Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-23 / 197. szám
6 1ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1939. augusztus 23. I Tizenöt éve szabad ROMAN! A Gondolatok egy fénykép nyomán Vf emrég kezembe került ^ ' egy fénykép. Nem volt rajta valami rendkívüli, szokatlan felvétel: új lakóházak végtelen sora, fehér háztömbök, hosszú egyenes utcák. Mégis hosszan tűnődve nézegettem a felvételt: én ezt a tájat ismerem. Azaz, hogy: ismertem. Egyik barátom lakott Bukarestben ezen a tájon, éppen öt évvel ezelőtt. Földszintes, magafelhuzta kis vityilló volt otthona: egy szobával, parányi udvarral, alacsony menyezetlel, kiálló mestergerendával. És ez a felvétel ugyanott készült, öt év telt el csupán, de ha ma arra járnék, semmit sem találnék a régiből: csakaflore- ascai tavak vize csillog valószínűleg ugyanúgy, mint régen, így van ez már nálunk: az emberek az idő múlásával megöregednek, a városok megfiatalodnak, új ruhát öltenek. így van, akármerre tekintünk: akár az Üllői útra Budapesten, akár a tusir.ói repülőtérre vezető út menté- -e Moszkvában, vagy a flo- reascara Bukarestben. Ma a testvéri román nép felszabadulásának 15. évfordulóját ünnepeljük: beszéljünk hát a változásról, amely az augusztus 23-i náciellenes népi felkeléssel kezdődött. Azt mondják, burzsoá-föl- desuri rendszer volt a felszabadulás előtt Romániában: de mit adhat vissza egy ilyen társadalomtudományi meghatározás abból a rettenetes helyzetből, amelyben ez a testvéri nép élt. Ion Luca Ca- ragiale, a román irodalom klasszikusa már a század elején szikrázó tollal és maró iróniával pellengéredé ki e velejéig rothadt rendszer uralkodó osztályát» Amiről írt: a korrupció, az elvtelen- ség, a sovinizmus, a demokrácia parodizálása, a választási komédia — mindez megmaradt 1944. augusztus 23-ig. Az első világháború után a kapitalista rendszer és a felnövekvő proletariátus egyre hevesebb összecsapásainak rajától, dübörgésétől rengett az ország, Vasile Roaita, az ifjúmunkás Grivicán a hatalmas mozdonygyárban addig húzta 1933-ban a sziréna fogantyúját, amig a gyilkos golyó ki nem oltotta életét: később pedig összeomlott a börtön, — földrengés döntötte le —, ahol a román kommunistákat tartották fogva. De hiába nőtt az áldozatok sora, minden mártír helyébe ezrek és ezrek álltak; És eljött az idő, eljött augusztus 23-a, amikor ez a sokat szenvedeti szegény nép gazdag országa urává vált. A z augusztus 23-a óta el** telt másfél évtized Románia újjászületésének Ideje volt. Amikor a nép kezébe vette a hatalmat. Románia jóformán csak az olajjal rendelkezett. De az Európában második helyen álló kőolajipar is igen súlyos helyzetben volt, 1947-ben nem termelt többet 3 millió 292 ezer tonnánál. Ma az évi termelés 11 millió tonna. De ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ez az ország rendkívül gazdag különböző természeti kincsekben, de soha nem használták ki.’' Hatalmas erdőségek borítják az ország nagy részét: a múltban kegyetlenül letarolták a hegygerinceket. A népi demokratikus rendszer éveiben 600 ezer hektárnyi területet fásítottak újra, ami meghaladja mindazt, amit ezen a téren a régi rendszer 50 év alatt tett. Ma egy köbméter nyersfából háromszor akkora értékű készterméket gyártanak, mint 1938-ban. De így sorolhatnánk tovább a nehézipar szédületes arányú fejlődését, beszélhetnénk a grandiózus bukaresti „Augusztus 23” művekről, a vajdahunyadi kohókról, — Szilágyi Erzsébet szobájából láttam a kémények felfelé go- molygó füstjét, amely a kohó-óriásokból tört elő — vagy akár a kolozsvári Herbák János cipőgyár automata-sorairól, Aki ma érkezik ebbe a szép országba, aligha ismerné fel benne a 20 évvel ezelőttit» Gépek robaja tölti be a zöld határt, több tartományban teljesen befejeződött a mező- gazdaság szocialista átszervezése. Az ország legnagyobb részében nagyüzemi gazdálkodás folyik. Hogy ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy például a hajdanán tán európai viszonylatban is a legroszszabbul táplálkozó román paraszt ma 13 százalékkal több húst és zsiradékot, 18.4 százalékkal több lisztet, 23.7 százalékkal több cukrot fogyaszt — mint 1957-ben és kétszeresét a háború előttinek. Vagy például azt, hogy 1945 és 1957 között több mint háromszor annyi falut villamosítottak, \ mint a burzsoá földesúri | rendszer fennállásának egész ideje alatt. C1* főleg: megváltozott az 1-1 ember. A hatalmas építkezéseken, például a Lenin Erőmű óriás betonfalánál ezrek és tízezrek járják ki az emberréválás, a szocializmus nagy iskoláját, az egyetemeken munkások tanulnak, s parasztfiatalok. Az újságok, amelyek hajdanán a különböző álliberális és áldemokrata pártok marakodásáról és előkelő estélyekről számoltak be — és hallgattak a nép nyomoráról, — most napról- napra a szocialista munka, verseny újabb hőstetteiről, a román emberek alkotó lendületéről számolnak be. Gyárak nőnek ki a földből a Baragu- non és a Magyar Autonom tartományban — amely az igazi nemzetiség politikai Televíziós felvétel a bukaresti Nicu Stanescu román népi zenekarról. Kárpátokon innen — kőerdőkön túli MOlDOVÁiÁN „Ide érkeznénk mi, édes néném, szerencsésen. Foksá- ,nig úri módon jöttünk a vajda hintójábán ... De micsoda szép térségeken, micsoda helyeken megyen az ember Bukaresttől egész Jászig, hogy a szem bé nem telhetik! Micsoda kár, hogy ezek a, szép és jó földek pusztán vannak: Ennekelötte 220 esztendővel, pontosabban 1739 június 21-én írta e sorokat Zágoni Mikes Kelemen, a fejedelem hűséges íródeákja. Mostanában én is ezeken a lés után új, virágzó Románia emeli arcát a napba. Köszöntjük szabadságünnepükön barátainkat! — baracs — Duna deltájának nyugalo mbavonult öreg halászai egy -egy szélgeínek régi élményeikről. A bukaresti „Augusztus 23'* művek csarnoka. zítlábas vitéze is. Ide menekültek a katonafo"do=ésok elől a székely legények és itt, a Kárpátok keleti lejtőin szóltak talán a legpanaszosabban a fejedelem bújdosó kurucainak hazát sirató tárogatói: Őszi harmat után, * Hagy hegyeknek ormán Fújdogál a hideg szél, Eújdogál a hideg szél... még nem is olyan régen faekével szántott a paraszt- ember, ma dübörgő traktorok forgatják az új barázdát. — Beláthatatlan messzeségig egyetlen búzatenger hullámzik a szélben, a kakukszótől, a vadgalamb búgástól vissza- bangzó dombvidék lankáin zamatos gyümölcsöt, mézédes szőlőt érlel a forró nyár. --------------hé tláHp SeOctsan a bukaresti „Augusztus 23“ Művekről Az „Augusztus ?3” Művek több lint kétezer fiatal munkása 57 mkéntes brigádot alakított. * Ebben az évben immár ötöd- zör tartják meg a műkedvelő nűvészegyüttesek országos ver- enyét. ötödször vesz részt ezen i versenyen az „Augusztus 23” vtűvek művészegyüttese. Nem .'életlen, hogy a körzeti szakaszban az üzemi énekkar az első helyre l'-rült, hason’őképpen az üzem két művészeti aaítáeiéa brigádja is bekerült a döntőbe. . * Az „Augusztus 23” Művekben 830 ifjúmunkás viseli a „könyvbarát” jelvényt, amelyet a „Szeresd a könyvet” verseny győztesei kapnak meg. Jelenleg 1500 munkástul és leány vesz részt ezen a versenyen. Rajtuk kívül is nagy számban látogatják az üzem majdnem 60 ezer kötetes könyvtárát, vagy a műhelyekben létrehozott 34 mozgókönyv- tárak
