Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-28 / 201. szám

1959. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hét Yntfyye.legszebb művelődési háza Ha kedvelnénk a nagy jel­zőket, minden bizonnyal ez­zel a címmel ruháznánk fel a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúrotthonát. Augusztus 20-án nyitották meg, de egyes részszerelési és takarítási munkálatok még ma is folynak. Tassi Józseffel, az új mű­velődési ház igazgatójával járjuk végig a minden túl­zásoktól mentesen álomszép létesítményt. A hatalmas színpad, a csempézett mos­dókkal és metszett tükrök­kel ellátott különleges öltö­zők, a két legmodernebb vetí­tőgép, amelyet most szerel­nek és közel 200 ezer forint­ba került, a süppedő szőnye­gek, üveglapos asztalok, sok­féle szórakozási lehetőség, könyvtárszoba, a különböző szakkörök modern helyisé­gei, még felsorolni is sok. Hát még végigjárni. Es ez a szép intézmény a Szolnok megyei szervezett dolgozóké. Itt pihenhetnek, szórakozhatnak, tanulhatnak munka után. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ehhez ha­sonló jellegű és hasonló in­tézményt Budapesten kívül kevés helyen találhatunk az országban. Ilyen modernet meg talán egyet sem. Miután minden intézmény annyit ér. amennyi tartalom­mal töltik meg, elsősorban a tartalom iránt érdeklődünk Tassi Józseftől. — A megnyitó után két­hetes munkavédelmi kiállí­tást rendezünk a nagy terem­ben. A kiállítás tartama alatt befejezzük az utolsó simítá­sokat is, hogy az új intéz­mény teljes fényében fogad­hassa a város dolgozóit. A művelődési ház szakmaközi jellegű lesz. Ez gzt jelenti, hogy mindén szakma, min­den szakmai szervezet részé­re nyújtunk módszertani se­gítséged — Szeptember hónapban alakul meg a 20—25 tagú ve­zetőség, amelyben a szak- szervezeti vezetőkön kívül a legjobb kultúrotthonaink ve­zetői, a KISZ és a TIT ki­küldöttei foglalnak helyet. — Milyen irányú műkö­dést fejt majd ki a művelő­dési ház? — Öntevékeny művészeti csoportjaink nem lesznek, ellenben igen nagy súlyt he­lyezünk majd a szakkörök működésére. Ezeknek széles hálózatán keresztül szeret­nénk a dolgozók nevelését, fejlődését szolgálni. Zenei és irodalmi szakkört alakítunk, a gyermekek számára barká­csoló- és rajzszakkört, a fel­nőtteknek képzőművészeti szakkört. A legmodernebb laboratóriumi felszereléssel iiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiimiiiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiMMiimiiiiiii Megkezdődött a vadászszezon :.. olvasom a hivatalos lap­ban. Augusztus 15-tól már ló- dozhet vadkacsára, akinek puskája, lószere, engedélye van. Nyúlberkekben novem­ber 1-től január 17-ig tart a hivatalos életveszedelem. A nem-hivatalos veszély viszont — fájdalom — az év minden szakában; azoknak a gépko­csivezetőknek részéről, kik puska hiányában volánnal „lövik’ a tapsikolt. Szent Hu­bertus legyen irgalmas a ko­csiban . tartózkodóknak s—oz országúti vándoroknak! Gyér- számú légiutaim során a piló­ták részéről nem tapasztal­tam a vadászszenvedély efaj- ta megnyilvánulását; nem szólva a MAHART kormá­nyosairól, kik — tudtommal — eddig sosem törekedtek ar­ra, hogy egy—egy jólfejlett harcsát hajóorral küldjenek a másvilágra. Bizonyára irigylik a fácá­nok a foglyokat; nevezetesen az utóbbiak különböző ren­delkezések védelme alatt nyugton szaladgálhatnak a hántatlan tarlókon — ellen­tétben tarka tollazatú mezei társbérlőikkel, melyekre ok­tóber 18 és január 17, között szabad puskát fogni. A vadászati időről szóló rendelkezés fogyatékossága miatt nem beszélhetek arról, vajon szabad-e a közeljövő­ben ágyúval verebet lőni. Legfrisseb értesülésem szerint azokkal szemben, akik ulti­játékban bakot lőnek — port- nerwk jár el ülő szigorral. Kocavadászok figyelmébe: várjanak a puskázással no­vemberig, mikor a KISKER Vállalat ismét árusít lőtt- nyulat. Vadkacsát ugyanis előreláthatólag nem hoznak kereskedelmi forgalomba.,, er b. Z. “ ellátott fotószakkörünk indul meg. Egyesíteni kívánjuk a 'szétszórtan, üzemekben mű­ködő szakköröket. Itt több technikai lehetőséget tudunk nyújtani számukra. Későbbi terveink között szerepel góc­ponti könyvtár létrehozása, amely az egyes üzemi, terü­leti kultúrotthonok könyvtá­rát állandóan friss, változa­tos könyvekkel tudja ellátni. — Az ismeretterjesztés is egyik lényeges feladatunk lesz. Két hetenként rende­zünk a TIT közreműködésé­vel nagyobb előadásokat. Az ez évi előadásokra olyan elő­adókat tervezünk meghívni, mint Almár Iván csillagász, Zsombor János, az északi­sarkot megjárt újságíró, Bö- löni Györpy hírneves Ady- kutató és" Anghy Csaba, a tudós zoológus, a budapesti állatkert igazgatója. Ezeken kívül természetesen kisebb előadásokat is tartunk. A TIT-el való szoros együttműködésünket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ifjúsági irodalmi színpadnak helyet és műkö­dési lehetőséget biztosítunk a művelődési házon belül. Itt fog működni a szolnoki film­barátok klubja Is. — Vidéki viszonylatban talán egyedülálló, hogy hír­adó filmszínház nyílik. Ez is itt, a művelődési házban fog működni hetenként három­négy előadással. A legfris­sebb magyar- és világhíradó- kat, sporthíradókat mutatjuk be. Tudományos kisfilmek, rajzfilmek egészítik majd ki a remélhetőleg igen látoga­tottá váló műsorainkat. — És p klubhelyiségekben? — A klubhelyiségekben szeretnénk, ha fiatal és idő­sebb munkások és szellemi dolgozók találkoznának egy­mással. Rendezünk szakma­közi, vagy egy szakma talál­kozóját, újító kiálltíást, mű­szaki megbeszéléseket. Aki szereti a játékot, annak szá­mára külön biliárdszoba is rendelkezésére á’ Három-négy héten belül „teljes gőzzel” megindul az új művelődési létesítmény munkája. Bízvást remélhet­jük, hogy a városi egyesített Ady Endre kultúrotthonnal szoros együttműködésben ez az új intézmény is azon fog dolgozni, hogy a művelődés ügye Szolnokon az eddigiek­nél sokkal kielégítőbb módon fejlődjék. hernádi NAGYIVÁN a kultúra NAGYIVÁN, ahogy a gép­kocsivezetők szokták monda­ni, a világ vége. Az ő szem­pontjukból ez így igaz, hi­szen ha Kunmadaras felől jövet jobbra kanyarodnak a tiszaőrsl templomnál, 10 ki­lométer után megszűnik az út. A kis Nagyiván határá­ból nem vezet tovább. Bizony kulturális ellátás szempontjából is megsínylet­te a község ezt az állapotot. Nem igen keresték fel kul- túrcsoportok, a Szigligeti Színház tájelőadásai is elke­rülték őket. Persze ez nem­csak az útnak volt köszön­hető, hanem az egyetlen, használható helyiségnek, a mozihelyiségnek is. Amikor ezt a mozit először láttuk, megdöbbentünk. Ha nem viselte volna a büszke cégért: Filmszínház, a Pető­fi által megénekelt, roska­dozó, Kutyakaparó csárdá­nak néztük volna. Csodálko­zunk a falusiak bátorságán, akik végig mernek nézni egy- egy előadást ebben a rozoga épületben. Sasvári József, az iskola igazgatója, úgy is, mint a községi tanács tagja, renge­teget harcolt azért, hogy ez az áldatlan állapot megszűn­jék. Névleg ő volt a kultúr- ház igazgatója is, kultúrház azonban nem volt. Mesélik a falubeliek, hogy akár tsz jutalomkiosztás, akár állat­orvosi előadás, akár pedig iskolai műsoros ünnepély volt, ezt bizony minden eset­ben az iskolában tartották meg. Egybenyitottak két tan­termet, aztán aki befért, be­fért, aki nem, az kinnrekedt. De a tanácsválasztásokkor, meg más ilyen alkalmakkor is az iskolát szedték elő. Érthető, hogy ezen az állapo­ton változtatni akarnak. így született meg állami hozzá­járulásból, községfejlesztés­ből több mint 1 millió forin­tos költséggel az új, szép művelődési otthon, \ amelyen már csak az utolsó simítások vannak hátra, hogy szeptem­ber 25-e táján megkezdhesse a működést. A gazda jogos elégedettsé­ge tükröződik Sas vári József arcán, amikor körbevezet az épületen. De ugyanaz az elé­gedettség látszik azokon a községbeli gazdákon, akik a vendég látogatásának a híré­re összeverődtek a kultúrház körül. Joguk is van erre az elégedettségre, hiszen dere­kasan kivették részüket nem csak pénzzel, hanem mun­kával is abból, hogy itt ma ez a község legszebb épülete emelkedhessék. Az egész ala­pozást és a fuvarozás jóré­szét ók vállalták magukra. És amikor például csak öt ház lakóira került a sor a földmunkáknál, mindig akadt négy-öt olyan ember, aki teljesített vállalásán felül még egy-két napra odaállt a kubikgödör mellé. MILYEN SZÉP IS az új moziterem! A legmodernebb elvek szerint épült, kagylós kiképzésű mennyezettel, hogy tökéletes legyen az akuszti­kája. Legmodernebb gépek kerülnek a gépházba, olya­nok, amelyek eddig csak a megye bemutató filmszínhá­zaiban voltak találhatók, azok közül se mindben. Hát még a kényelmes székek, a ragyogó tisztaság! A vele egybeépített műve­lődési otthon színháztermébe lépünk most. A hatalmas he­lyiségben több mint 400 em­ber fog gyönyörködni a kü- lönböző színházak tájelőadá­saiban, saját színjátszóik, no meg a híres nagyiváni pa­rasztkórus műsoraiban. A szé­pen fölpadlózott színpad ak­kora, hogy még az operaház vendégjátékát is elbírná. Mö­götte tágas öltözők, jól fűt­hető, száraz helyiségek. A falakon két sorban fehér opálgömbös villanylámpák, a mennyezeten két ízléses ko­vácsoltvas csillár ontja majd fényét a téli estéken, amikor a község apraja, nagyja el­jön az előadásokra. A ké­nyelmes kis klubhelyiségek­ben meg a KISZ talál ott­honra. Koczka elvtárs, a fia­tal tanító, a község KISZ szervezetének titkára', szintén társaságunkban van, és na­gyon elégedett. — A mi fiataljaink KISZ életét főleg a helyiséghiány bénította meg. Ez most már a múlté. Szeptember végétől kezdve megindul itt az élet. Meg aztán a fiatalok báljait, táncos összejöveteleit gém kell ezentúl a kocsma helyi­ségében rendezni. Ez a kul­túrált szórakozás szempont­jából sem közömbös. Az új épület adta lehető­Az Öcsöd i bűnszövetkezet Jobb mint 260 mássa terményt loptak Alkuleesal hatoltak be a malom raktárába Sok dolog megtörtént már a malmok házatáján, de ilyen mint Öcsödön, még aligha. Nem megy túlzás számban így mondani: csak az nem lopott a malomban, aki nem fordult meg ott. Mi több még az is „szerzett' magának némi lisztecskét, korpát, ter­ményt, akit már három éve kiebrudaltak az „aranybá­nyából”. Mert az öcsödi ma­lom valóban aranybánya volt. Igaz nem az a ritka drágakő „termett’“ benne, hanem ga­bona, liszt meg korpa. De ezek legalább annyit érnek, különösen ha szabadrablás útján, minden munka nélkül jutnak hozzá enyves kezű emberek. Mert az 1 sem túlzás, hogy az öcsödi malomban szabad- rablás uralkodott. Tizenhár­mán összeszövetkezve foszto­gatták a raktárt, no meg az embereket, a vámőrlőket. Az egész egy álkucsal kezdődött, amit valami öt éve Dénes Já­nos készített, hogy Borbély Bálinttal együtt egy kis kulcs áldásából mások is ré­szesüljenek, amikor Dénest pluszhoz jussanak. S hogy a három éve elzavarták a ma­lomtól „kulcsörökösül” Bor­bélyt nevezte ki ö aztán folytatta ott, ahol együtt kezdték és nélha-néiha (nem ritkán) egy-egy kis liszt, egy kis korpa mindig került Ti- szasasra a Dénes kamrájába is. Persze mindezt nem lehe­tett teljesen észrevétlenül csinálni. A többiek, köztük az ügy elsőrendű vádlottja, Labancz Lajos malmi kimérő és Argyelán Gábor malmi be­mérő rájöttek, Borbély üzle­teire. Csakhát nem merték kérni — mert ugye szemé­rem is van a világon —, hogy vegyék be őket is. Inkább csinálták csak „szólóban’“* Aztán jött az ügy ötödik figurája Burzon András, ö 1957-ben jött rá, mint főmol­nár, hogy arcátlanul lopják cimborái a társadalmi tulaj­dont. S mit tehet ilyenkor egy olyan főmolnár, mint Burzon? Fogta magát és szö­vetkezett ArgyélánnaL Per­sze megfelelő részesedés re­ményében. Részesedését meg is kapta rendesen s buzgal­mában odáig jutott, hogy kuncsaftokat is szerzett Ár- gyelánnak. E mellett, hogy ki ne maradjon a játékból, még Labancz Lajossal is üzletelt, úgy ki-ki alapon. Nehéz azonban egy olyan kis malomban úgy lopni, Kulturális MOZAIK Ä keletberlini Aufbauver­lag kiadóvállalat és a (Maj- na)-frankfurti Zurkampf kiadóvállalat (NSZK) megál­lapodott, hogy közösen adják ki Bertolt Brecht költői ha­gyatékát. A mű a tervek sze­rint ez év őszén jelenik meg. * 7 Kilencszázharminchét mú­zeum van a Kínai Népköz- társaságban. A Kínai Nép- köztársaság a múzeumok szá­ma tekintetében megelőzte A.ngliát, és jelenleg a har­madik helyen áll a Szovjet­unió és az Amerikai Egye­sült Államok mögött. • Alfred Kubin, Európa egyik legjelentősebb grafikusa, fes­tőművésze és illusztrátora a napokban 82 éves korában elhunyt. * Altmanov, fiatal kirgiz író „Dzsamila” című novelláját Louis Aragon franciára for­dította. Előszavában Aragon a legszebb szerelmi történe­tek közé sorolja a „Dzsami- lát” és Wertherrel, Manón Lescaut-val, valamint Anto­nius és Cleopátra történeté­vel hasonlítja össze. * Neolit korszakbeli, több mint négyezer éves sírokat találtak a régészeti kutatók Romániában a Iasi tartomá­nyi Trifesti faluban. hogy azt előbb-utóbb meg ne neszeljék a többiek. Rá is jöttek. S ha már megtudták, mit lehet csinálni? Be kell őket is avatni, bevenni „csen­des társnak”. Így „szervez­ték” be maguk közé Szelécz- ki Ferencet, Ungi Gyulát, Komlós Antalt, Izsó Antalt és másokat is. Közülük kü­lönös figyelmet érdemel Sze- leczki Ferenc főgépész, ö, ha közben a rendőrség a kör­mükre nem néz, vezéregyé­nisége lenne a bűnszövetke­zetnek. Nem lenne teljes ez a lis­ta, ha nem ejtenénk néhány szót Laukó Mihály malom­igazgatóról. Éles szemével már 1956-ban észrevette: itt bizony lopnak. De nehogy abban ringassa magát vala­ki, hogy ő aztán kemény kéz­zel a banda közé csapott, de­hogy, dehogy. Sokkal egysze­rűbbnek mutatkozott elfogad­ni a „fejadagban” többlet­ként kimért lisztet. Mi több, még a felettes szerv ellen­őrének, Gálosi Józsefnek is adott egy kis „szembekötőt” — néhány mázsa őrleményt —, hogy nézzen el a lazasá­gok felett, mert ez jól jöve­delmez. Persze a korsó addig jár a kútra, míg el nem törik. Az öcsödi korsó is eltörött; a tizenhárom tagú banda ga­rázdálkodásának véget ve­tett a rendőrség. Ekkorra már közel 270 mázsa ter­ményt és őrleményt loptak, mintegy 51629 forint érték­ben. S hogy az őrletüktől mennyit loptak össze a mé­rési manipulációk segítségé­vel, azt nem lehet már meg­állapítani. Annyi bizonyos, nagyon sokat. Méltán rászol­gáltak arra, hogy bűnszövet­kezetben elkövetett cselek­ményeikért súlyos ítéletet szabjon ki rájuk a bíróság. — nagy — vwviyrmv’rmrwrnrmiwrrTTrrrv’TnwmrnriHwmrmv Méhészeknek Méhészkörökben gyakran felvetődött a kérdés, miért nem juthatnak kedvezmé­nyes méhetető'cukorhoz, az ínséges családok táplálására. Ezzel kapcsolatban az OMSZK az alábbiak szerint intézke­Azok ____ _ méhészek; akik ségek megtárgyalásakor sokújszerz£<j£ses kötelezettségeik mindenről esik szó. TöbbeknteJje8Íté8én tól ^bad mézet kozott a már említett Pa-újadnak át az fmsz-nek, roin- rasztkórusról, amelynek^ átadott 4üiogramm méz Gyöngy Mihály tanítobácsi anutáo — kilogramm 3 Ag74 ÍSrénS" SS«*““ ■““<«* sí« sss, tíbs““ *5 “r nos nem elsősorban a falűBúY0 • 5, ,,~0' lakóinak, hanem más közsé-Rf arrjm?s zsákokban gek és városok közönségé- R kerül forgalomba a boltve- nek. Az új helyen könnyebb S2^0 k^tatlamil köteles azt lesz a próbázás, gyakoribb aRa t^hés^eknek átadni, szereplés, mert a lelkes gár-CI Az idei évben bevezetett da megérdemli, ha meghir-pkollektív szerződés módot ad detik pl. a próbát, nem igendarra, hogy azokat a méhésze- fordul elő, hogy 50—55 főnélPket, akik a szerződést önhi- kevesebb jönne össze belő-rL.<- i , , ... lük még a nagy dologidőbenBbájukon kívul nem ^Ijesítik, is. Most is próbálnak, hogyha szakcsoport tagjai kisegít- az avatáskor gyönyörködtes-nhessék. A szerződés teljesíté­sék a község dolgozóit. □ . . KISZÉLESBEDIK jövőreR az ismeretterjesztés munká-D ja is. Eddig főleg mezőgaz-S dasági jellegű előadásokat R hallgatott a falu. Jövőre márO világnézeti és más tudomá-Q » műsoron. A nobésebb. ..Io-SÍ,, “ J1'1“4® K,s' gósabb” kérdések előadására^! ^ (Móra) a megyei TIT-től szeretnénk 9 Egy árvaságra jutott, elké- neves előadókat felkérni Rnyeztetett kislányról és egy A helyi színjátszók is ért-rjha,lálos betegnek tartott kis- hető örömmel üdvözlik az új Qfídról szól a neves angol if­iehetőséget. Csizmarek Má-nJ'úsági írónő regénye. A kis- tyás: Bújócska című vidám Rlány kastélyába ke­darabjával lépnek fel itt elő-£*u}. s jtt, egy fallal elkerített, szőr, majd sor kerül a mon-R;Y, et^ek *^a zárva tartott danivalósabb. komolyabb da-Dtltkos kert felfedezése, bir- rabok előadására is. Dtokba vétele és élővé vará­Amikor kifelé kanyaró-rfSolí 3 ujjászüli ^ visszaad- dunk a községből, azzal a jól-O3"3 az életnek mindkét gyer- eső érzéssel távozunk, hogy0meke^ a valóságban láthatjuk: aD Feuchtwanger: CAPET ÖZ- kulturális forradalom térhó-SVEGYE (Világirodalmi Kis- dítása a legtávolabbi kis köz-Rkönyvtár) (Európa), ségekben is nem kegyes frá-ö zis, hanem élő, lüktető m-D lóság se azért is fontos, mert a csoportok által leszerződött mézmennyiség 90 százaléka exportra kerül; a nemzetközi piac megtartása pedig a ma­gyar méhészet jövőjének biz­tosítéka. Az 1959. évi mézér- tékesítési szerződésiben rögzí­tett árak és feltételek 1980- ban is érvényben maradnak. Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központ intézkedé­se folytán az Ínséges családok megsegítése és a szerződéses kötelezettség teljesítése érde­kében a méhész szakcsopor­tok tagjai családonként 12 ki­logramm cukrot kaphatnak, kamatmentes előlegként 10,60 Ft-os áron, ha a jövő évre méhcsaládonként 15 kilo­gramm méz szállítására elő­zetes szerződést kötnek. A le­kötött mézmennyiséget legké­sőbb 1960. október 31-ig kö­telesek leszállítani; Tóth Sándor, a MÉSZÖV méhész szaktitkára KÖMESPOL Hernádi Tibor Lion Feuchtwanger utolsó drámájának főalakja Marie- Antoinette, a kivégze'1 XVI Lajos francia király, polgá­ri nevén Louis Capet özve­gye. A dráma kezdetén Ma- rie-Antoinette, „Capet özve­gye” már a párizsi Temple- erőd foglya, de szökni készül. A kísérlet nem sikerül. Iz­galmas képek mutatják be életének utolsóYszakaszát, azt az utat, mely a Forradalmi Törvényszék elé és onnan a vesztőhelyre vezet. Lev Tolsztoj: POLIKUSKA (Olcsó Könyvtár), (Szépiro­dalmi); E kötet három hosszabb el­beszélést tartalmaz: a Poli- kusát, az Iljics Iván halálát és a Gazda és cselédet. — Mindhárom elbeszélés társa­dalmi problémát boncolgat, s Tolsztoj elbeszélő művészete teljes fényében tündöklik bennük) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents