Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-22 / 222. szám
1959. szeptember 22. SZÓI.NOB MEGYEI NÉPLAP 3 ^Diákok a kudianmikaa Á végrehajtó bizottság "7T alán körvadászaton sem ^ sem csapnak akkora zajt, lármát, mint ame kkoná- val szombaton ijesztgették a nyulakat a kunszentmártoni diákok. Mert ahogy beleélitek kétszáztöve neu a kukoricásba és szaggatták a csöveket, bizony a messze környék is hangos volt lármájuktól, vidámságuktól. — Na, lányok! Rajta! — kiáltotta lelke sítőleg Biró Klára osztálytársainak. — Ne hagyjuk magunkat lepipálni! A másik táblában a fiúk igy keztek, Kovács Sándor negyedikes vezetésével. Mint a motolla — úgy mozogtak karjaik, s a csövek szinte egymást érték a levegőben. — Nem a hold számit, hanem a minőség. Miutánunk egyetlen cső sem marad el! — ugratták tovább a fiúkat a lányok, s hogy némelyik cső úgy makacskodott, olyan nehezen tört le, dühösen hét- kézre kapták a diáklányok és csak leszakították a hosszú kukoricaszárról. A kunszentmártoni Búzakalász Tsz kukoricását lépt” el a kunszentmártoni gimnázium diák-hada. Beérett a termái a tsz-ben kevésnek bizonyult a munkaerő, s a diákok lelkesen vállaikoztak, hogy erejüket adják a betakarításhoz. Előző nap délelőtt a KISZ-szervezet a nagyszünetben az udvarra szólította röpgyülésre a fiúkat, lányokat. Elmondták nekik, hogy ki kellene menni a szövetkezetbe, segíteni a terménybetakarításnál. A sokCséplési verseny Kisújszálláson Az Uj Élet Tsz KISZ szervezete legutóbbi taggyűlésén elhatározta, hogy a kongresz- szus tiszteletére cséplési versenyre hívja ki a rizs csép- lésére megalakított KISZ cséplőcsapatokat. A Búzakaiász Tsz fiataljai már csatlakoztak a hétfőn meginduló cséplési versenyhez. Az Uj Élet Tsz kiszesei vállalták, hogy az október 10-i határidő helyett már szeptember 30-ra befejezik tsz-ükben a rizs csépléséti száz torokból egyszerre hangzott, hogy: Megyünk. Megszavazta a diákság a munkát, s másnap reggel 7 órakor gyalogoson, biciklivel, vontatóval elindultak a határba, hogy kisegítsék a termelőszövetkezetet. P amikor törték a csöve- két, amikor versenyeztek egymással a brigádok — még az iskolai Taggyűlésen megszületett a versenykihívás — mindnyájan arra gondoltak: egy lépéssel közelebb kerültek a műhélyterem felépítéséhez. Azért álltak munkába ugyanis a diákok, hogy a fáradozásukért kapott pénzt a műhelyterem létesítésére fordítsák, hogy önmaguk teremtsék meg a politechnikai oktatás feltételeit. Egy kicsit megfáradtak a lányok, fiúk a munka után, de amikor hazafelé ballagtak a földekről, azt fogadták meg, hogy szívesen mennek máskor is, máshova is dolgozni, mert megismerik á tsz-gaz- dálkodást, segítenek a munkáknál, ami saját céljaik va- lóraváltását is eredményezi. jelenti Szolnok megye szövetkezeti gazdái ismét öregbítették szűkebb hazánk, a Jászkun föld hírnevét. A hatvanharmadik Országos Mezőgazda- sági Kiállítás kül- és belföldi vendégei bizonyára megtartják emlékezetükben azokat a kiváló eredményeket, amelyekkel mi üzentünk innen a Tisza menti állami gazdaságokból, termelőszövetkezetekből. A megyei tanács végrehajtó bizottsága büszkén jelenthette: huszonhat növénytermesztési, harmincegy állattenyésztési díjat hoztunk el a mezőgazdasági kiállításról. — Vasárnap pedig még nagyobb örömben volt részünk, mert a mezőhéki Táncsics Tsz — egyedül és elsőnek az országban — elnyerte a földművelésügyi miniszter által alapított vándordíját, amit évről- évre a legkiválóbb termelő- szövetkezetek kapnak. A huszonhat növénytermesztési, a harmincegy állattenyésztési díj jól mutatja az állami gazdaságok és a tszek egyenletes és erőteljes fejlődését. Nincs senkinek semmi oka a mostani babérokon elpihenni, de jogos büszkeség és öröm töltheti el mindazokat, akik hozzájárultak eme szép és sikeres szerepléshez. Ez adjon új erőt. — Egy esztendő múlva ismét megnyitja majd kapuit a mezőgazdasági kiállítás. Mutassunk akkor még többet, még jobbat, még kiválóbbat mindenből. S hogy mulathassunk. arról már most gondoskodjanak szövetkezeti gazdáink. Egyebek között az őszi munkák gyors és jóminőségben való elvégzésével. Több új Szolnok megyei tsz máris szépen szerepelt és állataival díjat nyert Sorakozzanak a többi új közös gazdaságok is a jászboldog- házai Zöldmező Tsz, a jász- ladányi Kossuth Tsz mellé. A dolgos hétköznapok így hozzák majd meg a mostani díjkiosztáshoz hasonló ünnepet az eredményeket méltató örömöket Szp. Jobb műszaki feltételeket Néhány nappal ezelőtt látogattunk ei megyénk egyik olyan üzemébe, ahol a dolgozók — hasonlóan a megye többi üzeméhez — kongresz- szusi felajánlásban vállalták, hogy 5 millió tégla helyett 6 milliót gyártanak. A Kunhegyes! Téglagyárban voltunk, abban az üzemben, mely nem is olyan régen kapott új, hazai gyártmányú, fejlett technikával rendelkező téglaprést a Jászberényi Aprítógépgyártól. De ha már itt tartunk, azt is meg kell mondani, hogy megyénkben lévő téglagyárak közül nem sok rendelkezik még szinte majdnem teljesen Új téglapréssel. „Igen kérem — mondta büszkén a telep- vezetője — a szocialista nehézipar gyors fejlődése tette lehetővé, hogy a régi, elavult, rossz gépparkunkat új, modem, fejlett technikával rendelkező gépekkel cseréljük fel, hogy ezzel is megkönnyítsük dolgozóink munkáját.” Büszkén újságolta, hogy ez év tavaszán kapott az üzem két Diesel vontató motort 120 ezer forint értékben, hogy azok üzembehelyezésével meggyorsítsák a nyersanyag felszállítását a bányából, illetve a nyerstégla kiszállítását a szárító színekbe. Amikor az üzem tervteljesítéséről, a vállalás teljesítéséről kezdtünk beszélgetni a telep vezetőjével, Dányi elvtárssal, az üzemi pártszervezet titkárával, mindkettőjüknek csökkent optimista hangulata. „Előre nem látott „objektív” akadályok vannak” — mondták. A nyerstégla-termelési tervüket 67 százalékra, az égetést 96 százalékra tudtuk csak teljesíteni. igen sok a gépállás, rosszak a kemencék, elavulták a ; szállító berendezések, kevés a szárítószin, kevés a munkás, stb” — mindezekre hivatkoztak. Sajnos, kedves Dányi elvtárs, tapasztalataink szerint nem sokat tettek az említett hibák kijavítása érdekében, pedig az üzem dolgozói tettek már jónéhány javaslatot. A munkásak többet akarnak dolgozni, s nyilvánvalóan a több munkáért több fizetést is várnak. Vegyük csak sorra a problémákat. A terv és a vállalás teljesítéséhez biztosítva vannak a műszaki feltételek, a folyamatos munka. Nem a dolgozók feladata, hogy a szállítóberendezéshez megfelelő szállítószalagot biztosítsanak; hanem a telep vezetőjéé, a vállalat igazgatójáé, az ő feladatuk arról is gondoskodni, hogy a bányából a nyersanyagot ne lófogattal hordják, a nyerstéglát a préstől ne kézierővel tologassa tizenkét ember a szárító- színbe. Ha megvették 120 •rter forintért a két új vontatómotort —, mely jelenleg a szín alá van kidobva —, akkor állítsák üzembe. Ezzel megtakarítanak 6—8 munkaerőt, a munkafolyamatot viszont meggyorsítják, nem kell majd naponta 8—10 esetben nyersanyag vagy üres kocsi hiányában az embereknek, a présgépnek megállni. A száríós^ín problémáját is igen egyszerűen, olcsón meg tudják oldani. A Elvessett as élüsem cím telep területén jelenleg többszáz vasbetonoszlop van, — A elbizakodottság veszélyt rejt magában — 140 ezer forint az élenjáróknak — A KONGRESSZUS tiszteletére indult munkaverseny a megye üzemeiben — éppen úgy, mint' az 51-es Autó- közlekedési Vállalatnál — jelentős segítséget nyújt a tervek túlteljesítéséhez és nem utolsó sorban a gazdasági eredmények javulásához. Ezt értékelték szombaton este az AKÖV dolgozói. Az első félévben a vállalat előirányzott tervét túlteljesítette és globálisan nézve a gazdasági tevékenységgel sem volt különösebb baj, mert 4 millió 625 ezer forint nyereséggel zártak. Mégis a múlt év második felében a szerzett büszke élüzem cím elvesztését hozta az 1959. első félév. A visszaesésnek természetesen okai vannak. Korántsem ob'ektív nehézségek akadályozták az eredmények alakulását. A munka feltételei biztosítva voltak, sőt talán jobban, mint a korábbi félévben. 1958. II. félévének nagyszerű eredménye, az élüzem kitüntetés, a féléve megtartott kiértékelésen elhangzott sok dicséret az elbizakodottságra vezetett. — Romboló hatása meg is mutatkozott. Egyes területeken dolgozók lebecsülték az aprómunkát. A nagyvonalúság, a biztos siker tudata nem engedte meglátni az elkövetett kisebb hiányosságokat, amelyek napról-napra halmozódtak. így nem sok gondot fordítottak a kocsik fordulási sebességére. Ilyenirányú előírásokat a félév alatt csupán 86 százalékra teljesítettek. Ez 876 ezer forintba került a vállalatnak. A DARABÁRU tervnél és az utaskilométer terv teljesítésénél is uralkodott az elbizakodottság. A taxisoknál nagyfokú aránytalanság lépett fel a hasznos és üres kilométerek között. Egybevetve 1 millió 250 ezer forint veszteséget okozott a nagyvonalúság, az apró munkák lebecsülése. Az elbizakodottsággal párosult — a rendszerint velejáró — fegyelmezetlenség. A gépkocsi vezetők nem sürgették a rakodást, sőt egyesek a rakodómunkásokkal a vendéglőben söröztek munka helyett, mint például Jász- jákóhalmán. így azután nem születhetett meg az az eredmény, ami a korábbi félévben, mikor a vállalat minden egyes dolgozója egy küllőre fogott. A hiányosságoktól eltekintve azért voltak az első félévnek jó oldalai is. A 4 és félmillió nyereség nem macától született. A terv teljesítése mellett igen jelentős az, bogv féléves viszonylatban 5,4 százalékkal csökken- -k az önköltoéiret. A SZÁLLÍTÁSI vállalatok '■■en+ralizái'Ssa következtében az első félévben esvesült a REI.SPED az AKÖV-vel. Ez az egyesülés eredményesnek kizonvuit. mert a szekérfui<z Vio'r'r^ **5rnHnV wv millióval a félévben elért nyereséghez. Különösen példamutató munkát végeztek a mezőtúri, jászberényi és kunhegyesi kirendeltségek. Az elért eredmények alapján mintegy 350 dolgozót jutalmaztak 140 ezer forinttal. Kilencen kiváló dolgozói jelvényt kaptak a megfelelő pénzjutalommal és huszonkilenc dolgozó nyerte el a kiváló oklevelet. A feladat az elkövetkező időszakra nem kisebb, mint az első félévben volt. Inkább arról kell beszélni, hogy fokozottabb. Az őszi nagy szállításoknál döntő lesz az, hogy a dolgozók tanultak-e az első félév káros jelenségéből, az elbizakodottságból. A munkát meg kell fogni és a második félévben vissza kell szerezni az élüzem címet. Ennek minden feltétele biztosítva van. A munkaversenyt a tapasztalatokkal bővíteni kell. Ezentúl a brigádokat naponként értékelik és nzt nyilvánosságra is hozzák. Továbbá gépkocsi típusonként szervezik át a vetélkedő brigádokat. A CÉL visszaszerezni a büszke élüzem címet és december 5-re befejezni az éves tervet. Ehhez az szükséges, hogy a vállalat minden dolgozója becsülettel végezze munkáját, mipd a teher mind személyszállításnál és tsz-ek igényeit a lehető legjobb szervezéssel elsőrendű feladatként kezelve oldja meg. sí- ab r* amit semmire nem használnak. Tegyenek rá csővázas tetőt, vagy ha mégsem akarják azokat felhasználni, adják át a termelőszövetkezeteknek, azok majd gondoskodnak a vasbetonoszlopok gazdaságos felhasználásáról. A gazdaságvezetés közösen kell, hogy dolgozzon a pártvezetéssel. Igaz ugyan, hogy az üzemben elég kisszámú pártszervezet működik, de elég ahhoz, hogy a nem túl nagylétszámú telep dolgozóit harcba vigye, mozgósítsa a mulasztások pótlására. Ehhez viszont az szükséges, hogy a dolgozókkal ismertessék az üzem tervének teljesítését ne csak globálisan, hanem részleteiben is. Ne csak azt tudják a dolgozók, hogy ha 1000 téglát bemáglyáznak, azért 8.25 forintot kapnak, hanem azt is, hogy mit kell nekik azért tenni, hogy vállalásukat teljesítsék. Hívják harcba a kommunistákat — s ez az újonnan megválasztott pártvezetőség feladata —, azokat majd követni fogják a pár- tonkívüli dolgozók. Bízzanak a munkásokban, a gazdasági vezetés ne csak meghallgassa, hanem munkájában ténylegesen vegye figyelembe a dolgozók javaslatait, véleményét. Szabó Ernő Rfesacaíás a kisújszállási Adr 7 tz-ben Iratógéppel a rizs aratása holdanként 200 forintba kerül, míg a kézi aratás 700 forint. Szőke Endre, szövetkezeti gazda és Csípő Sándor serénykedik a rizs betakarításán. így viszont még könnyebb. Simon Lajos kombájnnal vágja és csépeli a száraztalajú táblákon a rizst Deák Sándor, Ferenczi András szövetkezeti gazda elégedetten nézegeti Szöilősi k - Pn<ín gépállomási agronó- __inussal a kombájn áhal elcsépelt rizst. Egy s zép rizskéve.
