Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-05 / 182. szám

1959. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vezetők felelőssége A MUNKÁSVÉDELEMBEN E gymásután futnak be a jelentések a megyei munkavédelmi felügyelőkhöz, hírüladva, hogy az első fél évben miként alakult a bal­esetek száma. Az általános kép biztató, arról tanúsko­dik, hogy az előző időszakhoz viszonyítva egyre kevesebb ember válik hosszabb-rövi- debb időre kereset képtel en­né, csökken a sérülésekből adódó munkanapkiesések számai A helyiiparban például az év első hat hónapjában 49 olyan baleset volt, mely há­rom napon túl gyógyuló sé­rülést okozott, s emiatt 749 munkanap esett ki a terme­lésből. Az előző félévben 79 sérülés következtében 1076 nap ment veszendőbe. A ja­vulás tehát látható. Hason­ló példákat sorolhatnánk a szolnoki Papírgyárból, s még több üzemből; Vannak azonban olyan je­lek, melyek miatt fel kell emelnünk szavunkat, s a ve­zetők felelősségére hivatko­zunk; A törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban a múlt év második felében 16 baleset volt 141 munka­napkieséssel, most, az I. fél­évben meg 25 sérülés oko­zott 440 nap kiesést, s mint­egy 105 ezer forint termelé­si értékveszteséget. Ez arról tanúskodik, hogy a Mező- gazdasági Gépgyár vezetői közelről sem tanúsítanak kel­lő figyelmet az emberek tes­ti épségének megóvására, márpedig ez is elsőrendű kö­telmeik közé tartozik; Más munkahelyeken is «* mint például az olajbányá­szatban egyszerűen „papíron” intézik el a balesetek elhá­rításával kapcsolatos ismer­tetőket, nem gondolnak arra, hogy ez visszahat a terme­lésre, s az esetleges szeren­csétlenség a munkások han­gulatát, tettrekészségét is erősen befolyásolja; Persze, nemcsak a veze­tők. a dolgozók részéről is gyakran tapasztalható az elő­írások megszegése, a nagy­fokú gondatlanság. A szol­noki téglagyárban például a villanyszerelő nem kötötte be az egyik gép védőfölde­lését. A gép kezelője — bár nem lett volna szabad meg­tennie — bekapcsolta a gé­pet az elektromos hálózatba de mivel nem értett hozzá a gép áram alá került. Meg­indítani azonban nem tud­ták. Ekkor fa, majd vasrud- dal kezdték piszkálgatni. — Szerencsére az automata be­rendezés kikapcsolt, s így ki­sebb áramütéssel megúszták a dolgot. Igen súlyos mulasz­tás az ilyen, hiszen három ember élete forgott veszély­ben; Érthető, hogy a Tégla­gyári Egyesülés vezetői ke­mény fegyelmi határozatot hoztak, elbocsájtással, illet­ve alacsonyabb munkakörbe való helyezéssel büntették a fegyelmezetlenkedőket. He­lyes is a szigor ilyen eset­ben, de sokkal helyesebb, ha nem a baj beköszönte után vakarjuk a fejünket, hanem mindent megteszünk a ’meg­előzés érdekében. T apasztalható már ilyen irányú erőfeszítés. Az előírt munkavédelmi szem­léket a vállalatok zöme ha­vonta rendszeresen megtart­ja már. Jegyzőkönyvbe fel­veszik a hiányosságokat — csak néhol, így például a me­zőtúri egyesüléshez tartozó abonyi téglagyárban, nem sokat tesznek kijavításuk ér­dekében. Náluk sokszor hó- napról-hónapra ugyanaz sze­repel a jegyzőkönyvben. Ér­telmetlen formaság, s egyben nagyfokú felelőtlenség az ilyen. Az előbbiekből is követke­zik, hogy nem mindenütt biztosítják a munkavédelmi berendezéseket, s ezek hiá­nya éppen a munka dandár­jában lép fel gátlólag. A kunszentmártoni Állami Gazdaságban például az ara­tógépekről hiányoztak a kor- dántengelyek védői, s emi­att — rövid időre bár — be kellett szüntetni az aratást. Márpedig mondani sem kell, hogy aratáskor minden perc drága; A munka és védőruhajut­tatásban ma már egyre ke­vesebb a probléma az állam nagymérvű gondoskodása folytán» A törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban például két évvel ezelőtt 69 ezer forintot fordítottak ilyen célra — most 122 ez­ret. Az állam anyagi támo­gatásának fokozódása tehát kézzelfogható. S ha ez páro­sul a helyi vezetők és mun­kások előírásbetartó törek­vésével, egyre kevesebb bal­esetről adhatunk hírt; Országszerte beszámolnak a képvi­selők a parlament ülésszakáról Az országgyűlési képvise­lők már néhány nappal a Parlament ülésszakának be­fejezése után megkezdik be­számolóikat. Budapesten, s az ország más városaiban, falvaiban, termelőszövetke­zeteiben számos kisgyűlésre, csoportos beszélgetésre ke­rül sor. A képviselők az ülés­szakon végzett munkán kívül tájékoztatást adnak a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről is. (MTI). Ne csak beszéljenek .. Orosz nyelvtanfolyam indul Kezdő, haladó és szako­sított orosz nyelvtanfolyamo­kat indít a Magyar — Szov­jet Baráti Társaság szeptem­ber közepén, Szolnokon és a megye valamennyi községé­ben. Jelenikezés: Szolnokon az MSZBT városi elnöksé­gen, illetve a járási és városi titkároknál, valamint a Ba­ráti körök vezetőinél; Az új búza jobb lisztet’ ad Gazdaságosabb a malmok munkája A jászberényi malom ga­ratjára már jócskán öntöttek az új acélos, magas sikértar­talmú búzából. A Tiszasülyi Állami Gazdaság 15 vagon­nal szállított be legelsőnek — utána kisebb tételeket hoztak a gazdák vámőrlésre. így már tudjál^.' milyen az új termés lisztje, azt is, mi­lyen ropogós, magas kenyér sül belőle. Legalábbis azok, akik — fogytán kenyémek- valójuk — sietősen cseréltet­tek egy pár zsákkal. S per­sze tudják a szakemberek is, a herényi malom vezetője, meg főmolnárja. S nem titkolják, nagyon elégedettek. Ritka év ad ilyen jó búzát. Tavaly 78-ig ment fel esetleg a búza hektoliter- siúlya — most az első szállít­mányokból 83—84 kilót nyo­mott 100 liternyi mag. Ez kell a molnárnak — ter­mészetesen nem csak azért, mert jó árut adhat a sütő­iparnak és rendelőinek, ha­nem azért is, mert javíthatja az üzem termelési mutatóit. S ez nem utolsó szempont, mert hiszen e fontos közellá­tási üzem egyben gazdálkodó egység is, s a „molnárok”,, a malomvezető elvtárs és he­lyettese — meg az őrlőberen­dezések kezelői, fizikai mun­kások — teljesíteni akarják a tervet, kongresszusi válla­lásukat és érthetően nyere­ségrészesedést is akarnak el­érni — csakúgy, mint tavaly. Nos, az idei búza, árpa, rozs olyan, amivel valóra- válthatják elképzeléseiket. Maga az üzem — jelenleg a megyében (ameddig a szol­noki malom szerelésével el nem készülnek) — a legmo­dernebb. A koptatöberende- zéseket kivéve pneumatikus úton történik az anyag to­vábbítása — légnyomás szál­lítja zárt csővezetékeken poriás és szóródásmentesen a fokozatokban lisztté alakuló magot. Az új termést várva 2 hét alatt elvégezték a berendezé­sek „nagyjavítását” s most hibátlanul dolgozik az auto­matikus gépsor. A dolgozó­kon pedig nem múlik a jó eredmény — nem fog ki raj­tuk a munka. Jászberényben nagy hiány van most munkáskézből Bi­zony sokszor állna és várna a malom, ha a gépek ellenőr­zésével megbízott dolgozók válogatnának a munkában. De itt nincs ilyen. Ha szállít­mány érkezését jelzi a vasút­állomás — percek alatt leáll­nak a gépiek, a molnárok ma­guk mennek ki az állomásra rakodni s befuvarozzák az Srölnivalót. Utána bepótolják — nyújtott műszakiban is a kieső időt. A kongresszusi versenyben is jó eredménnyel dicseked­hetnek, legalábbis az anyag­takarékosságban, ígéretük szerint csökkentették az anyag- és energiaköltséget s egy negyedév alatt 3500 fo­rintos megtakarítást értek el. Lemaradás a termelési érték tervteljesítésénél mutatko­zott — legalábbis a régi bú­zánál Na de most ezzel sem lesz baj. A súlyos, keményszemű újbúza mázsó j ából több nagyértékű finomlisztet és kevesebb alacsonyértékű kor­pát hoznak ki. így elérik — a vállalat központja által elő­írt kötelező termelési érté­ket — még akkor is, ha jogo­san az új hektolitersúlynak megfelelően emelik azt az összeget, melyet egy mázsa mag őrléséből áruértékben ki kell hozni; (:palatínus) — egyesek a munkások véle­ményének meghallgatásáról, az üzemi demokrácia bizto­sításáról. Joggal mondják ezt gyáraink kétkezi munkásai. Olyan vállalatvezető ugyan­is egy sincs, aki szóban két­ségbe vonná a dolgozók vé­leménye kikérésének, a ne­héz feladatok megoldásához való segítségülhívásának vi­tathatatlan hasznát. Tettek­ben azonban már nem ez jut kifejezésre. Az üzemi demokrácia leg­hatékonyabb formái például a termelési értekezletek. Rendszeres megtartásuk kö­telessége az üzemi vezetők­nek. Ennek ellenére a Szol­nok megyei Téglagyári Vál­lalatnál — a mozaiküzemet kivéve — az idén nem ke­rült sor rájuk. A közelmúlt­ban több üzemben vizsgál­ták, megtartják-e rendszere­sen a termelési tanácskozá­sokat. Hat vállalat közül egyedül a tejiparban adtak igenlő feleletet. Ennek az állapotnak sür­gősen véget kell vetni. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak március 6-i határozata — a három éves terv fő mutatói­nak 1959 végére való telje­sítése — nagy feladatokat ró üzemeinkre. A határozat né­hány pontjának végrehajtá­sáért még koránt sem tet­tünk meg mindent. Megyénk gyáraiban például a terme- lékeúység — bár a II. ne­gyedévben javult — féléves viszonylatban lényegében a tavalyi szinten stagnál. Több ilyen példa utal arra, hogy szükség van az üzemi kol­lektíva bölcsességére, együt­tes erőfeszítésére, nélkülöz­hetetlenek a termelési ta­nácskozások. * 1 — Si Derekas munka Tolt! A Cibakház! Gépállomás körzetéhez 6 község és 13 termelőszövetkezet tartozik 22 ezer kát. hold szántóterü­lettel. Ez évre a szövetkeze­tek 5619 kát. hold aratásra kötöttek szerződést a gép­állomással, s learattak 5886 kát. hold kalászost.' A munka vontatottan, bátortalanul in­dult. A bátortalanság azért volt, mert a gépállomáson 11 aratógép és 2 kombájn volt a végtelennek tűnő aratni val ó területhez. A segítség azonban nem maradt el. A Szovjetuniótól 14, az EMAG-tól 6 korszerű kombájnt kaptak. A kombáj­nok július 8-tól 22-ig folya­matosan érkeztek meg. A gépállomás vezetősége és dolgozói, fáradságot nem kí­mélve vasárnap és éjjel-nap­pal is azon fáradoztak, hogy a kombájnok minél hama­rabb üzemeljenek. Az ered­mény nem maradt el. A sok eső ellenére az aratást vesz­teség nélkül befejezték. Az eredmények jók, a régi tsz területen kimagaslók, őszi árpából 20 q, tavaszi árpá­ból 14 q, búzából 15—16 q átlag termést takarítottak be eddig A legjobb aratógépkezelők Sindel János 471 kát. hold, Fazekas János 437 kh., Karai Károly 409 kh., Lázár Sán­dor 345 kh., Szekeres János 329 kh. területen végezte el az aratási munkát. A leg­jobb kombájnosok Kovács Sándor 338 kh., Fazekas Mi­hály 234 kh., Révész Benjá­min 228 kh., Mucsi István 218 kh., Gere Sámuel 183 kh-on végezték el az aratást és cséplést. Más községekben is segí­tettek aratni. A mezőhéki Táncsics Tsz-nek 4 kombájn­nal, a Jászalsószentgyörgyi Üj Élet Tsz-nek 4, a Békének 1 kombájnnal segítettek. Küldtek 2 kombájnt a szandaszöllősi Arany Kalász Tsz-be is, hogy ott is gyorsít­sák az aratás befejezését, így a körzetükön kívül közel 400 kh-on végezték el az aratást. Nagy a feladata a Cibak­ház! Gépállomás dolgozóinak és vezetőinek a nyári terv teljesítése terén is. 40.000 nh munkából gépegységenként 500 nh-t kell teljesíteni. De hogy ezzel is megtudnak bir­kózni. arra hitelt adnak ed­digi sikereik. Sok jelentkezővel indul az ősszel a dolgozók iskolája KÖRÖSPARTI PÉLDAMUTATÁS Az általános Iskola a min­den ember számára nélkü­lözhetetlen általános művelt­ség alapjait adja. Azok a dolgozók, akik még nem vé­gezték el, az őszre általános iskolai tanfolyamra iratkoz­hatnak be. Azok pedig, akik már rendelkeznek a megfele­lő előképzettséggel, a közép­iskolákban folytathatják ta­nulmányaikat. így hirdette meg a Megyei Tanács Mű­velődési Osztálya még az el­múlt hónapokban a tovább­tanulási lehetőséget. És a dolgozók éltek a lehetőséggel a megye egész területén. Dajka Mihályt, a Megyei Tanács Művelődési Osztályá­nak főelőadóját most azért kerestük fel hivatalában, hogy tájékoztasson bennün­ket, hol indítanak az ősszel dolgozók iskoláját megyénk­ben. Tőle tudjuk meg, hogy a következő iskolai évben a megye számos általános is­kolájában kezdődik meg az oktatás. így levelező tagoza­ton többek között a szolnoki Beloiannisz úti iskolában, a kisújszállási Kossuth, a kun­szentmártoni Mátyás király, a törökszentmiklósi Bethlen úti és a jászapáti Petőfi téri, a karcagi Kálvin úti és a ti­szafüredi leányiskolábán in­dul meg levelezői tagozaton a továbbképzés, öt- és tízhó­napos esti tagozatot indíta­nak a már említett helyeken kívül, máshol is elegendő szá­mú jelentkező esetén. A középiskolai esti és le­velező oktatást a megye több mint tíz gimnáziumában és ipari technikumában bizto­sítják. Így a jászapáti, a jász­berényi. karcagi, kisújszállá­si, mezőtúri, szolnoki, török­szentmiklósi és a turkevei gimnáziumban. Míg a szol­noki ' Közgazdasági Techni­kumban technikusi oklevél megszerzésére biztosítanak lehetőséget. A jelentkezők számától függően a dolgozók részére Kunszentmártonban és Tiszaföldváron levelezői tagozaton indul meg az ok­tatás. A szolnoki Verseghy Fe­renc Általános Gimnázium­ba is ellátogattunk. Kovács Ferenc igazgatóhelyettessel itt is a dolgozók iskolájának őszi megindulásáról beszél­gettünk. A gimnáziumban előreláthatólag két tagozat kezdi meg munkáját. Az első osztályba a mai napig már több mint huszonheten irat­koztak be. Ugyancsak nagy érdeklődés nyilvánul meg a levelező tagozat iránt is. E tagozat négy osztályába ösz- szesen mintegy százharminc jelentkező kérte felvételét. A jelentkezőik több mint 90 százaléka fizikai dolgozó, aki a mindennapi munkája el­végzése után tanul tovább. A „tanulók” a legkülönbözőbb helyekről, üzemekből, gyá­rakból és vállalatoktól ke­rülnek ki. Zelenka János la­katos például a szolnoki Cu­korgyárból jelentkezett a gimnáziumba. Tóth József géplakatos és Szöllősi József villanyszerelő pedig a Jár­műjavító Üzemi Vállalattól kérte felvételét az oktatásra. Szabados Endre motorszerelő és Szántó László lakatos a Vasipari Vállalat dolgozói is meg akarják szerezni az érettségi bizonyítványt. Nagy Lajos és B. Tóth Dániel kő­művesek a Szolnok megyei Építőipari Vállalat dolgozói szintén érettségizni akarnak. Rajtuk kívül számosán je­lentkeztek még a különböző állami gazdaságokból, — a TÍTÁSZ-tól, a MÁV Forga­lomtól és még több más vál­lalattól ÍS; A jelentkezők magas szá­ma azt bizonyítja, hogy me­gyénk dolgozói világosan lát­ják: megnövekedett munka- feladataikat csak képzettsé­gük szüntelen növelésével láthatják el kielégítően. Az iskolázottság, az érettségi ma már nem az úriosztály soraiba szóló kétesértékű belépőjegy, hanem lehetőség arra, hogy a szocialista építésben minden­ki még jobban, még bizto­sabban állhassa tries a he­lyét — cselényl — Felújítják az étkezőkocsi parkot A győri Wilhelm Pieck Va­gongyárban már készülnek az új típusú étkezőkocsik. A gyár az idén — exportkötelezettsé­gének teljesítésén kívül — tíz korszerű étkezőkocsit gyárt. Ezeket a hazai és a nemzetközi forgalomba állít­ják be. A kocsik négytenge­lyesek. 140 kilométer órase­bességre épülnek, Az étté remben 48 vendég részére van ülőhely, belső burkolata fumir és műanyag, az oldal­falakat és a tetőt különleges szigeteléssel látják el. Az asz­talokon palacktartók varrnak, amelyekben az italokat hű­teni lehet. A fizetőpincér az asztalokon elhelyezett csen­gővel hívható. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents