Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-30 / 203. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus SÓ. Egyedülálló kesdeményesés a túrheveiBúsahaláss Jss-ben Helyet kér az új — Eredményt hozott a patronálás — Az ország első baromfi- kombinátját építik a szövetkezeti gazdák Tíz egyéni gazda egy évtizede 80 holdon kezdett gazdálkodni a kevi határban- Egyre-másra ijesztgették őket: Koldusbotra juttok, — nem lesz még betéve! falatotok sem. Mivel a keviék nyakas kunok hírében állnak. nem engedtek a negyvennyolcból és kitartottak elhatározásuk melletti Azóta sok idő telt eL Az ellenforradalom sem ütött rést köztük. Gazdasági károkat ugyan okozott, de közös erővel rövid idő alatt ki is heverték. Azóta a feloszthatatlan vagyon 21 millióra növekedett' Az állattenyésztésnél is jelentős az előrelépés. — Többek között a baromfinevelés fejlődött. A 700-as 1952- évi állomány most 38.500-ra növekedett- Ez a nagyarányú fejlődés a múlt év kezdetén indult? A szövetkezeti gazdák nem maradtak magukra ebben a munkában. A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat patronálással segítette az új módszerek elsajátítását. Vass István főállattenyésztő napos vendég volt a szövetkezetben, de Takáts Viktor elvtárs, a vállalat igazgatója is sokat megfordult a portám A szövetkezet fiatal elnöke: Sóá Lajos, Finta Lajos a helyettese, Kasza Béla főag- ronómus és több igazgatósági tag is lelkesen állt az újhozMikola Lajos növénytermesztési agronómus munkája mellett a baromfitenyésztés irányítását is lelkesen magára vállalta. Négyezer baromfit terveztek 1959-re. Januárban ezt a számot 14 ezerre felemelték és ezidáig 37.500 csirkét és 1000 kacsát neveltek fel* De nézzük* mit is eredményezett nálók feladata volt. Takáts Viktor és Vass István három hónapon keresztül éjjel-nappal — a legkisebb szabadidőben is — a kombinát térvén dolgoztak Úgy mondták, augusztus 20-ra elkészülnek vele? Nézzük a tervezetet Gondos részletezéssel tárja fel a tervezet a szakemberek elgondolását öt szektorra oszlik ez a nagyszerű szövetkezeti objektum. Lesz benne elit és szaporító törzsállomány, keltetőállomás, automatizált baromfi hústermelő üzemrész, ahol egy gondozó 15,000 csirkét nevel, letojó- üzem, magtár és segédépületek, ahol külön állatorvosi ambulancia és fertőtlenítő is helyet kap, A szaporító törzsnél arra törekednek, hogy sárga magyar fajtájú tyúkokhoz new- hamsire kakasokkal keresztezzenek és ezáltal megfelelő hibrid tojást nyerjenek, hogy a csirkeállomány elérje a finom csontozat mellett a jó takarmány értékesítést- a gyors, egyöntetű fejlődést és bő húshozamot; Ebből a külkereskedelemnek is előnyös fajtából folyamatos termelés indul és 1965-ben már 50 vagon baromfit termel a kombinát és 4 millió tojást exportminőségben- Az önköltség alakulása igen kedvezőnek mutatkozik, s már az első évben 574 ezer forint tiszta bevételt biztosít a szövetkezet tagságának. Míg a teljes kapacitással dolgozó üzem évi 2 millió 428 ezer forintot hoz majd; A jövedelem nagyrésze abból adódik, hogy az 1961-ben beinduló keltetőállomás a jelenleg 3—í forintos naposcsibe árával szemben 1961- ben 1.80, míg 1965-ben 1.15 forintért termel Itt. az a cél, hogy a saját tojás termelésből 55—60 grammos tojásból illetnek és így átlagosan 50 ammos naposcsibét nyernek, mely a további nevelésnél jelentős előnyöket biztosít. Míg a húscsirke kilo- gramonkénti előállítása 1960- ban 16.80 forintba kerül a kifejlett módszerek 1965-re 8 87 ke mi forintra csökkentik az önköltségi árat A tojásnál hasonló nagyarányú csökkenések mutatkoznak a terv szerint. Mindezek figyelembevételével és a kombinát legkisebb mozgását Is gazdaságosságból alapos vizsgálat alá véve • készült terv szerint 1965-ben a szövetkezeti gazdáknak a közel két és ■ fél millió forint tisztajövedelem mellett az ország legkorszerűbb kombinátja növeli a feloszthatatlan alapot; Az igazgatósági ülés mikor a tervet tárgyalta, meghívta a patronálókat is és alapos megfontolás után elfogadták a tervet Sós Lajos, az elnök, már számításokat is végzett és úgy néz ki, hogy a kombinát felépítése a távlati terv szerint — tehát 1965-ig — a szövetkezetnek 4—5 millió forintjába kerül- Mivel az első évben megkezdik a termelést, így a résztermeléssel az elkészülési időig a baromfi- nevelés 13 millió 209 ezer forint tiszta nyereséget biztosít a szövetkezetnek, tehát kifizeti a beruházást, sőt jövedelmet is hoz. így csak az induláshoz kell a szövetkezetnek az anyagiakat biztosítani. Ami a legfontosabb, a többi üzemágak fejlődését egyáltalán nem gátolja, sőt inkább segíti ez a nagymérvű távlati beruházás: A munkát megkezdték. Verik a vályogot a tsz tagok az ólakhoz és a kongresszus tiszteletére, november 30-ra, az első nevelőházat felépítik; Már nem idegenkednek az újtól. Segítség is akadt a Baromfifeldolgozó Vállalat részéről. Lelkes emberek ösz- szefogása vitte előre a tsz parasztok nagyszerű kezdeményezését- Igazi munkás segítés az, ami most megnyilvánult és úgy véljük, ezt a kezdeményezést nem hagyják magára, mert a nagyüzemi baromfitenyésztés ilyen modern színvonalra való emelése újabb külföldi piacot biztosít az ország számára, továbbá nagyban hozzájárul a lakosság jobb húsellátásához? Andrási Béla Ä falu kél bölcs öregje elmondja9 hogyan él, dolgozik, ruházhodih, művelődik, szórakozik majd tíz év múlva a parasztember — Itt .nincs mit tenni — vallottak —, beteg ember nem emelgetheti a nehéz szerszámot, még majd valami súlyosabb baja történne. Ezt pedig nem vehetjük a lelkünkre. Nem is igen törődtek Sípossal, gondolván, majd meggyógyul, aztán jön magától is. De nem jött. Végül csak a hír kapott szárnyra: véglegesen megállapították a baját: a mája körül találtak differenciát. Hát bizony ez súlyos valami. Mert ha csak foltos az a máj, akkor még gyógyítható, de ha már dagad is, bizony nehezen. L1 bben aztán meg is nyu^ godtak. Egy kicsit ugyan prézsmitáltak annak láttán, hogy Sipos búzája, árpája ugyanúgy lekerült lábról, mint a másé. Hümmögtek, hogy ki tudhatja, lehet, aratót fogadott hozzá. A cséplésnél azonban már nem ment ilyen símán a dolog. Ugyanis Sípost rossz sorsa Zahar bátyánkkal hozta össze. Az meg melegen érdeklődött: — Gyógyulsz-e Lajos, múlik-e már a nyavalyád? — Hát ami azt illeti, szelídül, de nem gyógyul ez meg soha. — Az már aztán igen-igen nagy baj — sajnálkozott a másik. Tudod már csak azért is szörnyű egy história, mert a többiek már teljesítették a munkaegységet, amit a közAz örök emberi kíváncsiság mindig szeretett kersztüllát- ni a jövő ködén.- Tudni, mi lesz akkor, amikor mi már nem élünk. Hogyan élnek 10—20—50 esztendő múlva az emberek, amikor talán egyáltalán nem megy eseményszámba összecsomagolni, valami különleges ruhát ölteni, beülni az űrrakétába és el jutni a holdba. Igen, a nagy messzeség, amit jövőnek nevezünk, nemcsak most, hanem mindig foglalkoztatta az emberi képzeletet. Manapság is sokszor halljuk társaságban, beszélgetés köziben az izgalmas témát, s rendszerint a jelenből következtetünk, a fejlődés üteméből és abból, ami volt. Verne Gyula dús fantáziája olvasóit a képzelet szárnyán már évtizedekkel ezelőtt elröpítette a világűrbe. Ez az esemény hamarosan bekövetkezik a valóságban is. Ehhez már nem fér semmi kétség. Az emberi tudomány túlszárnyalja a legmerészebb fantáziát Ott kering a világűrben az idők végtelenjéig az ..első szovjet mesterséges bolygó,' amivel újévi ajándékként lepték meg az emberiséget a világ első szocialista államának tudósat Itt tartunk. A XX. század közepén túl, amikor a szputnyik-tempó jellemző a fejlődésre? Ma már senki előtt sem kétséges, az eljövendő évtizedekben még több nagyszerű meglepetéssel szolgál majd a tudomány. Elsősorban a szocialista országok haladó, az emberiség boldog életét elősegítő tudománya. Mitagadás, nem is oly nehéz előrelátni a közeljövőt, hiszen jól tudjuk, a kizsákmányolástól mentes társadalmakban minden az alkotó emberen múlik, aki céltudatosan halad előre az egyre nagyobb magaslatokra. Szaklapokban, folyóiratokban többször találkozhatunk érdekes kísérletek beszámolóival, s csak évek. vagy esetleg hónapok kérdése, hogy azok megvalósuljanak. Az ember nem sok idő múlva kilép a világűrbe. Ettől függetlenül azonban itt a Tisza-menti falvakban a parasztembereknek 10—15 esztendő múlva is az lesz a dolguk, ami most: ara’ni, vetni, jószágot tartani stb. De hogyan végzik majd ezt a munkát? Ügy mint most? Egészen bizonyos, hogy nem. Ha viszont nem, akkor életmódjuk is megváltozik. Ez sem kétséges, hiszen mindannyian tudjuk. De hogyan vélekednek erről a hatalmas fejlődésről azok az idős emberek, akik túljutottak életük delén. Mindig a földdel dolgoztak, megélték a két világégést, s bár a tudományokban nem szereztek különösebb jártasságot, életbölcsességük mégis tiszteletreméltó; A, kunhegyesd járás egyik községében? Abádszalókon kérdeztem meg két 74 esztenALKALMASINT... »s: a Szolnoki Állami Gazdaság területén láttuk pénteken délelőtt Piroska állomás előtt a kiskunfélegyházi vasútvonal jobboldalán: Értékes gépekkel nemcsak gondosan, de felelőtlenül is lehet — bár nem szabad bánni. Az első megpillantott lánctalpas mögött egyirányú tárcsát láttunk egyhelyben álldogálva. Mióta vannak ott, ki tudná? Any- nyi bizonyos, hogy a meg- tárcsázDtt földön jól láthatóan kinőtt a gyom. Ebből arra következtetünk, hogy ebben a nagyüzemben ugyancsak bővében lehetnek a lánctalpasoknak: arra sem érdemesítik azokat, hogy meghibásodás esetén bevontassák’ A másik lánctalpas fürgén haladt pár száz méterrel arrébb. Emögött háromszakaszos tárcsa himbálózott — jóllehet, egy sokkal kisebb fogyasztású traktor mögött is megtehette volna ugyanezt. Feltéve, hogy arra kapcsolták volna „szegényt”. A vonat utasai szerint a látottak vajmi kevéssé dicsérik a gazdaság takarékosságát, egyikmásik dolgozó felelősségérzetét.
