Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

1959, augusztus ?. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Van mivel érvelni Cibakházán Szerdán reggel elindultak a falvakba a munkásosztály küldöttei, hogy felvilágosító szóval, okos érveléssel elvi­gyék a szövetkezeti gondola­tot Cibakháza, Csépa és Cser- keszöllő ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt­jaihoz is. Rövid megbeszélés után három csoportban hu­szonkét elrrtárs indult el Szolnokról. Hozzájuk a fal­vakban csatlakoztak a kun­szentmártoni járás kommu­nistái, munkásai, valamint a három falu legjobbjai, akik már maguk is meggyőződtek az új életforma magasabb- rendűségéről. — Cibakházán írom ezeket a sorokat: már bekopogtattak az agitátorok a gazdák kapuján. Mindenütt figyelmesen, érdeklődéssel hallgatták őket. A vita ter­mészetesen — hiszen ezt szoktuk meg már tavasszal is — nyílt és szókimondó volt. Az agitátorok nem ke­rülgették a kényes problé­mákat, őszintén választ ad­tak mindenre. Az első nap afféle ismerkedés volt, fel­készülés az érvek csatájára. És mert itt elsősorban a fel- világosító szó erején múlik minden, megkérdeztem há­rom embert, három közeli falu vb-elnökét, mi van a tarsolyában, mit fog elmon­dani azoknak a gazdáknak, akiket fölkeres majd. D. Kiss Sándor, Öcsöd vb- elnöke magas, erőteljes em­ber, arca csak úgy sugárzik az önbizalomtól. — A mi falunkban tavasz­tól a földterület 94.6 száza­léka a szocialista szektorhoz tartozik. Most hét termelő- szövetkezet gazdálkodik a ti­zennyolcezer holdas határ­ban. A Szabadság augusztus 20- 6n ünnepli alakulásának tíz­éves évfordulóját. £>e szív- vel-lélekkel az új mellett áll a három fiatal ősszel kezdő tsz tagsága is. Ezek nemcsak szavak: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy már most is ezerötszáz holdat közösen müveitek meg az ál­latállomány takarmányellá­tásának biztosítására. Nekem könnyű lesz érvelnem: a mi községünkben a termelőszö­vetkezetek 15 mázsán felüli búzatermést csépeltek el, míg az egyéniek termése nem haladta meg a 11.5 má­zsás holdanként! átlagot. A közös gazdálkodás lehetővé teszi az öntözéses területek nagybani kibővítését, a ta­karmánytermelés növelését, a kincsetérő állatállomány gyarapítását Vagy elmond­hatom azt is, hogy most a földeken 5 kombájn és 9 aratógép végezte el az ara­tás valamikor igen-igen ne­héz és elkerülhetetlen mun­káját. Nem véletlen tehát, hogy községünk gazdái felis­merték az új út igazát. Ezt fogom mondani itt a cibak- házi embereknek is. Mesterszállás vb-elnöke, K. Szabó Lajos büszkén említi, hogy falujukban mindössze nyolc és félholdon, három ember gazdálkodik egyénileg. — Ez nem is véletlen. Háromszázkilencven ember lépett háromezer hold föld­del a szövetkezetbe, mert lát­ták szövetkezeteink jómód­ját. És itt nemcsak azt néz­ték, mennyi jut egy munka­egységre. Az is számít, hogy látták: szövetkezeteink erő­sek, jól megalapozott gazdál­kodást folytatnak. Az Úttörő például 202 szarvasmarhát és 1100 sertést nevel, közös vagyona eléri a három mil­liót. Itt 35 forint jutott egy munkaegységre, a Búzaka­lászban meg éppen 42. Vagy, hogy még csupán egy dolgot említsek: az Úttörő idén 130, a Rákóczi 50 holdon mester­séges esővel, szórófejes öntö­zéssel termeszti növényeit. Hát hol, mikor volna tehető­sége az egyéni gazdának földje mesterséges erővel való locsolására? Ügy vélem, hogy hasonló eredményeket Cibakházán is elérhetnek az az embereik, ha összefognak. Nagyrév adottságai sok te­kintetben hasonlítanak Ci­bakháza lehetőségedhez. Ez a falu is sok vízzel és jő föld­del rendelkezik, szorgos gaz­dái vannak. A falu első em­bere, a most Cibakházán „vendégeskedő’’ K. Molnár Antal a következőket mond­ja: — A ml községünkben a régi termelőcsoport mellett egy új is alakult: a Haladás mellé felsorakozott az Új Élet. Gazdái valóban komo­lyan veszik az új életet: noha csak ősszel kezdenek, már most is százhúszon dol­goznak közösen. Hogy miért? Mert van előttük cél, mun­kájuk értelme világos. A távlati terv szerint az élő- és a holt Tisza-ág között ön­tözéses gazdálkodást vezet­nek be. — Nagy táblákban könnyű tervezni: márpedig nálunk több mint ötezer holdból tán negyvenen folyik kisparcellás gazdálkodás. — Sokan azt próbálták hirdet­ni falunkban, hogy a ter­melőszövetkezetben nem lesz a maga gazdája a paraszt Az Új Élet csattanós választ adott erre: a vezetőség osz­lopos tagja például ifj. Pá- kozdi László, ez a volt nyolc­százholdas mintagazda, aki­nek szavára eddig is szíve­sen hallgattak az emberek. A könyvelő is a gazdák kö­zül kerül ki. Ifj. Bartha Mi­hály ezelőtt kilenc holdon gazdálkodott Most hozzá tartozik ezerötszáz. Egyszó­val a falu legismertebb gaz­dáit választották meg, a ma­guk szabad akarata szerint. Én ezt fogom elmondani, ha valaki Cibakházán még nem látna világosan a szövetke­zeti demokrácia kérdéseiben. Azzal már búcsúzik is a három vb-elnök. Indulnak a baráti beszélgetésekre, tar­solyukban a saját élettapasz­talatukból saját falujukból vett érvekkel. Ha valamelyik cibakházi nem hinne nekik, utána érdeklődhet Nagyré­ven, vagy Öcsödön élő sógo­ránál. B. D. Üzemeink alapvető feladata s a íermelékenység növelése Az 1959-es tervidőszak el­ső felének eredményeit ele­mezve, jelentős sikereket könyvelhetünk el a termelés növekedésében. Több terme- lőjellegű és egyéb (beruhá­zást helyeztek üzembe ebben a szakaszban. Megkezdték például — az országban elő­ször — a hűtőszekrények so­rozatgyártását a Jászberényi Fémnyomó és Lemezáru gyár­ban, s üzembelépett Szolno­kon hazánk első Diesel-javító műhelye is. Több új beruhá­zást említhetnénk ezekhez hasonlóan. Termelésbelépé­sük — párosulva a munkás- osztály lelkes kongresszusi versenyével — a múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva az iparcikkek nagymérvű nö­vekedéséhez vezetett. Me­gyénkben 1,4 százailékkal ter­meltünk többet az első félév­ben, mint 1958 azonos idő­szakában. Korántsem dicsekedhetünk azonban ilyen előrehaladással a termelékenységi mutatók alakulásában. A megyei ipar egészét tekintve stagnálás van ezen a vonalon, lényegé­ben a tavalyi szinten moz­gunk, egyes üzemekben — fő­leg a könnyűiparban — meg visszaesés tapasztalható. Ter­mészetes, az „objektív nehéz­Vagonrakodás A Szolnoki Papírgyár második negyedévi termelési tervét 113.2 százalékra teljesítette. Terven felül 404 tonna pa­pírt és 237 tonna cellulózt gyártott. így aztán bőven akad dolguk a vagonrakó munkásoknak. Törökszentmiklósi milliomosok Tulajdonképpen Jobbára még a fejekben, a szivekben, s a tervekben vannak ezek a milliók. A városban mégis azt tartják róluk: milliomos­nak indultak. S az is a való, a földek java, az alatkai rész, a gazdák legjobbjai, kisparasztok, középparasztok, ötszáztizennégyen 3200 hold­ra fogtak össze Aranykalász néven. Még az elnökük is szakember. Bihari Imre a Surján! Állami Gazdaság igazgatója volt még nemré­gen. Már munkaegységre dolgoznak Jó föld, tapasztalt gazdák nagy előny lehet, de lelkese­dés nélkül mitsem érne. S ez volt bennük. Ha nem is mindenkiben a kezdetben még, mert hiszen akadt em­ber az Aranykalászban a lel­tározások idején, aki nejétől a menyéig ide-oda vezetgette a tehenet, nehogy számba- végyék. A nagytöbbség, az alatkai gazdák viszont úgy gondolkoztak: milliomosok lehetünk, ha úgy akarjuk. S hát akarják. A 3200 hol­don egyetlen nagyüzemi épü­let nem létezett. Mára vi­szont négyet számlálhatunk. A 48 férőhelyes istálló 714 ezer forintos állami költség­gel, a másik három létesít­mény: a 300 férős juhhodály, a 20 férős sertéshizlalda, az 50 férős növendékistálló vi­szont saját erőből épült. — Valami 120 ezer forintot kér­tek hozzá az államtól, a töb­bit maguk teremtették elő. Sőt, mi több, maguk is húz­ták fel jobbára. Huszonöt termelőszövetke­zeti tag dolgozik az építke­zéseken. Ügy egyeztek: há- romnaponként váltják egy­mást, s így mindenkire sor kerül majd. Jöttek is az em­berek, ledolgozták a három napot. Már aki annyit. Nagy Mihály nyolcholdas, Karancs Imre tizenkilencholdas, Ha­rangozó István ötholdas gaz­dák azt mondták: ■— Otthon már nem igen van dolog. A tarlót már a tsz szántja. — Dolgozhatnánk-e munkaegységre ? Hát hogyne! A legnagyobb örömmel ad munkát a ter­melőszövetkezet. Hiszen meg se lehetne tagadni az akarás láttán. Markót Ferenc bácsi idős ember, s azt mondja egy napon, most nemrégiben: szerezne egy társat a műtrá­gyaszóráshoz. Mert az Arany­kalász 28 vagon műtrágyát rendelt meg kétezer hold földre. Az őszön már a cu­korrépa alá is letrágyáznak alapműtrá.gyaként, a többi megy a kalászosoknak. S ezt már az emberek végzik. Markót Ferenc bácsi a bá­lái részen műtrágyáz. Ott van a földje. A volt földje most már a termelőszövetke­zeté. S ki-ki oda lett be­osztva, ahová azelőtt dol­gozni járt. Jobban ismerik a talajszerkezetet saját terüle­tükön. S ez nagy segítség. Az öt brigádot nagyon helyesen ezek alapján alakították ki az Aranykalász-beliek. Az állattenyésztés az alap Az állatokból akarnak mil­liókat hozni. Már most 150 anyabirkájuk legelész Ecseg- pusztán. A turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet­től vásárolták súlytörleszté- ses akcióra, s 12-én, vagy 14-én, ahogy betetőzik a ho- dályt, hozzák a birkákat. — Hozzák és be is mutatják a termelőszövetkezeteknek, hogy: nézzétek, így is lehet, így kell, ahogy mi csináljuk. A bemutatót ugyan nem ők, a megyei tanács szervezi. S csakis így lehet. — Az Aranykalásznak már arra is gondja volt. Ahogy megala­kultak, rögtön ötszáz napos teherautót vesznek, ötmillió' forint értékű beruházás! —• Ennyi az első éves tervük. Iff kertész, sok-sok elgondolás A telepítés, telepítés. A vá­ros leghíresebb kertészei: Novotnyi Mihály, Szilágyi László, Gellér János, Németh István, Boros Bálint egy va­sárnap délelőtt együttesen beállított hozzájuk. Vegyék fel őket, itt akarnak gazdál­kodni. Hoztak is magukkal olyan 40 holdnyi gyümöl­csöst, faiskolával, üvegház­zal, miegyebekkel. Kapva- kaptak az alkalmon a gaz­dák. Felépült a városban a fürdő, ők meg ellátják majd nyári gyümölccsel. Már most telepítenek 20 holdak 10 hold csemegeszőlőt is. Újabb 20 hold zöldségtermesztésre ! állítódik be. Nagy terveket forgatnak. Kétszáz holdra állandó jel­legű föld alá épített szóró­fejes öntözőberendezést akar­nak vásárolni. Nagyhegyesen ségekből” következő, elkerül­hetetlen folyamat ez? — Ko­rántsem. A termelékenység emelésének egyik visszavető- je például a felelőtlen mun­kaerőgazdálkodás. Néhány vállalatvezetőnk azt tartja: „elég, ha teljesítem a tervet”. Egyébbel aztán nem törődik. Nem izgatja, hogy a munkás- létszám és a kereset növeke­dése megközelítően sincs arányban a termelékenység felfelé ívelésével. így fordul­hatott elő aztán, hogy például a minisztériumi iparban 2,9 százalékkal nőtt az átlagkere­set a II. negyedév során — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — a termelékeny­ség meg több mint 3 száza­lékkal csökkent. Érthető, hogy ez az út nem járható, az életszínvonal tartós emelése érdekében a termelékenység­nek nagyobb arányban kell növekednie; Közismert az is, hogy ma­gas termelékenységet elérni csak műszaki fejlesztéssel lehet. Igen sok vállalatunk­nál — esetenként a felsőbb szervek és a kooperációs üze­mek mulasztásából, de leg­inkább a saját hibáikból — mégsem foglalkoznak kellő gonddal a termelési folyama­tok gyorsított gépesítésével, a tudományos vívmányok al­kalmazásával, a jó tapaszta­latok meghonosításával. Nem kell a szomszéd megyékbe szaladni hasonló példákért. Akadnak, sajnos, mólunk is — a keUeténél jóval nagyobb számiban; A TISZA CIPŐGYÁR például szalagon állít elő — 15—18 művelet után gumi­csizmákat Használat köziben ezek orra, sarka és egyéb al­katrésze esetenként leválik. A szomszéd országokban — a Szovjetunióban és Csehszlo­vákiában — ezért már évek­kel ezelőtt áttértek a csizmák egy darabból való készítésére. Gyorsabban előállíthatok, tar- tósabbak és sokkal tetszető­sebbek ezáltal készítményeik. Nálunk meg maradt minden a régiben. A végtelen közönyt próbálta megtörni néhány martfűi dolgozó. Újítást nyúj­tottak be a csizmagyártás modernizálására. Az első mintadarabot elkészítették — be is vált, április óta még­sem tettek semmit az illeté­kesek, sem jót, sem rosszat nem mondtak róla. Vagy úgy vannak Vele, hogy a terme­lési tervet anélkül is teljesí­tik, a prémium biztosított, minek strapálják magukat? A törökszentmiklósi Mező­gazdasági Gépgyár öntödéjé­re is ráférne egy kis műszaki fejlesztés. Esetenként például 4—5 mázsás öntvényeidet ké­szítenek, s azokat kézierővel mozgatják. A daru tartóoszlo­pai ott állnak az öntödében — ű daru meg már huzamo­sabb ideje az udvaron. Kide­rült ugyanis, hogy hosszabb annál, mint ami az öntödébe szükséges. így aztán elpihen az udvaron. Feltételezhető, hogy ha a daru beszereléséért felelőseknek kellene a nagy öntvényeket odébb cipelni, hamarosan üzembeáltítanák a darut, ezzel is segítve a ter­melékenység növekedését. Ta­pasztalható olyan jelenség is, hogy a minden tekintetben kiváló, drága pénzen beszer­zett gépi berendezések üzem- beállításával elfogadhatatlan indokokra való hivatkozással késlekednek. A Tisza Bútor­gyár például az új fényező- gépet csak jövőre akarja a termelés szolgálatába állítani. Mondani sem kell, hogy a hasonló eseteknek idejében elejét kell venni AZ EDDIGINÉL jóval na­gyobb figyelmet érdemelné­nek a termelést könnyebbé, gyorsabbá tévő beruházások is, A Fémnycmó és Lemez­áru gyár léghűtőberendezést gyártó üzemének berendezé­sét például sok esetben hát­ráltatták a kooperációs válla­latok, Márpedig közismert, hogy a brüsszeli világkiállí­táson ipafi nagydíjat nyert Heller—Forgó-féle léghűtőbe­rendezés iránt világszerte óriási az érdeklődés, sorozat- gyártása megyénk egyik leg­fontosabb műszaki fejlesztési programja. Az ilyen súlyponti beruházásokra kellene össz­pontosítani erőnket. Bár az utóbbi években kétségtelen javulás van a beruházásokra fordított összeg ésszerű fel- használásában, korántsincs minden rendben. A karcagi Üveggyárban például — las­san egy éve — berendezés és gazdaságos kihasználás nélkül áll á többszázezer forint költ­séggel épüih új huta. Ugyan­akkor az optikai és egyéb üvegfajták kikísérletezésére és üzemszerű gyártására ége­tő szükség lenne. A termelékenység emelése természetesen nemcsak anya­gi kérdés, nem egyedül azon múlik, hogy van-e pénz, -vagy nincsi, sokmindenből tevődik össze — nem utolsó sorban függ a vezetés színvonalától. Ezen is van javítani való. Ke­vés helyen tapasztalható pél­dául a szakemberek eligazí­tásával, képzettségük növelé­sével együtt járó műszaki kon­ferenciák rendszeres megtar­tása. Ezért is terjed egyné­hány vezetőről az a hír, hogy ..berozsdásodnak” mellette * fiatal káderek. E NÉHÁNY PÉLDÁBÓL is következtetni lehet arra, hogy a termelékenység eme­lése, üzemeink alapvető fel­adata érdekében bőven van tennivaló megyénkben is. Kellő figyelemmel, a lehető­ségek kiaknázásával ezért kell most fáradoznunk, ez egyik legfontosabb tenniva- lónkj Simon Béla A mezőgazdaság megköveteli a szaktudást Még lehet jelentkezni mezőgazdasági szakiskolákra pajdudorogi öntözéses-, a pzabadkigyósi állatTényészté- ►si-, a Kecskemét-kisfái ker­tészeti szakiskolákra; A 26 évesnél idősebbek részére pedig kétszer öt,hónapos is­kola nyílik Karcagon, — Csongrádon. Itt a hallgatók azonkívül, hogy a termelő- szövetkezettől kapják a fele munkaegységet, még havi 300 forint — és családtagonként 80 forint keresettérítést kap­nak. Ebben a hónapban még min­den iskolára lehet jelentkez­ni. A felvételi kérelemhez csatolni kell áz utólsó iskolai bizonyítványt, orvosi igazo­lást, születési anyakönyvi kivonatot és a tsz ajánlását; Ezeket be kell küldeni a já­rási tanács mezőgazdasági osztályára, ahonnan az illető iskolához továbbítják. Vágási Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents