Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-27 / 200. szám

1959. augusztus 27;

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A gazdaságosabb,hatékonyabb

termelésért

űi munkagépeket állítanak be, növelik a hulladékanyag- felhasználást, szalagszerű gyárfást valósítanak meg a Mezőgépgyárban

A nagy fejlesztés előtt álló törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár műszaki vezetői az eddiginél gazdaságosabb termelésre törekednek. Második félévi előirányzatuk az egy napra, egy főre eső termelési értéket az első félévi 307 forint helyett 326 forintra emelik;

Magától érthető, hogy nem elég ezt csak elhatározni, hanem különböző intézkedéseket is kell tenni a maguk elé tűzött cél érdekében. A gépgyáriak ilyen irányú intézkedési terve sokoldalú, számításba veszi a reális helyzetet, igyekszik kihasználni a termelékenyebb munkát biztosító lehetőségeket. Erre vall például az is, hogy 13 új szerszámgépet állítanak be,

— korszerű revolver-padot«, légkompresszort, stb; Ezek munkája nemcsak növeli, hanem olcsóbbá is teszi a ter- íínelésh

Az új gépek beszerzése persze nem egyedüli útja az üzemi eredmények fokozásának,

— igen jelentős mértékben hozzájárul ahhoz a munka- szervezés jobbátétele. A gépgyár nagy szerelőcsarnokában például régebben több heggesztőfülke gátolta a félMegalahul a megyei ifjúmunkás és ipari- tanuló tanács

Megyénk ifjúmunkásainak és ipari tanulóinak küldötteit holnap délelőtt 9 órai kezdettel nagyjelentőségű tanácskozásra hívta össze a KISZ Megyei Bizottsága,

Az ifjúmunkások ezen a tanácskozáson alakítják meg a megyei ifjúmunkás és ipari tanuló tanácsot; A tanács feladata lesz az ifjúmunkások és ipari tanulók érdekvédelme,’ az ifjúsági mozgalom célkitűzéseinek az elősegítése,

A tanács meghatározott munkaterv szerint dolgozik, amelyet az alakuló gyűlésen vitatnak meg«

kész gyártmányok mozgatását, s a gépek szerelési folyamata is hibával teli volt. Most átcsoportosították a heggesztőfülkéket, s a munka folyamatossága szerint a nagy sorozatoknál és a szár- tépőnél — bevezetik a futószalagszerű gyártást. Az alkatrészeket — a régi gyakorlattól eltérően — most úgy rakják egymás után, amilyen sorrendben felkerülnek a gépekre,

A dolgozókat anyagilag jobban érdekeltté teszik a kereskedelmi anyagok használható hulladék anyaggal való helyettesítésében. Ez is minden bizonnyal hozzájárul az üzemi nyereség növeléséhez. Elsősorban a darabolóban van nagy lehetőség erre*

Külön gondot fordítanak a műszaki előkészítés és irányítás tervszerűbbé tételére és a XMK műhely munkájának javítására,

Ez utóbbi azért is fontos, mert a Mezőgépgyár 25 millió forint értékű állóeszköze az idén 32 millióra emelkedett, — következésképpen a tervszerű megelőző karbantartás, illetve a javítások gyors elvégzése pontos, jól szervezett munkát követel. Az említettekhez hasonlóan több megvalósításra váré terv van a Mezőgépgyárban, melyek valósággá válva hozzásegítik az üzemet az évvégi többmilliós nyereséghez, termelékenységi tervük két százalékkal való túlteljesítéséhez.

Ebből

nem lesz munkásszállás

Jön, megy az ember itt Szolnokon és nézelődik. A vasútállomás közelében érdeklődéssel látja, hogy nagyjából az utolsó simításokat végzik ott egy szép, több- emeletes épületen. (Pontosabban szépnek Ígérkező épületen). Ez a látvány örömmel tölti el, —■ gondolom*** a szolnoki lakosok mindegyikét. Mint minden olyan dolog, ami arra enged következtetni, hogy szépül, gyarapodik, fiatalodik a mi tisza- parti városunk.

Oda, ennek az épülő ház* nak oldalára ki van téve a tábla. Rajta a felírás, hogy ki építteti és miért. Amikor arra járok, minden nap el* olvasom és minden nap eszembe jut, hogy jó lenne fogadni valakivel, akár mibe, kisebb-nagyobb összegben. Gondolkoztam azon is, hogy még az építtető vállalat vezetőjével lenne legcélszerűbb

ezt a bizonyos fogadást megkötni. Odamenni hozzá azzal, hogy: Kérem, a Beloiannisz utcában épülő, nagyon szép, többemeletes épület oldalára az van kiírva, hogy munkásszállásnak épül. Én viszont állítom, hogy abból soha nem lesz munkás- szállás.

Bizonyára meglepődne, de azért állítom, a leghatározottabban, hogy soha nem lesz belőle munkásszállás. A nyomaték kedvéért akár alá is húzhatjuk ezt a mondatot. Biztosra veszem, nyernék. Miért? Talán még leírni is felesleges. Azért, mert az a nagyon szépnek ígérkező, • többemeletes épület egysze-. rűen nem lehet munkásszállás, legfeljebb munkás-szálloda. És igaz-e, hogy e két fogalom között van némi kis különbség.

Sz. P.

Sok ember kicsi helyen

Meleg vasárnap, meleg víz, jókedvű vendégek Cserkeszöllőn

Hajjaj, de még mekkora hőség. Ha valaki nem néz a hőmérőre, az alighanem jól teszi. Minek azt tudni, hogy 30, vagy 31 fok árnyékban. Mindenesetre sok. Ráadásul ez a furcsa víz is árasztja a meleget — -hideg medence nincs a népfürdőben —, én nem is értem, miért jönnek

ki az emberek vasárnap. Ilyen melegben talán okosabb lenne egy jégszekrényben üdülni.

Pedí'T jönnek, de még mennyire jönnek. Mindenki özönlik a forró medencébe. Vannak ilyen csodák. Már pedig Cserkeszöllő esete valóban nem mindennapi. Két

PONTOZUNK

NAGYJÁBÖL úgy van az

azért, hogy nem akkor szerzi az ember az élményeket, — amikor keresi. Egyáltalán nem. Legtöbbször akkor találja, amikor rá sem gondol. Pontosabban az élet valósággal felkínálja az érdekes, újszerű témát. így történt most is a Tiszazugban, amikor azon a keddi napon valami bírósági tárgyalás eredményét újságolta asztaltársam, a szemüveges, vékonyarcú ügyvéd.

Békésszentandrási ember, jó esztendővel ezelőtt 50 ezer forintért szőlőt vásárolt a Tiszazugban. Aztán most pert indított. Meggondolta a dolgot, mert állítólag becsapták, a szőlő minősége gyenge, tehát mindent vissza. A pénzét követeli. Szakértők, ügyvédek, bírák tűnődnek, nos, hogy vajon igaza van-e ennek a békésszentandrási jóembernek. Ezen morfondíroztunk mi is, a szemüveges ügyvédet hallgatva, amikor oda jött hozzám a két fiatal agronómus,

— Mi már rég óta ismerjük egymást — mosolygott szívét esen a magasabb, aki a tiszakürti tanács mezőgazdásza volt. Helyet foglaltak mindketten és máris „szemben ült velem a téma”, amiről akkor még nem tudtam. Ahogy ez szokás, új ismerősökkel új beszédtéma is ke- rülközött. Hogy hát mi újság Tiszakürtön, mire haladnak a szövetkezetek és így időz- gettünk, csurgatva a szót jó darabig.

Mondogattuk ott egymásnak, hogy azért milyen nagyot fordult erre is a világ, lám csak, lám, itt ez a három község, Cserkeszöllő, Cibakháza, meg Csépa. Tavasszal nem nagyon érintette e három község dolgozó parasztjait az új paraszti élet friss szele és most ezekben a helyiségekben is megtörténik a nagy változás. Minden nap egyre-másra írják alá a dolgozó parasztok a belépési nyilatkozatokat. S ahol ez a változás — 'mint Tiszakürtön — hamarább megtörtént, ott emberséget is áraszt magából

— Dehát ti most min munkálkodtok — fordultam mezőgazdász barátaim felé. A vékonyarcú fiú a Hunyadi

Tsz embere, — válaszolt.

— Pontozunk. — Á másik, aki a tanács mezőgazdásza volt, de most az Uj Élet Tsz agronómusa, nyomatékosan bólintott. Az ügyvéd meg nagyot nézett, hogy hát ez meg már milyen újfajta foglalkozása a tsz mezőgazdászainak.

— Pontoztok? — kérdeztem én is csodálkozva, kíváncsian.

— Igen, — mondták mindketten egyszerre és az élet íme ebben a pillanatban kínálta fel azt a bizonyos érdekes, újszerű témát, mai életünk piciny, de nagyon tipikus rezdülését,

— Az meg mire jó? — faggattuk őket,

— Hogy igazságos legyen a dolog — így az egyik.

— Ne rövidüljön senki — így a másik.

EBBŐL MÉG MINDIG keveset értettünk; A két fiatal mezőgazdász aztán elsorolta, hogy szövetkezetük megbízásából felkeresik az idős, — munkából kiöregedett tagokat; Megnézik, ki milyen értékű, minőségű szőlőt vitt a tsz-be s ezt pontozzák, — majd ennek alapján állapítják meg a földjáradékot és a többi juttatást,

— Mert a tiszakürti termelőszövetkezeti gazdák sokat adnak a becsületre s nem hagyják a munkából kiöregedett társaikat, — bizonygatta a két agronómus, s ők ketten éppen ez ügyben munkálkodnak. Az Idős szövetkezeti gazdák pedig nagy örömmel tapasztalják, hogy nincsenek egyedüli

Lám, cSak kis idő telt azóta, hogy Tiszakürt termelőszövetkezeti község lett s máris milyen változás tapasztalható az ottani emberek életszemléletében, felfogásában. Ki törődhetett valamikor, sőt még a nagyon is közel múltban társával. Minden ember magára volt utalva, úgy élt, ahogy tudott, ahogy sikerült. S most itt, ahol még azért ilyen 50 ezer forintos per is kerülközik, lényegesen megváltozott az emberek felfogása az életről, a humánumról,

— Jártunk éppen a minap Mészáros Mihály idős gazdánál, — pontosan negmondtuk, mi minden jár neki a tsz- ből. Az idős ember eddig azt hitte, hogy háza körül lévő szőlő nem maradhat meg,

A mezőgazdászok megnyugtatták, hogy az lesz a háztáji, S így járják végig valameny- nyi idős ember. portáját, beszélgetnek, megnyugvást visznek,

Látszólag kis dolog ez s talán nem is túl érdekes. Hiszen valójában mi van abban, hogy két fiatal mezőgazdász a tiszakürti termelő- szövetkezet megbízásából fölkeresi az idős,- öreg tagokat,- Látszólag kis dolog. Még sem az. Egy formálódó élet szép megnyilvánulásai

HALLGATTUNK ott az asztalnál, elgondolkodva, csendben. Az ügyvéd az emberi bajok sokféle ismerője, a két mezőgazdász, a föld, a határ szerelmesei és a tollforgató.

Sz. P.

A legszebb alom megvalósul?

Az arány egészen pontos: ahány régi képviselője volt Jászfelsőszentgyörgynek, any- nyi ígérte meg a kőhídat. — s ugyanannyi maradt vele adós. A néphatalom emberei nem Ígérteik ugyan kőhídat; de építettek — vasbetonból. Államunk három millió forinttal járult a megvalósuláshoz, a falu népe — a községfejlesztési alapból százezerrel.

éve még nem ilyen emberek jártak ide, mint most. Javarészt csak gazdálkodó parasztemberek a szőlővilágból és a környező falvakból. Azóta a fürdőt felkanták, híre- terjedt mindenfelé. Ott állok reggel a műúton és csak ámu- lok. Olyan a forgalom, mintha a Balaton felé mennének az emberek. Hogy honnan jönnek?

Az egész országból. A „közvetlen környék” városaiból, Kiskunfélegvházáról, Kecskemétről, Gyöngyösről, Szentesről, Szarvasról, Gyuláról és távolabbról, Szegedről, Sztálinvárosból motorral és vonattal. A környező falvakból lovaskocsikkaL

Négy pici medence zsúfolásig telik emberekkel, csoda, hogy megfér tőlük a víz. A pénztáros, Papp István — fiatal gyerek — előzőnap már lebélyegzett 1500 jegyet, dehát ennyi természetesen nem elég. Jönnek az emberek hosszú sorban. Igaz, az élelmesebb törzsvendégek nem mindig szurkolják le a 3 forintos nehéz summát a fürdés gyönyöréért, hanem ravaszul beoldalognak a földművesszövetkezeti étterem felőli kiskapun.

Nem véletlen az, hogy a cserkeszöllői népfürdőbe eny- nyien sietnek. Mert igaz, hogy hivatalosan mégcsak népfürdő, de a valóságban gyógyfürdő» méghozzá a javából.

•A medencében ugyan ötéves gyereket megszégyenítő komolytalansággal vágják a

labdát erőteljes fiatalemberek öreg nénikhez és fiatal lányokhoz — tapasztalataim szerint ez az egyik legáltalánosabb ismerkedési módszer Cserkeszöllőn —, vannak azonban olyanok is, akik gyógyulásra várva megpróbálnak csendesen ülni a ra- koncátlankodó felnőttek között. így hallgatja ezen a vasárnapon Végh Felicián kecskeméti adminisztrátor is a mikrofon hiábavaló felhívásait arra vonatkozóan, hogy a felnőtt medencékben labdázni tilos. Súlyos nyakreumája, karjába és hátába kisugárzó nagy fájdalmai szűntek meg tavaly, amikor először jött Cserkeszöllőre. Mostmár rendszeresen idejár gyógyulni.

De százával, ezrével van-:

Izőturi földművesszövetkezet jlO 700 forintot fizetett be a Iszámlára« - - •