Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-27 / 200. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus 27. m Sok elégedett munkás — némi javítani való a Járműjavító üzemi konyháján Asszonyok a megmondha­tói: egy kis család szájaíze szerint sem könnyű főzni — mennyivel nehezebb egy ak­koráé szerint, mint a szolnoki Járműjavító. Az üzemi ebé­deknél első kérdés, hogy mi­lyen gondossággal, milyen helyiségekben készítik, — Amennyire lehetséges, évről-évre fejlesztik az üze­mi konyhát — szól dr. Vágó János, az üzem orvosa. — Tavaly burgonyahámozó, Idén univerzális daráló könnyíti a konjhaiak munkáját. He­lyiségük kicsi: hiszem, hogy előbb-utóbb lehetőség nyílik előkészítő, tálaló építésére. A nem éppen könnyű körül­mények ellenére is helytáll­nak a konyhai dolgozók; tíz éve vagyok a Járóműjavító orvosa, ez alatt az idő alatt egyetlen egy ételmérgezés sem fordult elő. Ami az ét­kezőt illeti... ... arról Tóth János Ernő párttitkár beszél: — Hétköznap ebédlő, szom­baton táncterem, vasárnap sportcsarnok — sorolja. — Sok dolgozónk azért nem jár ide, mert távol esik mű­helyétől. Az ételből felszálló gőz nem tesz jót a szép fest­ményekkel díszített födém­nek. Ha sikerül 4—500 ezer forintot kerítenünk: társa­dalmi összefogással új étke­zőt építünk... Kóstoltam a 3 és az 5 forintos ebédet is; mindkettővel elégedett va­gyok. Párnás és fapados néven emlegeti az üzemi humor a kétféle ebédet. Mindkettőhöz hozzájárulást ad a gyár, természetesen az 5 forintos több, kalória- dúsabb. Egyesek — így Ma­kai Tamás reszortvezető — szerint az utóbbi hónapok­ban gyengébb a Hpárnás” ebéd minősége. Zsák István, a VlI/a. osztály dolgozója ha­sonlóképpen tapasztalta. Ugyanő a Dunakeszi Járó­műjavítóban szerzett tapasz­talataira hivatkozva hiányol­ja az asztalról a paprikát, borsot — Előfordult, hogy a le­vesben is sok burgonyát kap­tunk, ugyanaz került a hús mellé is — emlékezik Hor­váth Dezső asztalos. — Úgy tudom, megyénkben több mint húszezer holdon ter­melnek rizst. Több juthatna abból az üzemi konyhára. Mások arról panaszkodnak, hogy idén még nem kaptak gyümölcsöt — sem a párnás- hoz, sem a fapadoshoz. Ar­ról is hallunk, hogy több íz­ben előfordult: kevesebb po­hár, mint tányér került az asztalra. Csabai Ferencné hat éve áll a Járóműjavító konyhája élén. Nem csekély részben az 6 érdeme, hogy e nagyüzem étkezési színvonala elismerten jó. Nyilt tekintettel fogadja a bírálatot, de — velünk együtt — megjegyzi, hogy nem egy panaszról most hall először. (Néma gyereknek...”) — Jogos az észrevétel: kell gyümölcsöt adnunk; ígérem, hogy ősztől kezdve nem lesz e tekintetben panasz — mondja. — Sajnos, a fegyel­mezetlen emberek gyakran csörömpölésre és a műhelyi felszerelés ^kiegészítésére” használják a poharakat, ezért kevés olykor. Amennyire le­het, javítjuk az étkeztetés színvonalát, rövidesen vala­mennyi zománctányért kicse­rélünk, porcellán kerül he­lyükbe. A vélemények meghallga­tása, az ételek megízlelése után úgy véljük: valóban jó a Járóműjavító konyhája. A gyümölcskérdésben csak rész­ben értünk egyet Csabai Fe- rencnével — szerintünk leg­alább az ötforintos ebédhez kellett volna adni cseresz­nyét, meggyet, szilvát, görög­dinnyét. Arról, hogy állás- foglalásunk nem önkényes, hanem a legérdekeltebbek: az ebédelők véleményével egyezik, szóljanak a számok: Áprilisban 13 ezer 74 há­romforintos és 4 ezer 270 öt­forintos ebéd fogyott — júli­usban a háromforintos ebé­dek száma 14 ezer 123-ra, az ötforintosoké 5 ezer 814-re emelkedett. A Járóműjavító dolgozóinak többsége tehát elégedett a konyhaiak mun­kájával — kik csekély erővel a még fennmaradt hiányos­ságokat is kiküszöbölhetik. — b. z. — Kilenc középiskola az S+l-es mozgalomban A szolnoki Verseghy fiú­gimnáziumban az elmúlt év­ben kitűnően bevált a merész új kezdeményezés: a hét egy napján dolgozzanak fizikai munkán az iskola tanulói. Ez nemcsak a polytechnikai ok­tatást teszi élőbbé, hanem le­hetőséget ad a fiatalnak a munkásosztály problémáit megismerni és egy szakma iránt az érdeklődést önmagá­ban felkelteni, esetleg vég­zettséget is szerezni benne. Az új tanévben a Verseghyn kívül a jászberényi Lehel Ve­zér Gimnázium vezeti be ezt a tanítási rendet. Ezenkívül a törökszentmiklósi általános gimnázium, a mezőtúri leány- gimnázium, a szolnoki leány- gimnázium, a kunszentmár­toni, jászapáti, tiszafüredi és turkevei gimnázium egyes osztályai vesznek részt az 5+1-es tanítás egyre széle­sedő mozgalmában*------— — HŐSI EMLÉKMŰVET építenek Jászkiséren többezer forintos költséggel az elesett szovjet hősök tiszteletére. Az emlékművet a község felsza­badulásának 15. évfordulóján leplezik le. Az elsők között Tikkasztó hőség van, szinte áll a nap az égen. A bányá­ban hét barnára sült férfi szorgoskodik ásóval, lapáttal. Kezük nyomán szaporán te­lik a csille. Téglának való agyagot bányásznak. Bőrük fénylik az izzadtságtól. Kiss László brigádvezető, Lantal Gábor és a többiek egyforma lendülettel forgatják szerszá­maikat. Kegyetlen munka ez. A megyében már csak a ti- szaföldvári téglagyárban al­kalmazzák a kézi-bányászást Másutt a Téglagyári Egyesü­lés üzemeiben gép dolgozik az ember helyett. Ez a brigád nem „szívbajos”; A nagy me­leg ellenére is kibányássza azt a 160 köbméternyi agya­got, annak az 50—52 ezer da­rab téglának; Az adott szó sürgeti őket; A kongresszus tiszteletére 400 ezer téglát vállaltak terven felül, az jvíuseumt íeoéí A Néplap és a Damjanich Múzeum múltévi kezdemé­nyezése a néprajzi és más leletek, tudományos eredmé­nyek bejelentéséről sikerrel járt. Ma már városban és falun egyre szélesebb az érdeklődés a múzeum ásatásai, gyűjtései iránt. Ennek érdekében adta ki a múzeum ösz- szegyűjtve is a lapban megjelent múzeumi leveleket. A sorozatnak most a második füzete hagyta el a nyomdát. Ebben több új érdekes levelet, régi eseményt, tudományos felfedezést publikál a múzeum. Hírt ad a Rákóczifalva egyik házépítésénél előkerült szarmata-jazig sírról, egy életfa-ábrázolásos régi vadász-lőportartóról, a jászladányi Luca-napi népszokásokról. Az ízléses, illusztrált kis füzet legérdekesebb cikke Korek József leírása a nagykörűi rézkori temetőről és telepről, és egy lelkes munkásemberről, akinek tudás­szomja, kultúra iránti szeret ete nagymértékben járult hozzá a fontos lelet feltárásához. üzem többi' brigádjával együtt. Július 31-ig 699 ezret teljesítettek és most újonnan vállaltak 200 ezer téglát. Szinte egyemberként dol­goznak mind a heten. Szusz- szanó csak addig van, míg a csilléket cserélik. Addig is felváltva szénport lapátolnak az áztatott agyagra, hogy a keverékkel előre javítsák a tégla alapanyagát; A nyersgyártóknál is seré­nyen dolgoznak Jámbor Ist­ván brigádvezető beosztott­jai. A fiatal brigádvezető, aki még katona sem volt, nagy munkaszeretetével tartja egy­be a brigádot. A nyersgyár­tásnál a szalag egy pillanatra ;em áll meg. Kácser Jánosné és Molnár Gábomé, a két le­szedő naponta több, mint 200 ezer kilogramot emel meg. Nincs egy pillanatnyi megál­lás sem. A lerakók is seré­nyen dolgoznak és ami a lé­lékekben is a történeti érté­ket. így tette ezt ifjú kora óta. Feljegyzi a lelőhelyet, ráírja a talált tárgyra az adatokat, és vázlatot készít. Történeti műveket olvas, és az ott kapott adatokat pró­bálja azonosítani a terepen észlelt jelenségekkel. Sőt né­hány éve szabadságát arra használta fel, hogy Záhony­tól Nagykörűig végigkísérte gyalog a szőke Tisza partját, figyelve a partalakulást, az őslénytani és történeti nyo­mokat. Bejelentése nyomán a szol­noki Damjanich János Mú­zeummal közösen rövidléleg­zetű mentőásatással tisztáz­tuk, mi az, ami évről-évre megsemmisül a megújuló ár­vizek miatt, s miért aggódik Tóth József. Az árterület Hidashátnak nevezett szakaszán, pontosan nyeges, nem idegenkednek az újtól. Mivel kevés a szárító­tér, így gyakorlatban alkal­mazzák az úgynevezett „Kartavcsev” szovjet mód­szert, melynek lényege a ka­matozásban rejlik. Ezzel a módszerrel egy-egy szinben 50 ezer téglával többet tud­nak elraktározni, A lelkes munka és az üzem szeretete jut kifejezésre ab­ban, hogy a gyár területén a legnagyobb rend és tisztaság uralkodik. Bármerre néz a szemlélő, mind a szárítóté­ren, mind a kirakott égetett téglánál, vagy a tárolt szén­nél csak a legnagyobb rendet találja. Mindez azt árulja el, hogy az itt dolgozó emberek szeretik üzemüket, munkáju­kat, amit méltóan bizonyít az Egyesülésen belüli vetél­kedésben elért hosszú hóna­pokon keresztül tartott első hely. Aem falun vagyunk I Szeretem az aludttejet, sárga föllel, puha kenyérrel. Ezért kértem egy adagjt a szolnoki, Beloiannisz úti tej­ivóban, a napokban. Mikor megkapom, reklamálok: !— Ezen nincs föl, pedig az vele jár. — Biztos leettük — adja meg a választ Évike, a pult mögül. Majd hozzátette: — Különben is; nem vagyunk falun, hogy fölével adjuk a tejet. S mintha mondta volna még: örüljön, hogy ilyet is kap. Én pedig nem őrülök sem az ilyen tejnek, sem az ilyen kiszolgálásnak. e=s tóth AUGUSZTUS 27 Csütörtök Gebhárd A Nap kel: 4.55 h-kor, nyugszik: 18.36 h-kor* A Hold kel: 23.23 h-kor, nyugszik: 13.50 h-kor* Időjárásjelen tés Várható időjárás: felhőát­vonulások, több helyen eső, zivatar. — Tovább erősödé északnyugati szél. A meleg elsősorban nyugaton mérsék­lődik. ■— Legmagasabb nap­pali hőmérséklet keleten: 27— 30, nyugaton 23-^26 fok között. — AZ 1960-AS előtervek szerint a megyei tanács jö­vőre 3 millió forintot kíván fordítani a szolnoki vízmű fejlesztésére. A jelentős ösz- szegből 2.8 millió forintot építkezésökre költenek* “= PÉNTEKEN, augusztus 28- án ülést tart a megyei NEB. Az ülés napirendjén többek között az állami erő­ből épült lakóházak állag- megóvásának vizsgálatáról, valamint az állami, személy- és tehergépkocsik üzemelte­tésének vizsgálatáról készült összefoglaló jelentések meg­tárgyalása szerepel. — MEGYÉNKBEN egyre több helyen szerelik fel a mo­dern neoncsővilágítást. Az év hátralévő részében a nagy­kunsági termelőszövetkezeti városok főútvonalai kapnak ilyen világítást. Turkevén pe­dig higanygőz lámpákkal cse­rélik ki a mostani villanyt. — ROSSZUL kapcsolta a motort munkahelyén Csörgő János fegyvernek! traktoros, ennek következtében a trak­tor keresztüldöccent a lábán; sérülésekkel szállították kór­házba* — HAKNI ALKONY. «= Megszűnik a megyében a ní- vótlan műsort adó hakni bri­gádok működése, mivel nem adnak működési engedélyt részükre. A szórakoztatásról ezentúl az Országos Filhar­mónia, a Szigligeti Színház művészei és a helyi művé­szeti csoportok gondoskod­nak. — MEGKEZDŐDTEK * gyermekbénulás elleni védő­oltások Szolnokon. Kötelező oltásban részesül minden 1955 január 1. és 1959 február 28-a közötti időben született gyer­mek. Kívánságra az orvosok a tizennégy éven aluli gyer­mekeket Is beoltják. Az ol­tások a körzeti orvosi rende­lőben történnek rendelési idő alatt. Eltűnt egy kislány A Szolnok Városi és Já­rási Rendőrkapitányság köz­li, hogy fürdőzés közben ked­den augusztus 25-én este 6 és 7 óra között a szolnoki Damjanich uszoda 110 centi- méteres medencéjéből eltűnt Török Mária 3 és féléves kis- m. lány. Személyleírása: 110— í 120 centiméter magas, barna hosszan kisérhető nyomon a = szemű, barna szemöldökű, partoldalban. Fekete színű, f hosszú, gesztenyebarna színű lapos aljú gödrök nyomai lát- | haja a fürdéshez be volt fon- szanak itt, néha égés és ta-Jva és két csattal lefogatva. ki, amelyek közül legjelentő-1 .............. *^.-1 seb b volt az 5. számú, amely I rézkori lakásnak bizonyult. = 250x180 cm nagyságú, a maif felszín alatt 120 cm-re föld-j beásott putri, amelyet telje-i sen kitapasztottak. Szélei! menetesek, csak a középső s rés? mondható egyenesnek.! A nedvesség ellen is védeke-f zett a bennlakó ember, mert! a sározás előtt kiégette a gö-| dör nagyobb részét, feltehe-| tőleg azt' a részt, amely al-| vóhelyül szolgált. Kisméretűi gödröknél is általános a kié-g getés, sok helyen a tapasz-§ tás. | A nagykörűi rézkori lelő-I hely jelentőségét az adja| meg, hogy a temető és a hoz-§ zátartozó település is meg-| van. A temető leletanyaga | beletartozik abba a művelő- § dési körbe, amikor az ember! a társadalmi haladás útján | megismerte és felhasználta a | rezet ékszer- és szerszám-1 anyagnak is. A Tisza & mel-f lékfolyói mentén nagyobb f közösségekben éltek időszá- ! mi tásunk előtti 2000 év kö-| rül, tehát 4000 évvel ezelőtt, s Történetileg és a régészeti! anyag szempontéból is fon-g tos lelőhely Nagykörű. Az| előkerült teljes leletanyag a| Damjanich János Múzeum | készülő új régészeti kiállttá-! sának jelentős része lesz.! Tóth József levele azt mu-i tatja, hogy a leletek bejelen-= tése, a talált tárgyak megőr-g zése és múzeumba juttatása g útján számíthatunk csak ar-§ ra, hogy a szülőföld ismere-g tének vágyából tudományos! anyag és ismeret váljék. “ fehér alapon világoskék csí­kokkal, hátul a nyakba fel­kötve. Aki a kislány eltűné­séről bármit is tud, vagy a kislányt látta augusztus 25- én este hat és hét óra kö­zött, vagy a későbbi időkben hasonló személyi eír ású kis­lányt látott; kérjük jelentse a Szolnok Városi és Járási Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán. BOZSAS FRIGYES r. szds. • kapitányság vezetője A SZOLISOK MEGY hl FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA 1959. augusztus 27—-30-ig: Abádszalók 27—28 Micsoda éjszaka — 14. 29—30 A mi kis csalá­dunk — 10. Matiné: 30. A sárkány rabjai Cibakháza 28-30 Álmatlan évek 10. Matiné: 30. Tigriskőlyök Fegyvernek 28-30 Tisztességtudó utcalány — 18. Matiné: 30. Me­se az aranyhajú királylányról Jánosbida 27-28 Gerolsteinl kaland - Kn. 29-30 A csend világa- Kn. Matiné: 30. Bűvös szék Jászalsőszentgyörgy 27-28 A csend világa - Kn. 29-30 Per a város ellen - 14. Matiné: 30. Három jóbarát Jászapáti 28—30 Emilia Galottl — Matlnéműsor: 30. Don Quijote JásZárokszállás 28—30 A boldogság vasárnap Jön — Kn. Matiné: 30. Ezerarcú hós Jászberény 27—30 A nagy Caruso — Kn. Mat.: 30. A béke völgye Jászberény Kert 27—30 Az utolsó felvonás — 10 Jászdózsa 27-28 Per a város ellen - 14. 29-30 Gerolstdnl ka­land - Kn. Matiné: 30. Llliomfi Jászfényszaru 28-30 Kard és kocka - Kn. Matiné: 30. Déryné Jászjákóhalma 28-30 Ember az égben - Kn. M: 30. Cimborák Jászkisér 28-30 Ahol szeretni sem szabad - 14. Matiné: 30. An­gyallal a hegyekben Jászladány 28-30 Csodagyerekek - 14. Matiné: 30. A kikötő gyermekei Kenderes 28-30 Botcsinálta sofőr - Kn. Matiné: 30. Sötét csillag Kisújszállás 28-30 Az erőszak árnyékában — 10. Matiné: 30. Ne várd a májust Kunhegyes 28-30 A vágyak szárnyán - Kn. Matiné: 30. Két óceán titka Kunmadaras 28-30 A tarkák ügye — 10. Matiné: 30. Csengő­bongő fácska Kunszentmárton 28-30 Alvajáró Bonifác - 14. Matiné: 30. Gróf Monte Christo n. Mezőtúr Szabadság 27-30 Brich polgár — 14 (széles) Mezőtúr Dózsa 27-30 Felhívás táncra - 10. Matiné: 30. Időzár Öcsöd 28-30 Apák iskolája - 10. Matiné: 30. Ok voltak az elsők Rákóczifalva 28-30 Egy dal száll a világ körül - Kn. Matiné: 30: Nehéz kesztyűk Szolnok Vörös Csillag 27-30 Rendkívüli történet, n. — 10 Szolnok Tisza 27-31 Szerelem csütörtök - Kn. Matiné: 30. Ne­veletlen kiskacsa Szolnok Kert 27-2 Megtört a Jég - Kn. Szolnok Millennium 28—30 A dzsungel könyve — Kn. Tiszaföldvár 28-30 A szalmaözvegy -14 M: 30. Kicsik és nagyok Tiszafüred 28—30 Játék a szerelemmel - 18. Matiné: 30. Razzia Tiszakürt 29-30 Egy idegen telefonéi — 14. Mat.: 30. Áruló Jel Törökszentmiklós 27-30 A dzsungel könyve - Kn. Matiné: 80. Ördögi találmány Törökszentmiklós Kert 27-30 Tizenkilencen — 14 Turkeve 28-30 Felfelé a lejtőn - 14. M: 30. A sfpkaszoros hősei Ujszász 28-30 Aranyszimfónia Kn. Matiné: 30. Ne fordulj vissza Ham Karcag 27-30 Bogáncs - Kn. M. 30. Kék vércsék erdejében 14—14 éven felöl ajánlott! 10=1 n <ven felöl ajánlott! ■ Kn.=Korhatár nélkül. 18=Csak 18 éven felülieknekl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents