Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-18 / 193. szám

yiLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK,J Gyorsabb, pontosabb munkát kíván a népszámlálás Tudomány—Technika {SIÓINOK MEGLÉT) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEG Y El. TAN ÁCS LAPJA X. évfolyam, 193. szám. Ara 50 fillér 1959. augusztus 18. kedd. A Nagykunság köszöntése Nincs melegszívűbb vallo­más a Nagykunságról a kar­cagi szűrszabó fiának, az Alföld etnográfusának Győrffy István egyetemi ta­nár művénél a Nagykunsági Krónikában. Az olvasó előtt végigvonulnak egy csodálatos múltú hősiességre, élniaka- rásra termett nép történel­mének századai. S nincs, ki a legtiszteletteljesebben ne adózna e hajdan kegyetlen táj meghódítói előtt, mert a hivatalos Magyarország azt tanította ugyan, az Alföld dúsan termő rónáira telepí­tette IV. Béla magyar király a tatárok elől menekülő Kuthen vezér negyvenezemyi seregét Az ám termékeny róna! Szikes, futóhomok, bűzös mocsár, áthághatatlan nád- rengeteg, Hiszen azért nem lakta el addig senki sem, mert nem tudott megélni rajta. E termékeny rónán még a XVIII. században is hajón jutottak el a karcagiak a Sárrétbe. S a karcagi .ha­tárrésznek ma is Hattyús a neve, ahol Győrffy felsoro­lása szerint halászok, csika­szok, rákászok, pákászok, va­dászok, darvászok, solymá- szok, békászok, méhészek és plócászedők tengették magu­kat. S harcuknak csak egyfelőli része volt a természet kiet­lensége. A ridegállattartók szilajpásztorkodásból élők, a földművelésre később áttérő nép életrevalóságát sok ta­nítás tette próbára: a kizsák­mányolás önkénye. Be sem hegedtek még a tatárdúlás, törökfosztogatás dúlta sebek, s már Rabutin járt a kun­földön. A török dúlás, a nagykunsági település színe- javát a földdel tette egyen­lővé. Ma már szinte ismeret­len a fülnek az akkor meg­lévő Asszony-szállás, Kákát, Ködszállás, Turgony, Organ- daszentmiklós, Bócsa, Ma­gyarka, Hegyesbor, Karjala- ka, Kápolnás kunhelységek teljesen elpusztultak Kol­bász nevű székvárossal egye­temben. Am a Nagykunság fekete napjai nem szűntek, örök jobbágysággal sújtják őket, amiért Dózsa seregé­ben harcolnak a jobbágyság igazáért Királyi diploma árusítja el őket a német lo­vagrendnek 1702-ben. S bár a zálogot a király kapja, 1745-ben a kunoknak kell kinyögniök a válságdíjat. S mert Bakó István kun-kapi­tány ezredel vitézül verek­szenek Rákóczi lobogój alatt, épp úgy nem maradhatnak ki a megtorlásból, mint 1919 után a fehérterror dühöngése Idején. A táj képe csak lassan vál­tozik, s ha változik is a Him­nusz megénekelte Kunság földjén termő lengő teltka­lász, kulákot, földbirtokost hizlal. S mert nemcsak a kizsákmányolás végtelen, a föld is a legrosszabb termő. Mezőtúr idegenbejáró ku­bikosairól lesz híres, Tur- keve olcsó munkaerejéről és nyomoráról, mozdulatlan­ságáról születnek Móricz Zsigmomd regényei. Nincs is addig lényeges vál­tozás, mig a földosztó bi­zottságok szét nem rakják a mezsgyekarókat, s még a kun­sági ember el nem oszlatva az ural által terjesztett nya- kasságot, fafej űséget, első­nek fel nem ismeri a szövet­kezésben rejlő óriási erőt. Turkeve a Nagykunság egyik jellegzetes helysége, az or­szág első termelőszövetkezeti városa. Karcag, Mezőtúr, Kisújszállás elsők között kö­veti s oly erőssé lesz a kö­zösségi szellem a Kunság­ban, hogy az 1956-os ellen- forradalom után sem csökken a termelőszövetkezetek terü­lete Karcagon. Sőt! Az or­szágban ugyancsak elsőnek egyesítik a kis termelőszö­vetkezeteket s ma még szo­katlan méretű tízezer holdas tsz-ek gazdálkodnak a kar­cagi határban csak úgy, mint a turkeveibem la Á Nagykunság nemcsak a megyében, az országban is a haladás éllovasát jelenti. A felszabadulás után a kisúj­szállási vasútavatásnál talál­kozik az ország népével a Kommunista Párt. S Í957-ben az ellenforradalom után elő­ször ugyancsak Kisújszállá­son tanácskozik a párt, a kor­mány a néppel az Alkot­mány ünnepén. A munkával kiemelkedő eredménnyel, vas szorgalommal szerzett el­sőbbség hegemóniájává lesz a Kunságban. Ez évben a turkevéi Vörös Csillag hívja a pártkongresszus tiszteletére termelési versenyre az or­szágot A silókukorica ter­mesztésre a karcagiak tanít­ják meg a termelőszövetke­zeti parasztságot. A példá­kért jövőt tanulni idejár az ország. Mezőtúron filmesek járják a határt a napokban, Karcagra küldöttségek ér­keznek, sűrű időközönként a Dunántúlról, a Hajdúságból. A Kunság turkevei „nagy­szülöttjének”, Finta Sándor szobrászművésznek a turke­vei pusztáról szőlő könyve négymillió példányban isko­lai kötelező olvasmány Ame­rikában. Csupán a kuriózum, a darutollas lápiember, a hetvenkedő kunsági csikós, a karcagi szilajpásztor ked­véért. Mert annak hitte az ország régen a Kunságot, s ilyen élő különlegességnek tartották külföldön, ahol is­merték. S most már a kun­sági emberek ahhoz szoktat­ták Hozzá a közvéleményt, a külföldit is, a magyart is, hogy ők a szocializmus ro­hamcsapatába tartoznak. Terméseredményeik ezen a nyáron is messze kimagasla- nak a megye többi résziének átlagához képest. A vad szi­ket digózással, meszezéssel, erdősávok létesítésével, gépi mélyműveléssel változtatták meg a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezeti ember öntözőcsatomákat ásott a Kunsági szikbe, esőcsináló gépeket telepített a határba, elsajátította az agrotechni­kát s korszerűen gazdálko­dik. Az ország legszegényebb tájékából a leggazdagabb rész lesz hamarosan. A haladó hagyományokat felelevenítve űhnepsorozatok kezdődnek ma Mezőtúron. Turkeve, Karcag, Kisújszál­lás s a vendéglátó város, Mezőtúr a többi kunhely­séggel összefogva három na­pos kiállítást rendez a nagy­kun napok keretében. Mező­túron ma megkezdődnek az Alkotmány tiszteletére ren­dezett ünnepek. S ebben Is szimbólum van. Á kunsá­giak előbb járnak^ más tá­jaknál, joguk van, hogy előbb ünnepeljenek. Boriak Lajos JELENTÉS A FÖLDEKRŐL Tovább leried a szövetkezeti mozgalom Siázkét új belépő a megyében A tavaszi tömeges belépé­sek során néhány helyen még nem döntöttek az egyé­nileg gazdálkodók. Az azóta eltelt idő azonban bennük is megérlelte a szövetkezeti gondolatot. Az utóbbi na­pokban százkét új belépővel, 400 holddal gyarapodott a termelőszövetkezeti mozga­lom. I Paralizis elleni védőoltások kezdődnek A Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomás értesíti a szülőket, hogy az Egész­ségügyi Minisztérium Szol­nok, Mezőtúr, Jászberény városokban, a szolnoki, kun­szentmártoni és a jászberényi járások községeiben a gyer- mekbénulásos megbetegedé­sek megelőzése érdekében védőoltásokat rendelt el. A közeli napokban kezdődő ol­tások során beoltják azokat a gyermekeket, akik 1955. január 1 és 1959. február 28. között születtek, tekintet nél­kül arra, hogy korábban kap­tak e védőoltást; Az állomás kéri a szülőket, hogy saját és gyermekeik érdekében Idézés nélkül azonnal vigyék gyermeküket oltásra, amint a védőoltások megkezdéséről értesülést nyernek. AUGUSZTUS 20 A Szolnoki Járómfijavító üzemi Vállalat dolgozói a kongresszus tiszteletére in­dított munkaverseny kere­tében tett vállalásokat au­gusztus 20 tiszteletére újabb felajánlással egészítik ki. Az eddigi tapasztalatok alap­ján lehetőség nyílt arra, hogy az önköltség csökkentésénél újabb 2 százalékkal segítsék elő a gazdaságos termelést. Ezt a vállalást augusztus 20 előtt röpgyűléseken beszélik meg a dolgozókkal. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai augusztus 20 tiszteletére a tervezett 16 tsz istálló helyett 20 istállót adnak át rendel­tetésének. E négy istálló át­adását a kongresszusi ver­senyben vállalt határidő rö­vidítéssel tudták biztosítani. A szolnoki Vasútállomás dolgozói, akik ma a büszke élüzem cím tulajdonosai, úgy döntöttek, hogy az alkot­mány ünnepére két túlsúlyos vonatot indítanak. A túlsú­lyos vonatok n kívül több irányvonat indítását is vállal­ták az állomás dolgozói* Háromezerhaiszáz vagon répa érkezik vízi úton Szolnokra Néhány nap múlva meg­kezdődik a cukorgyári kam­pány. A nyersanyagbiztosí­tásban nagy szerepet játszik a tiszai hajópark Is, több mint 3.600 vagon répát szál­lít a cukorgyári kikötőbe. Előreláthatóan nyolc hely­ről indul meg a szállítás, három gőzös, két motoros és 18 uszály közreműködésével, TURKEVE, JÁSZBERÉNY BEFEJEZTE A HORDÁST Sajnos, jelentős kár érheti még a gabonatermésünket. A megyében még mindig több mint negyvenezer hold kalászos kint van a tarlón a viharnak, esőzésnek, csírá­zás megindulásának kitéve. Most tartunk a behordási munkálatok nem sokkal több mint nyolcvan százalékánál. A 254 ezer hold gabona ter­méséből 210 ezerről hord- tunk be Idáig. Turkeve és Jászberény befejezte a hor­dást. Tízezer, illetve kilenc­ezer hold kalászos termését takarították be a két város­ban. Rajtol utánuk a jászbe­rényi, a kunhegyes! Járás és Szolnok város. Ezekben a helységekben nem sok gabo­na maradt még kinn. Sajnos, annál inkább le­maradt a jászapáti, a szol­noki, a törökszentmiklósi já­rás. Mezőtúron a tizennégy­ezer hold gabonából hatezer hold szintén a határban van még. KÖZEL HÚSZEZER MÁZSA VETŐMAG EGYÜTT A múlt hét végéig 18 ezer 7Ó0 mázsára szaporodott az új termelőszövetkezetek vető­magkészlete. Az átmeneti be­lépők a jászberényi és a ti­szafüredi járásban vittek be legtöbb vetőmagot. Mindkét helyen 3600—3600 mázsa már az összegyűjtött vetőmag. — Utánuk a szolnoki és a kun­hegyest járás következnek szintén egyenlő eredménnyel. A két járásban háromezer- háromezer mázsa a vetőmag bevitel, Idáig. GYAKORLATI OKTATÁS A ROSSZ GAZDÁLKODÁS­RÓL A törökszentmiklósi határ­ban idén először kezdte meg az aratást a Növénytermesz­tési Technikum Tangazdasá­ga; Egy szép tábla őszi árpa aratásával, keresztelésével már június végéaje végeztek. Azóta másfél hónap telt el, de a keresztek nagyobb része most is ott van a tarlón. Eső vertei szél cibálta, a lassan már a gyom Is benövi a ke­reszteket. Bizonyára a rossz gazdálkodásról akartak gya­korlati bemutatót tartani, — mert nem hisszük, hogy más­fél hónap alatt nem tudták volna behordani TURKEVE, KISÚJSZÁLLÁS jár Elen a cséplés­BEN Az időjárás a cséplést Is nagyban hátráltatta. A 254 ezer hold kalászosból 161 ezer hold termését csépelték el a múlt hét végéig gépál­lomásaink. Legjobban halad a munka a termel ős zö vet k e^, zeti városokban. Turkevén alig száz hold, Kisújszálláson mintegy Eatszáz hold csépel- nivaló van még hátra. Kar­cagon, a tiszafüredi és a kun­szentmártoni járásban szin­tén kevesebb ok van az ag­godalomra, mint a jászapáti és szolnoki járásban. A jász­apáti járásban a huszonki- lencezer hold termésből ti­zenkétezret, a szolnoki járás­ban a harminckilencezer hold gabonából tizenki- lencezret csépeltek el idáig. LASSAN HALAD A SILÖZÁS Mindössze ezernégyszéz hold silókukorica betakarítá­sáról adtunk eddig számot a tizenkétezer hold területből. A silózásban a termelőszö­vetkezeti városok járnak élen. Karcagon már ötszáz holdas az eredmény, — Mezőtúron százhetven, Turkevén száz. A járások közül a jászapáti ve­zet kettő százh a tivan hold si­lókukorica besilózásával, a kunhegyes! járás százhar­minccal a második. VETIK A REPCÉT Ä rendkívüli időjárás szin­te egybeszakította a betaka­rítási és a vetési munkákat A korai növények földbe- kerülésónek ideje is elérke­zett. AjZ igen hasznos ipari növény; repce vetését már megkezdték a megyében. — Ezen a nyáron a'kunhegyesi járás az úttörő. Területén 85 holdba vetették már ei a repcét HARMINCKÉTEZER HOLD NYÁRI MÉLYSZÁNTÁS Traktorosaink dacolnak az idővel. Ahová csak rá lehet menni a tarlóra, rögtön ott teremnek a gépek. A tarló­hántáson kívül 32 ezer hold nyári mélyszántásunk van már. Legtöbb a szolnoki já­rásban, kétszerese a többi járások átlagainak. A szol­noki járásban hatezerhárom­száz holdon végezték már el a nyári mélyszántást, a jász­apáti és jászberényi járásban 3100—3100 holdon. Százalék­ban viszont Kisújszállás áll a legjobban. Területéhez ké­pest igen jelentős részben, 1100 holdon van mélyszántá­suk. Bonn aktív beavatkozásra készül az algériai háborúban? — írja a Neues Deutschland . TISZTELETERE A szolnoki Vörös Csillag Ruházati Ktsz dolgozói au­gusztus 20 tiszteletére ter­ven felül vállalták, hogy a Mezőtúron megrendezendő nagykun napokra készítenek 500 férfiinget, továbbá 500 női fehérneműt és 100 darab férfi minőségi öltönyt; A vállalásukat már teljesí­tették és le is szállították a Berlin (ADN). „Rövide­sen elkészülnek azok a bonni tervek, amelyeiknek értelmé­ben az Adenauer-kormány támogatná De Gaulle tábor­nokot az algériai szabadság- harcosok ellen viseli véres háborúban’' — állapítja meg a vasárnapi számban a Neues Deutschland. A nyugatnémet fővárosból olyan aggasztó hí­rek érkeznek, „hogy Bonn aktiv beavatkozásra készül a francia gyarmati csapatok mellett az algériai háború­ban*’. „A De Gaulle-féle gyarma­ti háború támogatását célzó bonni előkészületek már éle­sen jelentkeztek júniusban is, amikor Speidel negyven katonatiszt kíséretében szem- leútra indult Algériába; Ez az utazás időben egybeesett Adenauer kancellárnak a Li­fe című amerikai folyóirat­ban megjelent nyilatkozatá­val, amelyben a bonni kan­cellár teljes mértékben he­lyeselte De Gaullenak az al­gériai nép ellen viselt gyilkos háborúját. A Bonn-Párizs tengely rég­óta előkészített közös tervé­ről van szó. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Strauss nyugat­német hadügyminiszter ta­vasszal utazást tett Észak- Afrikéban, a Szaharában ter­vezett rakéta- és atomfegy­verkísérletekkel kapcsolat­ban. Közben terveket készí­tettek, amelyeknek értelmé­ben nyugatnémet hadosztá­lyokat képeznének ki és ál­lomé soztatnának Afrikában” •= írja a Neues Deutschland. EZ IS ISKOLA LESZ Tiszaroffon az iskolaév kezdetére négytantermes isko­lát készítenek a főutcán. Mikor a tanulók ismét könyvet vesznek kezükbe, már ez az új, modern épület fogadja őket.

Next

/
Thumbnails
Contents