Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-12 / 188. szám

1959. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP OSZLIK A SÖTÉTSÉG Kínai film. Bemutatja a szolnoki Kert filmszínház augusztus 20-23. A 10-es évek végén va­gyunk, valahol a Jang Ce fo­lyó egyik nagy városában. Itt él hosszú évek óta a Kao család. A nagyapa irányítja a család életét,, nagy szigor­ral, vaskézzel és az ősi tra­díciók betartásával zsarno­koskodik a ház népén. Ö szabja meg, ki, mikor és ki­vel házasodjék. De az uno­kák, akik maguk is felnőtt, érett emberek önálló életet akarnak élni, vágyaik, érzé­seik vannak, amelyeket meg akarnak valósítani. Az össze­ütközés tehát elkerülhetetlen. A régi szokások ellen fellá­zadnak a szerelmes fiatalok, s a család, amely eddig meg- döntíhetetl ennek bizonyulta többé már nem az; Pan Gin író „Vízesés” cí­men regénytrilógiát írt, amelyből az OSZLIK A SÖ­TÉTSÉG című film készült. Az író korábbi életében sze­mélyesen is átélte ezeket a tragédiákat, amelyeket a fe­udalizmus, az önkény és a maradiság okozott; Ez a film művészi formá­ban valóságos vádirat Kína régi rendszere ellen, amely­nek százak és ezrek estek áldozatul. A film is meggyő­zően bizonyítja ezt. Az egyik unoka például érzései elle­nére házasodott. De bármi­lyen jóságos, engedelmes volt asszonya, nem tudta elfelej­teni régi szerelmét, aki szin­tén boldogtalanul élt, Chueh-hiu, a szép szolgá­lólányba, Ming Fengbe volt szerelmes. De ők sem lehet­tek egymáséi, mert Kao nagyapa Ming Fenget ágyas- társnak ajánlotta fel a hely­beli földbirtokosnak. A lány bánatában a folyóba ölte ma­gát. S így lehetne tovább so­rolni a Kao család tagjait, akiknek örömtelen élete, tra­gédiája elevenedik meg e na­gyon szép filmen; Az OSZLIK A SÖTÉTSÉG nem szokványos kínai film. Eltérő tematikájában és fel­dolgozásában. A film közpon­ti kérdése a szerelem és a magánélet. A rendező nagy érdeme, h,ogy ezt a sokszá- lu cselekményt érdekessé, pergővé és szórakoztatóvá tudja tenni. A mongol népi hősökről A Mongol Népköztársaság filmstúdiójában elkészült „A nép küldötte’* című új já­tékfilm, melynek cselekmé­nye elmondja, hogy a huszas években az ország északi ré­szén hogyan lobbant fel a nép felkelése az elnyomók ellen. Badáres, Darbazár, Ar- riunaa, a hős hazafiak Szuhé- Bator vezetésével irányítot­ták a nép nagyszerű harcát. A közvélemény szerint „A nép küldötte” a mongol film­gyártás egyik legkiválóbb al­kotása. Havonta 350 ezer beszélgetés Kilenc éve járó automata gépek — Négyszáz új előfizető — Másfél millió forintból korszerűsítik a szolnoki telefonközpontot Kórházinak is dicséretére váló tisztaság s viszonylagos csend. Ez fogadja a kíváncsi látogatót, aki — ha erre elő­ször engedélyt szerez a posta főigazgatóságától, vagy mint ahogy a bejáratnál kifüg­gesztett tábla mondja, a he­lyi üzem vezetőjétől — belép a szolnoki telefonközpontba. Egyhangú, monoton zúgás, járnak a gépek. Nem úgy, mint általában a gépektől ezt megszoktuk, hogy reggel beindítjuk és működnek egész napon vagy egy műszakon át. Kicsit ugyanis megnyúlt a műszak: múlt hó tizenhete­dikén fordultak a tizedik esz­tendőbe, azóta éjjel-nappal állandóan üzemelnek, kap­csolják a beszélgető feleket, üzleti tárgyalásokat vagy éppenséggel vallomásokat to­vábbítanak. Valóságos ideg- rendszer A ki tudná megszámolni, hány kábelen át ad találkát egymásnak néhány szóra, s egyes kirívó esetekben né­hány órára, havonta 350 000 alkalommal körülbelül 30— 40 000 ember az 1800 szóló és 600 ikerként bekapcsolt telefonállomáson keresztül. S ilyen, szolnoki méreteket figyelembe véve nagy forga­lom közben becsúszik néhány akadály. Későn jön a tárcsa­hang, rosszul kapcsol a köz­pont, vagy éppenséggel a pontos idő jelenkezik. — Tévedés ne essék — sza­kítja félbe mosolyogva, a hi­bákról, csörgedező beszélge­tést Kiss István, a központos üzem vezetője — nem akar­juk mentegetni a mi „ideg- rendszerünket”, de hadd mondjuk el: a néhány napja szaporodó panaszokat nem műszaki hibák okozzák. — „ Központunk akadálytalanul továbbítaná a beszélgetése­ket, ha jelenleg nem volna egy kiadós bővítés alatt. Az ugyanis a helyzet, hogy Szolnok, ez a szinte napról- napra növekvő város, kinőtte már a 9 évvel ezelőtt üzem- behelyezefct központot. Már az sem elégíti ki az igénye­ket, amivel közben bővült. S így a Beloiannisz Híradás­technikai Gyár most nagy­szabású, .mintegy másfélmil­lió forint értékű bővítésbe kezdett. Mivel bővül a központ? — Egycsapásra elmondani nem könnyű dolog — vála­szol a mindig mosolygó Kiss István. — Kezdjük talán ott, hogy a bővítés után, ha külső kábelek is szaporodnak, négy­száz új előfizetőt lesz képes felvenni majd a központ A nagy forgalmú, havonta nyolcszáznál több beszélge­tést folytató állomásokat ugyanis külön keretbe cso­portosítjuk, megnyitjuk a háromezres számsort s igya kisebb állomások zavarmen­tesebben tudnak majd be­szélgetni. Mint megtudjuk, a mosta­nában sokszor egy-két percig is várható tárcsahang koráb­ban jelentkezik majd. Ideje mindössze két másodpercre korlátozódik. Ez lényegesen csökkenti a türelmetlen tele­fonálók idegességét. Mi tagadás, valljuk meg: akik telefon körül forgoló­dunk, gyakran, sokszor indo­kolatlanul is lecsapjuk egy- egy kisebb hiba esetén a kagylót. Hogy közben mit gondolunk, azt nagyjából is­merik a telefonközpont dol­gozói és azok is, akik most az élő áramkörökön dolgoz­nak. Mert amíg a bővítés fo­lyik, addig sem állhat le az üzem. S hogy ez a munka mit jelent, arra csak érzé­keltetésül hadd mondjuk el: egy száz előfizetős keretben nem kevesebb, mint 1300 ká­bel helyezkedik el, laikus számára felismerhetetlen, de szakember számára logikus rendszerben. És ilyen keret valami kilenc működik a postán. Aki jó számoló, szo­rozzon és rájön, hogy bizony jócskán kerül munkája an­nak a tizenegy szakember­nek, aki a bővítést végzi, mire a több mint 10 ezer kábelt ellenőrzi, kapcsolja, szereli. Nem is megy máról-holnapra. A dol­gozók elhatározása szerint a városi részt október végére befejezik, de már szeptember közepén nagyjából kiküszö­bölődnek a mostanában ki­fogásolt problémák. Persze, ezzel még nincs vége mindennek. A belső, városi vonalat követően, bő­vítik az interurbán beszélge­téseket bonyolító berendezé­seket is. A jelenlegi két tran- zitvonalkereső-csoport he­lyett a bővítés után három működik. S ez mintegy 30 százalékos bővülést eredmé­nyez. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 40 helyett körülbe­lül hatvan interurbán.beszél­getést tud egyszerre továbbí­tani, körülbelül márciusban a szolnoki telefonközpont. ‘-nagy —= a kiíratni rloni járásban A kunszentmártoni járás termelőszövetkezetei a szol­noki járásiakhoz hasonlóan igyekeznek a legembersége­sebben segíteni a munkából kiöregedett, idős parasztem­berek helyzetén. A termelőszövetkezetek já- rásszerte írásbeli megállapo­dást kötnek az idős belépő­vel arra vonatkozóan, mit kap a termelőszövetkezettől. A szerződés — eddig már több mint száz idős tag kezében van — nagy megelégedésre szolgál a járás termelőszö­vetkezeti parasztságának. -------------— TV-állomás — csak női személyzettel A texasi Corpus Christi­ben a televíziós állomás ösz- szes művészeti és műszaki al­kalmazottai kizárólag nők. Az egész állomáson egyetlen férfi sem dolgozik. A közön­ség állítólag igen elégedett a televíziós műsoroki: aL Kedves ^eúedntá ’Bicéik! Tegnap elmentünk séta- hajókázni a könig Ilonákkal. Nagyon jól éreztük magun­kat, csak az rontota örömün­ket, hogy az utasellátó büfé- jébenn egy forintott kértek a kátrányszörpér. Apukám rö­vid időn beliül a következő hiányosságokat állapította meg. Meleg, teljesen rossz ízű, szénsav nem volt benne és nyilván a kátrány is ke­vesebb volt, mer már előre el volt készítve. Igaz nem kellett rá várni, ezzel szem­ben hányingert kaptam tőle. Ennyi rossz még 90 fillérér is sok, nem 1 forintár. Maga a hajóút nagyon kelemes volt, csak sokan mérgelőd­tek, hogy a másik járat mijér regei kilenckor van. Délután kettőkor sokkal többen len­nének. A kánig Ilon nővérje meg aszonta az Ilonnak, hogy szívesen járna esti sétahajó­val a vőlegényével, úgy este nyolc és tíz között. Hogy mér pont este a sötétbe akarnak hajózni, asztal az Illőn nem mondta, én meg nem mertem kérdezni. Talán tessék nekem megírni a szerkesztői üzene­tekben. Kezeiket csókolja PENNA ANNA' A LENCSE fi. M Ö G Ö T T I" Látogatás a megyei Jász­lain Fotóklub otthonában Érdekes rövidfilmek ké­szülnek a Budapest Filmstú­dióban. Lakatos Vince ren­dező és Barcs Sándor opera­tőr Napsütötte Balaton cím­mel készít filmet a magyar tenger természeti tünemé­ny eirőL A Haydn jubileumi év al­kalmából a nagy zeneköltőröl, illetve műveiről készít rövid- filmet Takács Gábor rendező és Somló Tamás operatőr. A Harcban születtek című kisfilmünk rendezője Wieder­mann Károly a héten a Moszkvai Fesztiválra utazik filmje bemutatója alkalmá­ból. A Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon Guinea az 1951 május 1 megünneplése című dokumentumfilmmel, az olaszok a Téli vakáció, Cseh­szlovákia a Menekülés az ár­nyéktól és a Tizenkettedik óra (ez utóbbi versenyen kí­vüli), Amerika az Anna Frank Naplója (versenyen kí­vül), Bulgária Az új Bulgária, az Emberevők között (rajz­film) és az Ili ja Beskov nép­művész (rövidfilm), Jugoszlá­via Az ágak között látszik az ég, Lengyelország A sas, az út és az acél (dokumentum film), Dánia A tengerész partra szállt és A balett gyer­meke (dokumentum! című al­kotásokkal vesznek részt. A szovjet lapok egyébként hírt adnak arról, hogy a fesztivá­lon olyan országok is részt- vesznek, amelyeknek film­jeit eddig még nem mutat­ták be a Szovjetunióban. Pél­dául: Bolívia, Guinea, Izrael, Peru. Chile, Irak, Tunisz és mások. Marcel Pagliero Mi újság Keleten címmel Tatjana Lioz- nova szovjet rendezőnővel filmet készít egy francia tu­rista társaság utazásáról a Szovj etunióbam. India a harmadik helyen áll a világ filmgyártásában. Évente 300 játékfilmet és 100 dokumentumfilmet készít. Az országban 67 filmstúdió mű­ködik amelyek India külön­böző nyelvén készítik el film­jeiket. Az utóbbi időben rá­tértek a színes filmek gyártá­sára la. William Wyler Ben Húr cí­mű filmjének jelenlegi válto­zata a leghosszabb, amelyet valaha előállítottak, 3 óra 50 percig tart a vetítésié. Szamakov városban és kör­nyékén egy népszerű tudomá­nyos ath-ista filmet forgat­nak. Címe: Szent illés tüzes nyilai, a film szembeszáll a tévhittel, babonával és tudat­lansággal, megmagyarázza az olyan természeti tünemények I

Next

/
Thumbnails
Contents