Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-09 / 186. szám

1959. augusztus 9;

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

■

:| tükör

Érdekes lehet annak idekerülni, aki még sohsem járt Tiszaszentimrén. S aki gyakorta megfordul a faluban, méginkább álmélikodik a fejlődés kiszámíthatatlan méretein. A Tiszaszentimrei Állami Gazdaságban alig sejthették az ellenforradalom előtt, hogy idág jutnak. A pontosság kedvéért meg kell mondani, a Középtiszai Állami Gazdaságról van szó. Az a helyzet ugyanis, hogy ez év tavaszán egybevonták az igari, kunmadarasi és a tisza- szentimrei állami gazdaságot, Középtiszai Állami Gazdaság néven. Ez évben még a központi üzemegységről, a ti- szaszentimreiről kapott névvel működik.

A MÉRETEKRŐL

Kunmadaras, Kunhegyes, Tomajmonostora, Abádsza- lók, Tiszaszentimre, Tisza- igar, Tiszaszöllős, Tiszaderzs és Tiszaőrs. Ennyi község (összesen 9) fogja közre a ,,középtiszaiakat". Nem a legáldásosabb állapot, hiszen járáshoz is kettőhöz tartoznak, a kunhegyesihez és a tiszafüredihez. A területük 13 ezér 644 hold. S ezzel még korántsem fejeztük be a nagyság rekordok felsorolását. Most következnek még esatk az izgalmas mutatók. A Tiszaszentimrei Állami Gazdaság a termelés egyik megyei bajnoka.

Hatszáznyolcvannégy holdon termett az az őszi árpa, amely egy-egy holdon 23 mázsa 80 kg-al örvendeztette meg a gazdaság munkásait. Sőt! A szentimrei üzemegység kettőszázötven holdjáról 80 kilogrammal többet takarítottak be 25 mázsánál egy- egy holdról. Búzát 1465 holdon termesztették a három üzemegységben, 15 mázsa 20 kg-os átlagterméssel. Ez pedig 22 268 mázsa fémzárolt minőségi vetőmagot jelent, amit a Terményforgalmi Vállalattól cserélnek át a termelőszövetkezetek.

Itt helyben ütik rá az Ölomplombát a zsákokra. A tisztító üzem alig egy-két ember munkáját igényli. A földszintről gabonafúvó röpíti az emeleteikre á vetőmagot. Ösztályozóról, ósztá- lyozóra emberikéz beavatkozása nélkül kerül a búza. Ember csupán a zsákkötéshez kell, amikor már a kitisztított vetőmagot a földszintre juttatta vissza a gép.

S adatok még a tízezres méretekhez. Magyar sárga törzsbaromfi 2600 szaporítja fajtáját. A gazdaság ez évi tojástermelési terve 198 ezer. Kettőezzesrrel kevesebb, mint

11,8 az istálló fejésl átlag naponta.

S végül a móretenfelüliség legnagyobbja. 1959-ben 52

millió forint értékű állati és növényi javakat állít elő a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság.

TÖBBET JELENT, MINT AZ ARATÄS

A központtól nem messze a facsoporton, a rizsketreceken túlról nyers kukorica illatot hoz a szél. A jó fülű ember a DT morajlását is kiveheti a monoton zajból. A smaragdnál is haragos, söté- tebb zöld tengerben járvasi- lózó kombájnt cipel maga után a lánctalpas. Eleddig a szőkülő kalászok végtelenjéről áradozott a magyar paraszt ember, s most Kálmán Antal üzemgazdász a silókukoricát méltatja költői szavakkal.

Négyszázötven hold tejillatú silókukoria. A zöld tenger szójával vetve, hogy a fehérjetápot is biztosítsa, az állami gazdaság kimeríthetetlen takarmány bányája.

— Többet jelent az aratásnál, higyjék el, én voltam állattenyésztő, tudom mit jelent a takarmány, megváltás a siló.

Kálmán Antal szavait idézzük. S valóban, holdanként 300 mázsa takarmányt nyernek a silókukoricából. Ezerkétszáz vagon szilázst, a leg- tápdúsabb állati eledelt tar- tartalékolnak silókukoricából.

Jövőre a zöldfutószalag he* lyett is siló etetésre térnek át. Kimutatták, az előbbi módszer legfeljebb 80 mázsa takarmányt jelent, az utóbbi legalább háromszázat. A kukorica termesztés fellegvára lesz ez a gazdaság. A múlt évben 21 mázsa 45 kg-ot termeltek hibridvetőmagot egy- egy holdról. Hatszáztizennégy holdon díszük most a múlt évinél is többet Ígérő hibridtengeri.

— Szépein kalászol a rizs, főagronómus elvtársi — jelenti Végh Sándor rizsőr.

kétszázezer, ezzel szemben 25 ezerrel adnak többet kétszázezernél a népgazdaságnak. Ez rántottábban is több, mint százezer adagot jelent A tejtermelés pedig ki sem fejelhető még százezrekben sem. 1959-ben közel 1 millió 800 ezer liter tejet fejnek 530 tehéntől. Esv tehén több mint 3300 litert ad évente, s van olyan hónapjuk, amikor

ISTÁLLÓ-ISPOTÁLY

Éppúgy ragyog minden, mit a kórteremben. Anélkül ide élő ember be nem teheti a lábát, hogy meg ne mártsa a cipőjét a fertőtlenítő ládi- kóban. Kolopi József a beteg állatok ápolója maga is talpig fehérben fogad. Az állami gazdaság állatorvosának vizsgálata után idekerülő beteg jószágok otthonában vagyunk.

— ‘Mi baja? — bökünk rá egy kérődző Riskára.

— Hármat ellett szegény — sajnálkozik az ápoló is.

— S a bikának?

— Sántít a lábára,

Kát tehén vetélt, a borjú tüdős .(megy a vágóba). A lónak valami idült nyavalyája van.

Emberekkel nem törődtek így a Horthy rendszerben! Hát még az ellető.

Ugyanolyan egészségügyi óvintézkedések a belépésre vonatkozóan. Két héttel az ellés előtt a többiektől megválva idekerülnek a vemhes jószágok. A kis bocik 12 napig tartózkodnak itt születésük után.

A karámos borjúneveld Ék a következő állomáshelyük. A takarmányé lőkészi tőben

pasztörizáló készülék. Anélkül tejhez nem jut itt kis boci; hogy ne fertőtlenítenék. S az sem mindegy miből mennyit kap. Az öthetes borjak ketrecének „fejfáján ’ ez

tés. így a vetése, kapálása, szedése teljesen gépesíthető.

Nincs baj a rizzsel sem. Szinte hihetetlen eredmény születik.

TRAKTORLÉPCSÖ

Nem egészen közismert fogalom, a teljes gépesítés gépesítési fokmérője. Azt jelenti lóerőkben megvan az erőgépek lépcsőszerű felépítése. A tiszaszentimreieknél így: 12— 14 lóerő Maulwurf, 25—28 lóerő a Zetor. A harmadik lépcsőfok 45—45 lóerő, a Zetor- szuperek tartoznak ide. Az 50—55 lóerőhöz a DT 413-sok kategóriája Sorolandó. S a lépcső legmagasabb foka a 80—100 lóerő. Az SZ 80-as, SZ 100-as erőgépek csoportja.

Számokban pedig a 400 munkagépen kívül, 22 Hoffer szántótraktor, 16 Zetor K. 25- ös, 19 DT. 413-as, 4 Zetor- szuper, két Maulwulf s 5 teherautók biztosítják többek között a gazdaság munkálatainak gépesítését.

A burgonya termesztési

Huszonkét ezer tő van egy holdon belőle; pedig ez a kettő is „fejére nőtt" Andrási Jánosnak.

az előírás: naponta tizenegy liter teljes, négy liter felezett tej. S ehhez aztán még a takarmány. Nemcsoda, hogy a legutóbbi negyedéves átlagban 1 kiló 8 dekával gömbö- lyödtek naponta a borjak.

FÜRDÉS, FÜRDETÉS, ÖNTÖZÉS

Külsőre jelentéktelennek látszó létesítmény. Két ajtaján rövid szöveg: „Férfi", „Női". Zuhanyrendszerű fürdőépület. Az állatgondozók, a határban munkálkodók s a villamosított cséplőszérűk munkásai esti tisztálkodási lehetősége. A sarokban szappanosládák, a férfi zuhanyozó előterében mosógép. Nemcsak magukat, ruhaneműiket is patyolattisztává varázsolhatják a munkások.

A víztorony alatt betonlapokat raknak egymás mellé. Itt lesz a kocsimosó. Könnyűszerrel feljutnak a kocsik a betontérre. ahol jobbról-b,al- ról árad. a gumicsövekből víz. Rend és tisztaság a lelke mindennek.

Beton fürdőmedencéjük van a sertéseknek is. A hízókat naponta háromszor-négy- szer fürdetik a hizlalda dolgozói a nagy melegekben. Naponta friss fürdővíz dukál a röfögőknek is. A tiszaszent. imreiek úgylátszik nagyor. kedvelik a vizet. A határban is ez tűnik ki. 150 hold cukor répájukat valamennyit öntő zik. Holdanként 70 ezer cu korrépa szívja a vizet és 230 mázsát váxnak belőle. Uj módszer az ikersoros termeszmunkálatait .már teljesen gépek végzik. Gépek ültetik, kultivátorok kapálják, azok töltögetik s kombájnok szedik fel a gumókat. Még a válogatása is gépesítve van, csupán a szelektálását végzik emberek. A 40 hold vetőmag burgonyához alig kell emberi erő. Csakúgy mint a rostlen, cukorrépa se szívja fel a kézi munkaerőt Tiszaszentimrén,

A KISZOLGÁLÓ SZEMÉLYZET

Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénumán fejtegette: A technikai fejlettséget az jellemzi, amikor a műszaki kiszolgáló személyzet aránya magas a

Aradi Béla igazgató karját már most lehúzza a cúkorzet is tiszta étteremben kapják, a kitűnő menü mellé.

A gazdaság konyhája önellátó. Kertészet, hizlalda tartozik a konyha fogalmához. Szinte nevetséges összegekért jutnak ellátáshoz az emberek. Hogy mást ne mondjunk a mindig húsból álló vacsora 2 forintba kerülj S a lakások! Rajna Jáno- sékhoz toppantam be. Két- szoba, fürdőszoba összkomfortban lakik a család. A férj hajtókocsics; A felesége a gyerekekre ügyel, meg a szobákat takarítja. Mint mondja mindig attól fél eltéved a helységekben, nincs ő ehhez szokva, nem így nőtt ő feh Nem riportot, regényt lehetne írni a Tiszaszentimrei Állami Gazdaságról. Hiszen olyan érdekes témákat kényfizikaiakhoz képest. A Tiszaszentimrei Állami Gazdaságnak összesen 876 állandó dolgozója van s közülük 119-en tartoznak az irányító személyzet kategóriájába. Vagyis körülbelül 16 százalékos az arány. Itt már a gépeké, a műszakiaké a szó.

S a cél az, hogy képzettebbek legyenek a dolgozók. Az állami gazdaság főagronó- musa dr. Gergely István, a mezőgazdasági tudományok doktora címével ékeskedhet, Négy vezetőnknek van diplomája, hárman most végzik az egyetemet A többiek kétéves mezőgazdasági iskolákon s más oktatási fórumokon tanulnak. A téli mező- gazdasági szakoktatás állattenyésztési, növénytermesztési, gépesítési témaköreiben, —

Munkában a lenkombájn.

mintegy 140-en képzik magukat tovább.

Kulturált emberhez, kulturált környezet. Az állami gazdaság központja mintatelepülés számba mehet Virágok, fák illatoznak az épületek körül. Kultúrterem, televízió-rádió. mozi, pohár vizként hozzátartozik a dolgozók életéhez. S a pohárvi.viagasabbra nőtt a silókukor ica, mint a silókombájn vitorlája.

télén pár szóval elintézni az ember, mint a juhtenyésztés i& Ha vaktában eldobnánk botunkat, az is birkát érne. 7254 juh legelész a gazdaság területén.

S ott van a negatív üszőtelep, a nagyüzemi állattenyésztés jövője. Már háromszázon felül" van a tbc és bang-mentes tenyészállatok száma. Teljesen betegségre negatív ősöktől származnak. S most kísérletet végeznek velük. Hatvan magyar alföldi tehénhez, két kosztromai bika érkezett a Szovjetunióból. Az alföldi szarvasmarha-fajta jól bírja a külterjes állattenyésztést is. A kosztromai sok tejet, zsíros tejet ad. A kettő tulajdonságait egyesítve, kitenyésztik a legmegfelelőbb törzset. A sertéstelep is külön birodalom. A korszerű, nagyüzemi sertéstenyésztés birodalma.

Dehát odatartozik itt az egész gazdaság. A jövőnk a magyar mezőgazdaság jövője csillan Itt meg a tiszaszent- imred tükörben.

Irta: Börzék Lajos Fényképezte; Csikót Ferenc

\