Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

1959. augusztus 19. ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A PRIVILÉGIÁLIS LÁDA A jászberényi múzeum ódon boltíves termei egyiké­ben jókora vasláda van. Ab­ban tartották hajdan a jász­kun kerületek fontosabb ira­tait, nagyobb értékeit. Fe­delét buzogánynak is beillő kulcs nyitotta, — méghozzá nem is egy, hanem három. Egyik a jászok tisztes kapi­tányánál lapult, másik a nagykunokénál, a harmadikat meg a kiskunok vezetője mondhatta magáénak. Ha valamelyiküknek szük­sége volt valamire a „privi- iégáális láda” tartalmából, akkor meg kellett várni, míg a másik két kapitány oda­kocog s viszi az ellenkulcso­kat. Az egymás iránti biza­lom, következésképpen egy­más segítése e szerint — enyhén szólva — nem volt teljes a Jász-kunságban, Felvetődhet a kérdés: mi van most? Napjainkban ta­lán teljes az egymás iránti bizalom, az írígykedés, bi­zalmatlanság helyett tiszta szívvel igyekeznek egymás kincseit növelni az emberek? Ez a gondolat foglalkozta­tott engem is valamelyik nap Jászberény főterén. A párt- bizottság előtt teherkocsikon emberek szorongtak. Sokat ismertem közülük; Főleg a két nagy üzem, az Aprító­gépgyár és a Fémnyomó egy­szerű munkásai, műszaki ve­zetői voltak, Indultak a ta­nyavilágba, hogy politikai szervező munkával, szakmai tanácsokkal segítsék az új termelőszövetkezeteket. Vá­rosi emberek lévén félcipő volt rajtuk, — a határban meg az állandó esőzések kö­vetkeztében ' végtelen sár, mindenhol víztócsa csillogott. Tudták, hogy nem lesz ké­nyelmes séta a tanyavilág bejárása, arra is számítottak, hogy nem lesz könnyű a munkájuk, mégis jókedvűen bizalommal és derűvel sür­gették az indulást. Pedig jutalom sem jár az ilyen munkáért, legfeljebb néhány köszönő, elismerő szó, s az utódok hálás emlékezete. Részt vettem a közelmúlt­ban egy gépállomási párttag­gyűlésen is. A vita során fiatal, húsz év körüli trakto­ros állt fel, s egyszerű, kere­setlen szavakkal arról be­szélt, hogy nekik, a munkás- osztály képviselőinek nem szabad megelégedniük azzal, hogy a tsz-ek igénye szerint elvégzik a gazdasági mun­kákat. „Többre van szükség — mondotta. *— Némelyik tsz-elnök nem eléggé hAtará­zott, nincs kellő jártassága a vezetésben. Nem tud például helyet szerezni a gabonának, s az egyszerűbb megoldást választja: lassítja a cséplést. Segítsünk nekik ilyen esetek­ben ideiglenes magtárak fel­kutatásában is." Megyénket járva, nap mint nap tapasztalni hasonló ese­teket, melyek arra vallanak, hogy "új, szocialista erkölcs, a mások ügyes-bajos dolgával is törődő figyelem, az őszinte segítőkészség, a mások boldo­gulásának megkönnyítésére irányuló igyekezet egyre na­gyobb tért hódít munkásosz­tályunkban* s gyümölcsöző hatása egyre jobban érződik megyénkben Nem kis büszkeséggel monhatjuk: erről ismerhet ránk az utókor, ha a privilé- giumos láda mellett napjaink történelmi emlékeit szemléli majd. (simon) 50 négyzete méteves pevzsák plezőtávon Nagy hagyománya van már Mezőtúron a 'szőnyegszövés­nek. Termékeik eljutnak úgy­szólván a világ minden tájá­ra. Mintakészítésben, a szí­nek megválogatásában alkal­mazkodnak a rendelők igé­nyeihez. Minden ország ve­vőinek más a kívánsága. Az északi népek űz erős, élénk színeket — főleg a piros és fekete variálását — kedve­lik, míg a déli államokban a meleg pasztellszíneket kere­sik. A franciák ajták és abla­kok fölé olyan alakú toron­táli szőnyeget rendelnek, mint nálunk a háziszőttes függönyök. A mezőtúri Sző­nyegszövő Háziipari Szövet­kezet készséggel eleget tesz kívánságuknak. Most újabb érdekes munka van kilátás­ban. Az amerikaiaknak gyár­tanának nagyméretű, 40—50 négyzetméteres, egész terme­ket beborító perzsaszőnyege­ket, mégpedig a vevők kí­vánsága szerint úgy, hogy a beépített tárgyaknak — pél­dául a cserépkályháknak — helyét kihagynák s aszerint módosítanák a mintát. Egy­ógy ilyen szőnyeg elkészítése sok munkát jelentene, hiszen mintegy 5 milliószor kellene csomót kötni a fonalra a für­ge lány keze knek, míg egy-egy remekmű-számbamenő sző­nyeg elkészülne. Harminchat ezer mázsa silókukorica a jászkiséri Kossuth Tsz-ben Tavasz 'óta sok csodálója akadt a jászkiséri Kossuth Termelőszövetkezet négyze­tes silókukoricájának. Ért­hető is, hiszen a gépállomás és a termelőszövetkezet dol­gozói lelkiismeretes munkát végeztek. Olyan volt a kuko­rica, mint egy sakktábla, minden szem a kijeiölt hely­re került. Ilyen szép vetést még nem láttak a jászságiak. A múlt évben mindössze 20 holdon termeltek silóku­koricát ennél a szövetkezet­nél, idén viszont 120 holdat vertettek, melyből 80 hold négyzetes-fészekvetésű, negy­ven hold pedig soros. A szö­vetkezeti gazdák sokallták ezt a területet, mondván, hogy nem lesz elég munka­erő a kapáláshoz. A vezető­ség nem is kézi munkaerő­re számított. Ügy tervezték, hogy a silókukorica minden munkáját gépesítik. A gép­állomással szerződést kötöt­tek gépi kapálásra. Tavasz­tói kezdve háromszor kapál­tatták meg. Kézierővel egyet­len kapavágást sem csinál­tak. A napokban fogtak hozzá a betakarításhoz. Ezt is gép­pel, mégpedig a silókombájn­nal végzik. Igaz, nagy mun­kát kell végezni a gépeknek, mert holdanként 300 mázsa a termés. A kukorica magas­sága átlagosan meghaladja a 2.5 métert. Számítások sze­rint a csőtermés 50 mázsa szeptemberi csöveskukorica mennyiségének felel meg. Sokan mondják, hogy kár besilózni, hiszen ilyen szem­termést még soha nem Ígért a kukorica, mint ez. A szö­vetkezet vezetői azonban hajthatatlanok. Dolgozik a silókombájn, telnek a siló­gödrök. A jó minőségű takarmányra szüksége is van a termelő­szövetkezetnek, hiszen ez az alapja a jövedelmező áliat­miuuiii)iiiiiiiiiuiiiiiiumiiiuiiiitiiiiiiiiiiiiiimniiiiiiiiiiii[mtiiiiiiimii(iiiiuiiiimuiiiiimiiiiuiiiiiiiiiiiiuiiiiiuimiiiiuiii II Növényvédő Állomás pavilonja a mezőtúri nagykun napokon A mezőgazdaság szocialista átszervezésének egy fontos állomása, az eddig elért ered­mények seregszemléje a me­zőtúri ünnep. A termelőszö­vetkezetek és más kiállítók mellett a Növényvédő Állo­más is megragadja az alkal­mat, hogy bemutassa, mit végzett Szolnok megyében a növényi kártevők elleni harc­ban. A kiállítás látogatói pa­vilonunkban tájékoztatást kapnak többek között arról, hogy a négy termelőszövet­kezeti városban: Mezőtúron, Túrkevén, Kisújszálláson, Karcagon milyen növény- védelmi munkákat végez­tünk az 1958—59-es években. Térképek mutatják be, hogy a megye területén milyen mértékben terjedtek el az egyes kártevők. Ismertetjük például az aranka-fertőzés helyzetét, figyelmeztetve ar­ra: egy pillanatra sem szabad elhanyagolni az ellene való védekezést. Több más kártevő mellett bemutatjuk a kuko­ricamolyt, és felsoroljuk az ellene használt legcélszerűbb védekezési eljárásokat. Kiállításunk gazdag fény­képanyaggal szemlélteti, ho­gyan munkálkodnak az állo­más dolgozói a modern gé­pek és a leghatásosabb nö­vényvédőszerek bevetésével a kártevők pusztításán. Ügy érezzük, ha szerény keretek között is, de érzékeltetni tud­juk sokrétű, felelősségteljes munkánkat, és reméljük, hogy minden látogatónak okulásá­ra szolgál kiállításunk. E cél­kitűzéseket azzal is elő kí­vánjuk mozdítani, hogy nö­vényvédelmi propaganda­anyagot osztunk szét. Ez is elősegíti majd állomásunk és a mezőgazdasági termelő szektorok közötti még szoro­sabb, gyümölcsözőbb kapcso­lat kialakulását, s egybehan­golt munkával még sikere­sebben tudunk küzdeni a nö­vényi kártevők ellen. Ifj. Hollós! Mihály a Szolnok megyei Növény­védő Állomás körzeti agro- nóoausa. tenyésztésnek. Jelenleg 271 szarvasmarhával rendelkez­nek, melyből mindössze 86 a tehén. Most Igényeltek 150 növendék-üszőt, melyből a legjobbakat továbbtenyész- tésre nevelik. Egy-két év alatt 400-ra akarják emelni a fejőstehén létszámot. Vágási Kálmán Ne gyártás közben kísérletezzünk! — Az üreges téglagyáriás tapasztalatairól — A Szolnok megyei Tégla­gyári Egyesülésnél az idén rátértek az üreges tégla gyár­tására. Mikor szóbakerült az új gyártmány, örömmel kap­tak rajta az egyesülés veze­tői, mert úgy vélték, emel­kedik ezáltal a gyártmány­műszaki színvonal, fokozód­nak a termelési és gazdasá­gossági eredmények. , A minisztérium támogatá­sával az első negyedévben 6 centiméteres válaszfaltéglá­val kísérleteket folytattak kunszentmártoni telepükön. Az eredmények nem sok re­ménnyel kecsegtettek, mégis a 10 lyukú magasított, a B— 30-as típusú falazó, a 6 és a 10 centis tégla gyártását tervbe iktatták nekik. A terv teljesítéséért sok­mindent tettek, új szájnyílá­sokat készítettek, présgépe­ket alakítottak át. Mindez te­temes költséget emésztett fel — s részben elvonta az erőt a hagyományos cikkek gyár­tásától. — A nyersgyártással nem is volt nehezebb prob­léma. Annál inkább a szárí­tásnál. 3—4 nap után zsugo­rodás közben megrepedeztek az üreges téglák úgyannyira, hogy esetenként 30—40 szá­zalékuk is használhatatlanná vált. Végeztek kísérleteket az igen kövér anyag soványí- tására — például Tiszaföld- váron mozdonyperj ével — de fáradozásuk nem bizonyult eredményesnek. A kunszent­mártoni telepen 17—18 szá­zalék arányában fűrészport kevertek az agyagba. Ezáltal elérték a kellő minőséget, de a gazdaságosságos terme­lésről ily módon szó sem lehet. Márpedig nemcsak a minőség, hanem az önköltség alacsony volta is szükséges. Tiszaföldváron eredménnyel járt ugyan a 10 lyukú tégla gyártása, de az iránt meg nincs kereslet: A Téglagyári Egyesülés üreges téglagyártása tehát nem váltotta be a hozzáfű­zött reményeket. Mindez nem jeleni azt, hogy megyénkben nem lehet üreges téglát gyár­tani, csak nem a jelenleg rendelkezésre álló berende­zésekkel. Megfelelő állványo­zott szárítószinekben, előre átdolgozott agyagmasszából, szalagpréssel sajtolva jó mi­nőségű üreges tégla kerül­hetne ki az egyesülés tele­peiről. Csakhát ez igen tete­mes beruházást jelentene. — Több vacumprést kellene be­szerezni. (Egyébként 800 ezer forintot emésztenének ezek fel.) Az állványozott szárító- színekhez a faanyagok gar­madája válna szükségessé. A legyártott árukhoz ezeken kívül — mint a nyerscsere­pekhez — szárítókeretek kel­lenének. Pénz, pénz, töménytelen pénz kellene tehát a nagy­tömegű és gazdaságos üreges tégla termeléshez. Az építő­iparnak szüksége van ilyen anyagokra, s ezért meggon­dolandó volna a nagyértékű beruházás, ha csak Szolnok megyében volnának tégla­gyárak. — Vannak azonban máshol is, méghozzá olyan agyagkészlettel, mely szára­dásra úgyszólván érzéketlen, nem repedezik úgy, mint a ro egyén kbeli. Azokon á he­lyeken nem gond a soványí- tás, a szárítás, akár a sza­bad földre is rakhatják a nyers termékét, nem lesz kü­lönösebb baja. Az ésszerűség azt követeli, hogy ott gyárt­sanak üreges téglát, mente­sítsük a népgazdaságot a fe­lesleges kiadástól. Szolgál más tanulsággal is az üreges-téglagyártás me­gyénkben sikertelensége. Ne törekedjünk sorozatgyártás­ra, ne kössünk le feleslege­sen emberi és gépi erőt, ne adjunk ki feleslegesen fo­rintokat olyan cikkeknél; melyeknek már előállítási kísérlete is majdnem cső­döt mondott. Tervszerűbben* előrelátóbban kellene irányí­tani a termelést, mindig szá­mításba venni a reális lehe­tőségeket, s azokat kiak­názni. A Téglagyári Egyesülésnél például az üreges téglagyár­tás nem vált be, a burkoló­tégla előállítása viszont an­nál jobban. A cserépgyártás­ban is van pótolnivaló, s mód is van rá. Legalább ezekkel a termékekkel kel­lene most kirukkolniok. Simon Béla* Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása Az Országos Növényvédel­mi Szolgálat felhívja a bur­gonyatermesztő gazdákat és gazdaságokat: ne engedjék telelőbe vonulni a burgc a- bogarat, mert a jövő évben megsokszorozódva pusztítja majd a burgonyaültetvénye- két. A veszedelmes és !gen szapora kártevők irtását fel­tétlenül ki kell terjeszteni a paradicsom-ültetvényekre Is, ahol azonban — az érésiben lévő termés miatt — csak erőművi irtásmódot szabad alkalmazni; A vadon kelt, úgynevezet árvaburgany a tö­veket legcélsze. 3bb kika­pálni Nemrégiben kezdődött az amerikai fehér szövőlepke második nemzedékének raj­zása, ami a kedvező időjárás következtében rendkívül nagymértékű. A szövőlepke irtását nem csupán a közvet­len kártétele miatt kell szor­galmazni hanem azért is, mert az exportra kerülő ter­mények a szövőlepke fertő­zés következtében kifogás alá esnek. Ott, ahol a fertőzés igen erős, ■ így erőművi úton az irtás nem vezetne ered­ményre, vegyszeres védeke­zésit kell alkalmazni a szövő­lepke és ivadékai ellen is. A fiatal hernyók ellen legcélsze­rűbb a hektoliterenkint 0,80—1 1 kiló Holló 10 DDT-tartalmú olajos emulziót, az olajos sze­rekre érzékeny fáknál pedig a DDT eg!y százalékos, illetve a Permit 0,60 százalékos olda­tát permetezni.- A . gyümölcsösökben a pajzstetvek, az almamoly és a különféle gombabetegsé­gek ellen kell tovább folytat­ni a védekezést. Fordítsanak különös gondot a termelők a kaliforniai pajzstetű elleni vé­dekezésre, mert a fertőzés az érésben lévő gyümölcs érté­két n ágamért ékben csökkenti (MTI) KORUNK EMBERE... EGY PÁRTT1TKÁR PORTRÉJA koromban kerültem gyárba. Kilencen voltunk testvérek; Fojtogatott a múlt nyomora* létbizonytalansága. ENNYIT MONDOTT kez­detnek az ősz ember, s érte­ni lehetett belőle azt, ami a

Next

/
Thumbnails
Contents