Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-19 / 194. szám
1959. augusztus 19. ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A PRIVILÉGIÁLIS LÁDA A jászberényi múzeum ódon boltíves termei egyikében jókora vasláda van. Abban tartották hajdan a jászkun kerületek fontosabb iratait, nagyobb értékeit. Fedelét buzogánynak is beillő kulcs nyitotta, — méghozzá nem is egy, hanem három. Egyik a jászok tisztes kapitányánál lapult, másik a nagykunokénál, a harmadikat meg a kiskunok vezetője mondhatta magáénak. Ha valamelyiküknek szüksége volt valamire a „privi- iégáális láda” tartalmából, akkor meg kellett várni, míg a másik két kapitány odakocog s viszi az ellenkulcsokat. Az egymás iránti bizalom, következésképpen egymás segítése e szerint — enyhén szólva — nem volt teljes a Jász-kunságban, Felvetődhet a kérdés: mi van most? Napjainkban talán teljes az egymás iránti bizalom, az írígykedés, bizalmatlanság helyett tiszta szívvel igyekeznek egymás kincseit növelni az emberek? Ez a gondolat foglalkoztatott engem is valamelyik nap Jászberény főterén. A párt- bizottság előtt teherkocsikon emberek szorongtak. Sokat ismertem közülük; Főleg a két nagy üzem, az Aprítógépgyár és a Fémnyomó egyszerű munkásai, műszaki vezetői voltak, Indultak a tanyavilágba, hogy politikai szervező munkával, szakmai tanácsokkal segítsék az új termelőszövetkezeteket. Városi emberek lévén félcipő volt rajtuk, — a határban meg az állandó esőzések következtében ' végtelen sár, mindenhol víztócsa csillogott. Tudták, hogy nem lesz kényelmes séta a tanyavilág bejárása, arra is számítottak, hogy nem lesz könnyű a munkájuk, mégis jókedvűen bizalommal és derűvel sürgették az indulást. Pedig jutalom sem jár az ilyen munkáért, legfeljebb néhány köszönő, elismerő szó, s az utódok hálás emlékezete. Részt vettem a közelmúltban egy gépállomási párttaggyűlésen is. A vita során fiatal, húsz év körüli traktoros állt fel, s egyszerű, keresetlen szavakkal arról beszélt, hogy nekik, a munkás- osztály képviselőinek nem szabad megelégedniük azzal, hogy a tsz-ek igénye szerint elvégzik a gazdasági munkákat. „Többre van szükség — mondotta. *— Némelyik tsz-elnök nem eléggé hAtarázott, nincs kellő jártassága a vezetésben. Nem tud például helyet szerezni a gabonának, s az egyszerűbb megoldást választja: lassítja a cséplést. Segítsünk nekik ilyen esetekben ideiglenes magtárak felkutatásában is." Megyénket járva, nap mint nap tapasztalni hasonló eseteket, melyek arra vallanak, hogy "új, szocialista erkölcs, a mások ügyes-bajos dolgával is törődő figyelem, az őszinte segítőkészség, a mások boldogulásának megkönnyítésére irányuló igyekezet egyre nagyobb tért hódít munkásosztályunkban* s gyümölcsöző hatása egyre jobban érződik megyénkben Nem kis büszkeséggel monhatjuk: erről ismerhet ránk az utókor, ha a privilé- giumos láda mellett napjaink történelmi emlékeit szemléli majd. (simon) 50 négyzete méteves pevzsák plezőtávon Nagy hagyománya van már Mezőtúron a 'szőnyegszövésnek. Termékeik eljutnak úgyszólván a világ minden tájára. Mintakészítésben, a színek megválogatásában alkalmazkodnak a rendelők igényeihez. Minden ország vevőinek más a kívánsága. Az északi népek űz erős, élénk színeket — főleg a piros és fekete variálását — kedvelik, míg a déli államokban a meleg pasztellszíneket keresik. A franciák ajták és ablakok fölé olyan alakú torontáli szőnyeget rendelnek, mint nálunk a háziszőttes függönyök. A mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet készséggel eleget tesz kívánságuknak. Most újabb érdekes munka van kilátásban. Az amerikaiaknak gyártanának nagyméretű, 40—50 négyzetméteres, egész termeket beborító perzsaszőnyegeket, mégpedig a vevők kívánsága szerint úgy, hogy a beépített tárgyaknak — például a cserépkályháknak — helyét kihagynák s aszerint módosítanák a mintát. Egyógy ilyen szőnyeg elkészítése sok munkát jelentene, hiszen mintegy 5 milliószor kellene csomót kötni a fonalra a fürge lány keze knek, míg egy-egy remekmű-számbamenő szőnyeg elkészülne. Harminchat ezer mázsa silókukorica a jászkiséri Kossuth Tsz-ben Tavasz 'óta sok csodálója akadt a jászkiséri Kossuth Termelőszövetkezet négyzetes silókukoricájának. Érthető is, hiszen a gépállomás és a termelőszövetkezet dolgozói lelkiismeretes munkát végeztek. Olyan volt a kukorica, mint egy sakktábla, minden szem a kijeiölt helyre került. Ilyen szép vetést még nem láttak a jászságiak. A múlt évben mindössze 20 holdon termeltek silókukoricát ennél a szövetkezetnél, idén viszont 120 holdat vertettek, melyből 80 hold négyzetes-fészekvetésű, negyven hold pedig soros. A szövetkezeti gazdák sokallták ezt a területet, mondván, hogy nem lesz elég munkaerő a kapáláshoz. A vezetőség nem is kézi munkaerőre számított. Ügy tervezték, hogy a silókukorica minden munkáját gépesítik. A gépállomással szerződést kötöttek gépi kapálásra. Tavasztói kezdve háromszor kapáltatták meg. Kézierővel egyetlen kapavágást sem csináltak. A napokban fogtak hozzá a betakarításhoz. Ezt is géppel, mégpedig a silókombájnnal végzik. Igaz, nagy munkát kell végezni a gépeknek, mert holdanként 300 mázsa a termés. A kukorica magassága átlagosan meghaladja a 2.5 métert. Számítások szerint a csőtermés 50 mázsa szeptemberi csöveskukorica mennyiségének felel meg. Sokan mondják, hogy kár besilózni, hiszen ilyen szemtermést még soha nem Ígért a kukorica, mint ez. A szövetkezet vezetői azonban hajthatatlanok. Dolgozik a silókombájn, telnek a silógödrök. A jó minőségű takarmányra szüksége is van a termelőszövetkezetnek, hiszen ez az alapja a jövedelmező áliatmiuuiii)iiiiiiiiiuiiiiiiumiiiuiiiitiiiiiiiiiiiiiimniiiiiiiiiiii[mtiiiiiiimii(iiiiuiiiimuiiiiimiiiiuiiiiiiiiiiiiuiiiiiuimiiiiuiii II Növényvédő Állomás pavilonja a mezőtúri nagykun napokon A mezőgazdaság szocialista átszervezésének egy fontos állomása, az eddig elért eredmények seregszemléje a mezőtúri ünnep. A termelőszövetkezetek és más kiállítók mellett a Növényvédő Állomás is megragadja az alkalmat, hogy bemutassa, mit végzett Szolnok megyében a növényi kártevők elleni harcban. A kiállítás látogatói pavilonunkban tájékoztatást kapnak többek között arról, hogy a négy termelőszövetkezeti városban: Mezőtúron, Túrkevén, Kisújszálláson, Karcagon milyen növény- védelmi munkákat végeztünk az 1958—59-es években. Térképek mutatják be, hogy a megye területén milyen mértékben terjedtek el az egyes kártevők. Ismertetjük például az aranka-fertőzés helyzetét, figyelmeztetve arra: egy pillanatra sem szabad elhanyagolni az ellene való védekezést. Több más kártevő mellett bemutatjuk a kukoricamolyt, és felsoroljuk az ellene használt legcélszerűbb védekezési eljárásokat. Kiállításunk gazdag fényképanyaggal szemlélteti, hogyan munkálkodnak az állomás dolgozói a modern gépek és a leghatásosabb növényvédőszerek bevetésével a kártevők pusztításán. Ügy érezzük, ha szerény keretek között is, de érzékeltetni tudjuk sokrétű, felelősségteljes munkánkat, és reméljük, hogy minden látogatónak okulására szolgál kiállításunk. E célkitűzéseket azzal is elő kívánjuk mozdítani, hogy növényvédelmi propagandaanyagot osztunk szét. Ez is elősegíti majd állomásunk és a mezőgazdasági termelő szektorok közötti még szorosabb, gyümölcsözőbb kapcsolat kialakulását, s egybehangolt munkával még sikeresebben tudunk küzdeni a növényi kártevők ellen. Ifj. Hollós! Mihály a Szolnok megyei Növényvédő Állomás körzeti agro- nóoausa. tenyésztésnek. Jelenleg 271 szarvasmarhával rendelkeznek, melyből mindössze 86 a tehén. Most Igényeltek 150 növendék-üszőt, melyből a legjobbakat továbbtenyész- tésre nevelik. Egy-két év alatt 400-ra akarják emelni a fejőstehén létszámot. Vágási Kálmán Ne gyártás közben kísérletezzünk! — Az üreges téglagyáriás tapasztalatairól — A Szolnok megyei Téglagyári Egyesülésnél az idén rátértek az üreges tégla gyártására. Mikor szóbakerült az új gyártmány, örömmel kaptak rajta az egyesülés vezetői, mert úgy vélték, emelkedik ezáltal a gyártmányműszaki színvonal, fokozódnak a termelési és gazdaságossági eredmények. , A minisztérium támogatásával az első negyedévben 6 centiméteres válaszfaltéglával kísérleteket folytattak kunszentmártoni telepükön. Az eredmények nem sok reménnyel kecsegtettek, mégis a 10 lyukú magasított, a B— 30-as típusú falazó, a 6 és a 10 centis tégla gyártását tervbe iktatták nekik. A terv teljesítéséért sokmindent tettek, új szájnyílásokat készítettek, présgépeket alakítottak át. Mindez tetemes költséget emésztett fel — s részben elvonta az erőt a hagyományos cikkek gyártásától. — A nyersgyártással nem is volt nehezebb probléma. Annál inkább a szárításnál. 3—4 nap után zsugorodás közben megrepedeztek az üreges téglák úgyannyira, hogy esetenként 30—40 százalékuk is használhatatlanná vált. Végeztek kísérleteket az igen kövér anyag soványí- tására — például Tiszaföld- váron mozdonyperj ével — de fáradozásuk nem bizonyult eredményesnek. A kunszentmártoni telepen 17—18 százalék arányában fűrészport kevertek az agyagba. Ezáltal elérték a kellő minőséget, de a gazdaságosságos termelésről ily módon szó sem lehet. Márpedig nemcsak a minőség, hanem az önköltség alacsony volta is szükséges. Tiszaföldváron eredménnyel járt ugyan a 10 lyukú tégla gyártása, de az iránt meg nincs kereslet: A Téglagyári Egyesülés üreges téglagyártása tehát nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mindez nem jeleni azt, hogy megyénkben nem lehet üreges téglát gyártani, csak nem a jelenleg rendelkezésre álló berendezésekkel. Megfelelő állványozott szárítószinekben, előre átdolgozott agyagmasszából, szalagpréssel sajtolva jó minőségű üreges tégla kerülhetne ki az egyesülés telepeiről. Csakhát ez igen tetemes beruházást jelentene. — Több vacumprést kellene beszerezni. (Egyébként 800 ezer forintot emésztenének ezek fel.) Az állványozott szárító- színekhez a faanyagok garmadája válna szükségessé. A legyártott árukhoz ezeken kívül — mint a nyerscserepekhez — szárítókeretek kellenének. Pénz, pénz, töménytelen pénz kellene tehát a nagytömegű és gazdaságos üreges tégla termeléshez. Az építőiparnak szüksége van ilyen anyagokra, s ezért meggondolandó volna a nagyértékű beruházás, ha csak Szolnok megyében volnának téglagyárak. — Vannak azonban máshol is, méghozzá olyan agyagkészlettel, mely száradásra úgyszólván érzéketlen, nem repedezik úgy, mint a ro egyén kbeli. Azokon á helyeken nem gond a soványí- tás, a szárítás, akár a szabad földre is rakhatják a nyers termékét, nem lesz különösebb baja. Az ésszerűség azt követeli, hogy ott gyártsanak üreges téglát, mentesítsük a népgazdaságot a felesleges kiadástól. Szolgál más tanulsággal is az üreges-téglagyártás megyénkben sikertelensége. Ne törekedjünk sorozatgyártásra, ne kössünk le feleslegesen emberi és gépi erőt, ne adjunk ki feleslegesen forintokat olyan cikkeknél; melyeknek már előállítási kísérlete is majdnem csődöt mondott. Tervszerűbben* előrelátóbban kellene irányítani a termelést, mindig számításba venni a reális lehetőségeket, s azokat kiaknázni. A Téglagyári Egyesülésnél például az üreges téglagyártás nem vált be, a burkolótégla előállítása viszont annál jobban. A cserépgyártásban is van pótolnivaló, s mód is van rá. Legalább ezekkel a termékekkel kellene most kirukkolniok. Simon Béla* Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívja a burgonyatermesztő gazdákat és gazdaságokat: ne engedjék telelőbe vonulni a burgc a- bogarat, mert a jövő évben megsokszorozódva pusztítja majd a burgonyaültetvénye- két. A veszedelmes és !gen szapora kártevők irtását feltétlenül ki kell terjeszteni a paradicsom-ültetvényekre Is, ahol azonban — az érésiben lévő termés miatt — csak erőművi irtásmódot szabad alkalmazni; A vadon kelt, úgynevezet árvaburgany a töveket legcélsze. 3bb kikapálni Nemrégiben kezdődött az amerikai fehér szövőlepke második nemzedékének rajzása, ami a kedvező időjárás következtében rendkívül nagymértékű. A szövőlepke irtását nem csupán a közvetlen kártétele miatt kell szorgalmazni hanem azért is, mert az exportra kerülő termények a szövőlepke fertőzés következtében kifogás alá esnek. Ott, ahol a fertőzés igen erős, ■ így erőművi úton az irtás nem vezetne eredményre, vegyszeres védekezésit kell alkalmazni a szövőlepke és ivadékai ellen is. A fiatal hernyók ellen legcélszerűbb a hektoliterenkint 0,80—1 1 kiló Holló 10 DDT-tartalmú olajos emulziót, az olajos szerekre érzékeny fáknál pedig a DDT eg!y százalékos, illetve a Permit 0,60 százalékos oldatát permetezni.- A . gyümölcsösökben a pajzstetvek, az almamoly és a különféle gombabetegségek ellen kell tovább folytatni a védekezést. Fordítsanak különös gondot a termelők a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésre, mert a fertőzés az érésben lévő gyümölcs értékét n ágamért ékben csökkenti (MTI) KORUNK EMBERE... EGY PÁRTT1TKÁR PORTRÉJA koromban kerültem gyárba. Kilencen voltunk testvérek; Fojtogatott a múlt nyomora* létbizonytalansága. ENNYIT MONDOTT kezdetnek az ősz ember, s érteni lehetett belőle azt, ami a
