Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

1959. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A sárgaborítékos levél — KISZ-esekről — Jászapátin adták fel a szerkesztőség címére. A köz­ségi párttitkár, Simonváros Sándor, egyszerű szavai, mon­datai sorakoznak a fehér papírlapon. Legelői a kérés: ír­jon az újság a Velemi Endre Tsz fiatalságáról, a lelkes kiszistákról, mert megérdemlik. Így kezdődött hát a do­log a sárgaborítékos levéllel. Koszna Mihály, a tsz agro- nómusa rosszkedvűen szá­molgatott az irodában, s közben oda-oda lépett az ab­lakhoz. Az eget figyelte, az esőthozó felhőket. — Karácsonykor is csépe­lünk, ha így haladunk az idővel, meg a munkával — vetette oda Horváthnak, az elnöknek. Az is csak a bajúsza he­gyét rágta s nézte a papír­lapot, amelyik azt mutatta, hogy milyen sok csépelnivaló van még hátra. A nagy zajra sem pillantott fel, amikor több fiatal valósággal beron­tott az irodába. — Elnök elvtárs. Koszna elvtárs! Segíteni akarunk — mondta egyszuszra Mihályi László KÍSZ-titkár. — Ifjú­sági cséplőcsapatot alakítot­tunk a műhelyt fiatalok be­vonásával. Hol kezdjük a munkát? Eltelt néhány másodperc, amíg a két ember felocsú­dott. Majd örömmel szoron­gatták az ifik kezét. Még az­nap szállt a hír: az újonnan alakult ifjúsági cséplőcsapat páros versenyre szólította a tsz másik két cséplőmunka­csapatát * — Gyerekek, gyerekek! Tudjátok már az újságot? A közgyűlés olyan határozatot hózott, hogy 10—15 ezer fo­rintig pénzt kapunk a kul­turális felszerelés, a zenekar bővítésére — vitte a hírt Mi­hályi László a silózó mun­kacsapathoz. Egy pillanat alatt a titkár köré sereglettek a fiúk- lányok. Hallgatták szavait, pedig a munkával is igyekez­ni kellett. Beneveztek az if­júsági silózóbrigádok orszá­gos versenyébe. Vállalták, 104 hold silókukorica besiló- zását. S a jó hír után mintha kettőzött erővel dolgoztak volna, s közben tervezték, hogy mi mindent vesznek a pénzből. A zenekar szakszo- font kap, kuglipályát létesí­tenek. A színpad rendbeho­zására is áldoznak pénzt. Ami marad, azt a biliárd­asztal beszerzésére fordítják. • El nem tudta találni a tsz párttitkára — aki egyben ag- ronómus is —, hogy miért hívták meg különös hang­súllyal őt a KISZ vezetőségi ülésre. Mindig ott szokott lenni, de a fiatalok mégis egyre figyelmeztették: fel­tétlenül ott legyen a titkár elvtárs, mert várjuk. Hát ott is volt. Nem kellett sokáig gondolkoznia a ma­gyarázaton, mert a vezetősé­gi tagok előrukkoltak a ké­réssel. Talán nem is kérés volt már az, ahogy mondták, hanem követélődzés féle. — Már pedig mi okosodni akarunk — hajtogatták. — Tavaly húszán végeztük el a KISZ oktatást, s az idén már 35 a jelentkező. Olyan em­bert akarunk tanítómesterül, mint maga. titkár elvtárs. Aki ért a gazdálkodáshoz s a politikához is. Ugye vállal­ja, hogy a propagandistánk lesz? Hát tudott volna Koszna Mihály erre nemet mondani? * Mindegyik KISZ szervezet tud dicsekedni ezzel, vagy azzal a munkával, kulturális nevelő jellegű tevékenység­gel A Velemi fiataljai gond- baesnek, ha érdemeikről kell szólni, mert azt sem tudják, hol kezdjék. Mivel a KISZ-t nem azért alakították meg, hogy csupán tagjainak vall­hassák magukat, hanem igye­keznek betölteni a szervezet tagságával járó kötelezettsé­geket is — van miről beszél­niük. — Tizennégyen elvégeztük a mezőgazdasági alapismere­tek tanfolyamát a szervezet kezdeményezésére. Részt vet­tünk a vöröskeresztes tanfo­lyamon. Van nyolc tagú lány tánccsoportunk, férfi és női tornászcsapatunk, férfi és női röplabdacsapatunk. A futballcsapat járási bajnok. Rendszeresen szerepel a kultúrgárdánk. Most a télre három egyfelvonásosat tanu­lunk be, sorolják a tagok. Agócs László, a kultúrház népművészeti előadója meg­győződéssel jegyzi meg: ezek­kel a fiatalokkal lehet mit kezdeni, van bennük akarat, lelkesedés. * „Ritmus legyen, ez kell ne­kem” — szól a táncdal és a dob vígan adja hozzá az üte­met. A KISZ hat tagú zene­kara játszik, s a párok önfe­ledten összesímulva táncol­nak. Középen a szokásos „majomsziget” fiúkból. Egy szőke hosszú fiatalember vi­szi a szót. Talán a tegnapi kalandját meséli az Irénnel? Nem. — A párttitkár elvtárs szólt, hogyha holnap, vasár­nap ráér a segítőbrigád, ak­kor menjünk el Kocsis Ber- talanékhoz, Mérai Ferencék- hez és Bugyi Istvánékhoz, mert ott el kelne a segítsé­günk. öregek, s betegek va­lamennyien. Ott leszünk ugy-e fiúk? — Vállaltuk — szól a má­sik. Kétszer ígérjünk vala­mit? — mondja, s már megy is egy bogárszemű lányért. II pártvezetőség újjáválasztásárói, a pártáiéiról írnak levelezőink Kitűnt: kevés egyetlen sárgaborítékos levél a KISZ munka tudósításához. Mindennap kellene egy, hogy mél­tóképpen megkapjuk az ottani élet tükrét. A fiatalok azt mondják: öröm az érdemeikről leírt szó, de rhég na­gyobb öröm érezni azt a megbecsülést, szeretetet, amiben ott részesülnek a tagság, az idősebbek részéről. Arról, már nem szólnak, hogy ezt a megbecsülést éppen ön­maguk vívták ki.~ —TÓTH — Tiszafüredi tapasztalatok Két pártalapszervezetben érdeklődtem a vezetőségvá­lasztás előkészítéséről: a Há- mán Kató Tsz-ben és a gép­állomáson. Mindkét helyen megtartották ' a rendkívüli taggyűlést, s a gépállomáson határozatot hoztak: vasárnap tartják majd a vezetőségvá­lasztó taggyűlést­— Fordult-e már kéréssel a pártvezetőséghez? — tet­tem fel a kérdést a Hámán Kató Tsz könyvelőjének. Szí lárdfi Gyuláné igennel vála­szolt. — Arra kértem a párttit­kárunkat, Kiss Lajos elvtár­sat, segítsen abban, hogy kap­jak egy külön kis helyiséget, mert csöndben több és pon­tosabb munkát végezhetek — mondta a könyvelő. Toldi elvtárs, a tsz elnöke elégedett azzal a segítséggel, amit a pártszervezet ad a ve­zetéshez. Inkább azt hiányól­ja: nem kérte meg a pártve­zetőség egyszer sem, hogy taggyűlésen számoljon be egy-egy gazdasági problémá­ról, vagy a tsz aktuális ügyei­ről. Vitára alkalmas problé­maként vetődött fel, íjoSy a három pártvezetőségi tag a gazdasági élétben is vezető beosztású, s így a gond, a fe­lelősség néhány emberre nehezedik. A Tiszafüredi Gépállomá­son Erdős Antal esztergá­lyossal beszélgettem. Így be­szélt: — Ügyeinkkel sűrűn felke­ressük a pártirodát. Leg­utóbb a műhely újításáról, a nyugvócsapágyfúró készü­lékről beszélgettem Bartók elvtárssal a párttitkárral. A beszélgetés kisgyűléssé fejlődik, mert ebédidő - van, meg a téma is érdekes. Meg­tudom, hogy a tavaszi tervet 101,5 százalékra teljesítették a. gépállomásiak, a nyáriból viszont a legutóbbi értékelés­nél még hiányzott. 20 száza­lék. Szóbakerült a gépek ál­lapota, a munkát lassító ki- sebb-nagyobb hiányosságok. Nemcsak a gépállomáson, hanem a tsz-ben tapasztal­tak is bizonyítják: hasznos, tanulságos a beszélgetés az egyszerű párttagokkal és pár- tonkívüli dolgozókkal. Nagy János .Tiszafüred. A jó beszámoló a végzett munka tükre Pártunk Szervezeti Sza­bályzata értelmében ezévben újra kell választani a párt szerveit, az alapszervezetek vezetőségeit. Egyúttal a párt­vezetőségeknek számot kell adni az elmúlt két évben végzett munkákról is. Párt alapszervezetünk ve­zetősége igyekezett alaposan felkészülni a beszámolóra, hogy azon keresztül a párt­tagság láthassa mi volt a he­lyes az eddig végzett mun­kában, s mik azok amiket a következő időben ki kell kü­szöbölni. A júliusi taggyűlé­sen nyolc elvtárs kapott meg­bízatást, hogy segítse össze­gyűjteni a beszámoló anya­gát. Egy csoport a pártszerve­zet politikai munkájáról, a másik a tömegszervezetek (KISZ, Nőtanács) munkájá­ról a párttal való kapcsola­táról, míg a harmadik cso­port a tsz gazdasági munká­járól gyűjtött anyagot, —> megbeszélve azokat a pártta­gokkal, tömegszervezeti aktí­vákkal. Az adatok már együtt van­nak, s ennek alapján készül a beszámoló. De, hogy a tag­gyűlésre minél több párttag fel tudjon készülni a beszá­moló főbb szempontjait is­mertetjük a pártcsoportok tagjaival. így a pártszervezet tágjai aktívabban vehetnek részt a vitában, jobban át­gondolt javaslatokkal taná­csokkal fegyverezhetik fel az újjáválasztott vezetőséget, — amely ennek birtokában még eredményesebben munkál­kodhat Szerepi József, Kisújszállás, Kinizsi Tsz Meghallgatjuk a párttagok és a pártonkívüliek véleményét is A pártvezetőség újjáválasz- tásának jelentőségéről nem­csak a taggyűléseken esett szó, hanem az egyéni beszél­getések során is. Párttagok és pártonkívüli dolgozók mondtak véleményt a párt­vezetőség munkájáról, arról, hogyan látják és értékelik azt az erőfeszítést, amely az eddigi eredményeket szülte, összesítve sokak megállapí­tását: a pártvezetőség kisebb hibáktól eltekintve jól végez­te munkáját, s ennek gyü­mölcse a termelőszövetkeze­tek fejlesztésében, megszilár­dításában is tükröződik. Az is említésre méltó, hogy a termelőszövetkezetek tagsága a pártkongresszus tiszteleté­re vállalta, hogy maradékta­lanul eleget tesz a tsz-el szembeni kötelezettségének, mind a takarmány, mind a vetőmag biztosítása érdeké­ben. Felajánlásukat eddig eredményesen teljesítették. Az egységes vezetőség mel­lett még n£gy termelőszövet­kezetünkben választjuk újjá az alapszervezet vezetőségét. A beszámolók elkészítése fo­lyamatban van, s a különbö­ző bizottságok tagjai is a na­pokban ismerkednek meg tennivalóikkal. A választás­hoz a technikai és anyagi fel­készülés is megtörtént Nagy Mátyás Jászágó. A kongresszusi verseny egy kis szakaszáról A gépállomások kongresz- szusi versenyében a Kunhe­gyest Gépállomás máris elő­kelő helyet vívott ki magá­nak. Eddigi részeredményeit igen érdekes és más gépállo­másnak is ajánlható módon érte el. A gépállomás vezetői: Ta­mási Andor igazgató, Kálmán László főagronómus és Szabó Lajos főmérnök a tíznapon­ként tartandó brigádvezetői A Magyar Tanácsköztársa­ság 40. évfordulójának tiszte- »létére az Úttörők Szövetsége ■ és a Földművelésügyi Minisz­térium a múlt év őszén meg­hirdette az úttörő-természet- ktttotok negyedik országos versenyét. Az úttörőcsapatok, őrsök, pajtások és intézmények a növénytermesztésben, a fásí­tásban, a gyümölcstermesz­tésben, a konyha- és virág- kertészetben, valamint a kis­állattenyésztésben versenyez­tek. A fiatalok kis közös kísér­leti parcellákat létesítettek, ahol kiváló szakemberek irá­nyításával ismerkedtek a nö­vények biológiai fejlődésével, Az úttörők által termesztett növényekből a rövidesen megnyíló mezőgazdasági kiál­lítás pavilonjában bemutatót rendeznek. A legjobb ered­ményeket elért csapatokat és intézményeket értékes díjak­kal jutalmazzák. (MTI) értekezletén feljegyzi, hogy a nyolc brigádvezető milyen részfelajánlást tett a követ­kező dekádra, s milyen se­gítséget vár a vezetőségtől. E felajánlások megvalósítása könnyebben számon tartható, s a vezetőség már előre biz­tosítja a brigádvezetők ré­szére a kért segítséget. De­kádonként nyilvántartásba kerülnek a teljesítések, ame­lyek fokozására célprémium is serkenti a brigádokat. így tovább haladva a gép­állomás a tavaszi és nyári együttes tervét messze túl fogja teljesíteni, s remény van arra is, hogy a 8000 kh- dál megnövekedett őszi terv­vel is megbirkóznak a dere­kasan dolgozó brigádok. Túri István Kunhegyesi Gépállomás. Étvágytalan silókombájnok Megkezdődött ■ az iskolákban a tankönyvek áru­sítása Pénteken országszerte megkezdődött az iskolai tan- könyvárúsítás, amelynek eredményeként a könyvek gyorsabban, zökkenőmente­sebben jutnak el a diákok­hoz. A tankönyvárúsítás szep- :ember 5-ig tart. Előfordul­ót, hogy néhány iskolába, egyik-másik tankönyvből ke­vesebb érkezett, mint ameny- nyi szükséges. Az ilyen he- yeken a hiányzó mennyisé get haladéktalanul utána ren­delik. így minden tanulónak biztosítják a tankönyvellá­tást. (MTI)­Előfordult az már akárki­vel, hogy gyomorrontás, vagy más egyéb hasonló baj következtében néhány napig elment az étvágya. Disznóvá­gások idején az ilyen dolog elég gyakori. Megtelik az ember zsíros étellel és hord­hatják elébe a sok jó fala­tot, a húsokra képtelen rá­nézni. A gyomorrontás tehát nem olyan túl nagy újság csak annak baja, áld éppen beleesett ebbe a kellemetlen betegségbe. Még beszélni is felesleges lenne róla, — a gyomorrontásról — emberek vonatkozásában. De a Kunhegyesi Gépállo­máson egészen rendkívüli dolog történt. Valóságos szenzáció. Ott ugyanis nem élő személy, hanem holt, a gép kapta el ezt a furcsa be­tegséget. Nem érdemes ke­rülgetni a forró kását — ha már gyomorról beszélünk le­gyünk stílszerűek — hanem mondjuk meg kerek-perec, a Knnhegvesl GénáHnmósnn ét­vágytalanok a sllókombájnok. Vem fogyasztják olyan buz­gón az állatok számára any- nyi ra kegyelt takarmányt mint teszik azt a szomszédos kunmadaras! O”ná>ionv>-' körzetében munkálkodó ha­sonló .jgéDtársaik.** Sző sincs semmiféle tréfá­ról, a betegség tünetei pon­tosan észlelhetők, az elfo­gyasztott holdak számából. A Kunhegyesi Gépállomás siló­kombájnjai 218 holdról taka­rították be a fővetésű silóku­koricát, s ugyanannyi idő alatt a Kunmadaras! Gépál­lomás körzetében ugyanannyi gén 426 holdat emésztett meg jóétvággyal, szerdán estig. — Ezek után tehát mindenki egyetért azzal, hogy nincs semmi kétség, Kunhegyesen baj van a silókombájnok ét­vágyával. Ahol felüti a fejét a beteg­ség, oda orvos, diagnózis, majd orvosság szükségeltetik. Erről a Kunhegyei Gépállo­más Igazgatójának és a kör­zetben lévő termelőszövetke­zetek elnökeinek kellene gon­doskodni. Könnyítés céljából elárulhatjuk, a kunmadarasl­ak nyújtott és éjjeli műszak­ban etetik silókombánjaikat azért a nagy falánkság. Ta­lán célszerű 'enne a hasznos példát követni, mert vannak akik fi- vélik, hogy a Kun­hegyesi Gépállomás silókom­bájnjainak azért még sem az étvágyukkal van baj. mert "nnének azok, csak nem kap­nak eleget. BS szp. —I

Next

/
Thumbnails
Contents