Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-07 / 184. szám
1959, augusztus ?. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Van mivel érvelni Cibakházán Szerdán reggel elindultak a falvakba a munkásosztály küldöttei, hogy felvilágosító szóval, okos érveléssel elvigyék a szövetkezeti gondolatot Cibakháza, Csépa és Cser- keszöllő ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaihoz is. Rövid megbeszélés után három csoportban huszonkét elrrtárs indult el Szolnokról. Hozzájuk a falvakban csatlakoztak a kunszentmártoni járás kommunistái, munkásai, valamint a három falu legjobbjai, akik már maguk is meggyőződtek az új életforma magasabb- rendűségéről. — Cibakházán írom ezeket a sorokat: már bekopogtattak az agitátorok a gazdák kapuján. Mindenütt figyelmesen, érdeklődéssel hallgatták őket. A vita természetesen — hiszen ezt szoktuk meg már tavasszal is — nyílt és szókimondó volt. Az agitátorok nem kerülgették a kényes problémákat, őszintén választ adtak mindenre. Az első nap afféle ismerkedés volt, felkészülés az érvek csatájára. És mert itt elsősorban a fel- világosító szó erején múlik minden, megkérdeztem három embert, három közeli falu vb-elnökét, mi van a tarsolyában, mit fog elmondani azoknak a gazdáknak, akiket fölkeres majd. D. Kiss Sándor, Öcsöd vb- elnöke magas, erőteljes ember, arca csak úgy sugárzik az önbizalomtól. — A mi falunkban tavasztól a földterület 94.6 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Most hét termelő- szövetkezet gazdálkodik a tizennyolcezer holdas határban. A Szabadság augusztus 20- 6n ünnepli alakulásának tízéves évfordulóját. £>e szív- vel-lélekkel az új mellett áll a három fiatal ősszel kezdő tsz tagsága is. Ezek nemcsak szavak: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy már most is ezerötszáz holdat közösen müveitek meg az állatállomány takarmányellátásának biztosítására. Nekem könnyű lesz érvelnem: a mi községünkben a termelőszövetkezetek 15 mázsán felüli búzatermést csépeltek el, míg az egyéniek termése nem haladta meg a 11.5 mázsás holdanként! átlagot. A közös gazdálkodás lehetővé teszi az öntözéses területek nagybani kibővítését, a takarmánytermelés növelését, a kincsetérő állatállomány gyarapítását Vagy elmondhatom azt is, hogy most a földeken 5 kombájn és 9 aratógép végezte el az aratás valamikor igen-igen nehéz és elkerülhetetlen munkáját. Nem véletlen tehát, hogy községünk gazdái felismerték az új út igazát. Ezt fogom mondani itt a cibak- házi embereknek is. Mesterszállás vb-elnöke, K. Szabó Lajos büszkén említi, hogy falujukban mindössze nyolc és félholdon, három ember gazdálkodik egyénileg. — Ez nem is véletlen. Háromszázkilencven ember lépett háromezer hold földdel a szövetkezetbe, mert látták szövetkezeteink jómódját. És itt nemcsak azt nézték, mennyi jut egy munkaegységre. Az is számít, hogy látták: szövetkezeteink erősek, jól megalapozott gazdálkodást folytatnak. Az Úttörő például 202 szarvasmarhát és 1100 sertést nevel, közös vagyona eléri a három milliót. Itt 35 forint jutott egy munkaegységre, a Búzakalászban meg éppen 42. Vagy, hogy még csupán egy dolgot említsek: az Úttörő idén 130, a Rákóczi 50 holdon mesterséges esővel, szórófejes öntözéssel termeszti növényeit. Hát hol, mikor volna tehetősége az egyéni gazdának földje mesterséges erővel való locsolására? Ügy vélem, hogy hasonló eredményeket Cibakházán is elérhetnek az az embereik, ha összefognak. Nagyrév adottságai sok tekintetben hasonlítanak Cibakháza lehetőségedhez. Ez a falu is sok vízzel és jő földdel rendelkezik, szorgos gazdái vannak. A falu első embere, a most Cibakházán „vendégeskedő’’ K. Molnár Antal a következőket mondja: — A ml községünkben a régi termelőcsoport mellett egy új is alakult: a Haladás mellé felsorakozott az Új Élet. Gazdái valóban komolyan veszik az új életet: noha csak ősszel kezdenek, már most is százhúszon dolgoznak közösen. Hogy miért? Mert van előttük cél, munkájuk értelme világos. A távlati terv szerint az élő- és a holt Tisza-ág között öntözéses gazdálkodást vezetnek be. — Nagy táblákban könnyű tervezni: márpedig nálunk több mint ötezer holdból tán negyvenen folyik kisparcellás gazdálkodás. — Sokan azt próbálták hirdetni falunkban, hogy a termelőszövetkezetben nem lesz a maga gazdája a paraszt Az Új Élet csattanós választ adott erre: a vezetőség oszlopos tagja például ifj. Pá- kozdi László, ez a volt nyolcszázholdas mintagazda, akinek szavára eddig is szívesen hallgattak az emberek. A könyvelő is a gazdák közül kerül ki. Ifj. Bartha Mihály ezelőtt kilenc holdon gazdálkodott Most hozzá tartozik ezerötszáz. Egyszóval a falu legismertebb gazdáit választották meg, a maguk szabad akarata szerint. Én ezt fogom elmondani, ha valaki Cibakházán még nem látna világosan a szövetkezeti demokrácia kérdéseiben. Azzal már búcsúzik is a három vb-elnök. Indulnak a baráti beszélgetésekre, tarsolyukban a saját élettapasztalatukból saját falujukból vett érvekkel. Ha valamelyik cibakházi nem hinne nekik, utána érdeklődhet Nagyréven, vagy Öcsödön élő sógoránál. B. D. Üzemeink alapvető feladata s a íermelékenység növelése Az 1959-es tervidőszak első felének eredményeit elemezve, jelentős sikereket könyvelhetünk el a termelés növekedésében. Több terme- lőjellegű és egyéb (beruházást helyeztek üzembe ebben a szakaszban. Megkezdték például — az országban először — a hűtőszekrények sorozatgyártását a Jászberényi Fémnyomó és Lemezáru gyárban, s üzembelépett Szolnokon hazánk első Diesel-javító műhelye is. Több új beruházást említhetnénk ezekhez hasonlóan. Termelésbelépésük — párosulva a munkás- osztály lelkes kongresszusi versenyével — a múlt év hasonló időszakához viszonyítva az iparcikkek nagymérvű növekedéséhez vezetett. Megyénkben 1,4 százailékkal termeltünk többet az első félévben, mint 1958 azonos időszakában. Korántsem dicsekedhetünk azonban ilyen előrehaladással a termelékenységi mutatók alakulásában. A megyei ipar egészét tekintve stagnálás van ezen a vonalon, lényegében a tavalyi szinten mozgunk, egyes üzemekben — főleg a könnyűiparban — meg visszaesés tapasztalható. Természetes, az „objektív nehézVagonrakodás A Szolnoki Papírgyár második negyedévi termelési tervét 113.2 százalékra teljesítette. Terven felül 404 tonna papírt és 237 tonna cellulózt gyártott. így aztán bőven akad dolguk a vagonrakó munkásoknak. Törökszentmiklósi milliomosok Tulajdonképpen Jobbára még a fejekben, a szivekben, s a tervekben vannak ezek a milliók. A városban mégis azt tartják róluk: milliomosnak indultak. S az is a való, a földek java, az alatkai rész, a gazdák legjobbjai, kisparasztok, középparasztok, ötszáztizennégyen 3200 holdra fogtak össze Aranykalász néven. Még az elnökük is szakember. Bihari Imre a Surján! Állami Gazdaság igazgatója volt még nemrégen. Már munkaegységre dolgoznak Jó föld, tapasztalt gazdák nagy előny lehet, de lelkesedés nélkül mitsem érne. S ez volt bennük. Ha nem is mindenkiben a kezdetben még, mert hiszen akadt ember az Aranykalászban a leltározások idején, aki nejétől a menyéig ide-oda vezetgette a tehenet, nehogy számba- végyék. A nagytöbbség, az alatkai gazdák viszont úgy gondolkoztak: milliomosok lehetünk, ha úgy akarjuk. S hát akarják. A 3200 holdon egyetlen nagyüzemi épület nem létezett. Mára viszont négyet számlálhatunk. A 48 férőhelyes istálló 714 ezer forintos állami költséggel, a másik három létesítmény: a 300 férős juhhodály, a 20 férős sertéshizlalda, az 50 férős növendékistálló viszont saját erőből épült. — Valami 120 ezer forintot kértek hozzá az államtól, a többit maguk teremtették elő. Sőt, mi több, maguk is húzták fel jobbára. Huszonöt termelőszövetkezeti tag dolgozik az építkezéseken. Ügy egyeztek: há- romnaponként váltják egymást, s így mindenkire sor kerül majd. Jöttek is az emberek, ledolgozták a három napot. Már aki annyit. Nagy Mihály nyolcholdas, Karancs Imre tizenkilencholdas, Harangozó István ötholdas gazdák azt mondták: ■— Otthon már nem igen van dolog. A tarlót már a tsz szántja. — Dolgozhatnánk-e munkaegységre ? Hát hogyne! A legnagyobb örömmel ad munkát a termelőszövetkezet. Hiszen meg se lehetne tagadni az akarás láttán. Markót Ferenc bácsi idős ember, s azt mondja egy napon, most nemrégiben: szerezne egy társat a műtrágyaszóráshoz. Mert az Aranykalász 28 vagon műtrágyát rendelt meg kétezer hold földre. Az őszön már a cukorrépa alá is letrágyáznak alapműtrá.gyaként, a többi megy a kalászosoknak. S ezt már az emberek végzik. Markót Ferenc bácsi a bálái részen műtrágyáz. Ott van a földje. A volt földje most már a termelőszövetkezeté. S ki-ki oda lett beosztva, ahová azelőtt dolgozni járt. Jobban ismerik a talajszerkezetet saját területükön. S ez nagy segítség. Az öt brigádot nagyon helyesen ezek alapján alakították ki az Aranykalász-beliek. Az állattenyésztés az alap Az állatokból akarnak milliókat hozni. Már most 150 anyabirkájuk legelész Ecseg- pusztán. A turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezettől vásárolták súlytörleszté- ses akcióra, s 12-én, vagy 14-én, ahogy betetőzik a ho- dályt, hozzák a birkákat. — Hozzák és be is mutatják a termelőszövetkezeteknek, hogy: nézzétek, így is lehet, így kell, ahogy mi csináljuk. A bemutatót ugyan nem ők, a megyei tanács szervezi. S csakis így lehet. — Az Aranykalásznak már arra is gondja volt. Ahogy megalakultak, rögtön ötszáz napos teherautót vesznek, ötmillió' forint értékű beruházás! —• Ennyi az első éves tervük. Iff kertész, sok-sok elgondolás A telepítés, telepítés. A város leghíresebb kertészei: Novotnyi Mihály, Szilágyi László, Gellér János, Németh István, Boros Bálint egy vasárnap délelőtt együttesen beállított hozzájuk. Vegyék fel őket, itt akarnak gazdálkodni. Hoztak is magukkal olyan 40 holdnyi gyümölcsöst, faiskolával, üvegházzal, miegyebekkel. Kapva- kaptak az alkalmon a gazdák. Felépült a városban a fürdő, ők meg ellátják majd nyári gyümölccsel. Már most telepítenek 20 holdak 10 hold csemegeszőlőt is. Újabb 20 hold zöldségtermesztésre ! állítódik be. Nagy terveket forgatnak. Kétszáz holdra állandó jellegű föld alá épített szórófejes öntözőberendezést akarnak vásárolni. Nagyhegyesen ségekből” következő, elkerülhetetlen folyamat ez? — Korántsem. A termelékenység emelésének egyik visszavető- je például a felelőtlen munkaerőgazdálkodás. Néhány vállalatvezetőnk azt tartja: „elég, ha teljesítem a tervet”. Egyébbel aztán nem törődik. Nem izgatja, hogy a munkás- létszám és a kereset növekedése megközelítően sincs arányban a termelékenység felfelé ívelésével. így fordulhatott elő aztán, hogy például a minisztériumi iparban 2,9 százalékkal nőtt az átlagkereset a II. negyedév során — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — a termelékenység meg több mint 3 százalékkal csökkent. Érthető, hogy ez az út nem járható, az életszínvonal tartós emelése érdekében a termelékenységnek nagyobb arányban kell növekednie; Közismert az is, hogy magas termelékenységet elérni csak műszaki fejlesztéssel lehet. Igen sok vállalatunknál — esetenként a felsőbb szervek és a kooperációs üzemek mulasztásából, de leginkább a saját hibáikból — mégsem foglalkoznak kellő gonddal a termelési folyamatok gyorsított gépesítésével, a tudományos vívmányok alkalmazásával, a jó tapasztalatok meghonosításával. Nem kell a szomszéd megyékbe szaladni hasonló példákért. Akadnak, sajnos, mólunk is — a keUeténél jóval nagyobb számiban; A TISZA CIPŐGYÁR például szalagon állít elő — 15—18 művelet után gumicsizmákat Használat köziben ezek orra, sarka és egyéb alkatrésze esetenként leválik. A szomszéd országokban — a Szovjetunióban és Csehszlovákiában — ezért már évekkel ezelőtt áttértek a csizmák egy darabból való készítésére. Gyorsabban előállíthatok, tar- tósabbak és sokkal tetszetősebbek ezáltal készítményeik. Nálunk meg maradt minden a régiben. A végtelen közönyt próbálta megtörni néhány martfűi dolgozó. Újítást nyújtottak be a csizmagyártás modernizálására. Az első mintadarabot elkészítették — be is vált, április óta mégsem tettek semmit az illetékesek, sem jót, sem rosszat nem mondtak róla. Vagy úgy vannak Vele, hogy a termelési tervet anélkül is teljesítik, a prémium biztosított, minek strapálják magukat? A törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár öntödéjére is ráférne egy kis műszaki fejlesztés. Esetenként például 4—5 mázsás öntvényeidet készítenek, s azokat kézierővel mozgatják. A daru tartóoszlopai ott állnak az öntödében — ű daru meg már huzamosabb ideje az udvaron. Kiderült ugyanis, hogy hosszabb annál, mint ami az öntödébe szükséges. így aztán elpihen az udvaron. Feltételezhető, hogy ha a daru beszereléséért felelőseknek kellene a nagy öntvényeket odébb cipelni, hamarosan üzembeáltítanák a darut, ezzel is segítve a termelékenység növekedését. Tapasztalható olyan jelenség is, hogy a minden tekintetben kiváló, drága pénzen beszerzett gépi berendezések üzem- beállításával elfogadhatatlan indokokra való hivatkozással késlekednek. A Tisza Bútorgyár például az új fényező- gépet csak jövőre akarja a termelés szolgálatába állítani. Mondani sem kell, hogy a hasonló eseteknek idejében elejét kell venni AZ EDDIGINÉL jóval nagyobb figyelmet érdemelnének a termelést könnyebbé, gyorsabbá tévő beruházások is, A Fémnycmó és Lemezáru gyár léghűtőberendezést gyártó üzemének berendezését például sok esetben hátráltatták a kooperációs vállalatok, Márpedig közismert, hogy a brüsszeli világkiállításon ipafi nagydíjat nyert Heller—Forgó-féle léghűtőberendezés iránt világszerte óriási az érdeklődés, sorozat- gyártása megyénk egyik legfontosabb műszaki fejlesztési programja. Az ilyen súlyponti beruházásokra kellene összpontosítani erőnket. Bár az utóbbi években kétségtelen javulás van a beruházásokra fordított összeg ésszerű fel- használásában, korántsincs minden rendben. A karcagi Üveggyárban például — lassan egy éve — berendezés és gazdaságos kihasználás nélkül áll á többszázezer forint költséggel épüih új huta. Ugyanakkor az optikai és egyéb üvegfajták kikísérletezésére és üzemszerű gyártására égető szükség lenne. A termelékenység emelése természetesen nemcsak anyagi kérdés, nem egyedül azon múlik, hogy van-e pénz, -vagy nincsi, sokmindenből tevődik össze — nem utolsó sorban függ a vezetés színvonalától. Ezen is van javítani való. Kevés helyen tapasztalható például a szakemberek eligazításával, képzettségük növelésével együtt járó műszaki konferenciák rendszeres megtartása. Ezért is terjed egynéhány vezetőről az a hír, hogy ..berozsdásodnak” mellette * fiatal káderek. E NÉHÁNY PÉLDÁBÓL is következtetni lehet arra, hogy a termelékenység emelése, üzemeink alapvető feladata érdekében bőven van tennivaló megyénkben is. Kellő figyelemmel, a lehetőségek kiaknázásával ezért kell most fáradoznunk, ez egyik legfontosabb tenniva- lónkj Simon Béla A mezőgazdaság megköveteli a szaktudást Még lehet jelentkezni mezőgazdasági szakiskolákra pajdudorogi öntözéses-, a pzabadkigyósi állatTényészté- ►si-, a Kecskemét-kisfái kertészeti szakiskolákra; A 26 évesnél idősebbek részére pedig kétszer öt,hónapos iskola nyílik Karcagon, — Csongrádon. Itt a hallgatók azonkívül, hogy a termelő- szövetkezettől kapják a fele munkaegységet, még havi 300 forint — és családtagonként 80 forint keresettérítést kapnak. Ebben a hónapban még minden iskolára lehet jelentkezni. A felvételi kérelemhez csatolni kell áz utólsó iskolai bizonyítványt, orvosi igazolást, születési anyakönyvi kivonatot és a tsz ajánlását; Ezeket be kell küldeni a járási tanács mezőgazdasági osztályára, ahonnan az illető iskolához továbbítják. Vágási Kálmán
