Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-23 / 197. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus 23. 11 közös jövő építői Csápén Uj Élet. néven új termelőszövetkezet alakult a napok­ban Csépán. Képeink az alapító tagok közül mutatnak be néhány dolgos termelőszövetkezeti gazdát Özv. Kiss Ferencné 9 hold földdel választotta a termelőszö­vetkezeti utat. Hiába, többet ér az összefogott erő a még oly sokat bíró asszonyi karnál is. i i • Derűsen eregeti a füstöt elmaradha­tatlan pipájából Urbán Sándor. Már túl van a nehezén: döntött, aláírta a belépési nyilatkoza­tot l Szép lovát vezeti kifelé Endrődi István: bejárta ő már a félvilágok míg végül saját falujában otthonra talált a termelőszövetkezetben. Szezonvégi kiárusítás augusztus 24-től szeptember 5-ig a SZOLNOKI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 33. sz. ruházati boltjában Szolnok, Beloiannisz utca 7. 121. sz. készruha boltjában Jászberény, Déryné út 1. 112. sz. kötött—divatáru boltjában Jászberény, Szabadság tér 20. 20—40 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNY! 1 Régi ár Üj ár Férfi vászon öltöny — —■ 380.— Ft 304.— Ft Férfi gumírozott lumberjack — 480.— Ft 336.— Ft Férfi rövidujjú kötött ing se 38.— Ft 30.40 Ft Női pamut áttört nadrág — 18.— Ft 14.40 Ft Női pamut bokafix zokni — 9.— Ft 7 20 Ft Férfi puplin ing rövidujjú se 73.— Ft 58.40 Ft Női karton ruha — — — 130.— Ft 104.— Ft Női filc kulikabát — se — 180.— Ft 126.— Ft Női pamut blúz se — —■ — 53,­Ft 42.40 Ft stb. NAGY VÁLASZTÉK!-- ■■ OLCSŰ ÁRAK! A munkás-paraszt szövetség jegyében Amikor már itt a megyé­ben asztalra került az ünne­pi ebéd; a bográcsgulyás, a birkapörkölt mellé ültek a kedves pesti vendégek, akkor indult Szolnokról a kultúr­együttes Pestre, hogy hirdes­se ott is: nemcsak a mező- gazdaság fejlődésében, ha­nem a kultúréletben is nagy lépést tett előre Szolnok me­gye, van mivel büszkélkedni. A szolnoki Jászkun KISZ Együttes, a Fűtőház Tisza kultüregyüttese, a városi ve­gyeskor közös csoportot ala­kítva indult Pestre. A cél Zugló volt, a XIV. kerület, amelynek dolgozói vállalták, hogy Szolnok megyét patro­nálják a termelőszövetkeze­tek megerősítésében. Jónéhá- íyan tehát már ismerős ven- légként érkeztek Pestre, hi- Äen találkozhattak Szolnok negyében a zuglói kommu- üstákkal, munkásokkal egy- téhányszor. Közel háromezer ember íézte, s tapsolta végig a szol­toki kulturosok bemutatóját. Lelkes taps és újrázás har­ánt fel egy-egy olyan szám itán, amely a Jászság, Kun- ág sajátos életét tükrözte. A ;ecses természetességgel, egy- .zerűséggel és a ritmusos erő­vel eljátszott népi táncok, a Loborzó, a Csikósélet, az ■nekkar műsorszámai, s nindegyik műsorszám egy- örmán nagy sikert aratott. Az emberek, a zuglóiak örültek a látogatásnak. A Danuvia, az Aluminiumáru- gyár, a Telefongyár, a Gép­gyár munkásai tapsoltak a szolnoki együttes tagjainak és elmondták az előadás végén, hogy sokat erősödött e kul- túrkapcsolat révén is Zugló és Szolnok megye barátsága. Amikor este a Rózsakert­ben összecsendültek Zugló munkásainak poharai a szol­noki vendégekével, úgy mondták a pestiek, örültek, hogy megismerték Szolnok kultúráját TerménYforgalmí bürokrácia Megírtuk nemrégen, ör­ményesen miiyen precízen bezárják a terményforgal­mi raktárát délután n^y órakor még akkor is, ha jó- néhányan várakoznak át­vételre. S a dolgozó parasz­tok kezdhetik újra masnap. Természetesen jogosan há­borítja fel önérzetüket ör­ményesen is, csakúgy mint Tíszasason, Jászfényszaru- ban. Mert itt is ugyanaz a helyzet. Jászfényszarun egész napokat eltölthet a vetőgabonát, .'adóbúzát szál­lító gazda. Jóllehet, két rak­tára van a vállalatnak a községben, átvétel csupán egy helyen. Más helyekről szintén sok a panasz a Szolnok me­gyei Terményforgalmi Vál­lalat nemtörődömségére, — szervezetlen munkájára, fe­lelőtlenségére. Az az igaz­ság, „munkastilusuk” egye­nesen akadályozója a ter­melőszövetkezeti mozgalom előrehaladásának. Vajon meddig még? A Szolnok megyei Termény­forgalmi Vállalat kommu­nistái mikor teremtenek már rendet portájukon? — b. L — »wwvwm Fiatalok a fiatal termelőszövetkezetben A kengyeli Dózsa Tsz-ben év elején tarthattak volna ju­bileumot; hogy nem tartot­tak, annak ennyi az oka; a közös gazdaság második szü­letésnapját nem szckás meg­ünnepelni. Embernél persze más a helyzet, az ő világra­jövetelének minden évfor­dulóján megcsendül a pohár. Ha nem is ifjúsági tsz a ken­gyeli Dózsa, joggal nevezhe­tő a fiatalok szövetkezeté­nek. A tagság több mint fele harminc éven aluli. Sok a fiatal a tavasszal belépettek UJ EMBER AZ \ Uj Barázdában Formás szémaközal maga xlik Kiss János tiszaderzsi izda udvarán; értő kézzel. •eretettel rakták- A háztáji- in maradó jószág ropogtat- i el majd a télen —1 ám bi- 7nyos, ho'y a közösben tar- >tt állat sem pamaszkadhat- ék az Uj Barázdában még kkor sem, ha ember szóra yithatná száját... Az ősszel ezdő gazdák tavasszal már gyűlt vetettek 110 hold vö- ysherét, a Vízügyi Igazgató­idtól pedig másfél kilométer osszú gátoldal szénatermését ásárolták meg. Ami a közös ezdést illeti, arról okosan ha- írozott a közgyűlés: minden jgazda vegyen részt hat ne­on keresztül a kaszálásban, ’állításban, építkezésben. Kiss János, ki évtizedeken t a maga öt és fél holdján múlt meg keményen helyt­állni a munkában “ sokak meglepetésére, még többek várakozásának megfelelően a közös erőfeszítés legjobbjai közé lendült. Hat helyett ti­zenöt munkanapot dolgozott eddig a szövetkezetben; nem munkaegységért, hanem a kö­zös ügy iránt érzett lelkese­désből. A gazda még szebben szól erről; —■ Egymagában mitsem érő az ember. Összefogva hegye­ket mozdít, folyamoknak vág új utat. Akad közöttünk, ki mindezt csak bámulja, nézi... Magam.. A félbenmaradt mondat — akár Schubert Befejezetlen szimfóniája — töredékében is erőteljes kifejezője a gondo­latnak: Marokra fogott szer­számával, munkával mutatni meg a resteknek, ingadozók­nak, mit kíván a közös bir- tmk. a érdek*. között is; a két Pádár kis­lány, Dósa Sándor, Nachíigal Hajnalka, Bálint István és a többiek; Ebben a közös gazdaság­ban a nagy számok nem az éveket, hanem a becsülettel teljesített munkaegységeket jelzik. Szántai Júlianna do­hánytermesztő egy hónap alatt 66-ot; a betakarításnál szorgoskodó Fajt Jusztina 71; Nagy Mihály gulyás 83 mun­kaegységre tett szert egyet­len hónap alatt; A Dózsában 36 forint­nál többet érő egy munkaegy­ség — könnyű kiszámíta­nunk, hogy a legények átla­gos havi jövedelme ezerhét- száz-ezemyolcszáz; a leányo­ké ezerötszáz-ezerhatszáz fo­rint; ♦ A munka lendülete azt sej­teti, hogy ebben a közös gaz­daságban nem kell lámpással keresgélni a kiszistákat. Ke­reken negyedszáz a számuk; a vezetőség pedig szorgal­muk ismeretében szívesen bíz reájuk fontos feladatokat. Ez joggal növeli a. fiatalok mun­kakedvét — az pedig a ter­méseredményeket. A fővetésű négyzetes silókukorica hol­danként 300 mázsát, a má­sodvetésű 200 mázsát mutat A silózás az ifjúsági munka­csapatra vár, mely idejében rendbehozta, kitisztitotta a tá­rolóteret; A tsz vezetősége arra tö­rekszik, hogy a legrátermet- teb fiatalokat segítse a tanu­lásban. Cseh György például nemrég fejezte be a könyvvi­teli tanfolyamot — ősszel két éves mérlegképes könyvelői tanfolyamra készül; Ifjú Szántai Lajos — ugyancsak i tsz segítségével — két éve-. mezőgazdasági gépészszakis­kolára megy. Különösen értékes, kima­gasló munkáért tavaly mint­egy kisérletképen jutalmaz­ták a fiatalokat. A próba be vált: a helyi adottságoknál megfelelően kidolgozott pré­mium-rendszert idén az alap szabályba iktatják Akiről tudják, hogy össze házasodni készül, annak mát tavasszal kimérik a háztájit A lagzi napján közel ezer fo rintot kap jegyajándékként í fiatal tsz-tag; A Dózsa Tsz fiatalsága sói műsoros estén szerzett kel­lemes órákat a falu népénei s önmagának. Labdarúgói a; idei járási bajnokságon má­sodik helyen végeztek; a lá­nyok asztalitenisz csapat: sem hozott szégyent a közös gazdaságra; A fiatalok szép élete azo­kat is vonzza, kik pár éwe ezelőtt a városban kerestél boldogulásukat. így tért visz- sza- falujába — és a Dózs; Tsz-be — Farkas Mihály és Szilágyi Imre. Évek alatt csu­hán egyetlen fiatal távozott ő is családi körülményei mi­att.­Az idősebbek szfvébér nincs féjtékenység a fiatalol iránt. Sőt; éppen a koros ta­gok állnak elő újabb és újabt javaslatokkal: mint tehetnék még szebbé a fiatalok előtt £ közös gazdaságot; így erősö­dik. gazdagodik a nagy csa­lád; a kengyeli Dózsa Tsz — otthona a fiataloknak, biztos támasza az öregeknek;------------------------------------------s---------------------­Mez ei munkások SZÉLES, BŐVIZŰ öntöző­csatorna, majd nagyterületű halastó mellett vezet az út. Fehérfalú épületek piros cse­répteteje int feléd az üdezöld erdősáv mögül. A keresztút- nál hatalmas, diadalívhez ha­sonló kapu állja útját a kö­zeledőnek. Nagykunsági Ál­lami Gazdaság, Kenderesszi­geti Uzemegysége — hirdeti a felírás; Bent az egyik Irodában fel­jegyzéseibe mélyedve mici- sapkás ember ül — Vígh Jó­zsef üzemegységvezető. 1375 hold szántóterület tartozik-a keze alá. „Kapásból" — so­rolja az üzemegység adatait. Nem kell noteszében lapoz­nia, ha a látogató egy-egy adat iránt érdeklődik. A föld, amelyen itt gazdálkodnak, az állam tulajdona, s az itt dol­gozó embereik munkások. Kik azok, hogyan élnek, hogyan dolgoznak, -— ezt akartam megtudni. Vígh elvtáns meg­mutatja, melyik a munkás- szállás. — Éppen ebédszünet van — mondja, majd ott ta­lál valakit —, aztán sürgős teendőire hivatkozva egyedül hagy. Találomra bekopogok az egyik szobába. Vidám leány­hang kiált „szabad”-ot. Bent; körben a fal mellett pokróc­cal leterített ágyak, középen asztal, körülötte néhány meszesruhájú leány falatozik. Az első percek idegenkedése után megered a szavuk. Csu­pán azt restelli egyikük, hogy ilyen öltözékben láttam őket. — Miért? Talán ünneplő­ben akarsz meszelni? — évő- dik egy másik. Bányai Má­ria a legbeszédesebb. Nem is csoda, hiszen ez hozzátarto­zik a „funkcióhoz*'. Ö ugyan­is a munkacsapat vezetője, Ámbár, mint később kiderült, nem a beszédessége, hanem szorgalma miatt választották meg a lányok. Nyolcán van­nak a csapatban. Mindnyá­jan a Békés megyei Bucsára valók. Jzombaton járnak ha­za, a gazdaság teherautóján. —i 'Nagyon szeretünk itt lenni, olyan már a gazdaság, mint a második otthonunk, — mondja Opóczky Ilona. — A munka nem nehéz? HÁT EGYSZER KÖNY- NYEBB, máskor nehezebb — véli Bányai Mária, Az aratás például elég nehéz volt, mert nemcsak szedtünk, hanem kötelet is csavartunk és be is kötöttük a kaszás után. Igaz, kerestünk is annyit, mint a férfiak.* Általában mindig túlteljesítjük a normát. Ré- paegyelésből 160 négyszögöl helyett 220-at is csináltunk naponta. Kukoricakapálásban meg egy holdat. Kijelölték, melyik a mi területünk, s azt kívánja. Az idén például há­romszor kapáltuk meg. —< De meg is látszik rajta, mert a mi kukoricánk a leg­szebb, — dicsekszik egy bar­na fejkendős kislány. így mondja, „a mi kukoricánk’’. Ebben életfelfogásuk is kife­jeződik. Bár a föld nem az övék, mégis a magukénak érzik, úgy is gondozzák. Jó munkájukért megérdemelten kaptak nemrégiben 100—100 forint jutalmat. Fiatal, 17—19 éves lányok. Míg férjhez nem mennek, ide járnak dolgozni. Megkeresik a kelengyére Valót. A havi 1200 forintokból erre is futja. A százhúsz személyes mun­kásszállás nagyrésze üres. — Lakói valamelyik távolabbi területen dolgoznak. Csak az épület másik szárnyában hal- lattszik az egyik szobából beszélgetés. Itt tanyázik Be- reczki István 13 tagú mun­kacsapata, Kicsit szorosan vannak az ágyak, dehát sen­kinek sincs kedve másik szo­bába átmenni. Inkább szo­ronganak, de együtt marad a csapat. Falatoznak, vagy az ágyra heveredve beszélget­nek. A gumicsizmás csapat- vezető a munkanaplót írja. Mindnyájan' dévaványaiak. Legtöbbjük 8—10 éve, csak­nem a gazdaság megalakulá­sa óta itt dolgozik. Akkori­ban Dévaványán még nem Igen volt munkaalkalom, el­jöttek hát ide. Most már ott­hon is lenne mit csinálni, de megszokták a gazdaságot. — Meg ahogy a csontosarcú Kiss Károly, a csapat vete­ránja mondotta; —- Nem sze­retjük váltogatni a helyet. Itt jól érezzük magunkat, meg­becsülik munkánkat, s a pén­zünk is megvan. Miért men­nénk máshová? Kovács Istfán, Nagy Fe­renc most töltik a tizedik évet. Ök is Így vélekednek. 1400—1500 forintot keresnek évi átlagban, nyáron a 2000 is megvan. E mellett a csa­ládfenntartók 600—1200 négy­szögöl illetményföldet is kap­nak. Dolgozni pedig úgy dol­goznak, ahogy a körülmé­nyek kívánják. ~ Ha kell, kezdünk reggel négykor és csináljuk este 9— 10-ig — így Dékány Sándor a csapat egyik fiatal tagja. — Rábólintanak: igen, — így van. Nem azt nézik, le­telt-e a munkaidő, hanem hogy elvégezték-e azt, amit kellett. Ez a kötelességtudó, az eredményekért felelőssé­get vállaló régi munkásgárda a gazdaság fő erőssége. Mind­össze hatvanketten vannak a növénytermesztési brigádban, s a gépek mellett ők végzik 1375 hold szántóterület min­den munkáját, ÉPÍTIK a RIZSTELEPET, ott ülnek a műtrágyaszórón, vagy a vetőgépen, terítik a trágyát, kapálnak, aratnak, csépelnek. S munkájuk nyo­mán egyre magasabbak a ter­mésátlagok, több a kenyér a váró« munkások asztalán. ’ \.e- patkós — gaék. Három-négy overájos, úgy. kapáljuk, ahogy a föld

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents