Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-26 / 199. szám
1959. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szerelem csütörtök Színes magyar filmvígjáték. Bemutatja a szolnoki Tisza filmszínház aug. 21.—szept. 2. Idegenforgalmi rekord Az első félévben 118420 külföldi érkezett hazánkba A Központi Statisztikai Hivatal érdekes adatokat közöl az idegenforgalom alakulásáról. Az adatok szerint a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt egyetlen esztendőben sem kereste fel hazánkat annyi külföldi, mint ebben az évben. Míg 1952-ben például egy év alatt összesen csak 30 és félezer, addig 1958- ban félév alatt 102 246, ez év első felében pedig már 118 420 külföldi érkezett az országba, illetve utazott át rajta. A hazánkba látogató külföldiek közül 1959 első felében legtöbben — főleg csehek, németek, lengyelek — Csehszlovákia felől érkeztek, — számszerűit 51 203-an. A nyugati országokból csaknem 19 ezren lépték át az osztrák határt. A Ferihegyi repülőtérre ugyanezen idő alatt majd ezer külföldi érkezett. Közismereti tanfolyam, színdarabok műkedvelőkkel, gyermekelőadások, zenei munkaközösség — Egy községi művelődési otthon terveiből —Egy művelődési otthon vezetése nem könnyű feladat, különösen akkor, ha valaki nem régóta végzi ezt a szép, de felelősségteljes munkát, és még nem volt alkalma nagyobb gyakorlatot szerezni. G. Pap Imre fiatal pedagógus mégis vállalkozott erre a feladatra, s lassan már két hete irányítja a művelődési otthon munkáját, a község kulturális életét. Amikor felkerestük otthonában és a művelődési otthon őszi terveiről érdeklődtünk tőle, máris komoly tervekkel állt elő. — Községünk, Tiszaföldvár termelőszövetkezeti község — mondotta —, és így az elmúlt évhez hasonlóan, most is egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk a termelőszövetkezeti dolgozók kultúrájának biztosítását. Ennek érdekében közismereti tanfo- • lyamot indítunk meg számukra. A tanfolyamon falusi pedagógusaink tartanak majd előadást az ismeretterjesztés legkülönbözőbb témaköreiből. Így földrajzi, történelmi, fizikai, magyar, valamint agro- és biokémiai tárgyú előadások megtartására már az ősz elején sor kerül a község termelőszövetkezeteiben. Ennyit mond, azután jegyzetei között lapoz. Örömmel mutatja a hivatalos írást, hogy a helyi tanács 85 ezer forintot biztosított az idén kulturális célokra. Az ösz- szeg egy részét tatarozásra fordítják, a fennmaradó pénzből pedig hangszereket vásárolnak a helyi úttörő zenekar számára. A tanács újabb 5 ezer forintot ajánlott fel a könyvtár terjesztésére is. A több mint kétezer kötetes könyvtárnak most igen sok látogatója van. Közel 350—400-ra tehető azoknak az olvasóknak a száma, akik még a nyári időszak alatt is rendszeresen látogatják a könyvek birodalmát. De a kultúrcsoportok is hasonló jó munkát végeznek. A helyi földművesszövetkezet és a KISZ szervezet népi tánc csoportja, valamint a KISZ szervezet színjátszó csoportja szintén gyakran rendez előadást. A színjátszók most az augusztus 20-i ünnepségeken két egyfelvo- násos színdarabot mutattak be. És hogy az emberek hogyan fogadják a kultúrát a községben, arra példa a legutóbb megrendezett Ságvári Endre kulturális találkozó bemutatói. Vagy a szolnoki Szigligeti Színház előadásai. A beszélgetés során az is kitudódik, hogy igen hasznos kezdeményezései vannak. Felvették a kapcsolatot a szolnoki Ady Endre művelődési házzal, amely diafilmekkel segíti az otthon gyermekelőadásainak megrendezését. A Pannónia Filmstúdió pedig, amely a községet patronálja, szélesvásznú filmvetítő gépet ajánlott fel a községnek. Jó a kapcsolatuk a szomszédos Tisza Cipőgyár kultúrcsoportjával is. A martfűiek a baráti kapcsolat további ápolására augusztus 20-án kultúrműsorral vendégszerepeitek a községben. A község kulturális élete egyre fejlődik. S amint az igazgató elmondotta, egy zenei munkaközösséget szeretnének létrehozni, amelyet a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola patronálna. Ennek létrehozása azért válna szükségessé, mert a községben számos fiatal szeretne zenét tanulni. S ha az illetékesek is hozzájárulnának, úgy nyolcvan fiatal tanulhá a zene alapvető ismereteit. Fáradozásuk — reméljük — nem lesz hiábavaló, —- cselényi — Hogy megszűnjön a lemaradás Jászfényszarun A TANÁCSHÁZA ablakából az egész községet látja az ember. Az elnökhelyettes szobájából éles kontúrként ugrik a szemsugárba az új település, a piroscserepes házak, a Lenin-telep. A másik oldalon messze kígyózó országút siklik át a kis hídon, mint valami pajkos gyerek keze húzta gifbe-görbe vona- lacska. Mellette mindkét oldalon aranyat érő konyhakerti parcellák. Itt paprika, amott paradicsom kínálja magát: szedjél le, vigyél piacra S reggelente, vagy inkább este megrakott teherautók szállítják a fővárosba a jászfényszarui zöldséget. Keresett cikk Budapesten. Gazdag község Jászfénysza- ru. A már korábban megalapozott anyagiakhoz az utóbbi néhány évben sok minden gyűlt. Nem pénzben, bár abban is, hanem inkább létesítményekben., a falu fejlődését szolgáló, az emberek szorgalmát dicsérő dolgokban. Mit említsünk még? Ha csak annyit mondunk, hogy egy teljesen új település épült, már eleget szóltunk. De soroljuk még hozzá, hogy tavaly egyebekben is előreléptek. Szaporodott a villanyhálózatba bekapcsolt lakások száma, több a jó út, a jó járda, mint néhány éve. Mindez a község lakóinak forintjaiból és persze az állam támogatásából jött létre. S AZ IDÉN valahogy ez02 ütemes fejlődés megállt Jász- fónyszarun. Megtorpant, azután, hogy elkészült az idei terv. Pedig bőven kerülne tennivaló. Ha csak a tervezés alatt álló másfélmillió egészségházat, a mástfiélkilométer villanyvezetéket említjük, már akkor sikerült érzékeltetni egy keveset a tennivalókból. Ennél azonban több van ma Jászfényszarun. Annál is inkább, mert a terv végrehajtását mutató oldalon bizony kevés látnivaló akad. Miért? A községi tanács VB elnök- helyettese szerint — és ebben bizonyos értelemben igazat , is kell adni Török elvtársnak — a község tavaszi nagy átalakulása közben kevés idő jutott erre a területre. Viszont a kérdés másik oldala azt mutatja, hogy a tanács illetékesei sem foglalkoztak kielégítően a tervek végrehajtásával» Mi szól emellett? NÉZZÜK SORBAN: Azon túl, hogy a nagy létesítméMárciusi mosógép-mizéria Március 2-án adta fel mosógépét a 079305 számú fuvarlevéllel B. M. kengyeli olvasónk a Vas megyei Vas-, Fém- és Gépipari Vállalat címére — abban a reményben, hogy megjavítják a hörgő, szuszogó, füstölgő masinát. Teltek a hónapok, olvasónk levélben érdeklődött a vállalatnál, ahonnan az az alig megnyugtató válasz érkezett, .hogy • június 15-ig a gépet nem. kapták, meg. Másodszori“ "sürgetését válaszra sem méltatták. Véleményünk szerint ennyi idő alatt delizsáncon, de még taligán is rendeltetési helyére kellett érkeznie a mosógépnek. A MÁV-nál .veszett- e el, a szombathelyi vállalatnál tünt-e el, vagy „csupán” papírjai kallódnak a hétfejű bürokrácia setét barlangjában — nem tudjuk. Ha módunkban állna, megkeresnénk — így azonban egyszerre kérjük a MÁV-ot és a Vas megyei vállalatot: keressék meg s mielőbb javítsák is meg olvasónk mosógépéti nyékhez objektív okok miatt nem kezdtek hozzá, nem foglalkoztak a kisebbekkel sem. Például terveztek dűlőjavítást. Nem igényelt volna különösebb tervezést és anyagot sem s mégis csak tizennégy százalékban végezték el az első félévben. Vagy a parkírozás, a község csinosítása. Erre annak idején valami 40 ezer forintot irányoztak elő. És a teljesítés mindössze 388 forint. Azután egy másik: a társadalmi segítség, a község lakóinak munkája. E területen sincs a legjobb rend Jászfényszarun. Kicsit elsikkad ez a munka is olyannyira, hogy például a járdaépítkezéseknél még az utókezelést is vállalattal akarták elvégeztetni. Pedig ezt, különösebb megerőltetés nélkül elvégezhetnék — és bizonyára el is végeznék — a községbeliek, ha a tanácstagok, a tanács vezetői erre megkérnék őket; S ÍGY TALÁN el is értünk oda, hogy kimondhas- suk: A megtorpanást Jászfényszarun a már említett ok mellett az is előidézte, hogy kicsit harmad-, vagy negyedrendű feladat jelenleg a községfejlesztéssel jáió napi aprómunka. Az is igaz, hogy ez nem végzetes hiba. A tanács vezetésében bekövetkezett változás bizonyos értelemben biztosíték a második félévben várható javulásra. Ehhez azonban az szükséges, hogy sokágú tennivalóik mellett is üljenek le Jászfényszaru vezetői, beszéljenek a tanácstagokkal, rajtuk keresztül a lakossággal és az így megszületett felmérések alapján kezdjenek céltudatos, tervszerű munkához. Év végére így majd nem lesz szükség arra, hogy lemaradásokról számoljanak bet e= nagy “ m Az idei zöldárú exportról vendég néninek megígérte, hogy új helyén mutatja meg az oszlopot, amit már vagy hat hete kezdtek felállítani, de a csücske még mindig a földön pihen. Úgy láccik, a befejezést éppúgy nem lehet kivárni, mint az ebédet a Béke Étteremben, ahová bementek és három menüt kértek. Negyed óra után Zoltán bácsi módosította a rendelést két menüre és egy panaszkönyv- re. Üjabb félóra után a Dénes bácsi is beérte volna áz utóbbival, de nem kapta meg, mert a vezető bácsi míg elment, elzárta. Lehet, hogy ő it máshol ebédel? Míg a vénJúlius hónapban kb. 10 százalékkal nagyobb volt az export, mint 1958 hasonló időszakában. Ennek ellenére a következő észrevételeim vannak a kivitellel kapcsolatban. Zöldborsó: a Petit borsó úgy mennyiségileg, mint minőségileg általában jól sikerült. Olyan községekből is volt kivitel, ahonnan a múlt évben exportra nem került semmi. Az express borsók általában a legtöbb helyen nem sikerültek. Részben ennek egyik oka az (időjáráson kívül) a nem megfelelő vetőmag. Ugyanis a kiadott vetőmagoknál a szár túlságosan hosszú volt, a mag pedig kevés. Zöldbab: az lenne a helyes, ha a megye, vagy legalább is egy-egy járás egyöntetű vetőmagot kapna. Az egyéni termelők a legkülönb- féle vetőmagot használják, ennek következtében a termés is különféle. Egyöntetű exportképes zöldbab mennyiség csak áz esetben lehetséges, ha a kapott vetőmag egyforma. Kívánatos a szálka- és hártyamentes fajtáknak a termesztése. Uborka: az időjárás nem volt kedvező, mert a nagy melegek következtében a szár elszáradt, s így a termés sem mennyiségileg, sem minőségileg nem volt megfelelő. Paradicsom: ahhoz, hogy a bulgárokkal fel tudjuk venni a versenyt, s Nyugatra nagy mennyiséget tudjunk exportálni, bulgár Heterózis vetőmagra volria szükség. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a fajta a legkorábbi, s nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is a legmegfelelőbb. A kecskeméti törpe elég jól bevált exportra, de csak az első kötések, mert a második és a többi kötéseknél a termés az előírt 4 cm-nél kisebb volt. A júliusi nagy hőségben a legszebb paradicsomok megégtek, napfoltosak lettek, úgy, hogy ezeket az exportból ki kellett zárni. A csomagolásnál is sok a kívánnivaló, mert a K. 42-es, K. 363-as nem egyöntetű termést ad, ezeknek a sorolása nagyon nehéz. Egyedül a Bízón 10- es ad egyöntetű termést. A sok esőzés miatt a termés egyrésze felrepedt, azonkívül nagyon sárosak lettek, ami az exportnál hátrányos volt. A gyümölcsök az időjárás miatt nem a legjobban sikerültek, kevés a cukortartalom. Á sárgadinnye nagyrésze tönkrement, főleg a lisztharmat miatt. A görögdiny- nyénél a nagy forróság miatt a szál- elszáradt, minek következtében a termés kényszerérett lett» Általában a görögdinnyék nem elég piros színűek és kevés cukrot tartalmaznak. Dr. Gencsi Zsolt agronómus, Növényvédő Állomás, Kenderes. lése igen helyes, mert valóban szép feladat a társadalom értékeit védeni a tűz pusztításaitól. A cikk egyik mondata — amely így hangzik: „Mi van oltható egy kombájnon” — hiányos, mert én a következőképpen mondtam: „Mi van oltható vízzel egy olyan kombájnon, melynek olajtartálya felrobbant és áz olaj ég. Miért nem földdel igyekeztek oltani a lávaként folyó tüzet, hiszen a szántott föld lapáttal is könnyen ásható. Majd a cikk így folytatódik: „Lesték karbatett kézzel, hogy ami éghető, az elégjen.” Ezt mondani olyan helyen, ahol világosan látszik a tűz fékezésére tett erőfeszítés — lehetetlen. Sem a magam, sem a tagság számára nem közömbös a tűzveszély elhárítása. Ennek bizonyítására csupán egy tényt említek, azt, hogy ez évben csaknem 10 ezer forintot fordítottunk felszerelés vásárlására, hogy termel- vényeinket, közös vagyonúnkat eredményesebben véd- hessük a tűzkártól. Lengyel László tsz-elnök, Rákócziújfalu. Az Ígéretből mikór lesz valóság? Az oprekerti gazdák igyekeztek gabonájukat viasz- érésben learatni, hisz most sem akarták rontani jó hírnevüket, amit azzal szereztek, hogy évek óta elsők voltak az aratásban-cséplésben. Azonban most hiábavaló volt az igyekezetük, mert még augusztus 15-én is ott sorakoztak az asztagok. B. Szűcs Albertné irta meg az oprekerti gazdák panaszát szerkesztőségünknek, s hozzáfűzte, hogy a mezőtúri városi tanács mezőgazdasági osztálya megigérte: biztosítanak cséplőgépet. A gazdák türelmetlenül várják, hogy mikor lesz az ígéretből valóság. Féltik gabonájukat az elemi csapásoktól, s azt szeretnék, ha minél előbb zsákokba kerülne. Az egyik szerv másikra hivatkozik A tsz elnök válasza A Szolnok megyei Néplap augusztus 14. számában „Több megbecsülést érdemelnek” címmel cikk jelent meg. amely a rákócziújfalui önkéntes tűzoltók lelkes munkáját tárja az olvasó elé. A tűzoltók munkájának értékeKét hgnapja levelezgetünk Angyal Ferencné kengyeli levélírónk ügyében, akinek az volt a panasza, hogy az 1956-ban használt 2 hold tartalék terület után befizetett 500 forint adóból 50 forintot könyveltek el. Hiába mutatta fel a befizetési csekket, továbbra is küldték a felszólítást, s végül a férje fizetését is letiltatták. Az ügy ezzel sem zárult le. Angyalné idézést kapott bírósági tárgyalásra. Tanúként idézték meg a kengyeli tanács volt adóügyi megbízottja és társa ügyében. A bíróságon megtörtént az ítélet- hirdetés, s a károsultak — köztük Angyalnét is ^ azzal biztatták, hogy visszakapják a pénzüket. De pénz helyett csak a levelek gyűlnek. A törökszentmiklósi járási tanács pénzügyi osztályától kapott válasz pedig így hangzik: „Angyal Ferencné kengyeli lakos ügyében az osztály akkor tud érdemlegesen intézkedni, ha a sikkasztás ügyben végleges bírósági döntés lesz. A bíróság már tárgyalta az ügyet, azonban mind a mai napig értesítést nem kaptunk az ügy kiméi netelére vonatkozóan." Vajon meddig kell még várni az ügy végleges lezái rására? N. K.
