Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-11 / 187. szám

1959. augusztus 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Telnek a raktárak Tiszatenypn Kora hajnalban már zúg­nak a cséplőgépek, hullámzó morgásuk messze elhallat- szik a párás reggeli levegő­ben. Ez most a legnagyobb munka kint a határhan, ahol egymás mögött állnak a ké­vékkel megrakott szekerek a cséplőgép mellé, hogy meg­fosszák terhűktől a súlyos kalászokat. A másik oldalon vontató kanyarodik a mázsa mellé és három-négy ember aránylag rövid idő alatt meg­rakja a vontató pótkocsiját. A November 7 Termelőszö­vetkezetnek a gazdag termés eredményeképpen minden raktára megtelt már, sőt a helybeli terményfelvásárló sem tudja fogadni, így kény­telenek beszállítani Török- ezentmiklósra. A termény- forgalminak nincs elég szál­lítóeszköze, kisegíti őt a szö­vetkezet. Az „őszieknél” is javában halad a eséplés. Egymás után telnek meg a zsákok. Koma, jóbarát összefog és főleg fo­gattal segítik egymást. A cséplőgép jóformán még meg sem állt, már számolják ki a géprészt, adógabonát és el­ső sorban azt a búzát, amit a szövetkezetbe szántak ve­tőmagként, Merthát ezt is beviszik most egyúttal, Bana Imre fogata is ép­pen most fordul be a szö­vetkezet magtárja elé és már ketten is kérdezik az elébe érkezők: — Mi jót hozott, Imre bá­tyám? — Vetőmagnakvalót hoz­tam, ha elfogadnátok? Egymás után kerülnek le a zsákok és a mázsán ösz- szeszámolt súlyösszeg 432 ki­logramm. Megérkezett Dankó Lukács is, aki 473 kilogram­mot hozott, A sarkon éppen akkor fordult be Bóka György, ő is a vetőmagot hoz­za. ö lesz a tizenhetedik — mondja a magtáros, A Terményforgalmi Válla­lat telepén az átvevő, Papp Gábor ellenőrzi a gabona tisztaságát, nedvességtartal­mát és bizony, ha nagyon nedves, nem veszi át. A sze­metes, vagy üszkös gabonát áz udvaron lévő rostán átros- -tál tatja, mondván, nem fer­tőzheti meg vele a tiszta bú­Zát: Hétszázötven mázsa búzát és több, mint 100 mázsa ár­pát vettek át eddig és tele vannak a helyiségek, pedig még most kezdték a cséplést nemrégen, — A szerződött gabonán kívül a szabadot is hozzák már — világosít fel az átve­vőhely pénztárosa. Vékony Sándor, Bódi Károly tegnap együtt több, mint hat má­zsát adtak át. De a mai nap­ra is többen ígérték, hogy hozzák. Ami fölösleg, annak a terményforgalmi raktárá­ban van a helye. Kormos László 8 mázsát hozott be. — Igaz, Medvegy János ebben is megelőzte, mert 9 mázsáén kapta meg a ropogós forin­tokat* Sz. SOROKBAN a földművesszövetkezetekről Végétért a MÉSZÖV tisza- kürti méhésztáborozása, A harmincnégy ifjúméhész tíz napos táborozás alatt hasz­nos méhészeti tapasztalattal (és százhúsz méhszurással) gazdagodva tért haza, Pusztabánrévén korszerűsí­tik a földművesszövetkezeti boltot. Az új üzlet megnyitá­sát szeptember elejére terve­zik, Ugyancsak a boltegység korszerűsítésére fordít hét­százezer forintot a mezőtúri földművesszövetkezet is, Túrkevére látogattak a kunmadaras! és cserkeszöllől boltos bizottsági tagok. Érté­kes tapasztalatokkal gyara­podva tértek vissza a terme­lőszövetkezeti városból* , A Bánhalmi Állami Gazdaság a termelőszövJkeze­Eredményesen segíti a ter­melőszövetkezeteket a Bán­halmi Állami Gazdaság. — Nemcsak takarmányt adott kölcsön a tiszaburai Lenin Tsz-nek, a kunhegyesi Vörös Októbernek és a kenderes: Rákóczi Termelőszövetkezet­nek, hanem jelentős szakmai segítséget is adott. Rendsze­resen patronálja a tiszaburai Lenin, a kenderesi Vörös Csepel és a tíszagyendai Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet munkáját. Ugyanakkor a kunhegyesi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben kong­resszusi felajánlásként egy 50 férőhelyes magtár-padlásos tehénistállót építenek. Segí­tettek a patronált szövetkeze­tek aratógépeinek kijavítá­sában és az aratási terv el­készítésében, Aratógépeik 1900 hold aratását vállalták a termelőszövetkezetekben, Kétmillió forint többietpvedeiem a mezőtúri termelőszövetkezetekben A Nagykunság négy terme­lőszövetkezeti városában, Karcagon, Kisújszálláson, Turkevén és Mezőtúron — ahol több szövetkezeti gazda­ság tíz éves fennállását ün­nepli — fölmérték a termelő- szövetkezetek idei eredmé­nyeit és az év végéig még vár­ható előrehaladást. A négy város közös gazdaságai jól éltek a közösség erejével és kihasználták azokat a lehető­ségeket, amelyeket az állam biztosított számukra. Ebben az évben kereken 229 millió forint bevételre számitarnak, mely hárommillió forinttal több, mint az év elején ter­vezték. a bevételek kedvező alakulása nem önmagától jön. Együttesen fejlesztik a kü­lönböző üzemágakat és nagy gondot fordítanak a belterjes gazdálkodás kialakítására. Az állatállomány száma például többszöröse az előző évekének. Az állatállomány fejlődése a kedvező szerződés akcióban való részvétel nem kevesebb, mint 71 millió forint jövedel­met biztosít. Ez az összeg az fl legjobbak között is az elsők Menyhárt Miklós, Salánki Sándor és Bakó János nevét a legtöbb kombájnista ismeri. Érthető is, mert megyénk­ben a közel ötven vagonos eredményükkel méltán emle­getik mint legjobbakat, sőt az országos versenyben is az 5t legjobb között vannak. A három kiváló kombájnista a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság dolgozója. évi bevétel több mini 30 szá­zalékát jelenti. A négy szövetkezeti város közül Mezőtúr példáját emel­jük ki. A város 12 termelő­szövetkezetében óvatos tervet készítettek és akkor még nem számítottak arra, hogy a szer­vezett nagyüzemi munka má­zsákkal emeli a szántóföldi növények holdanként! ter­méshozamát. S miután ez be­következett, módosítani keli a korábbi áruértékesítési terve­zetet is. Először úgy számítot­ták, hogy 41 millió forint ér­tékű árut adnak az államnak, de ezt a tervüket most úgy módosították, hogy további 10 millió forint értékű árat érté­kesítenek nagyüzemien. Csak a kalászosok másfélmillió fo­rint többletbevételt hoztak. Ehhez jön még a kapásokból, a rizsből és egyéb növényfé­leségekből eredő, mintegy két­százezer forint. Az elmúlt évek meggyőzték a szövetke­zeti tagokat arról is, hogy nagyüzemi állattenyésztés nélkül nincs nagyüzemi gaz­dálkodás. A 100 holdra eső szarvasmarhasűrűség jelenleg 10,4, a sertéssűrűség 18,9 a juhsűrűség pedig 34,6, ezen­kívül minden 100 holdra 132 baromfit tartanak. Ezek a számok év .végéig tovább emelkednek, s növelik a hiz­lalás! szerződéseket is. A ter­melőszövetkezetek sertéshiz­lalási tervüket az első félév­ben 1485-tel teljesítették túl és az év végéig még további 3500-at visznek piacra. A 100 holdanként tervezett 13,6 má­zsa élőhús helyett 21,7 mázsát értékesítenek. Az állati ter­mékek értékesítéséből is tete­mes jövedelemre tesznek szert. Tehéntejből például 320 ezer kilót, tojásból 20 ezer da­rabot, gyapjúból 2800 kilót adnak el az év végéig Élen­jár a szerződéskötés túltelje­sítésében a Petőfi Tsz, amely terven felül 400 darab hízót ad el az államnak. A termelő- szövetkezetek a 3004-es, vala­mint a 3O04/l-es számú kor­mányrendeletek alapján csak­nem 4 millió forint kedvez­mény elnyerését irányozták elé. A jelenlegi állapot sze­rint a tervezett kedvezmény összegét további 19 ezer fen rinttal emelik. Szilárdabb lett a munka­egység érték és javult az arány a természetbeni és a készpénzrészesedés között. A város tsz-ei általában az egy munkaegységre eső jövede­lem 52 százalékát pénzben, a fentmaradt részt pedig ter­ményben adják ki. Több kö­zös gazdaságban azonban en­nél sokkal jobb az arány a készpénzrészesedés javára A Szebb Élet Tsz-ben például a tervezett szerint készpénzben 28 forint 32 fillért, természet­ben 18 forint értéket, az Uj Élet Tsz-ben 24 forint 70 fit* lér készpént és 12 forint ter­mészetbeni juttatást adnak egy munkaegységre. Meg kell jegyezni, ezek a szövetkeze­tek jól gazdálkodnak, mert a készpénzjövedélem után csak feleannyi jövedelemadót kell fizetni, mint a természetbeni juttatás utón. Kedvező jelenség Mezőtú­ron, hogy tervszerűen gondol­nak a jövő évi gazdálkodás továbbfejlesztésére és az anyagi feltételek biztosításá­ra Az idén várható mintegy 2 100 000 forint többletjövede­lemből csak mindössze 238 ezer forintot osztanák ki munkaegységre, a fennmara­dó összeget pedig a közös alap növelésére és különböző tar­talékokra fordítják. Ennek következtében növekszik majd a különböző tartalék­alap. A felnemosztható szö­vetkezeti alaphoz például több mint 3 millió forintot csatol­nak a korábban tervezett 1 961 000 forint helyett, öt­százezer forintot szociális és kulturális célokra, 875 ezer forintot pedig földjáradék ki­fizetésére tesznek félre. A várható munkaegység része­sedés városi szinten eléri a 31 forint 55 fillért. A felmé­rések szerint a munkaegység­gel Is jól gazdálkodtak, mert a tervezettnél 5300-al keve­sebbet teljesítettek. A mun­kaegységre eddig 4,5 millió forint előleget fizettek ki, melyből 8 forint 23 fillér esett e-gy-egy munkaegységre. A termelőszövetkezeti vá­♦ t 11* ♦♦♦ **♦ Cibakhaza jovoje CSENDESEN FODROZÓ­DIK a víz a Holt Tisza part­ján. Itt-ott csónakok siklanak lompos-nehézkesen, hiszen az ilyen kis vízre csak afféle lassú bárkák valók. A parton emberek kapaszkodnak pá­rosával, bekopogtatnak a ka­pukon. Lassan már meg­ismerik őket a vendéglátók, hiszen ott voltak tegnap is, tegnapelőtt is. Adjonisten — hangzik a köszöntés — aztán megkezdődik a vita — a vita a jövőről. Igen, ez a téma: az egyes emberek és az egész falu holnapja. Cibakházán a holnap — nem könnyű kérdés, illetve, pontosabban — nem könnyű a jelen kérdése. Csupán két tényt említünk itt: ebben a faluban ma a búza szabad­piaci ára körülbelül 400 fo­rint! Hihetetlen összeg. Má­sutt az állami ár alatt, vagy az állami ár közelében mo­zog a gabona piaci ára — itt meg csaknem kétszerese. És azután itt a következő tény: itt egy lakosra még egy hold- nyi szántó sem jut. Ebben viszont már alighanem ott van az előbbi jelenség ma­gyarázata. Mert akármilyen felhalmozó, gyűjtögető le­gyen az idevaló gazda, csu­pán ezzel magyarázni a ma­gas árat nem lehet Hanem: kevés a gabona. Mindössze tán 1300 holdon termelnek: persze, a kevés földön bel­terjes művelés nélkül nem is lehetne megélni. Dehát nincs kiút ebből a körből? A KÖZSÉGBEN ma még több mint kétszáz 1—-5 hol­das földterülettel rendelkező kistulajdonos van, 5—8 hold­dal százharmíncheten bír­nak. ezen felül pedig mind­össze negyvenötén. A tízéves Vörös Csillagban most két- száztizennégyen vannak, a néhány hónapja alakult Ha­ladásban pedig hetvenhatan egyengetik az új utat. A falu lakóinak többsége tehát pa­rányi szőlőterületeken és egymástól távoleső parcellá­kon, rengeteg munkaerőt pa­zarolva dolgozik. A pazarlás szó nem túlzás. Ilyen fur­csán ugyanis kevés falunak a határa nyúlik el a megyé­ben. Ha valakinek a határ két szélén helyezkedik el a földje, gyalogolhat egyik par­cellától a másikig 10—11 ki­lométert Márpedig — mivel a legtöbben másutt bírják a kis szőlőt, másutt a gabona­földet — ez az eset igen gya­kori. Ezek a kis gazdaságok — a tulajdonosok erejét fel­emésztve — valahogy módot nyújtanak a megélhetésre. De vagy ezer ember — a ke­resők jelentős része — így is a falu határán kívül keresi kenyerét. Márpedig ez nem perspektíva. Ezért folyik most a szó mindenütt Cibakházán a hol­napról, a jövőről. Most en­nek a községnek van jövője: méghozzá kiváló, ragy ;gó ki­látásokkal, adottságokkal. — Arday Sándor községi mező­gazdász. a földnek ez az iga­zi szerelmese valósággal ih- lefetten beszél ezekről a le­hetőségekről. De ugyanazt mondja D. Molnár, vagy Fa­ragó elvtárs is, a tanácselnök és a párttitkár. Ha a község lakossága az új utat vá­lasztja. nagyüzemi gazdálko­dással valósággal csodákat lehet művelni. HOGY MI LENNE ez a CSŐ da? Először is ott a Sárszög.. A Tiszából átáramló csendes víz itt már nemcsak a táj szépségét jelenti: a holtág kitűnő minőségű, dúsan ter­mő földet ölel át, lehet ön­tözni belőle kertet, szántó­földet. Évekkel ezelőtt óriási beruházással kiépítették vagy 1200 holdon az öntözési háló­zatot. A Vörös Csillag újabb milliókat fordított kertészeti beruházásokra: most itt az alkalom a paprika, paradi­csom, karfiol, dinnye nagy­üzemi öntözéses termesztésé­re. Nincs annyi ember, aki­nek itt nem lehetne elég munkát találni. Az egész or­szágban párját ritkítja a ci- bakhó,zi, sárszögi görögdiny- nye. Exportálni is annyit le­hetne, amennyi csak meg­terem. Mindezeket a lehető­ségeket a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet eddig nem használhatta ki, hiszen össze­sen kilencvenhét tagja volt: márpedig a kertészet rendkí­vül munkaigényes. A tavaszi belépésekkel ugyan megnőtt a taglétszám, viszont a föld­terület is. Ezenkívül ebben az esztendőben még nem volt mód a nagy táblák kialakítá­sára. A nagyüzem lehetősé­gei azonban — ismét hang­súlyozni kell — egyszerűen korlátlanok. Viszont — ez nyilvánvaló — az egyéni pa­naszt korlátozott anyagi esz közeivel nem tudta kihasz­nálni azt az előnvt, hogy a terület csatornahálózatát már kiépítették. Vajon hagyja ve­szendőbe menni a cibakház! °mher ezt a kincset? S aztán még más... A csendesen hullámzó Hoit- Tisza kiváló lehetőséget nyújt a vízi szárnyasok te­nyésztésére. Ha libával, ka­csával „árasztják” el a par­tokat, százezreket könyvel­hetnének el jövedelemként a közös gazdaságok tagjai. És ha még hozzátesszük, hogy ugyanebben a vízben nagy­üzemi haltenyésztést is lehet folytatni, már megcsillantot­tuk a jövő egy részét. Nem kell hozzá magas matemati­kai felkészültség, hogy bárki kiszámolja: mennyivel jelent ez többet és mennyivel ma­gasabb jövedelmet biztosít, mint a kisparcella korlátok közé szorított lehetőségei, MA SOKFELÉ járnak a falu lakói: de a nagyüzemi gazdálkodás otthon biztosí­tana megfelelő munkalehető­séget mindenkinek: méghozzá nem is akármilyet. A kerté­szetben 400—600 munkaegy­séget is összegyűjt egy tag egy esztendőben. Szólottunk már a 400 fo­rintos búzáról. De itt is egy­szerű a megoldás. A termelő- szövetkezet földjeiről már idén is 2—3 mázsával több gabonát takarítottak be hol­danként a gépi művelés ered­ményeként. mint az egyéni parcellákról. De a lehetősé­gek ezzel még nem merültek ki: mélyszántással, korszerű nagyüzemi agrotechnikával még sokkal nagyobb mérték­ben lehet növelni a termés­átlagot. A község vezetői szerint — és ezt már nagyon sokan látják, hiszen tavasz- szal is kereken kétszázan választották az új utat — az így művelt földeken ele­gendő gabonát lehetne ter­melni Cibakháza minden la­kosának. Nem lenne szükség arra, hogv a főleg belterje­sen gazdálkodó parasztok drága pénzért vásárolták a gabonát — maguknak. E fel­tevést mi sem bizonyítja job­ban. mint hogy a Cibakházi Gépállomás erőgépeivel — ha- mindent ebbe a köz­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents