Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-13 / 189. szám

1959. augusztus 13. 5 MALVA Színes szovjet film. Bemutatja a Fegyvernek! „Erkel” 20—21. filmszínház augusztus Kedves \$%eiltedztá Tizedik! Rossz hallgatni, ahogy a Maris húgom bőg, mer csupa sár a cipője, mióta a Tisza- parti jáccótéren hintázott. Helyesebben a\mamánk veri ebből az apropóból a popó­ját, ahogy a kánig Ilona pa­pája szokta mondani. Ottan a hintaláncok ojan hosszúak, hogy a gyerekek lába csupa gödröket vágott a hinta alatt és azok eső után tele lettek sáros vízzel. Ezek bizony kí­nos vízügyi dolgok és ha a Korvin Hollós Lajos bácsi, aki a Ludasban kiviccelte az Országos Vízügyi Főigazgató­ság pályázatát, látná: a de­rék vízügyieken verné el a port — hejesebben a sarat. Mink gyerekek persze tud­juk, hogy a Vízügyinél dol­gozó bácsik komoly szakem­berek és mérnökök, ahogy azt nekünk az Erzsi néni az úttörő gyűlésen megmagya- rászta. Kár, hogy a Ludasba író bácsi nem volt ott, mert kinőtt az úttörő korból. A Lajos bácsinak tessék meg­mondani. ha találkoznak vele, hogy mis dolog a vízművek és megint más a Vízügyi Főigazgatóság .i. Tiszta pech — azaz a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a papám szerint — bal- szerencse, hogy most csupa vizes dolgokról kell írnom. Például vízben bővelkedik Dénes bátyám törzshelye, a Magyar-utcai sörkert; ahol korszerűen slagozzák a tisz­taság miat az asztalokat és közvetve a vendégek nadrág­ját. A közvetittés nem rá- dijón történik, hanem szé­ken, amin megáll a víz, míg- csaknem a vendégek nadrág­ja felitatja. Ezzel szemben viszont gratulálok a Szer­kesztő Bácsiknak, hogy a sellőkonzerves kirakat ügyé­ben — a Kossuth-tér sarkán — kint vanak a vízből. Lám, mégis megvette valaki és úgy lácik, jóétvággyal megette a sellőket — ami egyaránt di­cséri a vásárlók és a kirakat­rendező bácsi úgynevezett jóízlését. Most már csak az üres konzerves doboz maratt a kirakatban, ami szerintem nagyon stílszerű. Mer ha a Damjanich-uszodában a szét­hagyott dobozokat egy nap összegyülytenék és egy na­gyot csinálnának belőlük, az legalább ßkkora lene, minta kirakati.... Kezejiket csó­kolja PENNA ANNA Husonháromszorosára emelkeiik a szintetikus szálak felhasznál sa A Könnyűipari Miniszté­rium különböző iparigazgató­ságai most készülő ötéves tervjavaslatai szerint 1965-ig nagy mértékben emelik mind a szintetikus, mind a visz­kóza típusú műszálak fel­használását. A pamutiparban például az ötéves terv végére a szintétikus szálak feldolgo­zása a jelenleginek huszon­háromszorosára emelkedik. A gyapjúipar szintén növeli a szintétikus szálak felhaszná­lását. Az ósszekártalt szöve­teket Danulonnal keverik majd, így ezek tartóssága lé­nyegesen javul. Hasonló cél­ból egyéb szövetekkel is foly­tatnak kísérleteket, hogy ezekbe minél _ magasabb arányban keverhessenek mű­szálat A kötő-szövő iparban jelen­tősen növelik az elképzelések szerint a műselyemből és a szintétikus szálakból készülő felső- és alsóruházati kötött­áruk termelését. A tervezett emelés a műselyem cikkeknél pedig mintegy hét százalék. A szintétikus selyemszövet gyártását az ezévi félmillió négyzetméterről két és félmil­lió négyzetméterre emelik. ICutat a U&wífy Vadkan vagy Osfeiedelem? — Hornan a Szánom- bánoméért neve? Utcaneveket keres a parkőr — Besenyők unokái között Uj idők új követelmények­kel lépnek fel felnőttekkel, diákkal szemben egyaránt. A „királyok történele” szemlé­letnek régen bealkonyult; osztályok harcával, kultú­ránk történetével ismerkedik napjainkban a tanulóifjúság. A fejlődés ütemére érdeke­sen jellemző, hogy olyan tan­könyv, melyre — például — Abádszalók ifjúságának len­ne szüksége, ma még a vi­lágon sincs .;; A harmadik általános osztályosok föld­rajz és lakóhelyismeretéről van szó. Nincs könyv? — Lesz! 1957 őszén Szabó János iskolaigazgató, a Hazafias Népfrontbizottság községi el­nöke — gondos mérlegelés után — dr. Antal Károly pe­dagógust bízta meg az anyag összegyűjtésével, a mű meg­írásával. Rózsa Ilona, Csudi Erzsébet, László Mária pedagógus csat­lakozóit elsőnek a kutató­munkához. A kis munkakö­zösség vezetője pedig a deb­receni egyetemi könyvtárhoz fordult forrásművekért. Mun­katársaival pedig megszám­lálhatatlan folyóiratot, ok­mányt, kétszáznál több köny­vet tanulmányozott át — né­melyikben csak egyetlen mondatot talált a községről. A jegyzetek egyre sokasod­tak. A munka jelenlegi állá­sáról kérdeztük dr, Antal Károlyt, Halálos moüirkerékpárszerencsétlenság Mezőtúron Kedden reggel a Mezőtúrt Mezőhékkel összekötő ország­úton vezette motorkerékpár­ját Virág Lajos mezőhéki gazda. A szakadó esőben nem vette észre, hogy előtte halad Sőrés Sándor mezőtúri gazda gumisikocsdja. Virág Lajos a kocsinak robogva gépével fel­bukott, láb- és nyakcsigolya­törést szenvedett; majd kór­házba szállítás közben meg­halt. A szerencsétlenség áldo­zata májusban vásárolta mo­torkerékpárját, de nem vizs­gázott le. —- Nagy vonalakban már előttünk áll községünk tör­ténetei, — mondotta. — Ugyanakkor még számtalan részletkérdést kell tisztáz­nunk. A kutatásokat megne­hezítette, hogy Szolnok me­gyéről), hová Abádszalók a millenium óta tartozik, — nincs megbízható monográ­fia. A Sefcsik-félét bizony­nyal nem nevezhetjük an­nak Abádszalók ezer éves Pontosabban: ezer évvel ezelőtt ütötte fel helyén sá­torát néhány besenyő csa­lád, mely akkortájt érkezett erre a földre. A helységről egy 1138-ból származó ok­irat tesz először említést, ekkor Íratta össze II. Béla a dömösi apátsághoz tartozó birtokokat. A honfoglalás alatt az Aba-nemzetségé lett ez a terület; a Szalók nem­zetségéről pedig Anonymus tesz először említést 1183-ban. Abádszalók évszázadokon ke­resztül két község volt. A la­kosság egy része Thonuzóbát, másrésze Ösbőt vallotta ősé­nek. Az első név, mai ma­gyar nyelven i,,vadkani”, a második »ösfejedelmet” je­lent. Századunk első negye­dében Pajzs Dezső történész derítette ki, hogy a két sze­mély — azonos. így bebizo­nyosodott, hogy felesleges arról vitázni: Thonuzóba, vagy ősbő volt-e a nagyobb fejedelem:: , A két község népe — nem csupán ezért — évszázado­kon keresztül barátságtalan viszonyban élt egymás mel lett. Nagy megpróbáltatások idején azonban összefogott, így a tatárjárás kezdetén az Oroszkapunál — a mai Ve- reckei-szorosnál —■ kemé­nyen verekedtek Dénes ná­dor zászlója alatt a beözön­lőkkel. A harcokban legvl tézebbnek az abádi halászok bizonyultak. Dózsa György szabadság- harcos seregéhez is egymás­sal vetélkedve csatlakoztak az abádiak és szalókiak. A község határában, a mai Szá- nom-bánom-kert helyén, je­lentős főúri csoportot sem­misítettek meg. Innen a terü­let neve: a földesuraknak, — már aki életben maradt, — jó okuk volt bánni, hogy szem­beszegültek Dózsa népével. Bajor magyarok 1744-ben München környé­kéről bajor telepesek érkez­tek a szalóki részre. — Ugyanebben az időben más bajor családok Fegyver- neken telepedtek meg, — la­poz jegyzeteiben Antal dr. — Míg amazok földművelők, az idekerültek iparosok voltak. Már a második generáció­ban magyar költő is akadt közöttük: Türmer János. Ké­sei leszármazottja az egyik kunhegyesi termelőszövetke­zetben mezőgazdász; megígér­te, hogy felkutatja ősének köteményeit, Nem az agronómus az egyetlen, kit —- a munkakö­zösség tagjain kívül — őszin- : tén' érdekelnek a kutatások: így Kiss Endre szolnoki ta­nár, dr. Dömötör Sándor, a Népművelési Intézet munka­társa többször megfordult Abádszalókon, hogy segítse az eredményesen haladó munkát, A községi tanács elnöke a forrásművek oda- visszaszállításához nyújtott anyagi segítséget; Csengeti Sándor parkőr a maga jó­szántából vállalkozott arra, hogy felderíti a község régi utcaneveit: Nagyszerű feladatok áll­nak az abádszalókiak előtt — méltók arra, hogy megva­lósításuk érdekében össze­fogjon a falu népe, - : r- borváró —■ A tej: élet, erő, egészség Nőknek A tej a legértékesebb, leg­fontosabb táplálékaink egyi­ke. A szervezetünk számára legfontosabb tápanyagokat tartalmazza: fehérjét, szírt, cukrot, értékes ásványi só­kat, sót vitaminokat is. A tej azonban nemcsak az ember, hanem mindenféle kórokozó számára is kitűnő táplálék. Meleg időben gyorsan rom­lik. A romlott, vagy fertőzött tej súlyos egészségi ártalma­kat okozhat, fertőző betegsé­geket, sőt járványokat ter­jeszthet. Kifogástalan minőségi te­jet csak tiszta istállóban tar­tót, jól gondozott, egészséges tehén adhat. A gyöngykórban (gümőkórban), a járványos vetélésben (brucellózis), száj- és körömfájásban megbetege­dett állat teje is fertőzött le­het. Ezek a betegségek az embert is veszélyeztetik. Ezért például gümőkóros tehén tejét tej gyűjtőbe bead­ni szigorúan tilos. De fertőz­heti a tejet az ember is, ezért a tej fejésével, feldolgozásá­val, értékesítésével csak egészséges személy foglalkoz­hat A fertőzött tej elsősor­ban hastífuszt és dizentériát ces forralást Nem igaz az, hogy a frissen fejt és leszűrt tej a legegészségesebb. Eb­ben még kitűnően élnek és szaporodnak a betegségek okozói. Semmit sem érünk tehát azzal, amint a forralás­hoz feltett tej bőrösödni vagy éppen púposodni kezet és azonnal levesszük a tűzről. Ezzel még nem fertőtlenítet­tük a tejet. Ellenkezőleg: hirtelen felmelegített és las­san kihűlő tej valóságos te- nyészhelye < a baktériumok­nak. Arra Ítéli tehát töreked­nünk, hogy magas edényt — kb. félig öntve tejjel — he­lyezzünk a tűzhelyre és hagy­juk ott a forralástól számítót' 3—10 percig. így lesz egész­séges a tej. Nyáron, ha néha-néha hű­vösebbek is az esték, szük­ségünk van egy könnyebb alkalmi ruhára. Ha nincs, akkor sem kell kétségbe es­ni, kis költséggel valamelyik bő, erre alkalmas nyári ru­hát „átszerelhetjük” a cél ér­dekében. Színes piké virágot tűzünk a vállra, vagy a ki­vágásba, esetleg derekunkra, de az élénkítésre egy alkal­mas színű hosszabb gyöngy­sor is megfelel. Kezünkre a gyönggyel, illetve a virággal egyező színű kis, vagy félma­gas nylonkesztyű kerüljön. A ruha alá vegyünk alsószok­nyát ezzel egész kisestélyies jelleget fog nyerni. Lábunkra körömcipőt, vagy magassar­kú szandált húzzunk és fri­zuránknak is igyekezzünk * * * í TANÁCSOK A ruhaszekrényt, különösen azt>, ahol használaton kívül lévő téli, vagy nyári dolgainkat tart­juk, törüljük ki kétszer évente erős borecetes ruhával. Soha­sem lesz molyos. A szaga köny- nyen elillan a szellőztetéstől és tüllzacskóba varrt virágszirmok­tól. * Kényes ezüsttárgyakat igen szépen kitisztíthatunk vízzel péppé kévén szódabikarbónával. * jük, vagy ne keféljük a szöve­tet, mert a korom szétkenődve foltot hagy a bútorhuzaton. — Szórjunk a bekormozódott hely­re kevés konyhasót és ezzel együtt keféljük le. • A világos bőröveket óvjuk a következő módon. Egy tojásfe­hérjét ugyanannyi vízzé1 és ke­vés cukorral összekeverjük s rákenjük a bőrövre. Ez a védő­réteg meggátolja az öv gyors plszkolódását. terjeszthet, de okozhat más járványokat is. ezért fertőző beteg, vagy bacilusos gazda tejet nea.. kezelhet. A tejben lévő kórokozókat elpusztíthatjuk alapos forra­lással. A baktériumok nagv- része az alapos és hosszabb időn át végzett forralásnál elpusztul, még a legveszedel­mesebb, a gümőkór kóroko­zója sem bírja a 8—10 per­Sült baromfinak helyezzünk a hasüregébe egy kis csokrot, egy szál majoránnából, egy szál ka­kukkfűből és három-négy szál zöldpetrezselyemből. Igen jő ízt ad. • • Az új lenabrosznak, konyha­ruhának igen szép a fénye. Ha ezt szeretnénk megtartani a ke­ményítőn kívül egy kevés sőt is tegyünk az utolsó öblítővízbe. * Ha koromszemeeskék kertinek párnázott bútorunkra ne töröl­* A régen használt termosznak kellemetlen szaga van. Haszná­lat előtt öntsünk bele kevés ece­tet és sőt, s erősen rázzuk ősz- sze, majd langyos vízzel öblít­sük M. Nyitva álljon használa­tig. * Ha tölteni való paprikát te­szünk el télire, s az erős papri­ka kicsípte a kezünket, csurgas­sunk rá tojásfehérjét, dörzsöljük szét, s egy perc alatt megeny­hül a fájdalom. ■ ruhákról egy kis esti jelleget adni: fé­süljük például kontyba. így ezzel a kis változtatással nyári ruhánkban este is bár­hol megjelenhetünk. Ha alkalmi ruhát akarunk csináltatni, leginkább taftból, brokátból, nylonból és or- gandzeből érdemes. — A két utóbbi inkább nyári darab, míg a taftot és brokátot télen is ’ hordhatjuk. Az idei nyári divat egyik különlegessége az . organdze ruha. Fehérben, sárgában, vi­lágoskékben és rózsaszínben kapható, s miután remek tartása van, jobbnál-jobb ru­hák készíthetők belőle. Vi­szonylag nem is drága: 70 forint egy méter. Jó kiegé­szítője a tisztaselyemből ké­szült, ráncos, széles öv, a be­letűzött élénk kis virággal. Általában arra vigyázzunk, hogy kisestélyi vagy ünnepé­lyesebb ruhánkhoz megfelelő cipőt, táskát, kesztyűt ve­gyünk. Ezek ugyan aprósá­goknak látszanak, de helye­sen összeválogatva nagyon emelik a ruhát, — ugyanak­kor a rossz összhanggal tel­jesen elronthatják. Cipőnk lehetőleg magassarkú legyen. Előfordulhat, hogy nem túl magas a férj. Ilyenkor legjobb könnyű, de jól kivágott kis bőrpa- pucscipőt húzni. (Igen ki­használható fehér és fekete színben.) Tartózkodjunk a telitalpú szandál vagy félci­pő felvételtől, mert ezek az alkalmi ruhákhoz egyáltalán nem illenek. Tehát esti öltözködésünk­nél is egy legyen a lényeg: — akár egyszerű, akár na- nyon elegáns ruhát veszünk magunkra — a jóízlés. Mert egy kis ügyességgel, Ízléssel mindig csinosak leszünk Párizsi divat Néhány szó az őszi kalapdivatról Az őszi kalapdivat párizsi bemutatóján kiderült, hogy a párizsi kalapok ezúttal nem lesznek „bolondosak” és az eddigieknél inkább hasonlíta­nak józan és célszerű fejfe­dőkhöz. Divatosak a klasszi­Nagy divat Párizsban a fe­hér-fekete összeállítás. Heti étrend Csütörtök: Csontleves, rácos töltöttpaprika, kukorica. Péntek: Burgonyaleves, túrós és ízes palacsinta, alma. Szombat: Rizsleves, tökfőzelék, bundás kenyér. Vasárnap: Karflolleves, rlzses kacsa, félvajas kifli. Hétfő: Tésztaleves, rakott bur­gonya, őszibarack. Kedd: Vegyes zöldségleves, pa­radicsomos káposzta oldalassal. Szerda: Gombaleves, marha­pörkölt, körte. kus vonalú tokkok, turbánok, dobozformájú kalapok, ame­lyek majdnem mind sötét szí­nekben fordulnak elő. Nagy divat a barna minden árnya­lata, a gesztenyeszíntől egé­szen a karamellig és a drapp minden árnyalata. A kalapo­kat egyenesen viselik és nem húzzák annyira homlokba, mint eddig. Sok a két-három színárnyalatot kombináló mo­dell. Számos bársony, szőrme és szőrmehatású gyapjúanyag szerepel a kollekciókban, to­vábbá szatén és selyemsifon kombinálva. Nagy divat a fá­tyol, csipke és tüllanyag, amely több rétegben elren­dezve vonzó keretet ad az arcnak. Nem divat már a hegyesorrú cipő Párizsban most kezdődtek meg a nagy divatszalonok őszi és téli bemutatói. A di­vatbemutatók egyik jellegze­tessége, hogy a manekenek az új modellekhez már nem vi­selnek hegyesorrú cipőket Tehát megván a remény hogy véget ér a nők szenve­dése! Az új cipőmodellek orra kerekebb, inkább tojásdad alakú. — ..... Rá cos töltöttpaprika (4 személynek) 12 egyforma, szép zöldpapri­kát megmosunk, hosszában ket­tévágunk, megtisztítunk. 40 dkg darált sertéshúsból, S dkg rizs­ből tölteléket készítünk úgy, hogy a húst zsíron átsütjük, a rizst megpároljuk, fűszerezzük. Zománcos tepsit, tűzálló tálat kizsírozunk, szorosan egymás mellé fektetjük a púpozottan megtöltött fél paprikákat. Min­den egyes paprikára vékony 9zelet füstölt szalonnát teszünk, arra vékony karika vöröshagy­mát és nagy karika paradicso­mot. Az egészet meglocsoljuk I ded tejfellel te a sütőben pirosra sütjük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents