Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-29 / 228. szám
1959. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a pártkongresszus képviseleti rendjéről és napirendjéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot hozott a párttagság kongresszusi képviseletéről. Eszerint a kongresszuson minden 600 párttagot egy szavazati joggal, minden 600 tagjelöltet egy tanácskozási1 joggal rendelkező küldött képvisel. A Központi Bizottság határozata kimondja, hogy a küldötteket éppúgy, mint a vezetőségek tagjait, minden fokon titkosan kell megválasztani. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a következő napirendi javaslatot terjeszti a november 30-ra összehívott kongresszus elé: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója és a párt feladatai. 2. Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv elkészítéséhez. 3. A párt Szervezeti Szabályzajának módosítása. 4. A Központi Revíziós Bizottság beszámolója. 5. A Fellebbviíeli Bizottság jelentése. 6. A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság megválasztása. Az első napirendi pont előadója Kádár János elvtárs, a második napirendi pont előadója Fock Jenő elvtárs, a harmadik napirendi pont előadója Marosán György elvtárs, a negyedik napirendi pont előadója Fodor Gyula elvtárs. Korszerűsítik a Járműjavítót A szolnoki Járműjavító 1959. évre közel 20 millió forintot irányzott elő műszaki fejlesztésre. Az üzem berendezése és gépparkja — bár a felszabadulás óta nagyban korszerűsödött — magán hordja a kapitalista állami üzem maradványait. A műszaki fejlesztés és újítások eredménye alapján javítóüzemek viszonylatában előre Lépett a vállalat. Ma már a régi „Vulkán” esztergapadok legtöbbje helyett modem félautomata és revolver-padok könnyítik a munkát.- A kézierőt és megmunkálást majdnem teljesen a gépi munka váltja fel. A most épülő hidromatikus alkatrész mosó felváltja az ammóniát» fürdőt, ami igen ártalmas volt a dolgozó egészségére. Befejezés előtt áll az ultraszónikus repedés-vizsgáló állomás épülete is, melyhez a szükséges műszereket mintegy 100 ezer forintért vásárolták. Az új repedés-vizsgálónak nagy jelentősége van az üzemben. A vasúti járművek keréktengelyeit egy évszázada a veszélyes keresztmetszetnél úgy vizsgálták meg, hogy bizonyos időszakokban hidraulikus úton lesajtolták a kerekeket. Ezután a tengelyt esztergapadon csiszolás után nagyítóval vizsgálták. Ez a módszer igen Költséges és megbízhatatlan volt. Most az új módszer szerint — amit a műszaki fejlesztés biztosított az üzem számára — a sok munkát igénylő folyamat elmarad és pontos gépi vizsgálat állapítja meg a tengelyen előforduló repedéseket Ez évben beütemezett 22 félautomata esztergagép több mint fele máris termel az üzemben. Megérkezett a 10 új fúrógép is. A faanyag-feldolgozást 5 modem faipari szerszámgép segíti elő. Ami a legfontosabb a vállalatnál — a fizikai erő kímélésére — 28 pneumatikus szerszámot (sze- gec selőkal apács, fúrógép, csiszoló) is szereztek be. A műszaki intézkedési terv azt is célul tűzte, hogy a szegecsek melegítésénél kiküszöböli a kovácsszenes nyílt tüzes melegítést, mert ez igen ártalmas az egészségre. Ez évben már 6 villamos szegecs melegítő ritkítja a széngázt. • Az újításokat is figyelembe vették a tervezésnél. A műszín-terv egy jelentős részét, mintegy 237 ezer forint értékben újításból irányozták elő. Ezidáig 148 ezer forintot valósítottak meg, ami a tervezet 62 százalékának felel meg. A műszaki intézkedések megvalósítására minden feltétel biztosítva van az üzemben. Az újítási hónap tovább növeli a korszerűbb termelést. A műszaki fejlesztési terv 100 százalékos megvalósítása az elkövetkező évben már 1 millió 100 ezer forint megtakarítást biztosít a vállalat dolgozóinak a könnyebb munkavégzés mellett. ab Három esztendő munkájának értékelése A SZOCIALISTA TÁRSADALMI REND GYŐZELMÉÉRT Kunszentmártoniban a községi pártalapszervezet tagjai vezetőség-újjáválasztó taggyűlésen tették mérlegre az alapszervezet három esztendős munkáját. Ez alatt az idő alatt sok feladatot eredményesen oldott meg a párttagság, de követtek el hibákat is, amelyeket most kommunista őszinteséggel hoztak felszínre. Bírálat hangzott el a pártoktatásiban mutatkozó lazaságok, mulasztások miatt, s egyben a kívánság is, hogy az újjáválasztott pártvezetőség fokozottabban gondoljon a párttagság politikai képzésére. Van mit tenni a tá'ggyű- lések látogatottságának és színvonalának emeléséért is. Az eddig végzett munka értékelése, a jövő tennivalóinak megvitatása után került sor a vezetőség újjáválasztá- sára. Az új pártvezetőség felé Kómár András elvtárs tolmácsolta a tagság kívánságát, hogy még eredményesebben munkálkodjon az alapszerve, zet erősítésén, a pártfegyelem szilárdításáért, a tagság politikai neveléséért. Kiss Boldizsár Kunszentmárton Az egész ország életére, fejlődésére kiható politikai esemény előtt állunk, a közeljövőben ül össze a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa. A központi Bizottság nyilvánosságra hozta a kongresszus munkájának alapját képező irányelvek okmányait. Ezáltal dolgozóink előtt főbb vonalaiban máris ismertté vált, mivel foglalkozik a párt legmagasabb fóruma. Az irányelvekből mindenekelőtt az növeli a párttagok önbizalmát, hogy a Központi Bizottság az ellenforradalom óta folytatott politika szentesítését, a szocialista építő munka gyorsítását kéri a kongresszustól, s bizonyára nem hiába, hiszen ország-világ elismeri a politikai helyzet konszolidálásában, a gazdasági élet fellendítésében kifejtett munka vitathatatlan sikereit. Jó úton járunk tehát, emelt fővel állhat a párt vezető testületé a küldöttek, az ország szine előtt. Az ellenforradalom óta eltelt időben a párt egységes, határozott volt, sosem tett politikai engedményeket minden cselekedetében hű maradt a marxi-lenini eszmékhez. Ezzel kivívta a tömegek megbecsülését és aktív támogatását. Az ő segítségükre, alkotó munkájukra számítva jelölte meg a Központi Bizottság irányelveiben a következő évek alapvető feladatait, országunk fejlődésének lelkesítő távlatait is. Az ország ipari termelésének — 1958-hoz viszonyítva — 1965 végére legalább 65—7(j százalékkal, a mezőgazdaság hozamának az 1954—58-as évek átlagához képest 30—32 százalékkal kell növekedni. Helyes gazdálkodással mintegy másfélszeresére emeljük a nemzeti jövedelmet, az egy főre eső reáljövedelmet legalább 26—29, a lakosság fogyasztási alapját meg 40—50 százalékkal növeljük. Megteremtjük a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a dolgozó parasztokkal egyetértve befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Menynyi merész, de reális célkitűzés! Olyanok, melyek a nép anyagi és kultúrális színvonalának emelését, a néphatalom további virágzását biztosítják, — melyekért érdemes erőnket megfeszíteni, tudásunk javát adni. Nagy célunk; a szocializmus alapjainak teljes lerakásának kitűzése megfelelő előkészületek, a fejlődés’ viszonylag magas — nem is könnyen elérhető fokát kívánja meg. Éppen ezért érdemes visszatekinteni a megtett útra, elemezni sikereink okát, levonni a megfelelő tanulságokat, hiszen a Magyar Kommunista Pártot és a Magyar Dolgozók Pártját elődjének valló Magyar Szocialista Munkáspárt is tapasztalatokban gazdag utat tett meg a dolgozók jóléte, hatalmának biztosításáért folytatott harcban. A többévtizedes küzdelem jónéhány állomása. — Így az 1956-os ellenforradalmi Időszak is — azt bizonyította, hogy cáfolhatatlan az a lenini tanítás, mely szerint a tömegekkel eggyéforrott marxista párt vezető és irányító szerepe nélkül lehetetlen a néphatatom, Szőke János, a tsz-szervező Különös ember. Ha ránézel, 45 évesnek gondolod, de egy 25 éves fiatalember lendületével dolgozik. Egyébként 38 éves, körzeti szerelő a Cibakházi Gépállomáson, Szőke Jánosnak hívják. Jó pár hete tsz-szervező. Milyen sziirk.3, hétköznapi szó. Sokak számára talán csak egy nagy szavakat hangoztató, a tanyák, házak nyugalmát felborító embert jelent, aki jár, egyre csak jár a gazdák nyakára. Nem, ez nagyon felületes megállapítás lenne. Ha szabad ezt a kifejezést használnunk: Szőke János igazi agitátor. Nem hajtja unos untalan a maga mondókáját, inkább csak kérdez, meg a hozzá intézett, gyakran elég fogas kérdésekre vá’aszol. Bár 6 maga — foglalkozását tekintve — gépész ember, de alaposan ismeri mind az egyéni, mind pedig a szövetkezeti gazdák életét, eredményeiket; a kétféle módon végzett munka különbségét, s tsz-ékre vonatkozó összes rendeleteket. Nem üres szavakkal, tényekkel érvvel. Végtelen türelemmel hinti szerte a meggyőzés mag- vát, s munltája nyomán egyre többen dobják el az évszázados, megszokott és jónak tartott gazdálkodási formát és választják az újat, amit csak hallomásból, vagy csak igen felületesen ismernek. Hogy miért? Mert azt ma már mindenki beismeri, hogy a traktor sokkal jobb, több s így olcsóbb munkát végez, mint a lófogat, hogy kombájnnal jobban halad a cséplés, hogy az öregségi nyugdíj és az ingyenes orvosi kezelés jó dolog, a kizsákmányolástól mentes társadalom felépítése. Ezért követ el mindent a burzsoázia, ■— ahol módjában áll a párt betiltásával, rendőrterrorral, a párt sorainak bom- lasztási kísérletével, a tömegek félrevezetésével és minden lehető módon való támadással, hogy gyengítse a párt befolyását. Ezért kell nekünk féltő gonddal őrizni és erősíteni a pártot, ápolni a tömegekhez fűződő kapcsolatát, biztosítani egységét és vezető szerepét. Az MSZMP taglétszámát tekintve lényegesen kisebb, mint az MDP volt, — tömegbefolyása, ereje mégis vitathatatlanul nagy. Mivel magyarázható ez? — Mindenekelőtt a mostani, határozott, megrázkódtatásoktól mentes politikával. A népgazdaság irá- _ nyitásának megjavítására ho♦ zott párthatározatok hasznos♦ nak bizonyultak. .Növekedett l a vállalatok önállósága, ja- 1 vult a bér- és normarendszer, I bevezették a nyereségrószese- J dést, fejlődött az üzemi demokrácia, bővült a szakszervezetek jogköre, a beadási kötelezettségről áttértünk a szerződéses termeltetés és szabad felvásárlás rendszerére, védelmeztük és fejlesztettük a termelőszövetkezeti mozgalmat. Jónéhány ilyen fontos határozat következtében javult a dolgozók iparcikkel és mezőgazdasági termékkel való ellátása, emelkedett jövedelme. A helyes politika mellett a párt erejét növeli az is, hogy megszabadult a karrierista elemektől, soraiban — sokkal inkább, mint az előző években — olyan emberek tömörültek, akik azonos elveket vallanak, akik önként készek áldozatvállalóan küzdeni a közösség ügyéért. A karrierista elemektől való megszabadulás mellett biztató az is, hogy a párttagság mintegy 60 százaléka eredeti foglalkozás szerint munkás, örvendetes jelenség az is, hogy féltő gonddal vigyáznak a párt tisztaságára, óvják a nem odavaló, karrierista, — vagy revizionista elemektől. Persze — s ezt hangsúlyozza a Központi Bizottság irányelve — a volt párttagok s jelenleg pártonkívüliek között tömegével vannak olyanok. akik jóhiszeműek. együttérzők a párttal, de eszmeileg nem nagyon szilárdak, — ezért távolmaradásuk c=ak erősíti a pártot. A szocializmus építésébe való bevonásuk. rokonszenvük és munkájuk értékelése azonban fontos a párt számára. A pártnak a társadalmi és a politikai életben kivívott vezető szerepe, a nép sorsáért ráháruló felelősség mégin- kább szükségessé teszi, hogy megtartsak a pártéiet lenini normáit, revizionizmust tartják, rámutatva, hogy a revizionizmus törvényszerűen osztály-áruláshoz, hazaáruláshoz vezet. Az elmúlt évek tapasztalatai azt is megmutatták hogy a dogmatizmus, a szektásság is súlyos károkat okoz, ezért fel kell venni a sikereink nyomán helyenként isméi jelentkező elbizakodottság, a politikai munka lekicsinylése elleni harcot is. Munkánk akkor lesz eredményes, ha a tömegszervezetek közreműködésével nap mint nap erőfeszítéseket teszünk a tömegek megnyeréséért, a proletárdiktatúra szilárdításáért. Csakis így válhatunk méltó tagjává a szocialista orszá gok népes táborának« A kongresszus egyik fontos napirendi pontját képezik a gazdasági építő- munka kérdései Az ipari termelés 1965-re való 60—70 százalékos növelése, az áramtermelés közel 4 millió kW órával való fokozása, a nyersvastermelésnek a mostani évi 24 millió tonnáról 27—29 millió tonoara való emelése, a gépipar termelésének 80—90 százalékkal való bővítése, s így sorolhatnánk tovább az irányelvek főbb mutatóit — a népjólét emelésének kétségkívüli növeléséhez járul hozzá. A mennyiségnövekedéssel együtt bővül a választék, javul a termékek minősége iS; Az ipar fejlődése jótékony hatással lesz a mezőgazd jsá- gi termelés alakulására is. A műtrágyafelhasználást a jelenleginek mintegy háromszorosára, traktorállományunkat mintegy két és félszeresére növeljük; nagy gondot fordítunk az öntözés, a talajjavítás, a nemesített vetőmagok széleskörű alkalmazására. E néhány főbb célkitűzésből is lemérhető; pártunk szívén viseli a dolgozó parasztok munkájának könnyítését, eredményeinek javítását, emberi életének megteremtését. Mindezek érdekében előrelátóan kell gazdálkodni a népgazdaság javaival, az eddiginél nagyobb ütemű termelő jellegű beruházásokat eszközölni. A Köziponti Bizottság Irányelvei ezért hány óznak elő az ötéves terv idejére beruh^záeofcra 170—175 milliárd forintot, másfélszer annyit, mint 1955- 60-ban. A dolgozókról való grfndos- kodás jegyében kerül sor a következő években a bérek emelésével, árleszállítással a nagycsaládos dolgozók és a munkából kiöregedettek anyagi helyzetének javításával stb. a reáljövedelmek 26—29 százalékkal való növelésére. A vezetés színvonalának javításával, a szocialista munkaverseny szervezésével, becsületes munkavégzéssel e célok megvalósítását segíteni mindnyájunk kötelessége. Eszmei és kultúrális munkánk legfőbb célja Is szerepel a Központi Bizottság irányelvei között, amit -öviden így jellemezhetnénk: munkálkodjunk azért, hogy dolgozó népünk egésze szocialista módon éljen és gondolkozzék, számoljuk fel a kapitalista szemlélet ma még fellelhető maradványait. Általános figyelemre méltó iskolareformot is találunk az irányelvekben; a középiskolákat úgy alakítják át, hogy a fiatalok az általános műveltség megszerzése mellett egy- egy szakmát is megszerezze nek. Az ilyen elgondolások azon alapulnak, hogy közelebb szeretnék hozni az életet, jobban megismertetni a tanulókkal, elérni, ^ogv világnézetileg tisztán látó. jó szakemberek legyenek belőlük. Az irodalom, művészet elemzése, az ezekkel kapcsolatos szervek és intézmények feladatának meghatározása után az irányelvek kimond- iák: pártszervezeteink tekintsék mindennapi munkájuk szerves részének a kulturális munka segítését, irányítását.. Feladataink tehát sokrétűek és igen nagyok. Megoldásuk megköveteli, hogy a munkás- osztály vezetésével, a párt 'rányításéval összefogjunk országunkban minden haladó erőt, használjuk ki a kedvező nemzetközi helyzetet, éljünk a szocialista táborba való tartozásból származó előnyökkel, s feleljünk meg annak a várakozásnak, ami a világ haladó közvéleménye részéről a pártkongresszus és az azt követő idők munkája iránt irányul Miért van hát akikor szükség szerve- 1 z8kre> agitátorokra? Azért, mert bár el- ] ismerik a kollektív gazdálkodás előnyét, J de nehéz legyőzni a megszokást, az „én \ földem”-hez való ösztönös raga zkodást, j az „apám, nagyapám is így csinálta, nekem < is jó" elvét. < — Nem rábeszélni igyekszem az em- < beteket, hanem inkább segítek nekik, hogy J maguk ismerjék fel a mezőgazdaság át- J szervezésének szükségességét —- mon- ! dotta Szőke elvtárs. J Számára nem csak addig fontos egy- j egy ember, amíg alá nem írta a belépési | nyilatokzatot, hiszen ezzel még csak az < első lépést tette meg. Utána még ezernyi J kérdés marad bennük, mindre válaszolni J kell — Szőke elvtárs — szólítják meg ! nemegyszer az utcán — kérdezni szeret- 3 nék valamit, mikor ér rá? 3 — Estére elmegyek. Jó lesz? Vagy a lakásán keresik fel: ‘— Hogy j is lesz az a földjáradék? Hány év után jár ! a nyugdíj? Mi lesz az öregekkel? — röp- • pennek fel a kérdések, s ő magyaráz újra < és újra türelemmel. < Szőke János és a többi szervező nevét J nem jegyzi fel a történelem, pár év múlva J még talán az a harmireegynéhány módos 1 szövetkezeti gazda is elfelejti, akik az 5 { meggyőző szavai nyomán választották az < új utat. Mi nem feledjük el. Szervező j munkája — bár csepp a tengerben —. de < nem haszontalan, e= pm =a < erősítsük a demokratikus centralizmust, bátorítsuk a demagógiától mentes vitaszellemet, az útmutató bírálatot, érvényesítsük a kollektív vezetés elvét. S ami a legfőbb: biztosítsuk a párt eszmei, politikai és szervezeti egységét mely nemcsak a pártélet egészséges fejlődésének. hanem a szocializmus felépítésének is alapkérdése. Mivel ennek eléréséhez elsősorban eszmei és politikai egységre van szükség — enél- kül nem beszélhetünk a párt egységéről — a Központi Bizottság irányelvei nagy figyelmet szentelnek a marxiz- mus-leninizmushoz való eszmei hűségre, a dogmatikus és revizionista irányzatok leküzdAsárA Ffí vrazAIv iaIt a
