Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-04 / 181. szám
1959. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a isgRCBUMoa VMNUM|T Képek a jövendőből A jövő rakétája írta: V. Cserednyicsenko, a fizikai—matematikai tudományok kandidátusa nogy a szerencse is lehet sok galiba okozója. Franconak sem jutott eszébe, hogy családi boldogságát veszélyezteti az álomszép nercbunda, — mely Fortuna istennő kegyeiből az ő tulajdona lett a karácsonyi tárgysorsoláson. — Csak azt látja, hogy felesége, Gabriella, ha lehet, még szebb a pompás bundában és Franco még örül is, hogy az asszonyka néhány napig viselni akarja, mielőtt eladják. Igen, Gabriella takarékos, beosztó háziasszony: azonnal azt számolgatja, mit is vehetnek a bunda árából, mert ugy-e az természetes, hogy az ezreket érő bunda igazán nem célszerű ruhadarab egy kisfizetésű dolgozó nőnek, akinek a férje is csak kezdő mérnök; Eddig nem is lett volna hiba; Ám, nem tudni hogyan, a bunda birtokában Gabriellát hatalmába keríti a nagy- ravágyás kis ördöge. A pompás szőrmébe burkolózva nagyvilági dámának érzi magát és úgy is kezd viselkedni, mintha milliós bankbetéttel rendelkezne. Az olcsó, részletfizetésre építhető városszéli lakás, — mely eddig leghőbb vágya beteljesülését jelentette —, már nem tetszik neki. Most luxuslakások között válogat. Hirtelen elegáns és gazdag ismerősökre tesz szert; nem kisebb személyiség, mint férje vállalatának igazgatója hívja meg őt szilveszteri estélyre és a szép asszonyt hódolók egész serege rajongja körül. S Gabriellának mindez nagyon imholnappal és egyre halogatja a bunda eladását. A fiatalasszony a gazdagság és a pompa álomvilágában él, ám ekkor váratlanul kiderül, hogy a bunda csak álom volt, egy tévedés csupán. A sorsjegyet, az igazgató ajándékát rossz címre továbbították Lo Russo úr helyett Franconak, így a nyeremény se őket illeti. Gabriella tehát kénytelen felvenni régi, kopott kis kabátját, s ezzel, talán furcsa, de ismét megtalálja régi énjét is. S éppen a legjobbkor, mert egyik hódolója, a csinos főmérnök most ajánlotta fel, hogy egy diszkrét kis viszonyért teljesíti minden kívánságát. A fiatalasszony rémülten menekül férjéhez, s most már nem is bánja, hogy megszabadult a nercbundától. A kedves, vidám, szórakoztató történetet kiváló színészi alakítások emelik a jó vígjátékok sorába. A bájos és vonzó fiatalasszonyt a magyar mozilátogatók egyik kedvence, Giovanna Ralli alakítja. Partnere a szelíd, elnéző férj szerepében Roberto Risso, akit a HALLÓ ITT GABRIELLA című filmben láthattunk. A humort a nevettetés két mestere, Tina Pica és Paolo Stoppá képviseli. A szép felvételek Carlo Carlini operatőrt dicsérik, France Pellegrini rendező a helyzetkomikumon túl számos ötlettel gazdagította a film humorát, ugyanakkor azonban érvényre tudta juttatni a komolyabb mondanivalót is. Ez év január 2-án a szovjet "kozmikus rakéta felbocsátásával az emberiség új korszakba, a bolygóközi utazások korszakába lépett. Lassan beteljesülnek a lángeszű szovjet tudós, K. Ciol- kovszkij látnoki szavai: „Az emberisiég nem marad örökké a Földön, hanem a világ- és a tér meghódításáért harcolva túljut az atmoszféra határain, majd meghódítja az egész naprendszert”. A természetben á fénynek van a legnagyobb sebessége: másodpercedként 300 ezer kilométer. A világűrben a csillagok közötti távolságot fényévben mérik. A fényév az a távolság, amelyet a fény egy esztendő alatt tesz meg. S lám kiderül, hogy még a fénysugárnak is 4.3 esztendőre van szüksége, hogy eljusson a hozzánk legközelebb lévő csillagig, Centaurus Alfájáig és 33 ezer évig száguld, hogy elérje a Tejút központját. Az emberiség természetesen nem gondolhat arra, hogy folyékony tüzelőanyaggal működő rakétával eljusson a hozzánk legközelebb lévő csillagokba. Ezért a tudósok és mérnökök már most keresik az olyan rakétahajtómű létrehozásénak útját, a. lely a lehető legrövidebb időn belül képes megtenni a roppant nagy kozmikus távolságokat. A fény, mint hajtóanyag Már Ciolkovszkij kimondta, hogy minden rakéta sebességét a belőle kiáramló gázok sebessége határozza meg. Egyébként teljesen közömbös, milyen részecskék áramlanak ki a rakétából: gázmolekulák, atomok, elektronok, ionok, vagy a fény részecskéi — a fotonok. — Minden esetben a kiáramló sugár reaktív hatása határozza meg a rakéta haladását. Ebből a szempontból a fény a legelőnyösebb „hajtóanyag”. A fény részecskéi, a fotonok, az űrhajóból másodpercenként 300 ezer kilométeres sebességgel kitörve reaktív hatásukkal olyan sebességet adnak az űrhajónak, amely megközelíti a fény sebességét. Feltevésünk szerint a fo- tonrakétákban mesterséges fényforrások lesznek. A számítások azt mutatják, hogy a rakéta szükséges reaktív hajtóerejének elérése érdekében roppant nagy erejű fénykisugárzásra lesz szükség. így például 440 milliárd kilowattos fénykisugárzás kell ahhoz, hogy a 100 tonnás rakéta haladását a nehézségi gyorsulás háromszorosára fokozzuk. Honnan vegyük hát e hatalmas fényforrásokat a fotonrakéták számára? Az utóbbi években a több- milliárd elektronvolt energiájú protonok hirtelen lefékezése közben antirészecs- kéket, antiprotonokat és an- tineutronokat fedeztek fel. Még korábban fedezték fel az antineutronokat, a pozitronokat. Az antiprotonok és a pozitronok előjelükben különböznek a protonoktól és az elektronoktól. Ezekből az elemi részecskékből épülhet fel az antianyag, amelynek atomjai pozitron-burokkal rendelkeznek, atommagja pedig antiprotonokból és an- tineutronokból áll. Albert Einstein német fizikus a XX. század elején elméletileg lehetségesnek tartotta, hogy a Földön anti- anyagot állítsanak elő. A kozmikus sugarak tanulmányozása bebizonyította, hogy a csillagok és a Tejút bolygói egyszázezred részben an- tianyagból állnak. Ax antianyagok tulajdonságai jvfagyat? film. kiveti Munkában a Budapest Filmstúdió. Próbafelvételekkel és a szereplők kiválasztásával új játékfilm előkészületei kezdődtek meg. Má- r'ássy Judit FAPADOS SZERELEM című forgatókönyve egy megvádolt tanítónőről és az értetlen szülőkről szól. A mai témájú filmet Máriássy Félix rendezi s a forgatás előreláthatólag szeptemberben indul meg. Fellegi Tamás rendezésében ŰTINAPLÓ címmel riport- film készül egy érdekes utazásról, amelynek fő állomásai Budapest — Leningrád— Moszkva. Különleges, pszichológiai nevelőtárgyú kisfilmet forgat Préda Tibor a magukra hagyatott gyerekekről, s a félelmüket szülő képzeteikről. Valamennyi, az eddig készült csillagászati tárgyú ismeretterjesztő filmet nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. Most György István HELYÜNK A VÉGTELENBEN címmel új filmet forgat a makrokozmosz világáról. Kollányi Ágoston új. népszerű tudományos rövidfilm forgatását tervezi Témáját ismét a természet világából meríti és filmje a ragadozó növények életébe enged bepillantást. A DEFA híradó két munkatársa ellátogatott a csillebérci Nemzetközi Úttörő Találkozóra. A német és magyar úttörők baráti kapcsolatát örökítik meg a BUDAPESTI TALÁLKOZÁS című riportfilmjükben. A Pannónia Filmstúdióban az augusztusi és szeptemberi bemutatók filmjeit feliratozzák. Többek között felirat készül a MEGTÖRT A JÉG című színes dán filmre, amely egy szerelem történetének keretében csodálatos felvételekkel mutatja be a magas Észak tájait s népeinek életét. Ugyancsak dolgoznak a VAKMERŐ SZÍV című szovjet—jugoszláv koprodukciós film, az indiai KETTEN A NAGYVÁROSBAN és a csehszlovák fiatalok problémáit tárgyaló ÖNVÁD című film feliratozásán. A szinkron műtermekben folynak a felvételei A PAPÍRSÁRKÁNY című világsikert aratott színes francia — kínai filmnek, továbbá rövidesen elkészül a szovjet SZÜLŐI HÁZ és A TIZENKÉT DÜHÖS EMBER című amerikai film szinkronszövege. B'ilmhírek a világ minden táláról A Les Lettres Fi4ncaises július 30-i száma ismerteti a San Sebastian-i fesztiválon részt vett, AKIKET A PACSIRTA ELKÍSÉR című új magyar filmet, s többek között a következőket írja: „A fesztivál nagy meglepetése Ranódy László remekműve, amely már az első képektől kezdve megbabonáz bennünket ... a filmben melegség és titokzatos líraiság van .;. telve csodálatos ötletekkel. Nehezen tudnánk befejezni e finom és mély film gazdagságának felsorolását. Olyan mint egy melankólikus szerelmi dal. A bolgár sajtó beszámol a CSILLAGOK című NDK- bolgár film nagy külföldi sikeréről. A cannesi bemutató után Franciaország, Olaszország, Amerika. Hollandia, Izrael, Portugália és több más ország megvásárolta a művészi feldőlgozású filmet. (A CSILLAGOK még ebben az évben hazánkban is megjelenik a mozik vásznán. — Szertk. megj.) • A moszkvai Központi Dokumentumfilm Stúdió munkatársainak egy csoportja a közelmúltban Etiópiában járt és színes dokumentumfilmet készített az etióp nép életéről, országuk tájairól) Az antirészecskék és az an- tianyagok bámulatos tulajdonságokkal rendelkeznek. Elsősorban arról van szó, hogy az antianyagnak negatív súlya van, vagyis a Földről olyan erővel képes elrugaszkodni, mint amilyen erővel a Föld a közönséges anyagot vonzza. Ezenkívül az antianyagnak megvan az a képessége is, hogy közönséges anyaggal érintkezve egy szempillantás alatt szörnyű erejű robbanást idéz elő és fénnyé alakul. Az ilyen robbanás erősebb, mint ezer hidrogénbomba robbanása. Amikor a tudomány és a technika megoldja majd az antianyag gazdaságos előállításának problémáját és megbízható módon képes lesz elszigetelni azt a közönséges anyagtól, az ember megalkotja a súlytalan fotonrakétát is. Ha a rakéta felerészben anyagból, felerészben antianyagból készül, akkor a szó szoros értelmében súlytalanná válik. Hiszen a rakéta egyik fele ugyanolyan erővel igyekszik elhagyni a Földet, mint amilyen erővel a Föld a rakéta másik felét vonzza. Ebben az esetben csupán egy kis lökést kell adni a rakétának, s máris túljárt a földi atmoszféra határain. Ez a rakéta nagyon gazdaságos lesz, mert nem kell energiát fogyasztania a Föld, a Nap és más égitestek vonzóerejének leküzdésére. Az antianyagban rejlő kolosszális energia lehetővé teszi, hogy a fotonrakéta rövid idő alatt olyan sebességet érien el, amely megközelíti a fény sebességét. Ez az úgynevezett fény alatti sebesség. A fotonrakéta elvi felépítése a következő: a rakéta orrészében helyezik el a megfigyelő műszereket, a rádióberendezést, az utasfülkéket. — Mivel az űrhajósok hosszú időt töltenek a rakétában, ezért kényelmes és tágas fülkéket, tökéletes radarberendezést s automata vezérlőkészüléket kapnak, amely pontosan tartja majd a megadott pályát és repülési sebességet. A rakétát fel kell szerelni biológiai védőanyaggal, amely az embereket megóvja a foton kisugárzás ártalmaitól. — A rakétába olyan tartályokat építenek, amelyeket antianyagból és rendes anyagból álló folyékony gázokkal töltenek majd meg. E gázokat szivattyúk juttatják a gyorsítókba, amelyek a gázrészecskélc nyalábját többnégyzetkilométer- nyi felületű óriási gömbtükör fókuszába juttatják. Ezért szükséges ekkora méretű tükör, mert a látható sugarak fotonjai óriási energiával rendelkeznek és a fotonrakéta nagyerejű kisugárzása közepette egy szempillantás alatt képesek elpárologtatni a rakéta tükröt, bármilyen kevés fénykisugárzást nyeljen is el. Ha megtaláljuk azokat a a módszereket, amelyek révén a látható fénykisugárzás nagy hullámhosszúságú fotonokká (rádióki sugárzást alakítható, (amelyeket a tükör igen kis mértékben nyel el), úgy a tükör méreteit is erősen csökkenthetik. Az anyag és az antianyag a tükör gyújtónontiában alakul át fénysugárrá. A rakéta reaktív hajtóerejét ez a tükörre eső és onnan visszaverődő kisugárzás adja. A foionrakéta — a jövő űrhajója így tehát a fotonrakéta elkészítésének problémái a következők: az antianyag létrehozása, a közönséges anyagtól való elszigetelése, olyan tük'r kí*zi'ése, a»e’v a roppant erejű fénykisugárzás hatására nem párolog el. Annak ellenére, hogy az anyag fénysugárrá való alakulása közepette óriási energia szabadul fel, a csillagok között térben az utazás folyamán a rakéta hatalmas anyagmennyiségeket lesz kénvtelen felhasználni, ezért a fotonrakétákat óriási mé- retűekre tervezik. Az indulás után a fotonrakéta még jobban felgyorsul és sebessége egyre inkább megközelíti a fény sebességét. Azon maximális gyorsulás, amelyet az ember károsodás nélkül hosszú ideig képes elviselni, a nehézségi gyorsulás háromszorosa. — Ilyen gyorsulás közepette a rakéta már néhány hónap alatt eléri a fény alatti sebességet. Zenger német tudós Einstein relatívitási elméletét felhasználva bebizonyította, hogy az űrhajós fény alatti sebességgel utazva a világegyetem bármely pontjára érve eljuthat. Arról van szó, hogy a fény alatti sebességei száguldó rakétában az idő múlása erősen csökkenni fog. ■ Mennél nagvobb a gyorsuló repülés távolsága, annál jobban növekszik az idő lassulásának foka. így például, ha a rakéta háromszoros nehézségi gyorsulással halad, az űrhajós saját órája szerint 3.5 télév alatt megteszi az utat a Földről a Centaurus Alfájáig és vissza, ám a Földön közben 10 esztendő telik el. Ugyanilyen gyorsulással végrehajtott utazás esetén az űrhajós saját órája szerint a a Tejút központjáig 14 esztendő, az Andronaeda-kődfol- tig 18 esztendő, és a legtávolabbi látható csillagig 30 esztendő alatt teszi meg az utat, a Földre visszatérve azonban azt találja, hogy elindulásának pillanata óta 66 ezer, 3 millió és 6 milliárd esztendő telt el. Ilyen módon az ember élete folyamán a csillagok világába utazva és onnan visszatérve meglátja, milyen jövőt ér meg az emberiség. Ha majd az emberiség kifürkészi az antianyag nagy mennyiségben való előállításának titkait és fotonrakétáiban alkalmazni fogja azokat, valóban korlátlan lehetőségek nyílnak meg a világmindenség megismerésére. Ember a világűrben Borisz Danyilin, a műszaki tudományok kandidátusa ki- lentette, hogy orvosi szempontból az űrhajó gyorsulása nem lehet nagyobb, mint 40 —50 méter/sec2. Ekkor az űrhajó testsúlya 4—5-szörösére növekszik ,a rakéta felgyorsításának ieje pedig körülbelül 5 percig tart; Mindez lehetővé teszi, hogy az emberi szervezetet ne terheljük meg túlságosam Danyilin hangsúlyozza, hogy a súlytalanság állapotának titokzatosságát az állatokkal végzett számos szovjet kísérlet szertefoszlatta, s az eredmények minden egyes esetben derúlásásra adnak okot: Igen kicsi a valószínűsége annak, hogy az űrhajó a kozmoszban nagy meteorokkal találkozik. Kiszámították, hogy egy olyan kockában, amelynek éle ezer kilométer. csupán egyetlen, egy gramm tömegű meteor-részecske van; A számítások azt mutatják, hogy az űrhajónak körülbelül másfél évig kellene a kozmoszban tartózkodnia ahhoz, hogy ilyen részecskével találkozzék. Ez az idő pedig elegendő arra, hogy megtegyük az utat a Marsra és vissza; Danyilin rámutat, hogy az űrhajók indítására úgy látszik a pólusok a legmegfelelőbbek. Megállapították hogy a kozmikus sugárzás itt igen gyenge. Mint ahogy, ma már ismeretes, az intenzív sugárzásnak a földet körülvevő két övezete között, továbbá bolygónktól távol a kozmikus kisugárzás nem jelent komoly veszélyt. Ezért úgylátszik, meg lehet találni a módját, hogy az űrhajó személyzetét megvédjük a sugárbetegségtől; Borisz Danyilin cikkében érinti azt a kérdést is, hogyan lehet visszahozni az űrhajót a bolygóközi térből Többek között ír a rakéta alakjáról, amely a rakéta visszatérésénél lehetővé teszi a sebesség csökkentését, foglalkozik a különféle hőálló anyagok létrehozásával és néhánv folyékony fémnek a hű‘ősénél való felhasználásával. Az ember csak akkor repül a kozmoszba — írja a szerző, — amikor már maga a repülés és a visszatérés teljesen biztonságossá válik. VÍZÜGYI EPITO VÁLLALAT szolnoki gépcsoportja gépkocsi előadói vizsgával és megfelelő gyakorlattal rendelkező gépkocsi előadót felvesz. Erkölcsi bizonyítvány és működési Igazolvány szükséges. Jelentkezés személyesen, vagy írásban a gépcsoport vezetőjénél. Szolnok, Vöröshadsereg u. 5.
