Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-22 / 196. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus 22. A könyv barátai között... Látogatás a kunhegyes! népkönyvtárban Ilyenkor nyár derekán, ami­kor a mezőgazdasági mun­kák legjobban lekötik az em­berek idejét, azt gondolhat­nánk, hogy a könyvtárak nyári pihenőre térnek. Pedig szsincs erről. A kunheg£tesi népkönyvtárban ilyenkor is mozgalmas az élet. A köl­csönző pult előtt vagy tízen állnak, várják, mikor kerül­nek sorra. Egy idős, fejken­dős nénike a pulton levő könyvek között válogat *— Valami jó olvasnivalót adjon lelkem . *. — fordul nem sokkal később a könyv­tároshoz — ezeket már mind elolvastam. Nyitrai Sándomé segédkönyvtáros már kész­séggel fordult hozzá. Ismeri jól a kölcsönzőt, hiszen a 79 éves özv. Nagy Mártonná egyik, mindennapos látogató­ja a könyvtárnak. A könyv­táros most Jókai: Aranyem- berét ajánlja figyelmébe. — Megköszöni, azután a könyv­vel a kezében elballag haza­felé. titánná fiatalabbak követ­keznem. Egv közénkorú férfi szakkönyvek iránt érdeklő­dik. A könyvtáros neki is se­gít a megfelelő kötet kivá­lasztásával. Ezután még fia­talabbak lépnek a pult elé. Gyermekek, akik ifjúsági könyvek iránt érdeklődnek. És ez így megy tovább, amíg csak a kölcsönzési idő tart. Naponta sokan megfordul­nak ebben a helységben. — Nyitrainé, segédkönyvtáros •lig győz eleget tenni a sok Kérésnek, hiszen egyedül végzi a könyvtár munkáját. Amikor mégis néhány percre felszabadul munkája alól, elbeszélgetünk vele a könyv­tári munkáról és a látoga­tottságról ■=* Hányán kölcsönöznek könyvet naponta? — fordu­lunk a könyvtároshoz. ■— Amint látják, nem pa­naszkodhatunk az olvasókra. Naponta csaknem száz-száz- húsz ember is megfordul itt. S hogy milyen könyveket olvasnak legszívesebben az emberek, azt is rövidesen megtudjuk. A kartonok sok­mindent elárulnak. Legtöb­ben a szépirodalmi müveket olvassák. Ezek közül is a ma­gyar klasszikusokat és a leg­újabb írók műveit. De sokan szeretik a külföldi írók köte­teit is. Különösen olvasottak Gorkij és Tolsztoj művei, amelyeket a kölcsönzők na­gyobb része már kiolvasott. A fiatalabbak inkább a ka­landos útleírások iránt ér­deklődtek. — A legnagyobb népszerűségnek Gajdar ifjú­sági kötetei örvendenek. — Ezeket olvassák a legtöbben. Kik a legnagyobb olvasók? Ezt már sokkal nehezebb megállapítani, hiszen a köl­csönzők nagyobb része szin­te mindennapos vendég a könyvtárban. Néhányat azon­ban még is megemlítünk. Kónya Istvánná a kunhegye­st Vörös Október Tsz dolgo­zója, P. Szabó Andrásné, a helyi Lenin Termelőszövet­kezet kertészetében végzi munkáját, Kotora György, a Táncsics Tsz tagja, aki a családja számára is számta­lan esetben visz haza köny­vet. Továbbá M. Tóth Lajos, a Kísérleti Gazdaság fiatal dolgozója és még sorolhat­nánk tovább. De a tanulók is szép számmal látogatják a könyvtárat. A szorgalmasab­bak közé tartozik Vajda Fe­renc 12 éves tanuló, aki a legtöbb könyvet olvasta már el a fiatalok közül. A látottak alapján elmond­hatjuk, hogy a könyvtár munkája és a látogatottság is kielégítő. Jó lenne, ha mi­nél több ilyen nagyforgalmú könyvtár lenne megyénkben. ■— cselényi —* Új színfolttal gazdagodott Kunhegyes Augusztus 20-án nyílt meg Kunhegyesen az új, modern önkiválasztó cipőbolt. Az ün­nepség után csoportosan ke­resték fel az emberek az új üzletet, még nem annyira vá­sárlási szándéknak,. inkább kíváncsiságuknak tettek ele­get. Bizony, aki oda belép, el­csodálkozik, hogy alig pár hét alatt a régi bolt hogyan vált modem, ízlésesen fes­tett, neonfényes üzletté. A vásárlók dicsérték a földmű­vesszövetkezet kezdeménye­zését, s többen úgy véleked­tek, hogy az önkiszolgáló ci­pőbolt szép, kényelmes s min­den igényeknek megfelel. Kunhegyes lakossága öröm­mel fogadta az új létesít­ményt, Demeter Miklós tkhós szekértő! az Ikaruszig A napokban Rákóczifalván volt dolgom. A meleg nyári estén rövid ideig kellett vára­koznunk. S szinte nesztelenül bukkant ki a sötétből két vakító sugár, mint valami óriás szeme. Gyorsan elhe­lyezkedtünk a buszban. Szét­nézek a kocsi belsejében. Bi­zony, van is látnivaló. A leg­modernebb Ikarusz autóbusz jár erre, Szolnoktól a Tisza­zugba. Észrevétlenül indít a kocsi Kívül szélsebesen su­hannak él az apró házikók pislogó mécsei Az utasok el- elszundikálnak. Rajtakapom magam, hogy követem én is a jó példát. De félálom oan rég olvasott dolgok Jutnak eszembe: Országszerte ismert volt a mondás, amely általá­ban jellemezte az utakat: „Sárt sárra halmoznak és el­nevezik útnak’’. KI tette elő­ször ezt a megállapítást, azt nem jegyezte fel senki sem. De hogy utakról nem beszél­hettünk a múlt században, azt Széchenyi is leszögezte egyik munkájában már 1831- ben: „Magyarországon úgy, mint valaha, tán a paradicsomban, minden a természetre van KERESZTREITVENY 1 2 s 4 6 6 7 ö 9 10 !ÍiÍ lt aaaa :::■ aaaa aaaa :::: 12 ■ aaa ■■■a aaaa aaaa 13 :::: !!» 14 16 '6 aaaa ■■■■ :::: i7 18 19 aaaa ■aaa :::: 20 aana Cl KM a aaaa aaaa 21 aaaa aaaa :::: 22 23 24 iiíi 26 26 ifi: :::: 27 28 29 HR :::: 30 Üli 31 ■■■a ■ ■MM ■Ml aasa 32 ■ IBI ■KI 8855 BIBE aaaa aaaa BHUB BÉBI 33 :::: aasa aaaa 34 36 aaaa UH aaaa 36 37 aaaa 11« aaaa 38 39 40 HM 41 42 Ili! 43 44 :::: 46 46 :h: Sír 47 síi: aaa* 48 aaaa MM ■Ml aaaa 49 SO aaaa MM SCSI Ilii Sí 1:1! £2 23BB aaaa ír: S3 64 üli 66 bízva.; ha fagy, s az idő szá­raz: halad az -utas; ha enged a tavasz: rab." Magam sem hinném azon­ban a szandai—szolnoki 4—5 kilométeres útszakasz éktelen rosszaságát a múlt század közepén, ha nem örökítette volna meg olyan életszerűen Bemát Gáspár: Utazás az Alföldön című cikkében: „Amint Szolnokot elhagy­va, a tiszai híd végső pallóján kocsinkkal átdpbogánk, a sze­münk elé örvénylett látvány borzasztó volt. A láthatárt környes-köriíl vég nélküli tenger öleié. A hídfő karfáit nyaldosó áradat mentében keskeny fekete vonal sötét­lett, ez vök a keskeny gáton vezető út. Fölötte itt-ott hara­gosan csaptak össze az átelle­nes hullámok. A sötét vonal tölcsér alakú volt, tolongó ha­bok karcsúra nyaldosták alsó részét. A csikók megrugasz­kodtak, és belemásztunk a feneketlen süllyedőbe. Lo­vaink pihentek és fiatalok lé­vén, egy darabig serkentgetés nélkül lábalták a feneketlen sarat. De nemsokára a lovak tipegtek-dobogtak, kocsink azonban meg se mozdult, be­leragadt a sárb \ Végre szem­bejövő szekeresekkel meoal- kudtunk s azok 15 lovat ra­gasztottak szekerünk elejébe, így értünk rémítő torok- és -rstorzengedelmek között a gát végére ...” Sokan talán költői túlzás­nak tartják ezt a leírást, amit szavahihetőség kedvéért még egy élethű rajz is kísér. Pe­dig, hogy mennyire így volt, arra van más hiteles írás is. 1854-ben a Szolnok Városi Tanácshoz fordult a helybéli postamester és bizonyítványt kért írásban arról hogy a Szolnok—szandai út rosszasá­ga miatt hivatásának meg nem felelhet. íme a bizonyít­vány: i,i.. hogy folyamodó posta­mester úrnak jelenben tete­mes veszteségei vannak, mert a képzelhetetlen rossz út miatt számos lovai éldöglöt­tek, sőt a Posta és a Deli­zsánsz vontatására a Városi Hatóság hői éjjel, hol nappal S—10 és több vontató barmo­kat segítségül adni kényt ele- níttetik — mindezekről a kért bizonyítvány kiadatni rendel­tetik”, Mint rossz álomképek vág­tatnak ezek a sorok szemem előtt. De egyszerre felriadok. Vakító fények csapnak a sze­membe. S a hatalmas Ika­rusz a hídon át befut Szol­nokra, s nesztelenül megái; a neonfényektől sugárzó Kos­suth Lajos utca elején. Meg­érkeztünk. Kaposvári Gyula A. lottó nyerőszámai A 34. játékhéten 3 408 848 lottószelvény érkezett a Sportfogadási és Lottóigazga­tóságra. Egy-egy nyerőosz­tályra ennek megfelelően 1 millió 278 318 forint nyere­mény jut. A miskolci nép- kert szabadtéri színpadán megtartott sorsoláson a kö­vetkező számokat húzták ki: 36, 46, 49, 68, 74 AUGUSZTUS 22 Szemhat Menyén — KIRÁNDULÖVONATOT indít szeptember 13-án az IBUSZ szolnoki irodája a Mátrába. Az utazásban résztvevők a már hagyomá­nyos, gyöngyösi szüreti mu­latságon kívül Mátraházára is kirándulnak — MINTEGY 3 millió fo­rint értékű építkezést végez­tek idén saját erőből a jász­berényi járás új termelőszö­vetkezetei. Az alattyáni Uj Élet Tsz-ben például nemrég adták át a saját erőből épült 100 férős istállót. — BORSODI SZENET ke­vernek a garmada-szénbe, hogy fűtőértéke meghaladja a 3000 kalóriát. Egyedi tü­zelőként lignitet, brikettet és iszapszenet hoz forgalomba a TÜZÉP. — KÖZEL 32 EZER em­ber hallgatta meg az idén a TIT 455 ismeretterjesztő elő­adását, melynek több mint 30 százalékát üzemekben és munkásszálláson rendezték, — HAJSZÁRITÓGÉP min­tapéldányát készítették el a mezőtúri Villamos és Gép­technikai cikkek gyárában. Az elbírálás ntán valószínű rátérnek a sorozatgyártásra. — A TECHNIKA FORRA­DALMA a Szovjetunióban címmel még ebben a hónap­ban több kiállítást nyit me­gyénkben az MSZBT. Többek között Karcagon és Jászbe­rényben, valamint 20 megyei községben rendezik meg az érdekesnek Ígérkező kiállí­tást. — A TANÉVNYITÁS fel­adatairól tanácskoztak teg­nap megyénk általános és középiskolai igazgatói a me­gyei tanács VB. nagytermé­ben. — TERVEN FELÜL 300 férőhelyes juuhpdályt épít a tószegi Dózsa ’Termelőszövet­kezet. Ugyancsak terven fe­lül épít egy 60 férős lóistál­lót a szandaszöllősi Arany­kalász Tsz. A ^pt létesít­ményre összesen 200 ezer forintot fordítanak, melynek több mint fele állami támo­gatás. — SZEPTEMBER hónap­ban kezdi meg működését Szolnokon az ifjúsági iro­dalmi színpad. A színpad munkáját a TIT irodalmi szakosztálya mellett a Szigligeti Színház KISZ szer­vezete is támogatja* ^«^»WWVWyWS^WWWVVWVVVywvy^vwvww^vwvyvyvv^^yyvywvWWVWWVWVVWV^A^VVVVVVVVWVVWVWWyVVW^A»^^ A Nap kél: 4.48 h-kor, nyugszik: 18.45 h-kor. A Hold kel: 20.31 h-kor, nyugszik: 8.59 h-kor* Időjár ásjetentés Vágható időjárás: meleg, napos idő. Legfeljebb néhány helyen átvonuló délutáni zá­por, zivatar. Mérsékelt szél. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: 26—29 fok között. — ÖSSZETETT honvédel­mi versenyt rendez az MHS és a KISZ bizottság augusz­tus 23-án, vasárnap 9—12 óráig Szolnokon, a szandai réten. A háromfős járőrcsa­patokba férfiak és nők is nevezhetnek augusztus 22-én 12 óráig. Kipróbálhatják akadályleküzdésben, kézigrá­nátdobásban, figyelésben, — árokugrásban, sebesül íjszállí- tásban és több honvédelmi sportágban képességüket* — ORSZÁGOS ÁLLAT- ÉS KIRAKODÓVÁSÁRT ren­deznek augusztus 27-én Já- noshidán. A vásárra vész­mentes területről szabály­szerű járlatlevéllel minden­féle állat felhajtható. — AUGUSZTUS 20-án ad­ták át az 1958—59 évi orszá­gos földművesszövetkezeti kulturális seregszemle jutal­mait Oklevcíet és tárgyju­talmat kaptak jó eredményü­kért a szolnoki földművesszö­vetkezet énekesei, a zagyva- rékasi színjátszók, a török­szentmiklósi táncosok vala­mint a mezőtúri földműves­szövetkezet nőbizottsága és szakszervezeti bizottsága. ■— ERŐS reflektorfény mellett haladt a Szolnok— abonyi műúton a fővárosi Danuvia gyár autóbusza. El­vakította a vele szembehala­dó 51-es AKÖV autóbuszá­nak vezetőjét, aki kocsijával leállt, összeütköztek s a fő­városi buszban ülők közül hárman súlyos, ketten köny- nyebb ' sérüléseket szenved­tek és mintegy 20 ezer forint anyagi kár keletkezett* — KEVÉS HÍJÁN 63 ezer társadalmi munkaórát dol­goztak idén megyénk KISZ fiataljai a termelőszövetkeze­ti építkezéseken és a községe fejlesztési tervek végrehajtá­sán* — ISKOLA RUHA BEMU­TATÓT rendez augusztus 30- án vasárnap délelőtt az Al­földi Állami Áruház. Az üz­let helyiségeiben megrende­zett bemutatón felvonultat­ják a legújabb iskola és gyer­mekruha modelleket. ✓✓ A freáfi ázíciin H Kengyeli mu’atás 1959. augusztusában // VÍZSZINTES: 1. A függőleges 17 folytatása. 11. Női név. 12. Göngyöleg. 14. Tárgyesetes lábbeli. 18. Azonos mássalhangzók. 20 Csehszlovák szakszervezet rövidítése. 21. Jelt ad. 22. Duplázva szerencsejáték. 23.Erekben kering. 25. Magna . .. történelmi okmány. 27. Hűsítő ital. 28. Férfi név. 30. Aba Sá­muel vezeték neve keverve. 31. Női név. 32. Tészta ízesítő. 33. Talál. 34. Felvesz. 36. Lehetőleg. 38. Sakk műszó. 40. Zúg párja. 41. Vízszintes 55. folytatása. 43. Vízlelő hely. 44. Fejünk felett van. 45. Ide-oda rámol. 47. Hely- határozó rag. 48. Vízi játék. 49. Szellemi munkás termékére mondjuk. 51. Lak-rész (ék. fel.) 53. Nyugvó. 55. A beküldendő szöveg IV. része (első kockába kettős betű, a szöveg elé „a” betűt kell Imi.) FÜGGŐLEGES: i. Vagy angolul. 3. Épület halmaz. 4. Elhajlít. 5. Ruhada­rabok. 6. üreg. 7. Árnyalata. 8. Sínt keverve. 9. Hajó rész (ék. (el ) 10. Vissza: kérdő szó. 13. Beküldendő szöveg I. része. 15. cukrásztermék névelővel. 16. Női név. 17. Beküldendő szöveg 1L része. 19. Évszak. 22, Régi harceszköz. 24. Fél. 26. Szókép­ző (ék. csere). 27. Ruhadarabok. 29. Sakál részel 31. Tagadósző. 35. Kötőszó. 36. Foszló. 37. Kö­vérekre mondják. 39. Vakond teszi. 41. Madár. 42. Göngyöle­get. 45. Tolnában van! 46. Ta­szított. 48. Férfi név. 50. Söntés (ék. felesleggel), 51. Csapadék. 52. Kérdöszó. 54. Mint a függő­leges 2. Beküldendő: függőleges 13, 17, vízszintes 1, 55 és 41. Beküldési határidő: augusztus 28. ..niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHHiiiiiiiiiiiiiiiniiii Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE, 1969. augusztus 22. illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllH REJTVÉNYMEGFEJTÉS Augusztus 15. rejtvényünk he­lyes megfejtése: Építőipari mun­kások részére munkás-szálloda épül Szolnokon. Huszonnyolc helyes megfejtés érkezett be. Könyvjutalmat kap­nak: Szántai Sándor Szolnok, Egyed Emma Kőtelek, Illy Ma­rian Karcag. (A könyvet postán küldj ükj A feudalizmus- Horthy Magyarországáról senki művészibben nem tudott ír­ni Ady Endrénél. Ahogy át­fogják a vállam nótára in­cselkedve a kengyeli Sallai ; Termelőszövetkezet udvarán í az emberek, valahogy át kell élnem mégegyszer ,.az egész táj vad fájdalmát” a grófi — most már szövetkezeti — föld nem is olyan régi tra­gédiáját. „A grófi szérűn’“, Harkányi Anna bárónő szé­rűjén, a hat közül az egyik­ben, szakad rám ez a vidám éjszaka. Évszázados platánok, feny­vesek alatl az egykori fé­nyes táncparkett kopott ma­radványán hallgatom a ken­gyeli éjszaka rezdüléseit. Béniről, a kastélyból kihal- lik a zene, a nótaszó. De meg át se kell lépnem a kü­szöböt danászásért, a platán­fák alatt négyes-ötös cso­portokban egy-egy családi sört mutogatva az égnek kurjongatnak az emberek. A kastély túlvégén hat szó- gafa alatt Totyognak a bog­rácsok* S egyszerre abba kell hagyni mélázásomat. Az aj­tóban nyárszínű ruhás, ba- iuszos. fehéringes ember je­lenik meg. Mögötte tódulnak az asszonyok, lányok. A ze­nészek ahányan vannak, — húzzák a vendégek után. — Ahogy a lakodalomból távo­zót szokták búcsúztatni ezek ,a tapasztóból, vályogve- tőböl ünnepnapokra zenésszé előlépő falusi cigányok. Az udvaron míg a kocsijához ér a magas férfi száz emberrel is kezetfog tán hirtelenjé­ben. S Indulna már, suhan­na már el az autó, de asz- szonyok állnak előtte. Hosz- szú orrú, jelentéktelen kül­sejű, csúnya két asszony. A grófi szérű tette őket ilyen­né. S megérzésük diktáltatja velük a szavakat* — Ne engedjük még el a miniszter elvtársat emberek. A világosszürke nadrá- gos valaki, Dögéi Im­re földművelésügyi minisz­ter, pár perccel ezelőtt még ott ült a kastély nagy ter­mében, közöttük. Mintahogy itt élt akkor is, járt ide dol­gozni is, mikor még grófi szérű volt ez a vidék. A bá­rónő nem szűkölködött il­lusztris vendégekben soha. A parasztnak nagy fényes fo­gadások idején távoí kel­lett maradnia messze a kas­télytól, hiszen: „élethez, szemhez nincs közöd, grófi föld ez és magyar.” Ámde senki nem tud róla, hogy a bárónő minisztert láthatott volna vendégül. Az egykori napszámos volt az első mi­niszterivendég ebben a kas­télyban, s az egykori napszá­mosok a tízéves fennállásu­kat ünneplő termelőszövetke­zeti tagok voltak itt az első miniszteri vendéglátók. Azóta, mikor még a kalá­szok úgy énekeltek „korgó gyomrú magyar paraszt, hát mi vagyok én neked”, na­gyon sok minden történt ná­luk. Az album, a díszkötésű album vallhatna tán erről valamit. Fényképek vannak benne. Kele Andrásé, néhai Máté Józsefé, aki a múlt év­ben elhunyt, Ozsgyán Sán­dor kanászé meg a többieké, akik tíz évvel ezelőtt össze­fogtak a grófiszérűn, s meg­alapozták a Sallai Termelő­szövetkezetet. Vallomások? Ha tíz évig arról beszél nekem ez az öt évvel ezelőtt 12 holdas egyé­ni gazda Bóta Károly, hogy milyen jól megy neki, nem hiszem el. De mert egy po­hár sörrel akart megvendé­gelni, s hatot kért ki (felét sem tud! am elfogyasztani! nem két°ik<v4Wom anyagi hogy létét illetően, Bóta Ká­roly 53 éves ember már. Nem ért még meg ennyit a kis- Szollár Margitka. 7V agyon szép fekete lány, ' felszolgált a vacsorá­nál, csinosan, elegánsan ki­öltözve, s ott állt a küszö­bön, ahogy megkérdeztem* — Miért nem táncol kis­lány? — így? — nézett rám sér­tődötten, majd ha átöltö­zöm. Félóra múlva susogó nylon­ban repült partnere karján. Pár lépéssel arrébb a Dózsa központjában mentegetőzve mondták a tagok: •— Elnézést elvtársak, csak hússal tudunk szolgálni. A Rákócziban olyan szilaj jókedvvel mulatták át az éj­szakát, hogy megható volt nézni őket* S a párttitkár, aki sorba járta velünk a vi­gadó termelőszövetkezeteket, nem győzte hajtogatni •— Sehol egy veszekedés, sehol. Azelőtt a napszámos összeugrott a summással a summäs a cseléddel. A nyo­mor gőgje egymás ellen uszí­totta az embereket* Dehát, hogy is veszeked­nének már, hisz nincsenek summások, béresek. Gazdák vannak csak. Volt grófi szérű gazdái, akik olykor-olykor hazahívják miniszter barát­jukat, daloljon egyet velük* «— borzák -*

Next

/
Thumbnails
Contents