­túron és Kisújszálláson a népfrontbizottságok kezdemé­nyezésére pótlólag is tervez­tek. Legjobban elmaradtak ez­zel a törökszentmiklósi já­rásban, ahol a társadalmi munka értéke eddig a 8 ezer forintot sem éri eL Ez azt mutatja, hogy sok helyen még az óvatosan ter­vezett mennyiség elérésére sem törekedtek. Kevés he­lyen dolgoztak úgy, ahogy Kisújszálláson. Itt a népfront bizottságok kisgyűléseken és családlátogatások alkalmával mozgósítottak társadalmi mun kárai A lemaradást azonban nem mérhetjük csak egyetlen mér­cével, mert amikor erről be­szélünk, azt is meg kell mon-j dani, hogy a tsz-ek saját! erőből történő építkezését | igen sok társadalmi munkás segítette. Az építőanyagokat EGY ÓRA két igazgatói irodában Az igazgatókról alkotott vélemények igen megoszla­nak. Vannak, akik jó véle­ményt mondanak főnökük­ről, de olyan is van, aki nem a legjobbat tételezi feL Ha a vélemények okát nézzük, végnélküli tekervényes ös­vényre kerül az okkereső és lehet, soha sem jut ki az út­vesztőből az egyenesre. Azt azonban megmondhatjuk, hogy az emberek szubjektív .véleményét ma már ijündin- kább felváltja az elytársias, tárgyilagos vélemény.' Hogy mit tud csinálni egy igazgató egész nap, igen ér­dekes kérdés. Az a munkás, aki csak üzemszemlén látja igazgatóját, hem is sejti hogy mennyi irányba kell in­tézkedni főnökének naponta, sőt óránként. Az viszont, aki közelében van, látja a for­galmas, felelősségteljes órák tömegét. Telefon, személyes beszélgetések, utasítások, ren­delkezések váltogatják egy­mást az irodában. Nehéz vol­na a sokirányú téma forga­tagában eligazodni a pilla­natnyi szemlélőnek. Mi is rövid időre, csupán egy-egy órára hallgatjuk meg két nagy üzem irodájában folyó eseményeket. A jászberényi Apríicgépgyár igazgatói irodájában Gróf Károly éppen a Bercsényi Tsz patronáló brigadérosát számoltatja be. Furcsa, de a gépgyár igazgatója szolgál útmutatással a silózásra, ta­karmány betakarítására olyan szakértelemmel, mint­ha ő lenne a tsz elnöke. Még bent vannak a patronálók, már is a műszaki fejlesztésre terelődik a szó. A 100 mm vastag acéllemez ívlánnggal történő automata vágását értékelik. Mivel a vállalatnál sok a hegesztői munka, így azt is megtárgyal­ják, hogy a varratok készí­tését is automatikusan kelle­ne megoldani. A tárgyalásnál kiderült, hogy az igazgató már várja a Szovjetunióból megrendelt automata ív­hegesztőgépet. Nem öncélú náluk a műszaki fejlesztés, már arról Is tárgyalnak, hogy a gép érkezte után a megye rokonvállalatait meghívják tapasztalatcserére. Mi van a célgéopel? — ér­deklődik az igazgató. A válaszból kitűnik, hogy az Aprítógépgyár szakembe­rei a jászberényi Fémnyomó­nak a Heller—Forgó-féle lég­kondenzációs hűtőelemek gyártásához speciálgépet konstruáltak. Ez viszont azt is . elárulja, hogy az üzemben a gyártmányfejlesztés is .na­pirenden ' van. Ez megmutat­kozik az exportgyártmányok előállításánál is. Igen fontos dolog ez, hiszen a világpia­con attól az országtól vásá­rolnak, amelyik korszerűbb és olcsóbb gépet tud biztosí­tani. Be is számol a műszak. Elmondják, hogy elkészült Bulgáriának a VIII-as granu- látor és a gyártásfejlesztés eredményeképpen 1000 kiló­val könnyebb lett, mint a korábbi gépek. Még be sem fejezte az igaz­gató ezt a tárgyalását, máris újabb problémákkal keresik és a telefon is állandóan cseng. A szolnoki Járműjavító igazgatói irodában kis ta­nácskozás van. Az igazgató, a főmérnök, a főkönyvelő, mint a vállalat mindenttudói „gyötrik” a VII. osztály ve­zetőit. Az van napirenden, hogy a múlthónapi lemara­dást hogyan pótolják. A fő­könyvelő friss adatok birto­kában erősen „csenget” a dekád felé. Nála naponta mérve a terv, a kiszámlázá­son keresztül. Most is azért figyelmeztet, mert 7-éig 31 százalékos a tervteljesítés, ö is haragszik a hővégi hajrá­ra és ezt megakarja előzni. Az igazgató határozottan mondja: — Meg kell szervez­ni a munkát és a műszaki vezetőkkel való foglalkozást. Korántsem helyes, ha a mű­vezetők idejét a terv bírálata tölti el. Inkább arra kell ne­velni őket, hogy a megvaló­sítást szervezzék, segítsék elő. Továbbá biztosítsák a brigá­doknak a tervteljesítés fel­tételét és követeljék meg a Ajándékozzon üveg és porcelán árut a KUNSZENTMÁRTONI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET újonnan megnyílt gyönyörűen berendezett üveg és porcelánboltjából is oda osztották el elsősor­bán. Jelentős pótolnivaló van — ahogyan ezt a népfront legutóbbi megyei elnöksé­gi ülése megállapította — a községfejlesztési alap fel- használásában, vagyis a tervben szereplő célkitűzé­sek tényleges megvalósítá­sában. Amíg a bevételi irányzat 72 millió 60 ezer forint volt, a felhasználás nem érié el a 20 milliót sem. A beérkezett összegekhez viszonyítva a felhasználás Karcagon és Jászberényben volt a leg­jobb, leggyengébb pedig a tö­rökszentmiklósi járásban; Ezek a számok az elmúlt félév eredményeit tükrözik. A községfejlesztési munkák zöme azonban általában a äll-ik negyedévben kerül megvalósításra. Éppen ezért a következő időszakban fo­kozott mértékben kell nép- fron'bizottságainknak szor­galmazni a köaségfejlesztési tervek megvalósítását Az cfmaradás p fialható, hisz a következő időszakra esik a legtöbb vízvezeték­hálózat építés, járdák épí­tése, rendbeszedése, stb. Ezekben a munkákban a társadalmi erőket még in­kább lehet foglalkoztatni. Községi tanácsaink több he­lyen eredményesen fogtak össze a népfrontbizottságok­kal a községiejlesztésá ter­vek megvalósításáért. He­lyenként azonban még min­dég tapasztalható, hogy egyes elgondolások megvaló­sítása előtt nem kérik a nép­front segítségét, nem igény­lik mozgósító erejét Máshol a végzett munkát nem érté­kelik idejében, sőt több helyen később sem, s Így nem adnak elég lelkesítést újabb sikerek szervezésé­hez; A. helyes pedig az lenne, hogy a komolyabb elgondo­lások megvalósítása előtt ta­nácskozzanak a népfront mozgalom tagjaival, kérjék javaslataikat azok kivitelezé­séhez. A társadalmi aktívákban nagy erő rejlik. Kevesebb pénzzel, s kevesebb fejtörés­sel is több mindent tudnak megoldani tanácsaink, ha nem hagyják ezt az erőt fi­gyelmen kívül, hanem számí­tásaiknál mindenkor alapoz­nak erre. tiiiiiiiiiiiiiiiimiitiiiiiiiiiiimiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiu K ÉSZÜL AKUT technológiai eljárás betartá­sát. Arról kár most vitatkozni, hogy vannak nehézségek. Ezt tudjuk s még egy jó ideig lesznek is. Csak az a furcsa, hogy a brigádoknál a pénz meg van, a munka előírás- szerinti elvégzése és a terv sehol. Itt keÍL megkeresni a hibát. Az is helytelen megállapí­tás, hogy a műszakiak elfá­sultak, mert ez nem igaz. Ugyanolyan érő van itt az üzemben, mint akkor volt, amikor tízszer lett élüzem ez a vállalat — mondja az igaz­gató. Az anyaghiány, csak idő­beni eltolódást okoz. Ez igaz, hogy nehezít a munkavégzé­sen, de az is igaz, hogy ed­dig is megtalálták a problé­ma megoldását. A baj ott volt, hogy hónap végén éb­redtek fel. Meg kell próbálni az ébredést a hó elején. — ab — Szolnokon a Tiszamenfi Vegyiművek mellett épül az or­szág egyik legmodernebb fehérjefeldolgozó üzeme. Ko­moly gondot okoz az üzem vízellátása. A vizet az üzem területén egy többszaz méter mély kútból nyerik, — amelynek a készítését, túrását a napokban kezdte meg az országos vízkutató és kútfúró vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents