Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

1959 szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Élüzemavaíás az Alföldi Kőolajfúrási Üzeműéi SZEPTEMBER 6-ÁN az alföldi olajbányászok az or­szág többi bányászaival együtt ünnepük a IX. magyar bá­nyásznapot. Ez az ünnep a mi számunkra azért nagyje­lentőségű, mivel a bányászna­pi ünnepség mellett éhizem- avatást is tartunk — ez év­ben már másodszor. Üzemünk legfontosabb fel­adata, hogy a Dunátó1 az or­szág keletre fekvő területé­nek olaj és egyéb szénhidro­gén mezőit felkutassa, fel­tárja és a népgazdaság ren­delkezésére bocsássa ipari és háztartási célokra. Ebből adó­dik az a következtetés, hogy elsősorban fúróberendezé­seink termelési és műszaki adatainak vizsgálatát vesszük alapul. Nézzük meg például az 1954. évi berendezés szá­mot, ami 15 fúróberendezés­ből állt; ezzel 43 487 métert fúrtunk le. 1958-ban 9 be­rendezéssel 71 055 métert, míg 1959. L félévében ugyan­csak 9 berendezéssel 47 091 métert fúrtunk, ami nagyobb méter-teljesítmény,V mint az 1954. évi 15 berendezésnek egész évi méter-teljesítése. A fenti termelési eredmé­nyeket az időmérleg alakulá­sa is igazolja, hisz berendezé­seink jobban kihasználják a fúrási munkára fordított időt, mint pár évvel ezelőtt. Az időmérleg alakulásából lát­hatjuk, hogy a fúrási hasz­nosa idő 1954-ben 63,7 száza­lék, majd 1956-ban 77,26 szá­zalékra emelkedett és 1959.1. félévében elérte a 84,2 szá­zalékot. A lyukbefejező berendezé­seink teljesítményei is ha­sonlóak a fúróberendezéseké­hez. 1957-ben 5 darab lyuk­befejező berendezéssel 186 réteget vizsgáltunk ki, ugyan­akkor 1959. I. félévében ugyancsak 5 berendezéssel 168 réteget vizsgáltunk ki. • AZ EREDMÉNYEK alap­ján gazdasági mutatónkat elemezve, megállapíthatjuk, hogy 1958. évi üzemi ered­ményünk az 1954. évi vesz­teséggel szemben — 11 mil­lió 874 ezer forint nyereség volt, míg 1959. I. félévében 5 millió 598 ezer forint nyere­séget értünk el A IX magyar bányászna­pot nemcsak kiváló műszaki és gazdasági eredményeink­kel ünnepeljük, hanem kivá­ló kutatási eredményességgel is. 1957-ben 10 db szénhidro­gént termelő kutat képeztünk ki, 1958-ban 16 db-ot es 1959 I. félévében ugyancsak 16 db szénhidrogént termelő kutat bocsájtottunk a népgaz­daság rendelkezésére. A jel- szónk az volt, hogy új kuta­tási területeket kezdünk fel­kutatni és ennek eredménye­képpen a 9 fúróberendezésün­ket 9 kutatása területre irá­nyítottuk. Ez nem volt kis feladat, hiszen nagy műszaki és szervezési munkát jelen­tett az“ üzem vezetőségének, s nem kisebbet fúrási dolgo­zóinknak. Ennek a nehéz és fáradságos munkának már 1958-ban mutatkoztak az eredményei. Ma elmondhat­juk, hogy berendezéseink csaknem két jelentős kutatá­si területen dolgoznak, még­pedig Hajdúszoboszló és Pusztaföldvár térségében. Ezen a két területen főleg ez évben majdnem annyi gáz­készletet sikerült feltárni, mint az elmúlt harminc év alatt. A komoly gazmezők mellett az Alföld olajterme­lése is napról napra növek­szik. Míg 1958-ban a 100 ton­nás napi olajtermelésért har­coltunk, addig 1959-ben közel 200 tonnát termelünk és csak napok kérdése, hogy az Al­föld kőolajtermelése a napi 200 tonnán felül lesz. S ezzel az olajtermeléssel elérjük, hogy az ország öregebb olaj­termelő mezői, a dunántúli bázakerettyei és lovászi ter­melő mezők termelési ered­ményeit megközelítjük. AZ ELÉRT EREDMÉNYE­INK legfőbb biztosítéka volt, hogy az ellenforradalom utá­ni időszakban dolgozóink megértették a párt és a kor­mány felhívását és azi magu­kévá is tették. Nagy segítséget adtak párt- szervezeteink és szakszerve­zetünk, hiszen aktivistákkal mozgósították dolgozóinkat a nagyobb célok elérésére. Fon­tos tényezője fejlődésünknek, hogy államunk fokozottan tá­mogatja a kőolajbányászat munkáját Eredményeink mellett még sok probléma vár megoldásra üzemünkben. Meg kell emlí­teni többek között, hogy még mindig magas a személyi bal­esetek száma, habár ezer, a téren az utóbbi időiben már némi javulás mutatkozik. Az anyagellátásnál és az anyag- gazdálkodásnál több évre visszanyúló súlyos hiányossá­gok vannak. A LEGFONTOSABB fel­adatunk elsősorban az, hogy megfelelőképpen felkészül- jünk a téli időszakra-. A bányásznap alkalmával jókívánságaimat küldöm az Alföldi Kőolajfúrási Üzem minden dolgozójának és ké­rem, hogy munkájukkal vi­gyék sikerre a kongresszusi munka versenyt és ehhez a munkához kívánok erőt, egészséget és bányászköszön­téssel jószerencsét! Mezősi József Igazgató Ártézi vizet kap a törökszentmiklósi tisztasági fürdő Tői ökszentmifklós egyik büszkesége a percenként 380 Liter 64 fokos vizet adó ár- tézikút. Reméljük, hogy vize még ebben a hónapban meg­tölti a strandmedencét. A té­li hónapokban azonban / ve­szendőbe menne az értékes melegvíz — ezért a város ve­zetői okos meggondolással hasznosítják. Kereken 200 ezer forintos költséggel cső-! vezetéket építettek a kuttól a tisztasági fürdőig. Az ezen átfolyó vizet nemcsak für­désre, hanem fűtésre is lehet használni — így naponta mintegy 15 mázsás szénmeg- , takarítást érnek el. Az eset leg feleslegként jelentkező vizet a túlfolyónál foghatja fel a lakosság. Minden mun­ka elkészült, rövidesen kap­csolják az áramot — s a víz megindul a tisztasági fürdő­be. MEGINDULT Többre képesek és többet is adnak a pártkongresszus tiszteletére A jászberényi Vasipari Vállalat dolgozói üzemi ta­nácsülésen beszélték meg a vállalat soronlévő feladatait. Az első félév értékelésénél kitűnt, hogy a kongresszusi verseny segítsége többre is képessé teszi a dolgozókat. Ezt a megállapítást alátá­masztotta az a tény, hogy vállalásukat négy hónap alatt teljesítették. Mégsem lehet mondani, hogy keveset vállaltak, mert a terv túlteljesítésére 5 szá­zalékot, az önköltség csök­kentésére 2.5 százalékot, a termelékenység emelésére ugyancsak 5 százalékot vál­laltaik. Ezen felül a patronált termelőszövetkezeteknek tár­sadalmi munkát és a felada­tok határidő előtti megoldá­sát tűzték ki célul, Az első nagyobb és egysé ges verseny felmérése után a tapasztalatok sokminden­re felhívták a dolgozók fi­gyelmét. A kis vállalat ha­ladni, fejlődni akar. Döntöt­tek is sorsukról. Elsősorban a kongresszus tiszteletére in­dult munkaversenyt '"pótvát­látásokkal egészítették ki. A terv túlteljesítésére újabb 3, az önköltség csök­kentésére további Ö.5 száza­lékot vállaltak. Egy hét dol­gozóból álló brigád a büszke | „szocialista munkabrigád" címért indult harcba. Azt is megállapították, hogy a magasabb, fejlődő termelést csak úgy tudják vállalatuknál biztosítani, ha a szakmai színvonalat is nö­velik. A kis üzemből három­három dolgozó az általános gimnáziumba és gépipari technikumba iratkozott, míg kettő a közgazdasági techni­kumot választotta. A vállalat a tanács segít­ségével biztosította, hogy egy dolgozó energetikus! és egy pedig munkaügyi tanfolya­mon sajátítsa el a szükséges tudnivalókat. A dolgozók szé­les tömegének szakmai to­vábbképzésére a vállalaton belül indítanak tanfolyamot és az alig ötven fizika? dol­gozóból áf ló vállj itnál negyvemketten Jelentkeztek arra, *-« ab. — okos javaslatból gyűjthettek hasznos tapasztalatokat az új­jáválasztott vezetőségek tag­jai. A felszólalásokból minde­nekelőtt az érződött, hogy a párt egészéhez hasonlóan a helyi kommunista kollektíva is jó úton jár, emelt fővel nézhetnek tagjai a dolgozók szemébe. S ez a munka jó végzéséhez nélkülözhetetlen önbizalmat kell, hogy kölcsö­nözzön nekik. Spkmindennel rászolgáltak erre. A gumi­gyár pártszervezetének tag­gyűlésén például elmondták a munkások, hogy az ötmil­lió forint kárt okozó tűzvész után a kommunisták példa- mutatása, reménytkeltő biz­tatása nyomán soha nem ta­pasztalt szorgalommal dol­goztak az oda beosztottak. A keverőműhelybeliek például esőben-hóban, éjjel-nappal termeltek, hogy biztosítsák a nyersanyagot, nem zavarta őket,- hogy ideiglenesen igen mostoha körülmények között kellett munkálkodniok. Jóleső érzéssel idézték eze­ket a taggyűlésen, olyan ra­gaszkodással beszéltek mun­kahelyükről, hogy mindennél iobban érződött: valóban ma­lukénak tartják a gyárat. Ki­csendült ez abból is, hogy a felszólalók — a néhány évi gyakorlattól eltérően — nem­csak a beszámoló megállapí­tásait ismételték, hanem ön­állóan állást foglaltak olyan kérdésekben is, amik nem nagyon tartoznak a népszerű feladatok közé. Az egyik párttag felvetette például, miért viszik el az elsőséget mindig a formatalpbeliekZ Meg is kapta mindjárt a vá­laszt: Dolgozzanak ők is na­gyobb ambícióval — ha szó szerint idézném, azt írnám: becsülettel —, kevesebb se- lejttel, tartsák be a techno­lógiai utasításokat, s akkor ők is lehetnek elsők. A forma- talpműhelyről lévén szó, jó eredményeit kutatva az ot­tani vezető munkája is vizs­gálat alá került. Érdekes volt a munkások állásfoglalása. Ügy lehetne összegezni, hogy jó vezető kiáll a munkáso­kért, de erős kézzel megkö­veteli a rendet, a munka- fegyelmet. Megszívlelendő ta­nulság ez néhány műhelyve­zetőjének. Több taggyűlésen is meg­állapították a felszólalók, hogy a mostani tanácskozás élénkebb, mint az előzőek, s ezt nem lehet csak azzal ma­gyarázni, hogy a pártélet nagy eseménye, a vezetőség­választás van napirenden. Helyesen mutattak rá a II. alapszervezetben arra, hogy a közelmúlt években sosem készültek taggyűlésre a mos­tanihoz hasonló gonddal. Az emberekkel való beszélgetés­ben, véleményük kikérésé­ben, a beszámoló elkészítésé­ben minden vezetőségi tag aktívan részt vett. S a jó ta­nács sem maradt el: ugyan­úgy csinálják a következők­ben is, jellemezve a pártszer­vezetek életét ezután is a kollektív vezetés, a vezető­ségválasztás előkészítése Ide­jén tapasztalható politikai élénkség. Simon Béla r r Őszinte, bátor hozzászólások A jászfényszgrui tejüzem alapszervezetének minden egyes tágja megjelent a veze­tőségválasztó taggyűlésen. A beszámoló vitájában őszintén elmondták, hogy eddig sok­szor elhanyagolták a pártépí­tés néhány kérdését. Bár a tagokat mozgósították a pár- tonkívüliekkel való foglalko­zásra. Ügy mondták: többet a dolgozók közéi őszinte szavak hangzottak a szakszervezet felé, legnagyobbrészt csak bélyeggyűjtéssel foglalkoz­nak. Az ott dolgozó párttagok kötelessége lesz az elkövetke­zendő időkben, hogy a szak- szervezet is végezzen politi­kai munkát tagjai között. A bírálat kijutott a felsőbb párt- szervCk felé is. Keveset jár­nak közéjük az elvtársak. Az alapszervezet területén pedig nagy szükség van a nevelő­munkára. • A jászfényszarui Vegyes­ipari KTSZ kommunistái is lelkesen készültek erre a tag­gyűlésre. Van hiba — állapí­tották meg, elsősorban a kö­zösségi életben. „Nekünk, kommunistáknak feladatunk ezt a hiányosságot megszün­tetni.’’ A vitával nem sze­rénykedtek. Kommunista őszinteséggel, bátran vetetnék fel a hiányosságokat. Oldal elvtáns arról beszélt, hogy a KTSZ-en belül nagy a szak­mai sovinizmus. Bizony, ez rossz fényt vet a szövetkezet dolgozóira. Javasolta, hogy a sizövetkezeti közigyűlések előtt a párttagság beszélje meg a problémákat, hogy a kommunisták egységesen tud­a cukorgyártás A Szolnoki Cukorgyárban néhány nappal ezelőtt meg­kezdődött az évi gyártási szezon. Azó a már több vagon cukor készült el s az alábbiakban néhány képben bemu­tatjuk azokat, akik ezt a munkát végzik. janaik állást foglalni. Buda- házi elvtárs arról beszélt, hogy a feladat elsősorban a kommunistákra hárul, hogy a szövetkezetben elvtánsias, jó közösségi szellem alakuljon ki. Radics János elvtárs ar­ról beszélt, hogy a kőműve­sek és ácsok, ahol ő is do!-| gozik; tékozolják a drága anyagot. Példákat hozott fel. tégla, cserép, cement, mész pocsékolásának példáit. Mivel a kőműveseknél nem volt vetélkedés, ő, mint kommu­nista, két kőművesbrigádot hívott ki versenyre a minő­ség megtartása mellett, a terv 10 százalékos túlteljesítésére. Az asztalosok közül Marton István veterán kommunista emelkedett szólásra. Többek között mondotta: — Az igaz, hogy az asztalo­sok nagy munkát végeztek az első félévben és nagy részük van abban, hogy 222 ezer fo­rint tiszta nyereséggel zárt a, KTSZ. Ezidáig 400 iskolaasz- * talt készítettünk terven fe­lül, 150 háromajtós iskola­szekrény készítését is terven felül vállaltuk. A hajógyár­nak 7 éve dolgozunk export­ra, minden kifogás nélkül. De mindezen eredmények mellett a mi részlegünkben is sok a hiányosság. Sokan van­nak közöttünk kétlakiak. Ne­künk az a feladatunk, hogy a helyes útra vezessük munka­társainkat és ha ezen járnak már, akkor ők i* többet tö­rődnek a közösséggel Belát­ják, hogy az egyéni érdek szoros függvénye a közössé­ginek. A, Bt A hatalmas főzőüstök előtt Hegedűs Lajos főmérnök és Taubitz Gusztáv műszakvezető a cukorlé ülepedését vizsgálja. Megfőtt-e a cukorlé? Habony Lászlóné szaturás lakmusz­papírral ellenőrzi, hogy tovább engedbeti-a a szűrőbe. Végfii Simon Ferencné és Szép Istvánná az édes fehér cukrot papírzsákba csomag ólja ■ innen kerül az üzle­tekbe,

Next

/
Thumbnails
Contents