Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
1959. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Mezőiúr, 1959. augusztus 20. TISZTELT OLVASOK! Nincs ember, aki Mezőtúrra a Nagykunság ez alkalommal ünnepi városába érkezik. ne vetne papírra pár sort legközelebbi hozzátartozóinak a kiállítási postahivatal- ban árusított levelezőlapon. Hozzám senki sincs közelebb, mint az olvasó, hát pár sorban önökhöz címezve emlékezem meg a nevezetes eseményről a túriak képeslapján. Mindenekelőtt — A VÁROS — Őszintén mondom nagyon szép település. A megyében Jászberénnyel. Kisújszállással, Szolnokkal vetekszik. A tanácsháza emeleti folyosója a Berettyó hullámaira bájük Mezőtúrt. Nem Is cso- . da, hiszen a fél megye, a Nagykunság ad számot ezúttal magáról; S nem is szokványosán. Az szembetűnő, hogy a Nagykunságban már nem kell az állami gazdaságokkal demonstrálni a kiváló eredményeket. A nagykunsági termelőszövetkezetek zöme példakép ma már. Ezt példázza, hogy a növénytermesztési pavilonokban mindössze két állami gazdasággal, a csorbáival és a pusztabánréveivel találkozunk. Ellenben Turkeve mind a négy, Karcag mind az öt mamut termelőszövetkezete ..életteret” kért magának. A kunhegyesi járásból nyolc termelőszövetkezet tartozik a kiállítók (nyilvánvalóan a legjobbak) kategóriájába. — A mezőgazdasági gépipar legújabb alkotása, a mozgatható csávázógép. mul. S tán a vízközelség teszi — itt folyik határában a Körös —, keresni keli a szemetet a főtéren, tiszták az utcái. A főtér különben sok-sok történelmi eseménnyel eljegyezte magát. A tanácsháza oromzatába vésett emléktábla hirdeti, mezítlábas, rongyos had indult innen urak ellen,- papok ellen csatázni. Dózsa György, a legendás parasztvezér szónokolt e téren tüzes trónjánál is tüzesebb szavakkal. Törő Pál hívta parasztjait Dózsa igazságáért a XVIII. században. Sorsa egyezett elődjének tragédiájával. Törő Pál bölcsőjét Mezőtúr ringatta, a város hőse ő. Csakúgy, mint a Vörös Hadseregbe tóduló mezőtúri zsellérek, kubikosok. S mint a Móricz által a „Túri muriban” (Űri muri) felleb- bentett csugari nyomor. A történelem levegője árad a mezőtúri házak nyitott ablakaiból, meg az újjászületésé. Sok, nagyon sok az új vonás utcáiban, középületeiben. Esténként neoncsöveket lóbál á szellő, s bérautók, magánkocsik siklanak az utcákon.. Pedig nem polgárosodik Mezőtúr. Proletárosodik! Ügy. ahogy mondom. Ismert tény, hogy a városban két tsz-tag- nak van autója, köztük Kál- nai Imrének, akit már autós- kanász néven emleget az ország. Mindezzel nem mondtam újat, s nem is az a célom. Van úgy, hogy a sokszor elmondott igazságot is későn ismeri meg az ember. De jobb később rájönni az igazságra, mint soha. A nagy- kunságiak ugyan mindenkinél előbb ismerték fel a járható utat. Ezt példázzák a nagykun napok is. Ezt a fejlődést mutatja be A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS Már területében is országos méreteket hordoz magában; A nagy vásárteret az állattenyésztési, növénytermesztési részleg teljesen betölti; A gépeknek az országút. másik oldalán különálló részen, szinte önálló kiállításként jút csak hely. S ha ehhez hozzávesszük a mező- gazdasági technikumban elhelyezett képző és népművészeti tárlatot, nyugodtan kiállítási városnak becézhetKisújszállásról itt a Búzakalász, a Kinizsi, az Ady, a Dózsa Tsz a legjobban gazdálkodók; S az sem kerülheti el senki figyelmét, a kiváló termelőszövetkezetek nem hogy. megengedhetik, de meg is követelik már önmaguktól a reprezentálást. Egyéni megérzésem . ugyan, de azt hiszem a rendező bizottság állásfoglalásával találkozik, hogy TURKEVÉÉ AZ ELSŐSÉG Amit hoztak, s a legtöbbet hoztak valamennyi kiállító közül, eredményeivel is felemelő. Bár kifinomult szépérzékük késztetheti leginkább az embert arra, hogy náluk időzzön legtöbbet, Az a kedtálalja fel aprómagvait, s pavilonjában díszeleg „A város legjobb termelőszövetke- zeíi gazdasága” című vándorzászló. A Vörös Csillag magával hozta oklevelei, kitüntetései számára rendszeresített vitrinjét. Benne a „Munka Vörös Zászló Érdemrend” kitüntető levél, amellyel egyedül dicsekedhet a kiállításon. A pavilon falán számtalan díszoklevelének egyrésze köztük nem egy Dobi István, Magyari András, Dögéi Imre aláírásával. A Búzakalász Tsz féltányérnyi nagyságú egyedekből álló hagy- mafűzérrel képez függönyt pavilonjában. A megcsodált hagymából kilencven mázsa terem egy holdon, s huszonhat hold van összesen. Ha ez így megy, nem makói különlegesség, hanem turkevei, k&súj szállási jellegzetesség lesz a nagyüzemi hagyma- termelés. S van itt más is, szép számmal amit a termelőszövetkezeti gazdálkodás honosított meg. A-túrkevei Búzakalász Tsz díjat nyert cecei paprikájával, amiből száznegyven mázsát termel holdanként. Fényképekben mutatja be a termelőszövetkezeti tagok részére épített kádfürdőjét, gyógymedencéjét; Ismeretlen volt a kunföldön a padlizsán. S ha hallottak is róla, úri eledelnek tartották csupán. A kiállításon már szerepel vele a Vörös Csillag Termelőszövetkezet „SZEMÉLY GÉPKOCSI : KETTŐ”; A kunsági termelőszövetkezetek pavilonjaiban minden város feltünteti 1953. óta milyen jelentős dolgokat vásároltak a termelőszövetkezeti tagok. A karcagiak felsorolják: azóta 360 házat, a mezőtúriaknál 141 házat vásároltak a termelőszövetkezeti tagok, 71-et magúik építettek. Turkevén 198 ház ment át 1951 óta a tsz tagok telekkönyvi tulajdonába. Nem érdemtelen sorraven- ni egy város vásárlási lajstromát. Legyen Turkeve. Többek között: 159 motorkerékpárt, 680 rádiót, 654 szoba- berendezést vettek. Vagy itt van Mezőtúr: 804 rádió, 176 motorkerékpár, 68 mosógép, 530 bútorgarnitúra került a termelőszövetkezetek megalaRácz Regina a turkevei Búzakalász Tsz 40 ezer baromfijából hozott néhányat a kiállításra. vés ötletet például, ahogyan a Búzakalász fehér vásznon, piros szalaggal átkötött miniatűr zsákocskában ad számot magas terméséről. Hetvenhat holdon tizenhat mázsája termett az újonnan meghonosított karcagi 21-es búzából a Dózsa Népe. A Táncsics kunsági csempében kulása óta a tsz tagok személyi tulajdonába. S így sorolhatnánk tovább. Mind megannyi jellemzője, kitűnő jellemzője a termelő- szövetkezetek boldogulásának. S ami nem jellemző ugyan, de már felsorolják a jövedelmezőségi rovátkákban. így nevezik a rubrikát: személygépkocsi. Az ember azt hinné, tréfás túlzásról van szó, ám a szó mögött ott sorakoznak a számok. — Karcagon: 2, Mezőtúron: 2. Nem általános még, de már van ilyen. Személygépkocsit vásárolnak a termelőszövetkezeti tagok! S aztán időznünk kell egy kissé a felsorolásokban. A karcagiak kimutatták: 281 tehenet Vittek háztájiba a tsz tagok. Vájjon mit jelent ez? Nyilvánvaló, annak kell vennie, akinek nincs. A karcagi egyéni gazdáknak „olyan jól ment” a szövetkezeti gazdálkodás előtt, hogy háztáji tehenük sem volt. Kétségkívül a terméseredmények alakulása a legmeggyőzőbb mutatószám a kunsági termelőszövetkezetekben. Csakhogy mindez valószínűtlen lenne ma, ha állandó segítség, állandó jó barát, a gép, nem nyújtja kezét. Grafikonok bizonyítják a gépkiállításon ÁLTALÁNOS GÉPESÍTÉS FELÉ HALAD A KUNSÁG A Turkevei Gépállomás 1951-ben 3560 holdat aratott géppel. A múlt évben már. 7 ezer 600 hold gabonához nem nyúltak emberek, a gép takarította be. S ez évben még ennél is többet. A Karcagi Gépállomáson 1951-ben összesen két kombájn jelentette az aratás komplex gépesítését. Ezen a nyáron 40 arató-cséplőgép munkálkodott már a karcagi határban, köztük kétmenetű gépek. — Ugyancsak a Karcagi Gépállomáson nyolc évvel ezelőtt nyolc kultivátor volt a mostani ötvennyolccal szemben. S a takarmánygazdálkodás javulását is példázza ez a szám. Két évvél ezelőtt egy silózógépe volt Mezőtúrnak, ezen a nyáron már 11. — Ugyanígy emelkednek természetesen az erőgépek is. A legkülönbözőbb munkálatokat gépesíteni tudják már. A kiállítási pavilonban Csótó Géza a turkevei Vörös Csillag tagja nagy örömmel mondta nékem: — Azt írja meg az elvtárs, kombájn vágja a kendert. A gépkiállítás legjobb bizonyíték arra a maga ötvenkét típusú erőgépkomplexumával milyen eddigi elképzelhetetlen méretben halad a Kunság a nagyüzemi gépesítés felé. CSIRKECSÄRDA, BORKIMÉRÉS Minden vásár, ' r ' idén kiállítás képéből ein dhatat- lan a lacikonyhák, az éttermek. a cigányzenés mulatók, a borkóstolók. Nem hiányoznak a nagykun napokról sem. Ezúttal nem lesz olyan tolongás a vendéglátó pavilonok körül, mint két évvel ezelőtt ' Kisújszálláson. Olyan lelkiismeretesen készültek fel a mezőtúriak. S azt hiszem a falatozók, koccintgatók figyelmét nem kerüli majd el a túrkevei Búzakalász Tsz csirkecsárdája. Nem akarok propagandát csinálni, de örül az ember szíve. Hányszor, hányszor elmondtuk, baj van a kisállattenyésztéssel. Nem használják ki baromfitenyésztési adottságaikat a termelőszövetkezetek. S lám a Búzakalász megjelenik csirkecsárdájával a kiállításon. -- Van miből árúsítani a rán- totl csirkét, csirkepörköltet; Negyvenezer baromfit nevelnek fel ebben az évben, 792 ezer forintt jövtedelem- hez jutnak általa; És ha megszomja/ik az ember, nem szorul feltétlen a földművesszövetkezteti mérésekbe. Termelőszövetkezetek árúsítják sajáttermésű boraikat. Szőlő a Nagykunságban! Szőszerint. A kisújszállási pavilonokban is rájuk találunk. A tsz Sallai „szóló szőlője” nagyven mázsát is megad holdanként. Ugyancsak hozott szőlőt a Búzakalász. S van mosolygó alma, meg ringló szilva. A mezőtúri Béke, a turkevei Vörös Csillag s még Jó néhány termelőszőVetélkednek a kunok. Gönczi Lajos a turkevei Búzakalászból hozta el legszebb juhait vetkezet jelentkezett szilvával. Köztudomású pedig, birkalegelőnek feleltek meg a kunsági földek. Most a talaj- javítás után már gyümölcsössel is telepítik; KUNSÁGI MÉZ Mire végigjártam a kiállítást, jól laktam illatokkal. S milyen nagyszerű, a kunsági termelőszövetkezetek már mindent termelnek. A legigényesebb étvágyú embert is ki tudják elégíteni. Kendeállító termelőszövetkezetek, ha mézet kellene pótolni a dinnye édességébe. A méhész kiállítási részlegnél tudom meg: a mezőtúri Bercsényi 65, a Béke 40, az Ady, a Sallai Valamivel kevesebb méhcsaládot tart. Egy családtól 20 kilogramm mézet kipergetnek nyaranta, 14 forintjával az sem megvetendő, de nem ezért foglalkoznak vele. Agrotechnikai okokból. A méhek méztermelésük értékének éppen a négyszeresét teljesíA gépkiállításon látható ez a múzeumból előhozott, az 1930-as években kés zülí Fordson traktor, résről, Fegyvemekről jártak ide a dinnyések régen, s a mezőtúri Béke Tsz pavilonjában 20 dekagramm híján 20 kilós dinnyét láttam. Az már mellékepizód, a-özemnek tetszik inkább, hogy valami ügyeskezű ember táncoló párokat figurázott a dinnyébe, meg belevéste: „Sárgadinnye, szeretlek én; Görögdinnye, légy az enyém”, S a dinnyék mézédesek, mint mondják. Noha akkor sem jönnének zavarba a kitik a növények beporzásával. Erre rájöttek a Kunság termelőszövetkezetei, egymás után kapcsolódnak be a nagyüzemi méhészkedésbe. Szerettem volna még a szarvasmarhatenyésztésről, a turkeveiek juhállományáról, a kisújszállásiak mesterségesen nevelt borjairól írni, ám most látom, betelt a levelezőlap, búcsúznom kell az olva- sótóL Viszontlátásra a nagykun napokon! Borzák Lajos A Mezőgazdasági Technikum első emeletén a Kunság képző- és népművészeti alkotásaiban gyönyörködhetnek a látogató*. KÉPESLAP a nagykun napokról