Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-09 / 211. szám

1959. szeptember 9.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Bőséges toiástarlalék télire

Két év alatt háromszorosára nőtt az élőbaromfi forgalma

A legutóbbi években erőteljes fejlődésnek indult a magyar baromfitenyésztés, s ezen belül — elsősorban a termelőszövetkezetek bekapcsolódása révén — a nagyüzemi árutermelés;

A baromfitenyésztés erőteljes fellendülése nyomán szinte hónapról hónapra javuló ellátásról az Élelmezés- ügyi Minisztérium Baromfi- ipari Igazgatósága tájékoztatta az MTI munkatársát. A szakemberek elmondották, — hogy nemrégiben az egész ország területén bevezették a nagyobb tojások feláras vásárlását — a 40 grammon felüli tojásokért 10 fillérrel löbbet adnak, az érvényes darabonkénti árnál — s így náris jelentősen javult a felvásárolt tojás minősége;

Hosszú évek után, az idén először lesz zavartalan az őszi és téli tojásellátás; 19 millióval többet tartalékoltak a szűkös, hideg hónapokra, mint tavaly, s 24 millió- vaíl többet, mint két évvel ezelőtt.

«UHnmiiiHHMimiiiiiiiniHiiiiiimimiiiiim

Két héttel előbb is fel lehet adni as

üdvöstő táviratokat

Egyes névnapok előtt a nagytömegű üdvözlő táviratok feladása zsúfoltságot okoz a postahivatalokban. — Ennek elkerülésére a jókívánságokat tartalmazó táviratokat már két héttel a névnap előtt feladhatja a közönség. A feladónak a távirati blankettán csupán ,,H” jelzést, s a kívánt kézbesítési időt kell feltűntetni; —■ (MTI),

Élő és vágottbaromfiból máris 22 vagonnal többet adtak a termelők közfogyasztásra, mint a múlt év hasonló időszakában. Rántanivaló csirkéből szeptember 1-ig kö rülbelül háromszor annyit fogyasztottunk, mint 1957- ben. Az élőbaromfi kínálat alakulására jellemző, hogy a tavalyinak máris kétszeresére kötöttek értékesítési szerződést. (MTI).

C1 gyenletesen zúgnak a gépek a törökszentmiklósi Mezőgépgyár forgácsoló műhelyében. Néha egy-egy gép keserves nyöszörgése töri az egyforma monoton zúgást. Egész biztos, a gép irányítója nagyobb fogással terheli.

Az erőltetés panasza nem maradt figyelmen kívül Inkább fekete, mint barna, középkorú betyárosan félrecsapott micisapkás, olajosruhás férfi siet a szenvedő esztergapadhoz. Nem hagyja szótlanul. Pillanatok alatt átlátja a helyzetet s máris figyelmezteti a munkást, vegye kisebbre a fogást. No, nem csak figyelmezteti, már ott is áll a gép mellett, kiveszi a kezéből a support kurbliját és rögvest megszünteti a gép kínlódásiát. A gép munkása megköszöni a segítést és Hirth László főművezető to* vábbsiet Korát hazudti >ló frissességgel, mondhatná nyakig olajosán megy gépről gépre, beszél, magyaráz, sokszor maga is gép mellé áll és úgy mutatja meg az egyes szakfogásokat.

Nem mai gyerek ő. A szakmájának szinte művésze. Ez már családi tradíció is. Tudását nem akarja sírba vinni

A csehszlovák repülőnap

alkalmából nagyszabású légibemutatót rendeztek Pozsonyban. A csehszlovák repülők mellett magyar műrepülők és ejtőernyősök is bemutatták tudásukat.

A csehszlovák lapok nagy elismeréssel írnak Mandl Ernőnek, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség repülőjének kitűnő légiakrobata mutatványairól és Arady András ejtőernyős világbajnokunk — nagyszerű telj esi tmény ér 31. (MTI). |

Akkor boldog, ha taníthat vagy segíthet munkatársain. A hang, amit a dolgozókkal használ élénk, sokszor kemény, de őszinte és igaz. így és ezért a tulajdonságáért szeretik beosztottjai. S ebből a seeretetből adódik, hogy „nincs hézag” közöttük. Hirth László főművezető, de tekintélyét embersége, kialakított jó elvtársi kapcsolata biztosítja.

Az irodájával úgy van, — hogy felesleges rossz az, de ha szükséges, mégis megcsináljuk. Inkább a munkások között szeret lenni. A fiataloknak sok segítséget ad, meg is követeli a pontos, minőségi munkát Egy percre sem mozdul mellőlük. A kezdőknél tölt a legtöbb időt. Sarkalja őket és így nincs is a forgácsolók közül 100 százalékon alul teljesítő;

AJ őst meg különösen sok a tennivaló, öt új esztergapad, három új marósép érkezett műhelyébe, A beállítással már végeztek a TMK- sioík. A probléma az, hogy az új gépekre ember kell, méghozzá a legjavából akik szeretik a gépet és értenek is hozzá Meg is találja ő, az arra méltó munkásokat

„Mindenki embere66

A tss-mozgalom

év eleji fejlődése óta jelentősen emelkedett

a falusi boltok forgalma

A földművesszövetkezeti boltok forgalma, a falusi lakosság árukereslete, vásárlókedve, mint a falusi lakosság helyzetének, hangulatának pontos mérőműszere, nagyon érdekes tapasztalatokat szolgáltatott a termelőszövetkezeti mozgalom . éveleji, na- gyobbarányú fejlődése óta. A földművesszövetkezeti kereskedelem az év első felében

14,2 százalékkal több árut

adott el a tervezettnél. A három, fejlődésben legelőre- haladottabb megye — Veszprém, Győr és Szolnok — földművesszövetkezeti boltjaiban 25,6, 33,8, illetve 20,4 százalékkal több árut vásároltak, mint azt a kereskedelem irányítószervei tervezték.

A kereslet mennyiségi növekedése mellett, a gyors ütemben kialakuló új paraszti életforma változott szükségleteire utaló minőségi változások legfontosabb megnyilvánulása a tartós és nagymértékű áruk vásárlására való törekvés. Az utóbbi másfél hónapban 15 000 kerékpárt vásároltak meg a földművesszövetkezeti boltokban. Hasonló arányban nőtt a motorkerékpár forgalom.

Az őszi-téli csúcsforgalom idején a földművesszövetke- ze+i boltok mintegy 10 —15 százalékkal nagyobb árukészlettel várják a vásárlókat. (MTI)--------------■ ■

If

júsági bolt —

öreg hibákkal

A MEO is most költözik a területéről s a bővülő részleg átszervezés; problémákat ad. Ö kommunista. Nehézségeket szereti Akkor érzi jól magát. ha a problémák halmozódnak. Van mit megoldani és nem szokta nézni, mikor telik le a műszak. Ha kell, korábban kezd. Egy a lényeg: menjen a munka. Ehhez szokott hozzá.

Tizenegyen voltak testvérek. Mint esztergályos-inas kezdte. Ma egy fontos üzem főművezetője. A bátyja is az esztergepad mellett vált emberré. A munkásokhoz való hűsége emelte az IKARUSZ Gyár vezérigazgatójává. Nem szakadt el a munkásoktól — Szereti őket

Hirth László sokszor ebédidő alatt is ott ül a munkások között Figyeli beszélgetésüket, maga is bekapcsolódik. Legtöbbször ez a beszélgetés egy-egy új, korszerűbb munkaszervezést, módszert eredményez. Mindenki véleményét meghallgatja. A jót rövidesén bevezeti. Mégis, mikor kérdezik, arról beszél, hogy ezt az eredményt a forgácsoló műhely érte el. A kongresszusi versenyben a kollektíva helytáll adott szaváért. Hirth László, a mindenki embere, ott van, segít, irányít, megmutat, javasol hogy az adott szó valóra legyen váltva.

*— andrási *ss

A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat 70. számú üzlete hallgat erre a szép névre: Ifjúsági bolt. — Valaha az volt a főcélja, hogy vezetőket készítsenek elő benne jövendő hivatásukra. Ma: a környék lakosságának ellátása.

Megfelel-e az üzlet rendeltetésének? A vásárlók véleménye, a számok tanúsága szerint: Elég jó a választék. Elégedettek lehetünk a 18—20 napos áruforgási sebességgel is. Egy-egy dolgozóra havonta kerek 36 000 Ft forgalom jut; ebben a szakmában igen tiszteletre méltó summa. Az Ifjúsági bolttól azonban más tekintetben is magasabb színvonalat kívánunk.

Elsősorban az udvariasságot, pontosabban: az előzékenységet hiányoljuk. Nem csúcsforgalmi időben — délután félnégy tájt — jó negyedórát időztünk az üzletben. Senki sem kérdezte, vajon melegedni szöktünk-e be a hűvös szél elől, vagy vásárolni kívánunk.

Külső megjelenésében csakúgy nem tetszős ez a bolt, mint belső rendjében; meg kell vámunk, míg a vállalatnak pénze lesz a tatarozásra. Ám a rolló felhúzása nem kerül pénzbe!... „Fél- árbócon” nem éppen csalogató látványt nyújt. Éppoly elkedvetlenítő, mint a kirakatok üvegén hol látható, hol lekopott függöny-festés.

— A legyek sorra kóstolják a különböző felvágottakat, a friss tepertőt Egy ládában hagyma és hagymaszemét. — A cigarettásdobozok megroggyant tornyáról a jégszekrény tetején tárolt (?) seprőkötegre vándorol a várakozó tekintete. Mint hallottuk: a raktár rendje sem jobb a bolténál.

— Véijük: két nap alatt

rendet lehetne teremteni az üzletben — annak fenntartása már nem is külön gond a vérbeli kereskedő számárai. Sebestyén László boltvezető kemény legény a kerékpárnyeregben — az lehetne a munkahelyen is. Az irányítással van baj... — A boltvezető szakmai szempontból megállja a helyét Vásárlói joggal elvárják tőle, hogy kulturáltság tekintetében is a szocialista kereskedelem színvonalára emelje a vezetésére bízott Ifjúsági boltot — b. z. —

AMIKOR MÉG KATONÁNAK VERBUVÁLTÁK A LEGÉNYEKET

/§ Szolnok megyei Néplap 1959. szep- tember 2-i számában megjelent „Katonáinak mennek a legények" című cikk olvasása közben eszembe jutott a múltbeli katomaélet. Milyen más volt akkor. Félelem, rettegés, kétségbeesés szomorú emlékeit őrzik az elavult írások, régi jegyzőkönyvek megsárgult lapjai. Akkor is mentek katonának a legények, de útjukat a keserűség kísérte hosszú esztendőkön keresztül. Kunmadaras község történetének megírása közben sok értékes adatra bukkantam a régi katonai életre vonatkozóan is. A dicséretre méltóan rendezett megyei levéltár kunmadarast anyaga alapján próbáljuk most feleleveníteni ennek az életnek a mozzanatait is.

A lakosság számára nagyon terhes volt minden toborzás, mert hiszen annak minden terhét nekik kellett viselniük. A ruhát, a lovakat s a verbuválás egyéb kiadásait együttesen fedezte a község. A legnagyobb fájdalmuk mégis az volt, hogy a fiataloknak évtizedekig kellett viselni a mundért. A XV III. század közepétől kezdve szinte állandóvá lett a 10—20 évig vailó katonáskodás. Igen sokszor előfordult, hogy a család állandó zaklatása miatt közbenjáró községi tanács kérelmére sem sikerült a fiatalokat hazakönyörögni a hadsereg kötelékéből. Nehezen olvasható instancia őrzi e „kínzó, nyúzó” katonáskodás embertelenségét. Kunmadaras község felirata ez a Jászkun Kerülethez névsze- rint felsorolt katonák kiszabadítása érdekében:

„Tekintetes Nemes Distruktvsokl Az 1787-k Esztendőtől fogva állott régibb katonáink közzül, kik még a katonaságból ki nem szabadulhattak rész szerént magok hozzánk küldött leveleik által, rész szerint feleségek, gyermekek által, s némelyek öreg Szüleiek a katonaságból való kiszabadulásokat sürgetik. Minthogy pedig Privilégiumunk szerént azoknak a szabaduláshoz Jussok is volna azoknak neveiket ide zárvánn, alázatosan instálunk a Tekintetes Nemes Distruktusok előtt, orvnak utjárin eszközleni méltóztassa- vak. Vagyunk Madarason 1810, Esztendei Febr. 16. A Tekintetes Nemes Distruktusok alázatos szolgái N. K, Madaras Helység Ord. bíró és Ta- nátsa.”A 23 éve szolgáló öreg katonák leszerelése csak úgy vált lehetségessé, hogy a Jászkun kerületi közgyűlés közbejárt az ügyükben.

Nemcsoda hát, hogy a verbuválás a falu lakosságának remegő félelmét ápolta. Hiába voltak hangzatosak az elnevezések: „Űj regement felállítása a francia háború idején”, „Belső bátorságra vigyázók állítása’’, nehezen hajlottak meg az erőszak előtt a falu lakosai s nem egyszer szembekerültek a verbuválásra kiküldött katonai bizottsággal. Nagy körülte hintéssel kellett hát a toborzást végezni.

A XVIII. század második felétől kezdődően a XIX. század elejéig több módszer alakult ki. A XVIII. század derekán a katonafagdosás divatozott. A verbuváló katonai kiküldöttek a kocsmákban megforduló fiatalokat pénz ígérgetéssel, leista- tással csalogatták, vagy ha nem ment, erőszakkal „húzták vonták” a katonai életre. 1749. évből fennmaradt jegyző- könyvi feljegyzés füredi Nagy András VA- hallgatásakor ezt így örökítette meg:

„Látta-e, hallotta-e tanú, hogy füredi Nagy András az KOrtszOgi Sz. Mihály napi szabadsághoz az Korcsmában lévénn és az katonák ottan Verbuvál- várun ittasnak lenni ismervén, noha semmi alkalmatosságot nem szolgáltatott, mind azáltal az katonák minden ok nélkül húzták vonták, katonának tenni akarvámn. Tudud e, hallatod e, hogy midőn erővel az pénzt a markába nyomták volna azt mondotta Nagy András, nem kell a kend- tek pénze, mert én nem megyek katonának, van nékem pénzem.”

/t szegénylegényeknek azonban nem ** volt mindig bátorsága a bíróhoz fordulni és kénytelen volt engedni az erőszaknak. A verbuválók is vigyáztak rá, hogy lehetőleg idegeneket, passus nélkül vándorló szegénylegényeket, vagy munka- nélkülieket fogjanak él. Ennek a községbeliek is örülték, mert az 5 fiaik inkább megmenekülitek. A robot szolgálatot megtagadó lakosok büntetése között szintén megtaláljuk, mint legszigorúbb büntetési aktust a katonának állítást. A katonafog- dosásnak többnyire a gazdája botozása elől menekülő, vagy hazátlan, vándorlók estek áldozatul. De előfordult olyan eset is, hogy a gazda elöl szökő, katonának felcsapott legényt, mikor ezt a gazda megtudta, alaposan elagyabugyálta. Szegény ifjak. Ha nem mentek katonának a ,,Káplár Űr” verte őket, ha meg a gazdájuk elől menekültek a katonai életbe, a gazda botozta őket véresre.

A XV111. század második felében a katonai verbuválás módja enyhült. Legalábbis a külső formája. Zeneszó és borral való itatás álcázta. A verbuválás alatt, a verbung helyeken kívül, míg a katonák száma ki nem telt, tilos volt a muzsikálás. A faluban található minden zeneszerszámot a községházán gyűjtöttek egybe ilyenkor. A zeneszót külön e célra megfogadott hegedűsök szolgáltatták. Egy hónapra fogadták őket. Havi bérük 5 Ft és teljes ellátás volt. Fakó Laci, Mákos János, Cziru Pista és Zsiga István voltak e korszak hírhedt katonai zenészei. 1796-ban Fakó Laci nagyiványi zenész még csak egyedül húzta a verbungat. Már 1805-ben három gyakorlott hegedűs szolgált s 1808-tól négyen szorgoskodtak a toborzás érdekében Madarason.

Nem takarékoskodtak az étéUél-itallal. 1794-ben pl. a verbuválás alatt fob. 1 hónapon át 15 hordó újbor, 3 hordó óbor és nagy mennyiségű pálinka fogyott el, a muzsikusok pedig 87 font húst ettek meg. A katonának felcsapott legénynek a verbuválás ideje alatt mindennapra reggeli pálinkát mértek a 24 krajcár zsoldon kí% vül. „Ezen felséges szolgálatot illető munkában” a „szorgalmatos vigyázatot és igyekezetét” a verbung inspektorok látták el.

VJ gyl&tszlk azonban, hogy sem a díszes csomagolás, sem a verbung bizottságok munkája nem volt eredményes a lakosság ellenállása miatt, mert a. XIX. században átszervezik a verbuválást és elrendelik, nyilván a francia háború kényszerítő hatása alatt a katonaáUításokat. Ettől kezdve összeírás alapján sorshúzással kényszerítik az ifjakat katonának. Sok visszaélésnek, kivételezésnek lett ez is az alapja. Példa rá az 1809. esztendőben lezajlott esemény. Május 27-ét írtak akkor.

Jelen volt Laszka Ferenc jászkun kerületi esküdt, mert sürgős volt 28 ifjú teljes felszereléssel való beküldése a hadseregbe. Utasítására 52 ifjú legényt írtak össze a községben és a sorsolásra az ifjak szüleit hívták meg. Az új módszer azonban a madarasiak ellenállásába ütközött, mert az elöljárók gyermekeit és a tehetősebb gazdák gyermekeit kihagyták az összeírásból . A felvett jegyzőkönyv a következőket adja tudomásunkra az eseményből:

,\Az összegyűlték előtt Borsi István azt mondta, hogy ő felírott gyermeke személyében sorsot nem húz, nem is akarja, hogy fia most az említett szolgálatra menjen, mindaddig, míg az Elöljárók gyermekei nem mennek és a több tehetősebb Gazdáké, sőt ezen szókat a több jelenlévő nevében is mondotta. (Amikor a többieket megkérdezték, valószínű félelemből nem szóltak egy szót sem, de a hallgatásuk egyetértést jelentett.)

E valóságos lázasztó beszédeit nékie, kivált ily különös kömyül állásiba e Tanátsnak, sőt az egész Országnak el nem hallgattathatván tisztelt .Esküdt Űr s a Tanáts örök emlékezetre ide beíratni parantsolfatik, sőt a Felsőb- ségnek is példás megfeddése s büntetése végett ötét bejelenteni kívánják.”

Borsi István tiltakozásának legfeljebb az lett az eredménye, hogy a legközelebbi sorsoláson felírták az elöljárók és a tehetősebbek fiait is, de ezek zsoldosokat fogadtak fiaik helyett s végeredményben a hosszú és nehéz szolgálatra újra csak a szegénylegények kerültek. A zsold általában 50—100 Ft-ig terjedt a zsoldosok keresletéhez viszonyítva, melyet nadrággal, ujjassal, dolmánnyal, csizmával és lajbi- vai toldották meg. Nem sok örömük volt persze a katonáknak ebben sem, legfeljebb annyi, hogy végrendelkeztek felette s ha 10—20 esztendő után hazakerültek, szegényes életükre költhették, ha közben nem történt devalváció.

Ma már, ha katonának mennek a legények, szemükből az önbizalom csillog és ajkukról a tanulni vágyás s szolgálni akarás őszinte mondatai buggyannak ki. Nekik és nekünk, a fegyelemben és rendben új társadalmat építő, békére vágyó magyar népnek a múlt idők egy-egy részlete már csak e Ihalványodó emlék és tanítás,

KORMOS LÁSZLÓ Kwnmadaram