Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

1959. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eredményes műszaki fejlesztés az Aprítógépgyárban Manapság már szerte a vi­lágon arra törekednek, hogy megvalósítsák a termelés komplex gépesítését és auto­matizálását. Az emberi mun­kaerő kímélése, az anyagi javak bőségének megterem­tése megköveteli ezt. Termé­szetesen az automatizálás nem megy egyik napról a másikra, s még odébb van az az idő, mikor a most üzem­ben lévő gyárainkat leállít­hatjuk. Berendezéseik és termékeik korszerűsítésével azonban mái s sokat tehetünk jólé­tünk alapia. a termelés nagy­mérvű fellendítéséért, gaz­daságosságának megvalósítá­sáért. Helyesen ismerik ezt fel a jászberényi Aprítógép­gyárban és munkálkodnak is érdekében. Műszaki fejlesz­tési tervük többirányú. Ma­gában foglalja modem gé­pek beszerzését és üzembe­állítását, gyártmányaik át- szerkesztéssél elért korszerű­sítését és az előállításukhoz szükséges anyag csökkenté­sét, valamint új gépek ter­vezését. Sajnos, elképzeléseiket nem mindenben tudják megvaló­sítani. Meg akarják például honosítani üzemükben az automatikus hegesztést. Az ehhez szükséges kísérletek­hez két gépet ígértek nekik, de eddig még egy sem érke­zett. Márpedig azok nélkül eleve lehetetlen e korszerű munkafolyamatra való átté­rés. Azokkal a feladatokkal azonban, amiknek megvaló­sítása csak rajtuk múlik, si­keresen megbirkóznak. — Gyártmányaik idomaihoz sok olyan anyagot kell felhasz- nálniok, melyet ollóval nem lehet vágni. A közelmúltban lángvágó automatát állítot­tak ■ üzembe. Gyorsan s tö­kéletesen dolgozik, nem kell utána gyalulni az alkatré­szeket. Tervbevették a forgácsolás fejlesztését is. Már beszerez­tek az NDK-ból egy élezőgé­pet, s így lehetővé válik a házilag gyártott késes fejek­kel történő üzemszerű ma­rás. Kerámikus lapkával való forgácsolási kísérleteket is végeznek az idén'. A szerkesztésben is ered­ményeket értek el. Járműves 4-es törőt szerkesztettek. — Előnye, hogy’ útépítésnél könnyen mozgatható, bárhol rövid idő alatt üzembehe­lyezhető. Az eddig sorozat­ban gyártott gépeiket felül­vizsgálták, s megállapították, hogy különböző módosítá­sokkal korszerűbb^, köny- nyebbé tehetik azokat Ezért többek között átszerkesztet­ték az úgynevezett teknős keverőket. Mintegy 30 szá­zalékos anyagmegtakarítást értek el ezáltal, anélkül, hogy gyártmányaik hatás­foka csökkent volna. A szek­rényes adagolóknál, a finom­hengerműnél és a szárító- dobnál egyaránt eredményes volt az átszerkesztés. — Az ilyen példák a gyár szerkesz­tőgárdájának ügyességére, szorgos munkájára vallanak. Sikerük bíztatásul szolgál további kutatások, az eddigi­nél nagyobbmérvű tervezői feladatok megoldására. Többminden tanúskodik arról, hogy az üzem szak­emberei sokra képesek. A nagymérvű építési program miatt például szükségessé vált a hazai cementipar re­konstrukciója. — Az ehhez szükséges gépek — többek között egy 75 méter hosszú óriáskemence — gyártását az Apritógépgyárra bízták. En­nek a feladatnak az üzem csak akkor tud megfelelni, ha nagyteljesítményű lemez- hengerlővel bővül géppark­ja. Beszerezni azonban ilyet nem tudtak, ezért elhatároz­ták: csinálnak ők egyet. S az elhatározást tett követte, az 5 méteres lemezhengerló az ország legnagyobb ilyen típusú gépe — rajzai és egyes alkatrészei máris elké­szültek. Még az idén elvég­zik rajta az utolsó simításo­kat. Érdekes és eredménnyel kecsegtető kísérleteket foly­tatnak rizshéjból készült mű­anyaglemezek gyártásával kapcsolatban is. A szükséges gépi berendezéseket szintén ők állítják elő. Mindez arra vall, hogy a jászberényi Aprítógépgyár­ban jelentőségéhez mérten kezelik a műszaki fejlesz­tést, s ennek hatása érződik is az üzem eredményeiben. (Simon) MimjmYlUNK ÜGYE — A szolnoki Járás az Idős Isz-fagokérf — Gyakorlat teszi a mestert MI LESZ VELÜNK!, mi­ből fogunk megélni, ki fog rólunk gondoskodni? — teszi fel többezer idős termelő­szövetkezeti tag a kérdést a szolnoki járásban is. Párt- szervezeteink, tanácsi szer­veink eddig is igyekeztek el­hessegetni az alaptalan fel­hőket, megnyugtatni a kér- dezősködőket. Az az igazság, hogy mindezideig ez nem sikerült teljes egészében. Ezért határoztunk úgy, a járása párt végrehajtó bizott­ságával közösen, hogy járási tanács vb-ülést hívtunk ösz- sze kint egy községben, tör­ténetesen Rákóczifalván, ahol a fenti kérdésről tanácskoz­tunk. Gondoltuk, ha többen tanácskozunk, előbbre ju­tunk. Ebben nem is téved­tünk. A vb-ülést megelőzően több mint száz idős tsz-tag- gal, termelőszövetkezeti ve­zetővel, községi vezetőkkel, orvosokkal beszélgettünk. A tanácskozás elején ki­tűnt, hogy nemcsak az idős tsz-tagokat foglalkoztató kér­désről van szó. Tsz-tagsá- gunk zöme 45—50 év között lévő ember, de nem kevés az 55—60 év közöttiek száma sem. S ők épp oly izgalom­mal figyelik, hogy mi vár rá­juk csökkent munkaképes­ség, megöregedés esetén. Fő­leg azért aggódnak, hogy a nyugdíjhoz szükséges 10 évet már nem tudják munkában eltölteni. A felszólalók he­lyesen, három irányban ke­resték, illetve látták a meg­oldás lehetőségét. A termelő- szövetkezet anyagi erejéből, az idős tsz-tagok hozzátar­tozóitól, végül az állam ré­széről. Csak a fentiek össze­fogása oldhatja meg az idős, ' beteg tsz-tagok helyzetét. — Már a hozzászólók bírálták azt a nézetet, amely nem számolva a lehetőségekkel, minden terhet az állam vál­— vallják az Építőipari Vállalat tanulói, s ezért Fejes Károly oktató irányításával szorgalmasan dolgoznak a Tiszamenti Vegyiművek lakásépítkezésén. Mezőgazdasági kiállítás Jászapátiban Alkotmányunk nagy ünne­pére, augusztus 20-ra készül a Jászság népe, S hogy az ünnep még szebb, teljesebb legyen a mezőgazdaság ter­mékeiből nagyszabású kiállí­tást rendeznek a mostani al­kalomra jász fővárossá elő­lépett Jászapátiban. Bár még két hét van a meg­nyitásig, máris lázasan ké­szülődnek a nagy napra. — Mackó Gábor a Mezőtúrról néhány évvel ezelőtt ideke­rült kun most mint a járási tanács főállattenyésztője, szíwel-lélekkel segít a já­szoknak. Valósággal motorja a soktagú rendezőbizottság­nak; Az agronómusokból, tsz elnökökből álló bizottságban joezal kapott helyet Juhász József, a kultúrotthon igazga­tója is, aki régi jászsági ha­gyományok felelevenítésével készül a kiállításra; A rendezőbizottság gondos­kodott a bemu^ásra kerülő állatok és növényi termékek kijelöléséről; A helyszíni elbírálás alapján 81 szarvas- marhát, 92 sertést, 40 juhot, 20 lovat és 100 baromfit ta­láltak alkalmasnak a kiállí­tásra. Ennyi állattal szerepel a jászapáti járás 34 termelő- szövetkezete; Résztvesz ezenkívül két ál­lami gazdaság, új géppark­jának legszebb darabjaival a gépállomás, felvonulnak új- tipúsú sajátlkészítjnényű me­zőgazdasági gépeikkel a KTSz-ek, méhészeti cikkek­kel és méztermékekkel a já­rási méhészek; Bizonyára naev érdeklődésre tart majd számot a vadásztársaságok élővad bemutatója. A tisza- sülyi halászok halászcsárdát, a tsz-ek lacj-konyhákat állí­tanak fel a kiállítás terüle­tén, melyekben halászlevet, halpaprikást, szabad tűzön bográcsban főtt birkapörköl­tet, sültkolbászt, pecsenyét találhatnak a finom ízek ked­velői; Szórakoztatásról sem feled­kezik meg a mindenre gon­doló rendezőbizottság. Az egésznapos műsort a jászbe­rényi méntelep lovasbemuta tója és a tsz-ek négyesfoga­tainak felvonulása nyitja meg. Utána következik a ki­állított állatok és növényfé­leségek elbírálása. Külön bi­zottság osztja ki a díjakat az arra érdemeseknek. Délután a járási TST birkózó és ököl­vívó bemutatóján és bajnoki labdarúgó mérkőzésen izgul­hatnak a látogatók; Este a vacsorához két népi és egy fúvószenekar muzsikál, s a bizonyára fárasztó program Öltözőszekrények — házilag A Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat legutóbbi termelési értekez­letén felvetették a dolgozók, hogy kevés az öltözőszek­rény, s a fürdő felszerelése is kifogásolható; A vezetők dicséretére szol­gál» hogy rövid Idő alatt in­tézkedtek az ügyben. Mivel szekrényeket nem tudtak be­szerezni, 15 négyajtós és 15 háromajtós szekrényt házilag állítanak elő, a fürdőbe meg farácsokat készíttetnek, — bizonyítékul annak, hogy üzemeinkben a lehetőségek szerint orvosolják a jogos pa­naszokat* reggelig tartó mulatozással ér majd véget; Mindez egyelőre csupán a rendezőbizottság terveiben van meg, mert hiszen a ki­állítás színhelyén — egy másfélholdas erdős terüle­ten — egyelőre csak a szkré- perek egyengetik a talajt, — azután kezdik meg a pavi­lonok felállítását. De ha a rendezők lelkesedése nem lankad, biztosan minden a terv szerint sikerül. — patkós — Iára igyekszik hárítani. Eb-, bői kiindulva főképpen azok a javaslatok érdekeltek ben­nünket, amely a három meg­oldási lehetőség közül a termelőszövetkezetet érinti. Ez tartozik ugyanis legin­kább hatókörünkbe, s itt van legnagyobb lehetőség a gyors segítésre is. A FENTI megállapítás nem zárja ki, sőt feltételezi a másik két irányból való segítést. Eme elvi és gyakor­lati gondok tisztázása után hozott határozatot a járási tanács végrehajtó bizottsága, s jellemző, hogy az elhang­zott 27 javaslatból tizen­kilencet határozattá emelt a vb, melyek most már, mint feladatok állnak előttünk. Melyek azok . a főbb fel­adatok, melyet meg kell va­lósítani? Az idős tagok ré­szére a legmagasabb föld­járadékot, vagyis aranykoro­nánként 10 kg búzát kell fizetni. Ide tartoznak a 60 éven felüli nők, illetve 65 éven felüli férfiak. Tekintet nélkül, hogy felvették a munkát vagy sem, ugyancsak .ide sorolandók azok is, akik betegség, vagy rokkantság folytán estek ki a munká­ból A vb egyben lehetőséget ad a termelőszövetkezet­nek, — tekintettel a tsz anyagi helyzetére —, hogy ettől eltérhessen, indokolt esetben az egyéni elbírálás alapján személyeknél is ki­vételt tehessen. Megvalósítjuk* hogy az idős tagoknak a földjáradé- kot a kenyérgabona szükség­letig természetben még a zárszámadás előtt kiosszák, elsősorban azoknak, akiknek nincs eltartásra kötelezhető hozzátartozója. Azoknak az idős tsz-tagoknak, akiknek állatállományuk van, de munkaegységet nem, vagy csak keveset tudnak teljesí­Eikészültek a minlaalapszabály kiegészítések Növelik a szociális és kulturális alapot Szolnok megye termelőszövetkezetei Szolnok megye mezőgazda­sági termelőszövetkezeteiben befejezték a mintaalapsza- bály kiegészítését. A termelő- szövetkezetek vezetői, tagjai maguk határozták meg, hogy a lehetőségeken belül, ho­gyan alakítják ki a különbö­ző juttatásokat, a szociális és a kulturális ellátottságot. A közgyűléseken jóváhagyott mintaalapszabály kiegészítésk alapján tovább növelik a szo­ciális és kulturális alapot. A tízéves fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben például úgy határozott a tagság, hogy a tanulásban részvevő termelőszövetkezeti tagoknak a tanulmányi idő alatt az előző évben teljesí­tett átlagmunkaegység hetven százalékát írják a javukra. A szülő-anyáknak ugyanúgy í munkaegység hetven százaié' kát juttatják. A kunhegyes! Táncsics Ter­melőszövetkezetben külön se­gélyt szavaztak meg a háza­sulandó fiataloknak. A mező­túri Béke Termelőszövetke­zetben ösztöndíjalapot létesí­tettek. A főiskolán tanuló ter­melőszövetkezeti tagokat, fő­ként azokat, akik a diploma megszerzése után visszatér­nek a termelőszövetkezetbe, ötezer forinttal támogatják. Megfelelő összegeket tartalé­koltak temetkezési segélyre és egyéb más célokra. A kengyeli Szabóék elsők voltak Kengyel. A Kossuth utcá­ban csinos földszintes falusi ház. Legalább kétszobásnak nézem. Előtte ápolt virágos­kert. Itt lakik Szabó Károly, a kengyeli Sallai Tsz új tag­ja. Az árnyas udvaron egy járókának használt felfordí­tott hokedli négy lába kö­zött gőgicsélő szőke kisgye­rek topog, bizonyára unoka. Libben az alsókonyha ajta­jára akasztott függöny, ötven év körüli asszony lép ki az udvarra. Felkapja a hadoná­szó csöppséget, összecsókol­gatja, — csak akkor veszi észre az érkező idegent. — Szabó Károlyné ‘ nyújtja a kezét. A férjéről érdeklődön, itthon van-e. — Hogy volna dologidőben. Kint a határban szedi a má­kot. — No, mert úgy hírlik, Szabó Károly, a Sallai Tsz új tagja adta be elsőnek a vetőmagot. — Igen, az apjukom. De nemcsak azt, hanem az adó­gabonát is. Ügy mondják, cséplés után nyolc napon be­lül kellene, dehát négy se telt el, s a mienk már a rak­tárban volt, — mondja ki­csit büszkélkedve. — Az a négy nap is csak arra kellett, hogy kirostál­juk, meg szárogassuk egy ki­csit. Mert kombájnnál arat­tunk az idén! Csupa szép munkát végzett, meg olyan hamar készen lett, hogy na! Meddig kínlódhattunk volna kiskaszávál. Szóval, ahogy kész lettünk a rostálással, pár zsákkal külön raktunk, — az adót, meg a vetőmagot. Ezt már fel sem hordtuk a padlásra. Ügyis a magtárba kell vinni, minek végezzünk dupla munkát. — Mennyi vetőmagot ad­tak be? — Úgy tudom, három má­zsa búzát, meg másfél má­zsa árpát. — Nem sokallták? Miért? Ennyit magunk is elvetettünk volna, aztán, ha jövőre kenyeret akarunk enni, akkor a tsz-ben is vetni kell. Megtudtam még, hogy Sza­bó Károly olyan csendes, ke- vésbeszédű ember, aki in­kább cselekszik, mintsem szónokoljon. Gyűlésekre nem szeret járni, inkább a föl­dön dolgozik, vagy a ház körül tesz-vesz. Remélhető­leg őszre feladja ezt a „nem­szeretem” szokását, hiszen a tsz-ben nagy szükség van a józan, megfontolt, hasznos javaslatokra és a példamu­tató munkára. Utóbbit te­kintve Szabó Károlyt való­ban példának állíthatnék a község elé, mert lám, első­nek adta át a közösbe szánt vetőmagot. Bízunk benne, hogy a gyűlésektől való hú- zódozását is leküzdi és min­den tekintetben aktív, hasz­nos tagja lesz a szövetkezet­nek. r— pé —% teni, a földjáradékon belül bizonyos mennyiségű takar­mányt is aduink. A határozatiból eredően az idős tsz-tagok háztáji földjeit a községhez legközelebb eső, s lehetőleg legjobb minőségű földből adjuk ki. Amennyiben zárt kert áll rendelkezésünk­re, azt az idős tsz-tagok kö­zött osztjuk fel. Folyamatban van az is — s október 31-ig befejezzük —, hogy a terme­lőszövetkezetek minden idős, munkaképtelen tagot bejelen­tenek az SZTK-ba, melyet a szociális alapból fizetnek. VAN A HATÁROZATNAK olyan pontja is, hogy a tsz- ben az idős tagokat köny- nyebb munkára kell beosz­tani. A lehetőséghez mérten melléküzemágakban foglal­koztassák őket. Jónak tart­juk a szandaszöllősi Vörös­mező Tsz kezdeményezését, ahol külön munkacsapatot szerveznék az idős tsz-tagok- ból és csapatvezetőjük is kö­zülük kerül ki. Utasította a vb a m^őgaz- dasági osztályt, hogy a terv- készítésig mérje fel, hogyan használták fel a tsz-ek a szo­ciális alapot és véleményünk szerint a jelenlegi 2 százalék helyett 2-től 5 százalékig kell felemelni a szociális alapot. Sok szó esett az agrár- proletárokról, ők ugyanis föld járadékot keveset, vagy egyáltalán nem is kapnak, ezért a jövőben részükre a szociális alapból többet fo­gunk juttatni, mint a más ré­teghez tartozóknak. Az idős tsz-tagok szórako­zásáról, üdüléséről is hatá­roztunk. A termelőszövetke­zetekre támaszkodva és az állam segítségével megoldjuk az idős tsz-tagok üdültetését. Jó lenne, ha e kérdésben a megye összes termelőszövet­kezete összefogna. A járás több községében már valóság és most tovább szélesítjük, hogy a termelőszövetkezetek közgyűlésein szavazzanak meg idős tagonként gazda­sági erejükhöz mérten 1—2 kocsi szalmát, egy malacot, félliter tejet naponta, vagy egy bizonyos pénzösszeget, és ezt a Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának határoza­ta alapján megállapodásba foglalja a termelőszövetkezet az idős tsz-taggal. Kérelemmel fordultunk a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség termelőszövetkezetben működő alapszervezeteihez. Azt kértük, segítsenek az el­esett, hozzátartozó nélküli idős termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdaságaiban, házjavításokban. Ahogy is­merjük őket, ezt meg is fog­ják valósítani A fenti határozatot, vagy javaslatokat közgyűlés elé visszük megerősítés végett, s jónéhány nyitott kérdésben -edig a termelőszövetkezet döntését várjuk. A közgyűlés után pedig termelőszövetke­zetenként összehívjuk az idős tsz-tagokat, s közöljük velük, mire számíthatnak, mit kap­nak. BIZTOSAK VAGYUNK benne, hogy a Járási Tanács VB határozatát járásunk köz­véleménye megelégedéssel fo­gadja, De arra is számítunk — különösen ott, ahol a ter­melőszövetkezeti tagság zöme fiatal —, hogy esetleg ellen­állásra taláh Megmondjuk, ha máskép- oen nem megy, akkor az ál-, lami támogatás megvonásá­val hajtjuk végre az időseb­beket segítő határozatot Olyan légkört akarunk te­remteni, melyben az idős tsz- tagok ügye mindannyiunk ügye, közügy. Ma róluk, hol­nap rólunk van szó. Nemcsak szavak, de anyagiak is kelle­nek most ide. Tudjuk, a mi határozatunk,, javaslatunk sem oldotta meg tökéletesen ezt a kérdést De kerestük — és így látjuk a kiutat Bereczki László a Szolnoki Járási Tanács VB elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents