Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-15 / 164. szám

1959. Július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az új szövetkezet gazdáit illeti a *zá Nánási András brlgádvezefő — Idén tavasszal léptem a martfűi Ezüstkalász Tsz-be. Mindjárt az első közgyűlé­sen úgy döntöttünk, hogy idén földjéről mindenki ma­ga takarítja be a termést. — Ősztől azonban már mindent közösen végzünk. Igen ám! Csakhogy alap nélkül épp­úgy nem lehet közösen gaz­dálkodni, mint egyénileg ... Az állatoknak férőhely, ta­karmány kell; s az emberek­nek is jó előbb belekóstolni a közös munkába. Ezen dol­gozunk most. Ezeregyszáz holdunk van itt a martfűi határban. — Ebből kétszázhuszonhat hol­dat már most közösen mű­velünk. — Közösen vetettük be, a növényápolást is így végeztük. Hatvanhárom hol­dat, ami közös vetés, a gép­állomás vágja le. Nekünk csak hordani kell. — Természetesen nem in­gyen. Harminckét forintot ér nálunk minden munkaegy­ség. Én már hetvenötöt tel­jesítettem. Ha végeztünk a csépléssel, már csak a szénát kell összerakni, s akkor ku­koricatörésig még felépíthet­jük az istállót Császár András állattenyésztő * II. — Engem mindjárt tavasz- szal állattenyésztési brigád- vezetőnek választottak. A közös takarmány összehordá­sára nekem kell a legtöbb gondot fordítanom. Én szer­veztem az embereket kaszá­lásra, szénahordásra. Még ta­lán ezen a téren ment leg­jobban a munka. Lekaszál­tunk, behordtunk 120 mázsa gáti-, meg 50 mázsa lucerna- szénát Boglyába rakva vár­ja, amíg bekazalozzuk. Ta­vasszal vagy 1200 kvadrátról kivitte a szél a répát. Java­soltam az elnöknek: vessük be zabbal, jó lesz takarmány­nak. Lett is rajta Jó hat sze­kérrel, úgy 50 mázsa körűt — Igyekeztünk a silókuko­rica vetéssel is. Először 20 holdat gondoltunk, de ahogy kaptuk a tartalékföldeket, 40 lett belőle Jövő héten hoz­záfogunk a silógödör építé­séhez is. így a szükséges ta­karmány biztosítva lesz, hi­szen ősszel még a tagok is adnak be. Hanem az istálló- építéssel baj van. Kivertük a vályogot, kijelöltük a he­lyét is, de most a hitel el­akadt. Nem tudjuk megvenni a fa- és egyéb anyagot, ami még hiányzik. Annak az is­tállónak pedig törik-szakad, meg kell lennie, mert őszre 50 hasas üszőt vásárolunk, azoknak kell a hely. I Jonei Mihály fsz-elnöh — Sok gondot okoz ne­künk a jövő évi vetésterv összeállítása. Nehéz lesz a kisparcellákat táblásítani, pe­dig a jövő gazdálkodási év sikeréért most kell megten­nünk az első lépéseket. Van ugyan egy-két nagyobb, 30— 40 holdas táblánk már most, de a földünk többségét 1—2 holdas darabok képezik. Az állami gazdaságtól ősszel át­jön 70 hold kukoricaföld, ebbe búzát vetünk. A többit, összesen 300 holdat napra­forgó, meg kukoricások he­lyére vetjük. Sajnos, lesz köztük olyan is, ahol idén is kalászos volt. Kalászos után kalászost vetni — ez ellen­kezik a korszerű vetésforgó szabályaival, mégis kényte­lenek leszünk vele, mert kis- parcel Iákon nem gazdálkod­hatunk, legfeljebb az ilyen táblákra majd több műtrá­gyát adunk. — A közös gazdálkodás el­ső eredményeit már az idén is tapasztaljuk. Egyik az, hogy munkaegységre dolgo­zunk. A másik pedig, hogy a közösen értékesített termé­nyért nagyobb a bevéted. — Körülbelül 500 mázsa árpánk terem. Ezt átadjuk a Ter­ményforgalmi Vállalatnak, mint sörárpát. Adnak helyet­te ugyanannyi szokványmi­nőségűt és 70 forint mázsán­ként! felárat. Ez 35 ezer fo­rintot jelent a tsz-nek. — Jónéhányan a száztizen­öt tag közül már most lát­ják a közös gazdálkodás elő­nyét. Belőlük, akik részt vesznek minden közös tevé­kenységben, már most kiala­kul egy törzsgárda. Ezek az emberek hittel, bizakodással végzik munkájukat és ősszel, amikor már mindnyájan együtt dolgozunk, ők lesznek a közösség motorja, maguk­kal ragadják a többieket is. A 40 millió forintos megtakarítás nyomában — Az olcsó silóépítés tapasztalatairól — Mintegy másfél hónappal ezelőtt nagyjelentőségű ta­pasztalatcserét rendei \ k Kenderesen. A termelőszövet­kezetek vezetőinek, szakem­bereinek bemutatták az ol­csó silótárolás módszereit. — Ott volt Magyari András fö’tfművelésügyi miniszter­helyettes Schandl József Kos- suth-díjas kutató, Tangl He­rald professzor és sok más neves mezőgazdasági kutató, szakember; Más megyék szakembered is edjöttek, A ta­A kombájn jóízűen falta a 30 holdas gabonatáblát a be- senyszögi határban. Am az egyenletes morgásba hirtelen éles csattanás, recsegés ve­gyült, s Pomgrácz Pál, a gép vezetője rögtön leállította a motort. Idegesen ugrott le az ülésről, » előbb a vágószerke­zethez, majd a meghajtómű­höz ugrott. Itt nem talált semmi rendellenességet, tehát a motornál van baj, — gon­dolta magában. S valóban jól sejtette, mert mint később kiderült, a kuplungtárcsa tö­rött össze. Olyan hirtelen jött ez az összetörés, hogy még egy cifrát mondani is elfelej­tett. Pillantok alatt látta, egyedül nem képes megcsi­nálni, csak műhelyben. Arra viszont most, aratásban nincs idő. Azonnal hívja a szeróko- csit. így hívják a Szolnoki Gépállomáson az autóba sze­relt mozgóműhelyt. A többi pillanatok alatt megtörtént Motorkerékpáron siettek Fiié Feri bácsiért, aki intézkedett hogy a műhelykocsi azonnal induljon a „beteg’' kombájn­hoz. Egy kis szépséghiba csú­szott a számításba. Ugyanis a műhelykocsi ékkor egy má­sik kombájnnál javított. El­kocsi vezető fülkéjéből, ö a szerelő. Majd követte Csörgő Kálmán gépkocsivezető, aki „civilben” szintén kamibáj- nos, s éppen azért ültették erre a 600 ezer forintot érő műhelykocsira, mert így a aratással, ha valamelyik gép meghibásodik. Szolnok me­gyében ez a legkorszerűbb mozgó műhelykocsi, mert el van látva egy utánfutó agre- gátanral, ami villamosener­giát ad, s így a helyszínen bármilyen javítást el tudnak végezni. A műhelykocsiban megtalálható esztergapad, he- gesztőapparát, fúróberende- cés, férniűnészek, a legkor­szerűbb szerszámkészlettel rendelkezik, egyszóval vetél­kedik egy kisebbszerű szere­lőcsarnokkal. Ez alkalommal sem oko­zott különösebb problémát t javítás. Négyen — mert ek­korra már előkerült — Mi- heller Lajos, körzeti szerelő is — hozzákezdtek a javítás­hoz, s három óra múlva a kombájn folytathatja útját a félbemaradt gabonatáblában. Ennek a mozgó műhelynek a gépállomási dolgozókon kí­vül talán a szövetkezeti gaz­dák örülnek legjobban, mert a mezőgazdaság egyik legne­hezebb munkáját, a betaka­rítást a kombájnok levették az emberek nyakáról S ha veszély leselkedik is a kom­bájnokra, ha meghibásodik, ez a kocsi a határ legtávo­HmilllUIIIIIIIIMIIIillllllllllllillllMtlIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIKIMIIIIIIUIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItL Szolnoki technikusjelöltek — budapesti gyárakban •—*­A Szolnoki Gépipari Tech­nikum nappali tagozatának II. és III. osztályos hallgatói minden évben üzemi gyakor­laton vesznek részt. Az idén két csoportban in­dultak gyakorlatra az ifjú technikusjelöltek. Június 22- én kezdték meg a munkát és néhány nap múlva, július 18- án fejezik be. Már megérke­zéskor barátságosan fogadták a fiatalokat a kijelölt gyárak vezetőt Bemutatták nekik az üzemet, annak egyes részeit. Már az első napoktól kezdve jó szakmunkások felügyelete alatt végezhették munkáju­kat, A Láng Gyárban a kazán éa Uttbúnarpűhelyben dolgoz ték, az új helyzetnek megfe­lelően átalakították a két­éves mezőgazdasági szakis­kolák egy részét A kétéves szakiskolák 1954 óta működnek. A korhatárt úgy szabták meg, hogy csak 17 évtől 26 évig vették fel a jelentkezőket. Az idén csök­kentették az ilyen feltételek mellett működő szakiskolák számát. Emellett az idősebb terme­lőszövetkezeti brigádvezetők és vezetőségi tagok számára 9 helyen indul a fiatalokétól eltérő szervezésű szakiskola. pdsztalatcserén résztvettek megyénk vezetői is. A jelenlévők a gyakorlat­ban lá/lhattáik, hogyan, mi­lyen módon takaríthatnak meg sok-sokezer forintot ab­ban az esetben, ha a drága és a sok anyagszükségletű silók helyett hazamenve, az olcsót, de a célnak nagyon megfelelőt készítik, készítte­tik el. Mennyi is az a sok- sokezer forint? A megyei tanács VB. Me­zőgazdasági Osztályának il­letékes szakemberei pon­tosan kiszámították. Kere­ken 40 millió forint a meg­takarítás, ami elérhető. Csak az a fontos, hogy a szövetkezeti vezetők, szakem­berek és gazdák megértsék a szóbanforgó dolog jelentősé­gét és megvalósítsák a ken­deres! tapasztalatcserén látot­takat. Az a helyzet ugyanis, hogy egy 300 köbméteres szalma- bálás síló építési költsége 50 forint híján 2000 forint, — Ugyanilyen térfogatú silógö­dör megépítése silány téglá­ból 60 ezer forint. Óriási a különbség. Különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy Hruscsov elvtár« tanácsait szövetkezeteink megfogad­ták, ez évben már mind az új, mind a területileg meg- növekede'Ü közös gazdasá­gokban jelentősen növelték a silókukorica termőterületét. Ez nagyon jó dolog, de nyil­vánvaló, hogy nem élég vet­ni, betakarítani, a tárolásról is gondoskodni kell. S per­sze, idejében, s ami lényeges, olcsón, A tapasztalatcsere részt­vevői másfél hónappal eze­lőtt azt ígérték: „Hazatérünk és dologhoz látunk”. Most az a kérdés, állták-e szavukat? Valóraváltották-e ígéretüket? Igen, Szolnok megye termelőszö­vetkezeteinek vezetői, — szakemberei ezúttal ismét bebizonyították, hogy a tet­tek emberei. Megértették a 40 millió forintos megtaka­rítás népgazdasági Jelentő­ségét. Ez a rengeteg pénz nem­csak a szövetkezeti gazdák vonatkozásában jelentős, ha­nem más tekintetben is. Az összeg hátamögött ugyanis nagymennyiségű olyan építő­anyag van, amit most más célra használhatnak fel. És ez forint értékben ki sem fe­jezhető. De nézzük a tényeket. Kö­zös gazdaságaink az állatál­lomány szükségleteit figye­lembe véve a nyár folya­mán és ősszel 310 ezer köb­méter szilázst készítenek, E nagymennyiségű takarmány befogadására a kenderesi ta­pasztalatcseréig 98 ezer köb­méter silóűr állt rendelkezés­re. Másfélszeres kihasználást figyelembe véve még mindig 160 ezer köbméter volt a je­lentkező igény. Ma már jóval kevesebb, S mire elérkezik e takar­mányféleség készítésének és tárolásának ideje, a je­lek szerint a munkát és a szorgalmat figyelembe vé­ve, nem lesz semmi fenn­akadás. A tapasztalatcsere óta —* úgyszólván hat hét alatt — a termelőszövetkezetekben 78 ezer köbméter silót építettek az olcsó és praktikus eljárá­sok szerint Ilyen módon már eddig a 40 millióból 15 milliót megtakarítottunk. (Ez az összeg a régi anyagárakon van számolvaj Törvényszerű, hogy minden dologban ott érnek el legje­lentősebb előrehaladást, ahol a vezetők, a járási szakembe­rek nem ismerik a fáradtsá­got és nagy lelkesedéssel se­gítik valamilyen új módszer elterjesztését. Ez az újszerű sálótárolók építésére is vo­natkozik. A tiszafüredi járás vezetői — ezen belül Molnár Károly főállattenyésztő és Takács József takarmányga»- dálkodási felügyelő — fárad­hatatlanul buzgólkodtak; S az eredmény? Az, hogy a tiszafüredi járásnak má­jus végén 16 ezer köbmé­ter silótér szükséglete volt, de ma már nincs. Mind a 16 ezer köbmétert megépí­tették. A munkát befejezték. A si­lók nagysága, mérete megfe­lelő, követték az előírásokat. Hasonló a helyzet Mezőtú­ron az Uj Reménység és a Bercsényi Tsz-ben, Tisza- szentimrén a Kossuth Tsz- ben és a tiszaderzsi termelő- szövetkezetekben. A jó példá­kat még sorolhatnánk. Megtörtént a valóságos frontáttörés, Megyeszerte megértésre talált az olcsó silóépítésí módszerek alkal­mazása. Egyik-másik közös gazdaságban, mint a kun­szentmártoni Zalka Máté Tsz-ben is a tapasztalatcse­rén látottakat ügyesen, ötle­tesen még tovább fejlesztet­ték. Arra csak büszkék lehe­tünk, hogy a Földművelésügyi Mi­nisztérium arra hivatott szakemberei — az itteni eredményeket látva — így vélekednek: „Olyan hasz­nos tapasztalatcsere, mint a kenderesi még nem volt. Szinte hetek alatt realizá­lódott.’* Biztos úton haladunk te­hát afelé, hogy elérjük a 40 millió forintos megtakarí­tást. Mégis szóvá kell tenni, hogy egyik-másik tsz-ben fe­lületességből, gondatlanság­ból nem tartják be az építési előírásokat. Ahol ilyen ta­pasztalható, ott a járási ta­nács VB szakemberei is fele­lősek. A műszaki leírást, a fényképeket ugyanis minde­nütt megkapták, nem hivat­kozhatnak tehát a hozzá nem értésre, SS*. • s*. P. A Vegyiművek lekásépíiitezésén Matkovits Gyula műveze­tővel beszélgetünk a Tisza- menti Vegyiművek 12 millió torintos építkezéséin. A fél­kész falakon a munkások népes csoportja dolgozik se­rényen. Három 12—12 lakásos épü­let lesz itt munkásszállóval, üzletiházzal — mondja „Gyula bácsi” —, aki 35 éve van a szakmában, jönnek a szu- perfoszfát-gyár szerelői s azt akarjuk, hogy az új épüle­tekbe helyezkedjenek el át­menetileg. A Kocsis-brigád négy tagja szaporán rakja a falat. Csak akkor állnak egy pillanatra, mikor elfogy a tégla, vagy a habarcs. Azért nem zúgolód­nak. Látják ők, hogy mesz- sziről hordják a lányok. Ebben a kis szünetben vál­tunk szót a brigádvezetővel. — Délre végzünk a III-as munkahely pincefalazásával. Míg a fiVém és a betonozá'- elkészül, addig mi is megcsi­náljuk a munkásszállás élső- emeletá falegyenét — mond­ja. — Sürget a munka. Amit vállaltunk, teljesíteni Is akar­juk. Ügy tűnik, sikerülni is fog, mert a korábbi anyag­hiány nem hátráltatja a munkát. — Látja, így lehet dol­gozni, — mutat az építke­zésnél felhalmozott anya­gokra — van most kavics, gerenda, tégla és minden bő­ven. Ha ez továbbra is így lesz nálunk, menni fog a munka. Mi tovább indulunk az építkezés operatív parancs­nokával. A munkások Gyula bácsija hol itt, hol ott hívja fel a dolgozók figyelmét a munkára. Intézkedik a kocsi­val. Téglát vitet közelebb a falazáshoz. A kavicsot már előkészítteti az újabb beto­nozási helyre. A KOMBÁJNOK 99orvosai“ lemben a h£r utána ment, s : mielőtt bejött volna a gépál- i lomásra, megtudta, hova kell i menni, s egyenesen a beseny- szögi Tiszamenti Termelőszö­vetkezetbe indult. i Nagy volt az öröm, mikor megérkezett a segítség. Elő­ször Kiss Ernő ugrott ki a Megérkezett a segít­ség. Kiss Ernő sze­reld a sérfilt kom­bájnból siet. A két szerelő, a komájnos, körzeti szerelő éa a tanuló munká­hoz láttak. másik szerelő a gépkocsive­zetőt helyettesíti. S még egy legényke, Sassi László má­sodéves gépipari technikumi tanuló, aki a gyakorlati ide- = jét tölti a műhelykocsin. | Pillanatok alatt munkához = láttak. — Bizony, most már É iem kell napokat állni az lábbá részén is eléri, s a vele helyszínre érkezők túlzás nélkül állíthatjuk: a gépállo­más legügyesebb szerelői per­cek alatt megjavítják. Ezért hívják őket a kombájnok or­vos a inaik. nak a technikumi növendő kék. A Fargácsológépek Gyá rába lányok kerültek, akik i mérőállomáson, eszterga- é marógépek mellett dolgoz nak. A Szerszámgépgyárba az E—406-as típusú eszterga gépet gyártják szériában. E a gép a Brüsszeli Világkiálií táson nagydíjat nyert A napi műszak befejezte vei a technikumban kapó1 kérdések kidolgozásával fog lalkoznak. És mert fiatalok szórakoznak is. Moziba jár nak, kirándulnak a budi hegyekbe. így telik szorgalmas mun ka és szórakozás közben a se szolnoki fiatal ideje Budf cestea. 1 Az idén alakult és a jelen- = fősen megnövekedett terme- | lőszövetkeztekben sok, nagy = gyakorlati tapasztalattal ren- = lelkezó idősebb dolgozó pa- Irasztot választottak meg bri­ll gádvezetőnek. — Szükséges, = hogy az új brigádvezetők = közül minél többen szerve- i zett formában ismerjék meg | a nagyüzemi gazdálkodás irá- = nyitásához szükséges tudni- | /alókat és a szakterületükön 1 alkalmazott korszerű mód­ii szereket. Amint a Földmű- = velésügyi Minisztérium Szak- = iktatási Főigazgatós* sán az I MTI munkatársával közöl­---- -- -w- -V — A korosabb termelőszövetkezeti brigádvezetők számára is biztosítják a szervezett tanulást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents