Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-14 / 190. szám
V 1959. augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP AKIK U ill MELLEIT KIHRTBHIK dolgoznak a tehervagon alvázlakatosok. Lendvai István, a 3-szoros kiváló dolgozójelvény és érdemes vasutas kitüntetés tulajdonosa nyakig olajosán irányítja nagylétszámú brigádját. — Nem könnyű dolog az új mellett kiállni, — mondja a szusszantó alatt Lendvai elvtárs. — Pedig a brigádban minden embernek megvan határozva a munkája. A kikötést Bagi csinálja negyedmagával, rájuk van legkevesebb gond. összeszoktak már. A kocsi fontos részét, a féket a legjobb és legszorgalmasabb brigádtagom, a Bűt zsó Feri bácsi csinálja. Az ütközőt és vonókészüléket Tóth és Bak elvtársak agyusztálják, itt sincs hiány a szorgalomból, de a szívósságból sem; A brigád munkáján látszik valóban a szervezettség. Mindenki tudja, mi a feladata. Nem is kontárkodnak a másik munkájába, csak ha kérik őket, hogy segítsenek. A jó kollektív munkának meg is van az eredménye. Júliusban a brigád kiszabása 128 tehervagon alváz fővizsgája volt. Ezzel szemben 139-et készítettek el. Augusztusban sem szégyenkezhetnek, mert a tervvel napra készen állnak, még egy kis tartalék is akad a tarsolyban. Minden jó munka ellenére van nehézség bőven, amivel nap mint nap meg kell küzdeni a brigádnak) — így van ez már évek óta, •— ír ind ja Lendvai elvtárs. — Mindig hiányzik valami. A szertár pedig arra hivatott szerv, hogy a javításhoz szükséges anyagot biztosítsa a munkahelynek. Még úgy azonban sosem volt, hogy mindent kaptunk volna a 5,boltban’’ *— mondja viccesen. — így aztán sok időt vesz el a selejtes kocsiknál a „guberálás” egyes hiányzó alkatrész után. Ha ott sem találunk, akkor a javításra váró kocsikat rontjuk, ami csak rontja a helyzetünket, — mert mikor idekerül a javító vágányra, ismét sok a pótolni való alkatrész és ráadásul ezt a munkát meg sem fizethetik, mivel a kocsi érkezésekor az alkatrész megvolt “■ Ami a legrosszabb az, hogy egyhamar változtatni ton a jóakarat mellett sem. — Nézze meg ezt a sort, — mutat a vágányon álló kocsikra. Minden kocsi más-más típus és egyik sem fiatalabb 60 évnél. A megoldást csak a szabványos, azonos típusú új kocsipark oldja meg. Anna^ viszont több év kell. — A szalagszerű javítás egyedüli átka ez, no meg a változatos javítási idő, — folytatja Lendvai elvtárs. — Féléve csináljuk ezt a módszert. Azóta hasonló okok miatt a szekrényesek és a bognárok visszaálltak a régi javítási formára. A sok nehézséggel nem bírtak megbirkózni. így most már csak alvázon van szalagszerű javítás. Igen, ez az újszerű javítási mód nem a legkönnyebb. — Próbára teszi az embert, a brigádot egyaránt. Sok akadály tornyosul, részben az új módszerből fakadó, de van egy másik is, a régihez, megszokotthoz való ragaszkodás. Ezzel az akadállyal a legnehezebb megküzdeni.- De Lendvaiék ezt is maguk alá gyűrték. — ab. — Á baromfitenyésztés helyzete Szolnok megyében Népgazdaságunknak Igen fontos ága a baromfitenyésztés. Azon túl, hogy a hazai hússzükséglet jelentős részét fedezi, mezőgazdasági tér mékeink exportjának nem csekély hányadát szintén a baromfi alkotja. Az ellenforradalom előtt megyénk tsz-eiben már megkezdődött nagyüzemi tenyésztése.— Gyökeres változást azonban az 1958 januárjában mintegy négyszáz résztvevővel megtartott baromfite Van mód az elmaradás pótlására A Martfűi Téglagyár a harmadik negyedévet adóssággal kezdte. A múlt hónapban tervezett 580 ezer nyerstégla helyett például 442 ezret gyártott. Elmaradás mutatkozik a nyerscserépgyártásnál is. Mivel indokolható ez? A gyár vezetője szerint — a rossz idő mellett — azzal, hogy a tervkészítésnél az Egyesülés vezetősége a tavalyi bázist vette figyelembe. Márpedig akkor 10 órát dolgoztak egyhuzamban, most meg 8 és felet. Több mint 100 ezerrel kell növelniük az idén a cserépgyártást. Az ehhez szükséges anyagot a téglaprés dolgozza fel, hátráltatva a téiglagyártást. Ezenkívül jó- néhányezer cserépkeret is hiányzik? Az elmaradás pótlása érdekében tehát szükséges a dolgozókkal való megbeszélés alapján a munkaidő ideigle nes hosszabbítása, a hiányzó keretek haladéktalan pótlása. Az égetett cserépnél mint egy 58 ezerrel szárnyalták túl az előirányzatot — de mivel így kevesebb hely jutott a téglának, annak tervét nem teljesítették. Lehetőség pedig lett volna rá — egy harmadik parti beállításával. Az Idén valamennyi villanyvezeték megépül a tiszafüredi járásban A tiszafüredi járás falvai ebben az évben több mint három millió forintot irányoztak elő községfejlesztésre. Az elmúlt hét hónap során a végrehajtott munkák fejében több mint egymillió forintot fizettek ki. A pénzügyi teljesítés 33 százalékos mutatója azonban nem tükrözi a való helyzetet; a műszaki teljesítés 60 százalék körüljár. A látszólagos ellentmondás oka az, hogy kifizetésre csak a munka 'befejezése után kerülhet sor. A nagyobb létesítmények közül már megvalósult Tiszafüred thermáU és Tiszaderzs Norton-kútja. Közel két kilométeren épült betonjárda, több mint másfél kilométeren villany; 20 új áteresz biztosítja a belvízlevezetést. Tiszafüred lakosai járnak élen idén a társadalmi munkában. A fürdő építésénél majdnem negyedmillió formt értékűt teljesítettek — a levezető csatorna építéséhez például egyetlen fillért sem kellett a községfejlesztésd .alapból felhasználni E napokban leggyengébben Tiszaszentimre és Nagyivan áll tíz százalék körül mozgó tervteljesítéssel. -Tjszaszent- imrén az előrehaladást a kavics- és cementhiány akadályozta Mindkettőt a járási tanács segítségével szüntetnék meg; a sódert Bocs község Haladás nevű termelőszövetkezetéből szerezték be. Egyesülésnek jobban kellett volna ezt szorgalmazni A Martfűi Téglagyár dicséretére szolgál viszont az, hogy sokat javult gyártmányaik minősége, s kevesebb a selejt. Tavaly júliusban 52 ezer cseréptörés volt, most júliusban 32 ezer. A minőség- javulás az os ztáiy basorolás- nál tűnik ki. 1958 júliusában 438 ezer cserépből 62 ezret másodosztályba soroltak. A múlt hónapi 5-08 ezerből csak 49 ezer lett másodosztályú. Ez is arra vall, hogy a dolgozók zömében megvan az igyekezet, s ha néhány szervezési problémát — a nyers- gyártásnál a nyújtott műszak, az égetésnél a harmadik parti, cserépkeretbiztosítás st-b. — sikerrel megoldanak, akkor év végére pótolni tudják elmaradásukat. (si) nyésztési ankét, majd a rövidesen megjelent 3004-es kormányhatározat hozott, amelyik a napos baromfi akció során darabonként két forint állami támogatást biztosított a tsz-eknek. Ebben az évben már közel 176 ezer napos csibét, 17.900 napos pulykát, libát és kacsát neveltek termelőszövetkezeteink. A mennyiségi növekedés mellett lényegesen javultak a baromfinevelésben elért eredmények is. Az elmúlt évben 15 fölött volt az elhullás! százalék, idén az első félévi adatok alapján 13-ra csökkent. Különösen ott tapasztalhatók jó eredmények, ahol komolyan felkészültek baromfinevelésre, __elegendő cs ibetápot tartalékoltak és az etetésben sok túrót, fölözött tejet használtak. Idén mintegy 150 termelő- szövetkezet foglalkozik baromfineveléssel. Egy-egy tsz 10—15 ezer, sőt a turkvei Búzakalász 38 ezer, a karcagi Béke 40 ezer rántanivaló csibét nevelt. A jövedelem általában 6—10 forint között mozog, de csak ott, ahol többezer csibe nevelésével foglalkoznak. A mezőtúri Üj Reménység Tsz a februárban nevelt csirkékből darabonként 11 forintos jövedelemre tett szert. Egy gondozó általában 1500—2000 darabot, sőt korszerű, önetetős, önitatós nevelóházban 3—i ezret fs eredményesen tud gondozni. 1 Idén őszre megyénk tez-ei 120 ezer körüli baromfitörzsállományt állítanak be, melynek zöme egyöntetű sárga és fehér magyar fajta. E nagy törzsállomány biztosítja a keltetőállomások te- nyésztojás szükségletét, amellett a keltetésre alkalmatlan tojások piacra, vagy exportra kerülnek. Jó törzsállomány, megfelelő férőhely nélkül elképzelhetetlen. Az új ólak építésénél arra kell törekedni, hogy azok minél nagyobb mennyiségű, legalább 1—2 ezer tyúk elhelyezésére alkalmasak legyenek, figye- lembevéve azt, hogy négyzetméterenként 4—5 tyúkot lehet számítani. A baromfiólak viszonylag olcsó, esetleg bontási anyagból is felépíthetők, különösebb befektetést nem igényelnek. Lényeg csupán az, hogy minél nagyobb befogadóképességű ólaKaT építsünk, mert így a gondozási költség kevesebb, s ugyanakkor a baromfi- tenyésztés jövedelmezőbb. A múlt évhez viszonyított nagy fejlődés, s a szárnyas- állomány növekedésének ellenére a tsz-ek még korántsem használják ki teljesen a tenyésztési lehetőségeket. E téren tehát bőven van még tennivaló. Á korszerű nagyüzemi baromfitelep hús-, tojás- és toll értékesítésével folyamatos jövedelmet biztosít a tsz-nek, érdemes tehát ezzel az üzemággal foglalkozni. P. M. Silósás a jászapáti Alkotmányban Toró elvtárs, a növénytermesztő elégedetten tette le a ceruzát. — Akár indulhatunk is. Háromezer köbméter silótér készen. A cséplést befejeztük, „jöhet a nagy munka.” A „nagy munka” silózást jelent a jásaapáti Alkotmány termelőszövetkezetben. Nem is annyira idejére nézve, mint értékét tekintve. Kétszáztizenöt holdon vetettek silókukoricát a tavaszon termelőszövetkezeben. — Összterületük tizenhat százalékát népesítve be a tápdús tömegtakarmánnyal. Meg is nőtt akkorára, hogy csodájára jár a környék; A múlt évben huszonhat holdon kipróbálták, de nem hitték volna, hogy ebben az évben 300 mázsát beteperje- nek holdanként belőle. 423 szarvasmarha kérődzik a jászlak mellett jelenleg az Alkotmányban. Szóval lesz mivel felemészt fetni a takarmányt. Pedig tárolnak harminc vagon árpát, hetven vagon kukoricát abraknak. Szálastakarmánnyal viszont bajba lennének, ha? A Bercsényi Tsz — talán — legcsinosabb fiatal szövetHa hatvannégyezerötszáz mázsa silótakarmányuk nem lenne csak kukoricából. Mert másból még több lesz. Háromezer köbméter silóterükhöz kétezrét létesítenek még cukorrépafej, cukorrépaszejel szilázs készítéséhez. E nyáron is sokat pótoltak. Ezerötszóz köbmétert jó hatezer forint* ból kihoztak Egyszerű árkosí- ló valamennyi ez a legolcsóbb, a mostani helyzetben a legpraktikusabb. Silőgödörrel nem lesz baj? géppel annál inkább, A termelőszövetkezetnek van ugyan egy saját silótöltője, dehát azzal nem sokra mentiek most. Szinte alig venni észre teljesítményét a nagy munkához mérten. Kettőt ígért a gépállomás. Eddig még nem érkezett meg. Jár- vasilózójuk nincs, nem is kapnak. Ha kell három gyalogmunkacsapatot rá állítanak ellenben a kukoricatáblára, hiszen itt nem lehet a munkaerővel takarékoskodni. Ha a kukorica túljut a viaszérési fokon, tápértékének? tejelőkészségének nagyrészét elveszti. A jászapáti Alkotmányban igyekeztek a gabonabetakarítással is. A környék termelőszövetkezetei közül elsők között fejezték be a cséplést. A silóbetakarításra ha lehet még ennél is nagyobb gondot fordítanak. Zöld arany az, rajta a termelőszövetkezet minden tagjának szepíé- fénye? — b. L =■ A kengyeli Vörös Hajnal KiSZ szerverele állandóan segíti a termelőszövetkezetet a mezőgazdasági munkákban. A KISZ szervezet néhányada dolgozik csupán a termelőszövetkezetben, a többiek a Tisza Cipőgyárban, a környék üzemeiben munkások. Szervezeti életet viszont együttesen a termelőszövetkezetben élnek. S amikor úgy jön sora, kérés nélkül valamennyien dolgoznak a tsz-ben, társadalmi munkában. Az elmúlt vasárnap bizonyíték erre. Ezen a napon 400 köbméter silótakarmányt készítettek el önkéntes munkában a kiszis- ták«
