Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-20 / 221. szám
1959. szeptember 2C SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A 2X2 IGAZSÁGA Tegnap a vonaton egy Szabolcs megyei parasztemberrel beszélgettem. A kiállításra igyekezett. Tíz holdas egyéni gazda, aká nem is gondol a tsz-be lépésre, mint mondotta, meggyőződésből. — Bizonyos vagyok benne — erősikődött —hogy én a magam számításét így iob- ban megtalálom. Megkérdeztem tőle: mibe kerül neki egy mázsa búza előállítása? — Nem tudom. — Mennyi az évi jövedelme? — Sose számoltam. — Node hol yan akkor a „számítás”, hogyan hasonlít - ia össze saját gazdálkodását a tsz-évei? ■— Minek nekem a számolgatás? Azt tudom, hogy ők se termeltek többet egy hold földön, mint ón. Ennyi az egész. Az én ismerősöm alaposan tévedett. Nem lehet ezt ilyen egyszerűen eldönteni. Megyénk,bői sokan rájöttek már erre. Nem egy mintagazda azért lépett be a tsz-be, mert számolt. Igenis számolt S a kétszer kettő igazsága meggyőzte, hogy ha egy-egy tsz nem is termel többet adott területen, mint ő (azért „minta” gazdák, mert szakszerű gazdálkodással igen jó termés- eredményeket értek el), de ugyanazt a mennyiséget lényegesen olcsóbban. állítja elő éppen nagyüzemi jellegénél fogva. A számolásra tehát — ha őszintéin szembe aikar nézni a tényekkel — szüksége van minden gazdának. Méginkább szüksége van erre a tsz-ek vezetiőnek, hiszen a tsz jövedelmezősége,^ a tagok jobb vagy rosszabb megélhetése rajtuk múlik. Ezért örült annyira Nyikos Károly, a kisújszállási Búzakalász Tsz elnöke, amikor harmadéve a Magyar Tudományos Akadémia közölte velük: jövedelmezőségi számítást akar végezni a tsz-ben. Ezernyi teendője miatt (az elnökségen kívül van vagy 'nyolc funkciója) csak hozzávetőlegesen, inkább csak becslés útján tudta megállapítani: egy-egy termék előállítása mibe kerül, melyiken nagyobb a jövedelem. Most már pontosan tud- ia. A két év óta végzett ön- költségszámítás minden terményre, az állattenyésztés | tsz egész gazdálkodását A igaerő költségével, felöleli a'íme néhány számadat Búza őszi árpa Kukorica Cukorrépa term, önkölts. term. Snkűlts. term, önkölts. term. Onkölts. 1957. 11,80 122,07 14,0 91,42 14,0 149,46 157,0 30,97 1958. 8,63 143,4 12,5 107,8 14,5 94,16 148,0 25,5 (a termésátlag mázsában, az önköltség forintban) Ez a néhány szám a növénytermesztés négy legfontosabb terményéről sok mindent elmond. Elsősorban azt, hogy az alacsony önköltség egyik titka: magas termésátlagok. Ezt látjuk a két kalászosnál. A kukoricánál és a cukorrépánál azonban már mást is mutat. 1957-ről 59-ra fél mázsával nőtt csupán a kukoricatermés, az előállítási költség mégis kicsi híján 55 forinttal kevesebb. 57-ben ugyanis lófogattal szállították a kukoricát, szárat, ráadásul elég messze ás több alkalommal is. Ez drágította meg. Tavaly már Zetorral hordták és egyeneist oda, ahol felhasználásra került. Szorozzuk be az 55-öt csak ezerrel (ennyi biztos termett), már is több mint 50 ezer forinttal növekedett a tsz jövedelme. Még szembetűnőbb ez a cukorrépánál. 1957-hez képest 58-ban a termés nem növekedett, kevesebb lett, mégis az önköltség lényeges csökkenést mutat. 148 mázsás termést, 100 hold vetésterületet és mázsánként 5 forint ön- költségcsöklkenést számítva, ez 74 ezer forintra rúg. Eny- nyit, sőt többet jövedelmezett a tsz-nek az, hogy a lovasiko- osival való hvillával való átrakás helyett, Zetor- szállítást és elevátort alkalmazott. Hozzájárult ehhez az is, hogy tavaly már géppel, s nem kézierővel ásták ki a répát. Egy hold kiemelésének költsége ily módon 320-ról 98 forintra csökkent. Teljességre, a gazdaság minden termékét tárgyaló számítások részletes ismertetésére helyszűke miatt nem törekedhetünk, még csupán két elég érdekes dolgot említünk meg. Hihetetlen, de a tsz juhtenyésztése 57—58-ban ráfizetéses volt. Hozama nem fedezte a ráfordított kiadósokat. Ez is az önköltségszámításokból derült ki, de mindjárt felszínre kerültek okai is. Kicsi volt a gyapjú- ég tejborulat. Ez évre már új, hozzáértő juhászt állítottak be s a gyapjúátlag a tervezett 4,16 helyett 5,17 kg, a tej 18 he- ’yet* 21 liter volt és 106 százalékos a báránysaaporulat. Idén a juhtenyésztés már szép jövedelmet jelent. Ráfizetéses volt a baromfitenyésztés is. 1967-ben ezret, de még 58-ban is csak másfél ezret neveltek, azt is három helyen. 1959-re aztán felépült a modem csibenevelő, s 1400 korai rántanivaló csibét máris eladtak, s még 4 ezer nevelődik. Míg tavaly 1500-at nevelt három gondozó, most a 4 ezret is ellátja. Természetes, hogy így már nem ráfizetéses a baromfitenyésztés. Néhány szám, néhány adat csupán, de a kétszer kettő, a matematika igazságával és csalhatatlanságával mutatja meg a gazdálkodás eredményességét vagy hibáit. S ha ismerjük a hibákat, már könnyű megkeresni okukat és könnyű azokat kiküszöbölni. Érdemes tehát egy kicsit számolgatni Patkós Mihály Magyar diákok: és a*pir*ta*ok a: Szov get unióban i Két héttel a nagy esemény után CSERKE SZÖLL ÜTS Moszkva (MTI.) Az 1959— 60. tanévre magyar egyetemi hallgatók és aspiráns-jelöltek újabb nagy csoportja ér- ? kezeit Moszkvába, hogy a ♦ Szovjetunió különböző egye- ; temedn és főiskoláin tanul- j jón, illetve tudományos munkát végezzen. A csoport elosztása meg-f történt. A 45 egyetemi hall- | gató közül 32 különböző mű- szaki főiskolákra kerül, négy a Tyimirjazev Mezőgazda- sági Akadémiára, öt a Nem- t zetközi Kapcsolatok Főisko- ' iájára, négy pedig egyéb % helyre. A 31 aspiráns-jelölt — akik közül 18 gyakorlati szakember —, megoszlása a í következő: nyolcán a Maszk- » vai Lomonoszov Egyetemen, * illetve a Lesningrádi Egyete- * men végeznek tudományos ! munkát, öten a Tyimirjazev I Akadémián és egyéb mező- ♦ gazdasági egyetemeken, tizennégyen műszaki főiskolákon, négyen pedig egyéb főiskolákon. (MTI.) Két héttel ezelőtt Cserkeszöllő szövetkezeti község lett. Az alábbiakban néhány képben bemutatjuk, mit csinálnak most a cserkeszőliői szövetkezeti gazdák. Meglepő házassági hirdetés Több újzélarafi lapban a következő hirdetés jelent meg: „Házasság céljából ismeretséget kötnék özvegyasz- szonnyal. Egyetlen kikötésem: legyen két jegye a legközelebbi Nagybritarmia—Ujzéland rugby mérkőzésre”. Néhány nap múlva a hirdetés a következő óvatos kiegészítéssel látott napvilágot: „A levélhez kérem mellékelni a jegyekről készült fotókópiát is”. Rekrutabál Kőtelken „Urason”: autóbuszon, hatvan személyes korszerű társasgépkocsin érkeztek a besorozott fiatalok Kőtelek főterére. Rekruták s kultúro- sok jöttek együtt s vonultak a művelődési otthonba. A járási KISZ szervezet meghívására több elvtárs jelent meg a kiegészítő parancsnokság részéről. Birkás József vb. elnök és Földes István vb. titkár igaz szeretettel fogadta valamennyiőket. Jó hangulatban költötték el az ünnepi vacsorát; senki sem maradt szomjas, vagy éppen éhes... Boros Imre besorozott fiazam, gyenge a bárányszapo- tol társai nevében köszönA Béke Termelőszövetkezetben Varga Mátyás traktoros a nagy táblákhoz hozzászántja azokat a földeket, amelyek ez év őszén kerülnek először közös művelés alá. tötte a katonai parancsnokokat, a polgári vezetőket, — Zrínyi, Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Ságvári és Sallai életét, 1 munkáját állította követendő » például a besorozott ifjak elé. Megfogadta, hogy a Magyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenséggel szemben megvédik. Varga tiszt elvtárs mondott köszönetét a szíves fogadtatásért, j Komoly szóra vidám mu- I zsika keletkezett. A megye-; szerte hagyományossá vált l rekrutabálról bizonyára sok- ♦ szór megemlékeznek majd a J kiképzések szünetében fiatal- jóink. t MÁR NINCS KUBIKOS — csak kubikos úr Mi lett velük? Merre járnak a végtelen országutak vándormadarai? Bolyongnak-e még a nagyvilágban zörgő talicskákkal, lehajtott fővel lassan porosakéivá? Valamikor még a messzi országokba is elvitt az útjuk. A kenyér után jártak. A nagy változás mit jelent vajon az ő életükben, mi történt a nagymultú jászárokszállási kubikossággal a fel- szabadulás óta? Ezekre az izgalmas kérdésekre kerestem választ az ottani emberektől: fiataloktól, idősektől egyaránt A MÚLT Ilyen kutatás közben akarva, akaratlanul szóbakerül a múlt; a régi világ, amikor ebből a nagy jászsági községből ezernyolcszáz kubikos indult útnak és tért vissza. Mindig bizakodva készülődtek, de nagyon sokszor szavukat is alig lehetett hallani, amikor visszatértek. A gondoskodás. Volt ilyen, bármennyire furcsán hangzik. Gondoskodtak róla az akkori urak, de kevés köszönet jár azért. Osztottak házhelyet a jászárokszállási vándoroknak: 120 négyszögölet. A Szentandrás utca baloldalán és a Bem József utca környékén. Az úgynevezett Tóf tréfák. JY> Ifz&Z p kubikosoknak. — Valahogy majd megbirkóznak a mostoha tófenékkel. S öt-hat hónapig talicskázták a házhelyre a földet, hogy egy kis kalyibát összeeszkábáljanak maguknak. Legtöbbször egy konyhából és egy szobából állt a viskó. Az elmúlt években legtöbbjét „begörbítették”, vagyis hozzáragasztottak még néhány helyiséget. Életük. A kubikos ember reggel fölkelt, körmével körülcsípte a tűzhelykarikát és a korommal bekente a bakancsát. A korom helyettesítette a cipókrémet. Aztán indultak a köpködőre. (Ennek a helyén most nagyon szépen gondozott parkot találunk. Várták a jószerencsét. Kis idő múlva feltűnt Demei Sándor vagy Rédei Jóska, esetleg Rédei Alajos kulák. Az erősebb, jobbhúsban lévő kubikosok közül kiválogattak néhányat napszámra. Az úton. Egyébként legtöbbször úton voltak a iász- árokszállási kubikosok. A talicskába beletették a kenyeret, pokrócot, a kisbográesot, és elindultak Pestre gyalog. „Megyünk szerencsét próbálni” — így mondták, s valóban szeren csenróbálás volt minden ilyen út. Amikor elfogyott a kenyér — és ha nem találtak írnokát — ha- Tafcié fordították a talicskákat A Máriabesnyői kitérőben az apácazárdánál pihentek, ahol kaptak egy tányér bablevest, ha elmondtak egy mi- atyánkot. A sikertelen útról mindig éjszaka tértek vissza, s amikor az asszonyok a taligák zörgő hangját meghallották, sírtak. Jól tudták: férjeik nem jártak szerencsével. A JELEN Kérdezősködtem öreg kubikosoktól Azit mondják: „A mai világban nincs már kubikos kérem, de van kubikos úr”. A régi életmódhoz képest az országutak vándorai valóban urak, s nagyon találó az öregek megfogalmazása, amelyben nincs egy csöpp sértés sem. Mostanság mintegy ezerkétszázan járnak el a faluból, de hogyan? Aktatáskával a hónuk alatt, talicska nélkül, vonaton. — Utazás közben egyáltalán nem lehet megkülönböztetni őket a mérnököktől: úgy öltöznek. A talicska. Az viszont nagyon érdekes, hogy a talicskát mindegyikőjük otthon őrzi, mint valami ereklyét. Sokan — mint Bagl Loizi. vagy ifj. Benke Balázs — kitanulták a dömnervezető szakmát. — Általában valamennyien gének körül, vagy éppen géneken dolgoznak. Az Uj Utón Termelőszövetkezet földjén már elszórták a műtrágyát — mutatja Farkas Kálmán, az éppen arra járó Dömötör Albertnek. Ez a termelőszövetkezet is most alakult, az őszi árpa alá elszórták, s leszántották a műtrágyát. Az ellenforradalom után | egy alkalommal a régi ku- $ bikosok baráti találkozóra J jöttek össze a pártklubba. % Könnyes szemmel ropogtat- t ták meg egymás derekát, \ azok, akik az elmúlt években f messzire kerültek és csak ritkán van alkalmuk találkozni. Mert az egykori kubikosokból száznyolcvanhe- ten különböző posztokon vezető állást töltenek be. —* Banka Esnánuel a községi J pártbizottság titkára, Faragó Sándor a községi tanács VB. elnöke, Nagy László osztály- vezető a Földművelésügyi Minisztériumban, Tősér Béla a Közlekedésügyi Miniszté- í riumban dolgozik, André « Alajos SztáJinvárosban mun- * kaügyi osztály vezető. így | sorolhatnám mind a száz-1 nyolcvankét nevet. ♦ A l»nWfcos srverek«*V * A kubikos fiából is csak * kubikos lehetett a felszaba- * dulás előtt. Most, amihez j esze van. Az öreg Balogh t Bálint fia tanár Debrecen | városában. Az öreg Balogh ♦ Bálint most is kubikos, csak vasalt nadrágban. Benke Ignác fia katonatiszt. Ezt is sorolhatnánk. Hát az öregek? Kétszáz- : nyo'evonan nyugdíjat kap- nak. Békésen töltik az öreg- * kort és evvmás között csak f azon morfondíroznak: miért nem lehet visszahajtani az l idő kerekét, hiszen most len- | I összegyűjtik a vetőmagot. Fehér János többedmagával az Mókát. Merthát nincs már Elére Termelőszövetkezetbe lépett. Néhány nappal eze- kubikos, de van invV>tiros úr. " lőtt a kocsijával nyolc gazda " '•ától szedte össze a vető- Szekulitu Péter magot
