Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-15 / 191. szám
% VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! {SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' X. évfolyam, 191. szám. Ara 50 fillér 1959. augusztus 15. szombat. ^ó09090Wt99900099906ÓO<oO&000<iWtí>& ^ A kongresszus jegyében... c ! 1 Betetőzés előtt Jászberényben Giccsvadászaton Szolnokon Rádióműsor Cserkeszöllőn megmozdult a föld A község földterületének 40 százaléka szocialista szekíor Alig telt el egy hét az agitátorok érkezése óta Cserkeszöllőn: a meggyőző baráti szó már meghozta első eredményeit. Cserkeszöllő dolgozó parasztsága egyre nagyobb számban indul meg a terme- lőszövetk-zeti holnap felé. Motorod, kerékpáron, gépkocsin járják a munkásosztály küldöttei és a termelőszövetkezetek tagjai a határt — hiszen nagy ez a tanyavilág, elvész benne az ember. De nem vész el a gondolat Egy nap alatt több mint harmincán írfák alá a belépési nyilatkozatot a tavaszi belépőkhöz csatlakozik az ősziek tábora. Harmincán — és nem is akármilyen emberek álltak most a szövetkezeti átalakulás élére. Javarészt tekintélyes gazdák, jelentős szőlőterülettel, gyü- mölcsállománinyal. Olyan emberek, akiknek évi jövedelme rendszerint csak tízezrekben számolható. Az ezekben a napokban közösbe vitt földterület mintegy 110 holdra tehető, ennek körülbelül a fele a szőlői íme, néhány név a belépők közül A közöst választotta Molnár Imre a Cseuz-dűlőbeli kitűnő három hold szőlőjével, híres almafáival. Tálas Károly lg erre az útra lépett: 6 hold szőlője, szántója és gyümölcsöse van. Híres bortermelő, kövidiníkájával Szolnokon díjat is nyert egy versenyen. Mészáros Imre tanácstag, köztiszteletben álló ember: ő is jól meggondolta döntését. Három hold szép szőlőt, szántót vitt a közösbe. Vagy soroljuk tovább a neFelhívás a termelőszövetkezetek tagjaihoz és vezetőihez Az év első hét hónapjában az ipari termelés kilenc százalékkal növekedett A Központi Statisztikai Hivatal pénteken jelentést adott ki az év első hét hónapjának gazdasági eredményeiről. E szerint az állami ipar teljes termelése az előzetes adatok szerint 1959 januártól júliusig körülbelül 9 százalékkal, az élelmiszeripar nélkül számítva pedig mintegy II százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez év júliusában hat százalékkal több szenet, tíz százalékkal több villamosenergiát, tíz százalékkal több acélt, negyvenhárom százalékkal több traktort, harmincöt százalékkal több nitrogénműtrágyát, huszonnégy százalékkal több cementet, tizenkét százalékkal több cipőt, 2.5-szer annyi televíziót termelt iparunk, mint a múlt év megfelelő időszakában. A cséplés elhúzódása miatt az idén júliusban kevesebb gabonát vásároltak fel, mint tavaly ilyenkor, a vágóállat felvásárlás azonban — a sertések kivételével — növekedett. Az év hetedik hónapjában 29 százalékkal több vágómarhát, 19 százalékkal több vágóborjút, 17 százalékkal több tojást, 30 százalékkal több baromfit vásároltak fel, mint 1958 júliusában. A lakosság pénzbevétele 10 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. (MTI). ismerésre méltó szorgalommal dolgoznak. Ennek ellenére a hordás és cséplés üteme nem kielégítő. Az átlagosnál nehezebb körülmények között végzett munka — az igen gyakori esőzések következtében — a tagok minden igyekezete ellenére nem járhatott kielégítő eredménnyel. Meglehetősen nagyszámú gabonakereszt található még a határban, amelyek többsége ugyan komoly károk nélkül bírta az eddigi időjárást, de egy része már csírázásnak, vagy éppen rothadásnak indult, vagy penészedik. Ilyenformán tehát veszélybe került az idei gazdag termésnek az a része, amely még jelenleg is elcsépelet- len, különösen pedig amely behordatlan. A csírázó gabona a népgazdaságnak is kárt okoz, de azon belül közvetlenül kihatással van a munkaegységre eső jövedelem nagyságának alakulására, a jövedelmet csökkenti. Népgazdasági és ezen belül minden egyes termelőszövetkezeti tagnak érdeke tehát, hogy elejét vegyük a további károknak és a gabona minél előbb, minél kevesebb veszteséggel a magtárakba kerüljön. A megyei tanács Végrehajtó Bizottsága ezért felhívja a termelőszövetkezetek valamennyi tagját és vezetőjét, fokozzák erőfeszítéseiket a hordás és cséplés mielőbbi elvégzéséért. A rendelkezésre álló gépi erő mellett valamennyi igaerőt állítsanak a hordás és cséplés szolgálatába, az esőmentes napokat teljes egészében használják ki, a gépeknél — amennyiben ahhoz erejük van — váltott brigádokkal dolgozzanak. A Végrehajtó Bizottság ezenkívül arra is felhívja a figyelmet, hogy jobban egyeztessék össze a különböző munkákat. A nyári mélyszántás előmozdítására meg kell gyorsítani a trágyakihordást is, ezért azokon a napokon, vagy a napoknak azon szakaszában, amikor az esőzés miatt a hordást és csép- lést végezni nem tudják, a fogaterőt hasznosítsák a trágyakihordásnál. Az ütem gyorsítását szükségessé teszi az a körülmény is, hogy hamarosan beköszönt az őszi munkák időszaka és ameny- nyiben eltolódás következne be az ősziek végzésében, úgy félő, hogy az ősz második felében szokásos időjárás itt is károkat okozna, ami újból kedvezőtlenül befolyásolná a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét, a munkaegység részesedést A megyei tanács Végrehajtó Bizottsága mindezeket figyelembevéve felhívja a termelőszövetkezetek tagjait és vezetőit, hogy az ez évben tapasztalt munkalendület fokozásával, jobb szervezéssel, a gépi és fogaterők legésszerűbb felhasználásával, a munkafolyamatok összehangolásával a lehető leggyorsabban fejezzék be a nyári munkákat, készüljenek fel az őszre, a népgazdaság és valamennyi termelőszövetkezeti tag javára hasznosítsák a szorgalmas munka és a jő időjárás eredményeként elért gazdag termést. Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Ne az utolsó pillanatban Hírt adtunk már arról, hogy üzemeink döntő többsége jónéhány százalékkal túlszárnyalta első félévi előirányzatát, s a tervezettnél jónéhány millió forint értékű áruval többet termelt. Az eredmények szépek, de kétségen kívül nagyobbak lehettek volna, ha nem az utolsó pillanatban feszítjük meg erőnket, hanem már a kezdet-kezdetén is ügyelünk a részfeladatok idejében való megoldására. A félév kezdeti szakaszában sok üzemünk adós maradt. A végén aztán igen nagy erőfeszítést kellett tenniök a mulasztásuk pótlása érdekében. Volt olyan vállalatunk is, amelyik másik üzemünknek rimánkodott szakmunkások kölcsönzéséért. Olvan is előfordult, hogy a munkások nagymérvű túlórázása mellett még az adminisztratív dolgozókat is befogták a gyártmányok festésére. Nos, az ilyen esetekre csak végső szükségben kerülhet sor. Előrelátó, gondos munkával azonban mindez megelőzhető, hiszen ha a mulasztásból adódóan megnövekedett feladatokat meg lehet oldani tervidőszak végén, akkor még inkább eleget lehet tenni az előirányzat követelményeinek akkor, ha nincs pótolni való. Van azonban üzemeinkben olyan helytelen szemlélet, hogy a részlettervek teljesítése mellékes, fontos, hogy negyed, illetve félévi szinten eleget tegyenek a követelményeknek. Nagyon helytelen felfogás ez, mert végső soron kapkodáshoz, fejvesztettséghez vezet. A költségnövekedés mellett kihatássá van a minőségre is. több a selejtes termék. Joggal tételezhető fel, hogy üzemeink tanultak a tapasztalatokból. Más azonban a gyakorlat, s más a feltételezés. A második félév startjánál néhány igen jelentős üzemünk nem érte el a maga _elé tűzött célt, — így például a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Tisza Cipőgyár, a Jászberényi Aprítógépgyár, a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat, a Téglagyári Egyesülés. Úgynevezett „objektív nehézséggel” mindegyik elő tud hozakodni. Abban is megegyeznek általában a lemaradó üzenek, hogy a hibát nem saját munkájukban keresik, hanem másban. Főleg az anyagellátási nehézségekre hivatkoznak, s fogadkoznak: mindent pótolnak. Arról már kevesebbet szólnak, hogy néha az ő anyagrendelési és beszerzési munkáikat is felül lehetne vizsgálni, s javítani — méghozzá sokát —c rajta. Az eevik szolnoki üzemnél fordult például elő, hogy az anyagbeszerzők utazgatása eredménytelen volt. Mikor az igazgató vette kezébe az ügyet, csodálatosképpen lett anyag. Márpedig ő sem rendelkezik földöntúli képességekkel, de annál inkább kellő felelősségérzettel. Arra az Ígéretekre meg, hogy „majd pótolunk mindent”, csak annyit: a tervek teljesítése nem minden, a gazdaságosság, a minőség elsőrendű követelmény. — Ezekre pedig a rohammunka csak károsan hat ki. — Ezért igyekezzünk egyenletes termelést megvalósítani. Isimon) A Ruházati KTSZ felkészült az őszre és a télre Ezerháromszáz férfiöltöny exportra Ez már megérett — állapílja meg Károlyi Dániel, az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet fődinnyése. A szövetkezetnek 30 hold dinnyéje van, amelyről több vagonnal adnak át a MEZŐKER-nek. A szolnoki Vörös Csillag Ruházati KTSZ régen megszerezte helyét a megye legjobb kisipari szövetkezetei között. Náluk máris intézkedések, szerződések biztosítjuk az őszi és a téli munkát. Az őszi és téli munkaprogram úgy van összeállítva, ahogy a vásárlásokból j leszűrt tapasztalatok követelik. Minden öltés a lakosság i igényeit elégíti ki. — Érzi is ' ennek felelősségét a szövetkezeti tagság és mint az elmúlt évek is bizonyítják, tudásuk legjavát adják az öltönyök, kabátok és fehérneműk elkészítéséhez, Szem előtt tartották a vidék szükségletét is. így az őszi szezonra készítenek rövid (mikádó) télikabátokat. A lányoknak és asszonyoknak kiváló minőségű, elegáns fazonú ballamkabátokat gyártanak, divatos oliv és borsózbld színben. Az őszi esküvőszezonrói sem feledkeztek meg a szőA kongresszusi verseny ÚJABB MÁSFÉL MILLIÓ TÉGLA TERVEN FELÜL A Szolnok megyei Téglagyári Vállalat dolgozói annak idején ígéretet tettek arra, hogy a pártkongresszus tiszteletére éves előirányzatukon felül 4 millió téglát gyártanak. Mivel a munkaverseny nem vált eredményeket hozott, elhatározták, hogy újabb másfél millió téglát adnak terven felül. Vállalásuk négymillió 991 ezer forint termelési értéknek felel meg. Az eredeti felajánlásban nem szerepelt tervenfelüli nyereség elérése. Most megfogadták, hogy az önköltség csökkentésével egy millió forint tervenfeiüli nyereséget érnek eh A LEGJOBBAK KÖZÖTT A KISZÖV vezetősége a napokban értékelte a „kiváló szövetkezet” címért folyó versenyt, s az alábbi helyezést állapította meg A kiváló kisipari szövetkezeti címet és a velejáró oklevelet, valamint az 5 ezer forintot a Mezőtúri Lábbeli Készítő KTSZ kapta azért mert első félévi termelési tervét 117,2 százalékra^ az egy főre eső termelési értéket 1958 első félévéhez viszonyítva 119.9 százalékra teljesítette. A lakosság felé való termelését az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 113.3 százalékra növelte. A saját erő alakulása a múlt évhez viszonyítva 110.6 százalék. A második helyezést és a velejáró 3 ezer forint pénzjutalmat a Jászberényi Cipész KTSZ nyerte el. Harmadik a Karcagi Építőipari Szövetkezet, negyedik a Jászberényi Építőipari KTSZ. ötödik a Szolnoki Bőripari KTSZ lettj vetkezetlek: készül a dunna, párna, paplanhuzat, hogy a fiatal pároknak ebből se legyen hiánya. A fehérneműrészleg ismét nagyobb meny- nyiséget gyárt az igen kedvelt 78 forintos „Héró” ze- fir kockás férfiingekből, E legfontosabb cikkek mellett az állami áruházban és a 33-as Ruházati Boltban felállított félkészruha szabóságot a megnövekedett igényeknek megfelelően megerősítik és ezzel párhuzamosan a készletet bővítik, választékosabbá teszik. Hasonló erősítést adnak a város különböző részein működő tíz rendelt részlegnek, hogy a fehérneműktől a télikabátig a lakosság igényének megfelelően gyorsan készüljenek el a megrendelt ruházati cikkek. Az őszi idénymunka előtt különös megtiszteltetés és elismerés érte a szövetkezet tagságát. Az eddig végzett kiváló minőségű munkájuk alapján a felsőbb szervek mintegy 1300 öltöny elkészítését bízták rájuk, melyek exportcikként a Szovjetunióban kerülnek forgalomba. Eliizem lett a Megyei Építő Vállalat Az Építésügyi Minisztérium Kollégiuma, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége az év első felének kimagasló termelési és gazdasági eredményei alapján élüzem jelvénnyel jutalmazta az ÉM. Szolnok megyei Építővállalatot,
