Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-26 / 199. szám
i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus 26. pai kőrútjára, kedden 15,30 órako^ sajtóértekezletet tart Washingtonban. Sajtóértekezletén — mint a Reuter jelenti — előreláthatólag nyugateurópai kőrútjával foglalkozik. Az AFP jelenti, hogy Hev- ré Alphand, Franciaország washingtoni nagykövete hétfőn délelőtt Eisenhower párizsi látogatásának előkészítéseként megkezdte tanácskozásait az amerikai külügyminisztériumban. A nagykövet kedden Herter külügyminiszterrel tárgyal. A Fehér Ház hétfőn közzétette Eisenhower részletes bonni programját. Ezek szerint az .elnök augusztus 26-án, szerdán, helyi idő szerint 18,30 órakor érkezik a Bonn melletti Wahn repülőtérre, ahol Adenauer kancellár fogadja. Az amerikai külügyminisztérium — nyilván Eisenhower párizsi látogatásával összefüggésben — hétfőn nyilatkozatban foglalkozott az algériai kérdéssel és hangoz- tata, hogy az Egyesült Államok „továbbra is a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja az algériai konfliktus békés, demokratikus és igazságos megoldásának". A nyilatkozat hangsúlyozza az Egyesült Államok politikája az algériai kérdésben „nem változott”. Más megvilágításba helyezi az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatát a New York Times, amely párizsi keltezésű jelentésében fel-fel fedi, hogy Satterthwaite amerikai külügyi államtitkár a Egyesült Államok szeretné, ha Algéria „mint szövetséges és mint társ együtt fejlődne Franciaországgal”. Köztudomású, hogy a francia kormány álláspontja szerint „Algéria Franciaország szerves része”, Stockholm. •— A Stockholms Tidningen az amerikai elnök nyugat-európai útjával foglalkozva rámutat, hogy Adenauer az erőpolitika folytatására akarja rábírni Eisenhowert. Nyugat-Németországnak, csak úgy mint Franciaországnak olyan politikai célkitűzései vannak, amelyeket veszélyeztetve lát, ha enyhül a viszony az egymással szembenálló atomhatalmak között. Ezért Adenauer — hitet érdemlő jelentések szerint — szembehelyezkedik a részlet- megoldásokkal és rá akarja bírni Eisenhowert, hogy ismét a már Genfben beterjesztett nyugati „csomagterv- vei” álljon elő, mint „megbonthatatlan egységgel” — írja a lap. Hajtóvadászat Thai földön a kommunisták ellen Peking (Uj Kína). Egy bangkoki jelentés thaiföldi lapokra hivatkozva közli, az országban Thonburi vidékén a rendőrség és a katonaság együttes alakulatai 92 személyt letartóztattak. A kommunisták ellen rendezett hajtóvadászat egyik vezetője kijelentette, hogy a felgöngyölítő műveletek hónapokig eltarthatnak. Akormány felhatalmazást adott a rendőrségnek és katonaságnak, hogy a „kommunistákat töröljék el a föld színéről.” (MTI.) A guineai kormányküldöttség vezetőjének beszéde a moszkvai televízióban Moszkva (MTI.) Szajfulaj Díallo, a guineai kormány- küldöttség vezetője, a guineai alkotmányozó gyűlés elnöke hétfőn este beszédet mondott a moszkvai televízióban — jelenti a TASZSZ. — A függetlenség — mondotta —, amelytől az imperialisták megfosztották Afrikát, égetően szükséges e világrész számára és az afrikai népeket többé semmi sem . kényszerítheti függetlenségi törekvésük feladására. Díallo elmondta, hogy a Guineai Köztársaság békére és kölcsönös megértésre törekszik minden néppel. Ez nem mond ellen a gyarmatosító rendszerrel szemben elfoglalt álláspontjának. A TERMELÉSI SZAMOKON TÚL NIXON a Hruscsov—Eisenhower találkozóról Minneapolis (AP.) Nixon amerikai alelnök hétfőn a minneapolisi repülőtéren kijelentette: támogatja a szovjet miniszterelnök meghívását, mivel „Hruscsov az az ember, akivel meg lehet vitatni a két ország között fennálló nézeteltéréseket”. Hruscsov és Eisenhower tárgyalnak majd a berlini kérdés megoldásáról, de va- lószinflleg nem hoznak végDe Gaulle algériai utazása katonai jellegű — írja az AFP Párizs (AFP.) De Gaulle tábornok elnökké választása óta most elsőízben utazik Algériába. A csütörtökön kezdődő algériai utazásnak az a célja, hogy a tábornok a helyszínen győződjék meg róla, hogyan gondolkodnak az algériai problémáról az Algériában harcoló francia 'tisztek és katonák. így tehát ez az algériai utazás kifejezetten katonai vonatkozású lesz. De Gaulle csütörtök reggel indul el Párizsból repülőgépen. (MTI.) A Kntar-vidáhen megkezdték az aíontrakéfa kilövő pályák építését Berlin (MTI.) A Westdeutsche Allgemeine Zeitung közlése szerint a Ruhr- vidéken megkezdődött az atomrakéta kilövőpályák építése. A lap értesülése szerint Waldbröl környékén Nike- Ajac típusú atomrakétaegy- ségek helyezkednek majd el Waldbröl — Luedenschedd — Unna—Soest vonalán, egészen a Teutoburgi erdőig. A napokban tér vissza az Egyesült Államokból az első kétszáz nyugatnémet katona, akit már ott képeztek ki az atomrakéta használatára. — Ök képezik majd az atomrakéta egységek állandó személyzetét. (MTI.) leges döntéseket — mondotta Nixon. Találkozásuk alapot nyújthat a megegyezésekhez, de nem szabad túl merész reményeket táplálni. A közvetlen találkozás — hangoztatta Nixon — sokkal jobb, mintha a fennálló nézeteltéréseket jegyzék váltással igyekeznének megoldani. — Bomba robbant Little Rockban Little Rock (AFP.) Hétfőn este fajgyűlölők bombát helyeztek el a Little Rock-i középiskola közelében. A robbanás nem okozott jelentős kárt. A rendőrség a merénylet elkövetésének gyanújával két személyt őrizetbe vett. (MTI.) I A MÁRCIUS 6-1 párthatározat megjelenése után hamarosan összeültek az üzem' kommunistád tanakodni arról, a Papírgyár hogyan járulhat hozzá annak a nagyszerű célkitűzésnek megvalósításához, amellyel „a közvetlen azonnali eredményeken túl a gyorsabb fejlődésihez és az ötéves tervhez teremtünk szilárd alapot”. A tanácskozás egyre szélesebb körben gyűrűzött tovább s végül minden dolgozó bölcsessége nyomán megszületett az üzem merész vállalása: 435 tonna papírt és 300 tonna cellulózt termelnek terven felül, 2 millió 700 ezer forinttal csökkentik az önköltséget. E néhány nagy, összefoglaló számból az üzem minden dolgozójára különnkülön esnek a fillérek, forintok. S ezekért nem külön időszakban dolgoznak, hanem a műszak minden percében, minden órájában benne van az előírt terv teljesítése is és a túlteljesítésként vállalt meny- nyiség is. Ha a párszervézet komoly szervező, lelkesítő munkát végzett azért, hogy a dolgozók megértsék, mit tehetnek g márciusi határozat nyomán, még következetesebb biztatás, még nagyobb ösztönzés kellett ahhoz, hogy a vállalást meg is valósítsák. Nem bízták hát az eseményekre a vállalások sorsát, hanem továbbra is kézben tartották azt. Taggyűléseken, üzemrészenkénti termelési tanácskozásokon beszélték meg időközönként, hdl tartanak adott szavuk valóraváltásá- ban. EZÉRT GRAFIKONOKAT szerkesztettek, amelyről mindennap leolvashatták: ma mit kellett, s mit végeztek a gép munkásai, s a teljesítés mivel ér fel. Közben az aiapszer- vezet tagjai nem szűntek meg újra és újra elhinteni az emberekben a gondolatokat: dolgoznunk kell, s ha a maga munkájában mindenki becsülettel helytáll, jó életünk megteremtéséhez, s az egész nép felemelkedéséhez járulunk hozzá. A tennivalók állandó stem előtt tartásával, a lelkesedés kifogyhatatlan táplálásával augusztus elején már ez a hír járta be az üzemet: 553 torma papírt termeltünk eddig terven felül az éri vállalásnak 123 százalékát. Cellulózból 285 tonnát, s a vállalt önköltségcsökkentésnél nem kell szégyenkeznünk. A jóhír tovább forralta, magasabb „hőfokra’ szöktette az emberek lelkesedését. Mindezt el kellett mondani, hogy beszélhessünk arról: a Szolnoki Papírgyárban készülnek a pártvezetőség választásra. Azért, mert a készülődés azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a mostani eredményeket szervezték, alapozták. S most van mit feldolgozni a pártvezető- ség beszámolójához, melyhez javarészt már összeszedte a mondanivalókat a három- négy-öt fős csoportokból. álló brigád. A feljegyzések között hasonló részleteket találunk. „A versenyben arra törekedtünk, hogy megszüntessük annak adminisztratív jellegét, hogy mindenki számára közérthető, vonzó legyen, hogy mindenki számára mondjon valamit a termelési számok emelkedésén túl is. így pl. Rigó János, Menkó Mihály, Márton Antal, Lévai Mihály és összesen legalább húsz dolgozó számára családi ház építését, Farkas Ferenc és mások számára motorkerékpárt, ismét másolóiak új bútordarabokat, válogatot- tabb ruhát, élelmet és kitudná elsorolni mi mindent” MÁSHOL EZ olvasható: „Sok apró. javaslatot tettek az emberek, amiket figyelembeveszünk. A verseny során különböző problémákkal fordultak hozzánk, hogy pl. hárítsuk el a2 akadályokat a vállalások teljesítésének út- jából. A felvetések alapján közbejártunk a vasárnapi karbantartás, a megfelelő alkatrészek biztosításának megoldásáért stb. Nem véletlen hát, hogy üzemünk júliusban érte el évi és fennállása óta eddigi legmagasabb termelését. De feladatunk is van még sok, mert pld. az év második felében a eell- gyár elé 18 tonnás napi termelést tűztünk ki”. Ilyen és hasonló részletek vannak a készülő beszámolóban arról, hogy az üzemben megtanultak a munkások, a dolgozók előregondolni, hogy üehéz akadályok leküzdésére is merészen vállalkozva, mert küzdelmüknek, munkájuknak látják az értelmét, célját, s ez kimeríthetetlen forrása alkotó kedvüknek. S arról is, hogy a beszélgetések során — mert nem csak a munkát, a választás közvetlen tennivalóit is megbeszélték a pártonkívüliekkel — többen kérték felvételüket a pártba. Ebben a hónapban például három belépés felől döntött a taggyűlés. A párt újjászervezése óta eltelt idők — s ezt már az újságíró meggyőződése diktálja — a legfontosabb eseménynek tartják a kongresz- szust, s az azt megelőző ve- zetőség-ujjáválasztásokat a papírgyári munkások. — Joggal. S aszerint is készülnek. AZ ÜZEMI pártszervezet vezetőségének ujjáválasztá- sáig még két hét van körülbelül. A beszámoló még nincs teljes, végleges formába öntve. A vezetőségi ülésen való megvitatása során még módosulhat, s bizonyára módosul is. Kifejezésein még változtathatnak, s bizonyára változtatnak is, hisz többször, sokszor meg kell azt gondolni, mit foglaljanak dokumentumba a három, eredményekben gazdag év eseményeiből. De a fő mondanivaló az, hogy a pártszervezet. kitartó ösztönzésére az üzem dolgozói erős alkotó közösséggé kovácsolódtak össze, s hogy a soronkövet- kező. tennivalókhoz ezekből a sikerekből új erőket meríthetnek — az nem módosul. Az ott él majd a taggyűlés légkörében, ■ hangulatában. Ott, mert az egész készülődést is az hatja, az járja át. Borsi Eszter Újabb magyar-szovjet baráti körök alakulnak megyénkben Jászjákóhalmán, Jászfény- szarun és Tiszaföldváron a napokban alakultak meg a magyar—szovjet baráti társaság helyi elnökségei. Az elnökségek a héten már hozzá is fogtak az őszi és a téli programok kidolgozásához. Megyénk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére azokon a helyeken, ahol még nem működnek a magyar—szovjet baráti körök, ott a helyi társadalmi szervek és az aktivisták még az ősz végéig megalakítják. — Megyénkben előreláthatólag mintegy 40—50 helyen alakulnak újabb baráti körök még ebben az évben. Akik a „lábukkal Ez év első hat hónapjában 40 ezer nyugatnémetországi lakos szökött át a Német Demokratikus Köztársaságba. Ezek a németek a Bundes- wehrben való katonai szolgálat, a munkanélküliség, a drágaság, a „gazdasági csoda” következményei elől menekültek el a Német Szövet- $ ségi Köztársaságból. Az NDK-ban békét, nyugalmat és munkát találtak. A menekültek áradata egyre növekszik. Az Izvesztyija tudósítója a közelmúltban felkeresett egy tábort, ahol nyugatnémetországi menekültek élnek. Élményeiről a következőkben számolt be: Menekülttábor... Azt vártam, hogy valamiféle barak- városba kerülök. De nemcsak én hittem ezt. A barakok és a táborélet egyéb „kötelező tartozékai” hiányán Barby városka néhány épületének ideiglenes lakosai csodálkoznak a legjobban. A Magdeburgtól 30 kilo- ♦méterrel délre fekvő Barby ; városkának mindössze né- J hány száz állandó lakosa van. «Jóval többen élnek itt olya♦ nok, akik számára Barby az fúj élet kapuja. t A tábor vezetőségének 75 ♦ tagja van, de ez is kevés. A ♦ vezetőségi tagoknak gyakran ♦ túlórázniok kell. sőt vasár♦ naponként is dolgoznak — ‘panaszkodik Fermann, a tájbor vezetője. $ Valóban, Fermannak és jtársainak rengeteg a munkájuk. A tábor autóbusza és gyakran még egy külön teherautó is naponta két-három fordulót tesz a határ és a tábor között, s egyre újabb és újabb menekülteket hoz magával. Az újonnan érkezetteket el kell helyezni, el kell látni élelemmel és minden szükségessel, munka- alkalmat kell teremteni számukra. A menekültek rendszerint 10—12 napot töltenek a táborban. Ez idő alatt Fermann összeköttetésbe lép a hatóságokkal, munkát és lakást szerez mindenkinek és végül kiadja számukra „az útlevelet az életbe”: meghívást valamelyik körzetbe, ahol a menekültek állandó jelleggel letelepedhetnek, s a Német Demokratikus Köztársaság teljes jogú állampolgárai lehetnek. Két évvel ezelőtt kíváncsiságból Nyugat-Berlinbe utaztam — meséli Horst Wittig. — Akkor 19 éves voltam. A fények, reklámok és a kirakatok mögött felhalmozott áruk valósággal elbűvöltek. Sokáig csavarogtam munka nélkül Nyugat-Berlinben, és magam sem tudom, hogyan kerültem egyszer egy étterembe, mindenféle gyanús emberek közé. Akkor persze nem vettem észre, hogy mifélék az új „barátaim”. Azt ígérték, hogy jól fizetett munkához juttatnak. Néhány nap múlva már Nyugat-Német- országban voltam. — Nos. és megkapta, amit ígértek? — kérdeztem tőle. Wittig lehajtja fejét... Mit védelmez az, aki a Bundes wehrben szolgál ? — Azt kérdezi, mire vittem? öt hónapot töltöttem a menekült-táborban, de ott nem úgy bántak ám velünk, mint itt. Napi 12 órát kellett dolgoznom, ha meg akartam keresni a sovány ebédre és a csomag cigarettára valót. Végül sikerült elhelyezkednem. Havi 300 márká keresetemből 120 márkát fizettem a szobáért. De lehet-e 180 márkából rendesen táplálkozni, öltözködni és néha szórakozni is? Végül börtönbe kerültem. Nem, nem lopásért, hanem azért mert nem akartam a Bundeswehr- ben szolgálni. Leggonoszabb ellenségemnek sem kívánom, hogy az aljas nyugatberlini katona- toborzók horgára kerüljön — mondotta végül Horst Wittig. Dieter Strehlnek is tejjel- mézzel folyó Kánaánt Ígértek Nyugat-Berlinben. Mindössze 16 éves volt akkor. Nemrégiben megkapta a katonai behívót. „Mit kell védelmeznem? Azt a rendszert, amely csak munkanélküliséget és nélkülözést ad az embereknek? Torkig vagyok a Nyugattal” — mondta Strehl és feleségével és kis gyermekével együtt átszökött a Német Demokratikus Köztársaságba. Peter Sonntag nagyon haragszik az amerikai megszállókra. A közelmúltban Bitt- burgban egy amerikai katona a szeme láttára gyilkolt meg egy német férfit. Ez is újabb lökés volt, ami arra késztette, hogy az NDK-ba meneküljön. Nem sokkal, - később egy közeli barátja 34 hónapi börtönbüntetést kapott pusztán azért, mert menyasszonyát meg akarta védeni egy amerikai katona túlságosan szemtelen „udvarlásától”. Ezrével és tízezrével vannak olyan fiatalok, mint Wittig, Strehl, Sonntag. Nem akarnak a NATO katonái lenni, a Bundeswehrben szolgálni, felkészülni arra. hogy a német néptől idegen érdekekért harcoljanak. Ezek a fiatalok nemcsak hangoztatják ezt a meggyőződésüket, hanem cselekednek is: átszöknek a Német Demokratikus Köztársaságba, abba az országba, ahol nincsenek kapitalisták, nincs munkanélküliség, nincs Bundeswehr.. A „gazdasági csoda" — nyomor a munkások számára — Hallottak-e már a „gazdasági csodáról?” — kérdeztem a menekülteket. — Oh, igen — válaszoltak kórusban. — Mi már torkig vagyunk ezzel a „csodával”, amely csak a kapitalistáknak előnyös, a munkásoknak nem hoz mást, mint nyomort, nélkülözést, munkanélküliséget. — ön a „gazdasági csoda” felől érdeklődik — mondja Bruno Brauch obershauseni munkás. — Hallgasson csak ide, majd én megmagyarázom, mi az. Napi 10—12 órát kellett dolgoznom, hogy any- nyit keressek, amennyiből tűrhetően meg lehet élni. Természetesen Nyugat-Né- metországban is 8 órás a munkanap. De aki azt akarja, hogy az ebédnél hús is kerüljön az asztalra, annak túlóráznia kell. S nemcsak esténként, hanem rendszerint vasárnapjs. Én például három éve nem voltam szabadságon. S ráadásul mindig fenyegeti az émbert a munkanélküliség. Aki nem akar túlórázni, azt egyszerűen kidobják. Ha valaki sokat betegeskedik, elbocsájtják. Aki elégedetlen valamivel, az utcára teszik. A munkanélküliség állandóan kerülgette üzemünket, s végül azután be is kopogtatott hozzánk. Karácsony előtt egyszerre ezer embernek mondtak fel. Én is közöttük voltam. Az elmúlt fél évben nyomorúságos segélyből és apróbb alkalmi munkákból éltem. És az a „gazdasági csoda”, amiről olyan sokat beszélnek Nyugat Németországban.