Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

195S. augusztus í.

i

F F

így változik a világ. Másfél évtizeddel ezelőtt még talicskákkal tolták a búzát a karcagi malomba. Most a termelőszövetkezetek teherautói egyszerre viszik a terményt a hatalmas tárolóhelyre.

Ügy éreztem magam, mint Swift regényhősei, a lilipu- tik, mint egy kicsiny törpe az óriások között. Ezek a méreten felüli „lények” ezúttal számok voltak velem, az átlagos emberrel szemben. Számok, még visszafelé is elképesztő nagyságrendben. A nagykunság nagyvárosa 67.246 holdat mondhat magáénak. Belterületük is több mint 3 ezer kataszter. Aztán az állami gazdaságok 7800 holdja, a kísérletiek 2 ezer holdja a megoszlás. S háromezerhá- romszázhatvanöt karcagi parasztembernek 48.809 holdja van a város öt termelőszövetkezetében. A „legtehetősebb” földbirtokos, a Lenin Tsz. Tizenkétezerkilencszáz- negyvenkilec hold és 718 négyszögöl az övé.

A nála kisebb Békének 9676 hold a telekkönyvi föld- ingatlana, a Május 1-é 9510, a Dimitrové 9471, s az utolsóé, a November 7-é mind- összesen 7201 holdacska.

SZÁMOK A SZÁMOK

MÖGÖTT.

Szokatlanul meglepő meny- nyiségi kifejezések, de any- nyira mégsem ijesztőek, hogy mögéjük tekinteni ne merészeljen az ember. S a _négy és ötjegyűek mögött újabb többjegyűekkel találkozunk.

íme. Karcag termelőszövetkezeti városiban a szántóföld 51 százalékán termelnek már takarmányt. — A belterjes gazdálkodás az állattenyésztés alapjának győzelmes száza 1 éka rány a ez. Habár a jelenleg 13 százalékos pillangós terület még nem a legkiválóbb, a siló- kukorica annál inkább agita- tívabb mennyiség már. A múlt évben 66 holdon termesztettek silót. — 1959-ben 1441 holdról takarítják be a járva silózó gépek a bőséges termést. A Békében már végzik a munkát, s 180—200 mázsa szilázst várnak holdanként. Kell is a tápdús takarmány, hiszen év végére a január 1-i 2060 szarvas- marhával szemben 3237 kérődzik a régi és a most épülő új istállókban. Különösen sokat javul a tehénállomány aránya. Év elején 643 tehéntől fejtek, év végére 1373 fejősjószág tejel. A termelő- szövetkezetek 100 holdra eső állatsűrűsége szarvasmarhából 14, aminek éppen a fele tehén. A juhállomány pedig szintén ezrekben számolandó, már most több mint 12 ezer, év végére közel 13 ezerre nő számuk, s anyajuhot kerekein 8300-at számlálnak.

NEGYVENHÁROM MILLIÓ

FORINT*

S egy másik százalékszámítás. A termelőszövetkezetek, s mindennemű mező- gazdasági szektor gazdálkodási erejét az dönti el, menynyi az egy holdra eső megtermelt áruérték. Karcagon városi átlagban 100 holdra 128 ezer forint A Békében több mint 1420 forint holdanként Ez többek között

után 43 millió 865 ezer forint értékű terményt, állati terméket adnak át a népgazdaságnak.

Óriási mennyiség ez, pedig az a valószínű, ennél jóval több lesz, hiszen a többéves mudtú tsz-ek elértek a rekordok évébe. A Dimitrov 1893 holdon 12 mázsás átlagtermést ért el búzából. S van olyan 50 holdas táblája, ahol 20 mázsát takarítottak be egy holdról. A Békében 70 hold van olyan terület, ahol ugyancsak 20 mázsát adott a búza. A városi átlag több lesz, mint tíz mázsa. S ez azért nagyon fontos, mert a fejlődés tényét bizonyítja Egy 1925-ös adat szerint abban az évben a karcagi földek 3 és félmázsát fizettek búzából!

Vagy ott van az őszi árpa. A Dimitrov átlagban 19 mázsa 30 kilót termelt, s egy 51 holdas tábláján 26 mázsa 40 kiló volt a terméseredmény. A Békének az ossz árpa területéről 21 mázsa 30 kiló jött le holdanként.

Természetesen e kiemelkedő termésátlagok a Nagykunságban is rekordnak számítanak még. Ámde azt jelenti, ha egyszer el tudták érni, máskor még könnyebben meg is tetézhetik. S ha Karcagon lehetett termésHruscsov elvtárs javasolta a silókukorica termesztését. —* Szereti a karcagi földet, Dobral József elnök és Kovács József agTonómus ezt állapíthatják meg. A 450 hold területem már „aratnak” a silókombájnok.

150 vagon szabadbúzát jelent. (Ebből a béke 60 vagon többletkalászost teljesít, s a terven felüli jövedelme csupán gabonafélékből 3 millió forint körül mozog). A Leóin Termelőszövetkezet 12 millió forint értékű árut ad el, a Béke már több mint 5 millió forintot árusított idáig.

A termelőszövetkezetek 36 ezerhold redukált szántója

rekordokat felállítani a termelőszövetkezetekben, lehet a Jászságban, Tiszazugban is, ha majd ennyi időt megérnek az ottani termelőszövetkezetek. Mert a fejlődés fokozatos. A Május 1. Termelőszövetkezetben is 7—8 mázsa volt az eddigi búzatermés, s most 1670 holdról átlagban tíz mázsát csépelnek.

Átadásra készen a November 7 Termelőszövetkezet 23 férőhelyes típusterv szerint épült sertésfiaztatója. Padlásán 16 vagon részére megfelelő tárolókéig a végében 60 fé- -.ssw ' v-r r\ rőbelyes kocaszáüásj

MINT EGY ÁLLAMI

GAZDASÁG

Napos baromfi százezer, egészen pontosan 95.230 nevelődik a karcagi határban, A Békében pedig .. «

Bohácsné újságolja az elnöknek:

— Ma is ötven tojást szedtünk össze, Dobrai elvtárs, az idei jércék alól.

Tojnak az idei jércék, a dán szuszek és magyar sárga első keresztezésű, idei nevelésű csibéi. A Polgári tanyán szinte szédül az ember, ahogy ellepi az özönnyi csipke. Csombordi Imréné 6700- at nevelt fel, s 2600 szalad most körénk, teljesen ellepve az udvart. A nyüzsgő csirkehad láttán elcsodálkozik az ember,

— Hát ez egy egész csibetenger.

— Inkább állami gazdaság

— bizonygatják az elvtár- sak.

Egy albán vendég járt náluk nemrégen, s ő is ugyanígy ámulatba esett, amikor egyik bereki, másik bereki tanyán is bármerre tekintett. csibét látott mindenfelé. S akkor mondta elragadtatással:

— Mint egy állami gazdaság.

Őszre már tízezer tenyész- baromfi sétálgat a szakszerű épületekben, Év elején 500 törzsbaromfi lézengett itt. S 34 ezret a tízezer törzsön kívül még áruba is bocsát a tsz,

A Béke baromfitenyészete egyet jelent a tudományossággal. Két fajtát tenyésztenek: a sárgamagyart, és ennek a dán szuszekkel való rácalmási keverékét. Ok persze tovább nemesítik a baromfit. A tiszta magyarfajta kakasait felcserélik a keverékkel. így frissítik tovább kísérletezve törzsüket, A nevelés ugyancsak tudományos. Minden nap friss baromfi tápot hoznak a központi tanyából, attól gyarapodik súlyban á szárnyas. Ki nem maradhat az „Erra” sem. Csibénként tíz gramm.

És a körlet. Most még a hasznosítható tanyaépületekben, jövőre már tíz, egyenként ezer férős baromfiólban a lucematábla kellős közepén. A lucernás egyben természetes legelőül is szolgál. Minden termelőszövetkezeti tag lelkesedik a baromfi- farmért, de kiváltképp Bohácsné ez a talpraesett ag- ronómusnő. meg Csombordiné, a kiváló nevelési eredményt élérő gondozó.

EMBEREK A SZÁMOK

MÖGÖTT

A számok agitativak, le- nyügözőek. Ámde mindez mit érne, ha nem az emberek életét, jobblétét tükröznék.

Mátyus elvtársnak, a városi tanács vb. elnökhelyettesének fiókjából érdekes . adatokat bogarászunk elő, Karcagon ebben az évben a termelőszövetkezeti tagok egy hónapra eső jövedelme minimum 1600 forint. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a tsz-tagok az esztendő nyolc hónapját dolgozzák csak, ez azt jelenti, a munkában töltött hónapokra 2300 forint esik. A város minden termelőszövetkezetében 30 forinton felül van a munkaegységrészesedés, s a munkaegységátlag évenként 360 a városban.

Idáig jutottak! S tovább mennek. Jövőre már nem szeretnének „csupán” ennyit osztani. S ez is a fejlődés ténye. Hiszen volt idő, nem is olyan régen, amikor 15 forint esett egy munkaegységre.

— EDDIG NEM TEHETTÉK

Üldögélek a Lenin Termelőszövetkezet irodájában, s hallgatom Bártfai Sándor elnököt. Majdnem minden évben koptatom ezt a széket, s számomra külön élmény, ahogy telnek az esztendők, úgy formálódik, gazdagodik, terebélyesedik ez a szövetkezet. Történetesen a gépparkról lévén szó. 1951-ben saját gépjük nem volt egy sem. A jelenlegi gépparkjuk 28

erőgépből, 8 teherautóból, waíőgépekből, kultiváitorok- ból, ekékből, s a szükséges munkagépekből tevődik ki. Értékben közel 4 millió forint Négy millió forint értékű gép a 20 milliós szövetkezeti öaszvagyonban.

S ahol ennyi a gép, oda tanult emberek kellenek. — Van is. Nem is tartják számon, évenként hány ember vesz részt különböző fokú oktatásban, Annviról tudnak: két ember jár egyetemre, nésy a technikum levelező- tagozatát végzi, s ,most ötöt küld a termelőszövetkezet kétéves mezőgazdasági szakiskolára*

ják, emberek élnek belőle, S a számok akkor igazak, ha az emberek elégedettek* Nagy Tibor, a Május 1. elnöke jellemző mozaikra hívja fel figyelmem* öt kis termelőszövetkezetből szervezték a Május 1-et. Az alap a Táncsics volt. — Nagy Tibor ezt ismeri legjobban. Jól emlékszik még rá: bizony a kis Táncsicsban nem igen törődtek egymással az emberek. Csupán azt nézték: az 5 területükön rend legyen, s akárhogy igyekeztek is megértetni velük, ehette a fene a többi munkacsapatok földjét*

Kalászba szökött a rizs a Május 1. Termelőszövetkezet hatalmas tábláin. Gyommentes valamennyi tábla, nem is csoda, repülőgépről permetezték.

— Egyet öntözéses, —• egyet állattenyésztési, — egyet,: ■ — sorolná Bártfai Sándor, de erra megmoccan a lócán egy középkorú, markánsarcú férfi, aki pár perccel ezelőtt telepedett az irodába. '

— Éppen ejáratban volnék elnök elvtársi Én szeretnék elmenni,

Az elnök ránéz Farkas Andrásra, az egykori nyolcholdas gazdára.

— Tanulni csudára szeretnék. De tudja, milyen volt a helyzetem, tanyán —■ sorolja amaz.

— Áll az alku, komám! — s mutatja az elnök, hogy hová, milyen szakra lehet jelentkezni. Meg, hogy itt Karcagon helyben elvégezheti*

A Május 1 Tsz-nek négy önálló üzemegysége van. —• Annyira önállóak, hogy a kongresszusi versenyt is az üzemegységek szervezik* S mégis, hol van már a „törődj magaddal, .ne bánd a másét” szelleme. A Haladás üzemegység mihelyt végze% segítette a Ságvárit a répa rendbetételében* A Ságvári egység pedig a Táncsics üzemrész széna betakarítására jelentkezett önként*

Antal Ferencet ott csíptem el a Május 1-ben* 1952 óta tagja a tsz-nek. Kerek-perec feltettem a kérdést, mondja meg őszintén, mivel jobb a termelőszövetkezetben* Kitérővel felelt*

— Hát nézze csak, elvtárs. Balassagyarmaton túl MohoA Dimitrov Tsz-ben gyönyörű példányok a márciusi naposcsibék.

Farkas András elmegy. Arcán gyerekes zavartság, annak az örömnek a leplezhe- tetlen külső jele: most már ő is tanulhat*

— Nem ez a legnagyobb csoda. Az öreg Elek Laci. Ötvenkétéves és beiratkozott a mezőgazdasági technikumba, — • mondják a Le- nin-beliek*

— AKIK A SZÁMOKAT

FORMÁLJAK —

A számok bizonyító erejűek, dehát emberek formál-.

rában jártam a napokban. — Mivelhogy tehenet akarunk venni a tsz-nek. Kérdezgettek ám, mikor megtudták, hogy karcagi vagyok. Megnyugtattam őket: ne gondolkozzanak sokat*

— Mivel?

—• Hát nekem nyolc holdam volt* De mondhatom* fele munkával megkeresem a 380 munkaegységet*

Irta: Borzák Lajos Fényképezte: Csikós Ferenc

KARCAGI ORIASOK