Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-10 / 160. szám

1959, Július lO. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Egy dal száll a világ körül Film Joseph Schmidtről. Július 16—22, Szolnok „Kert” mozi. Leghíresebb énekszámát választották címadónak a nyugatnémet művészek, akik filmet készítettek Joseph Schmidtről, a fiatalon el­hunyt világhírű tenoristáról. Mi itt Magyarországon nem ismerjük élettörténetét, de sokan emlékszünk hangjára, dalaira és örülünk, hogy most filmről ismét hallhatjuk. Va­lószínű, hogy az írói képze­let a magáéból is hozzátett a történethez, amely a vász­non pereg. Az is tagadhatat­lan, hogy egy csodálatosan ívelő művészi karrier, egy mindennel dacoló siríg hű szerelem és egy fiatalember korai halála lehetőséget ad az alkotóknak, hogy elérjék a szentimentalizmus határát. De ez sem változtat azon a tényen, hogy dicséretes tö­rekvés volt emléket állítani egy olyan embernek, aki mű­vészi alkotóképességének vi­rágában esett áldozatul a fa­sizmusnak; Egy csernovici kis paraszt­házból indult el Joseph Schmidt annakidején, hogy meghódítsa a világot. Sze­rény volt, egyszerű, életele­me az éneklés és az volt legfőbb vágya, hogy ne le­gyen világcsavargó: otthont teremthessen magának, csalá­dot alapíthasson; A hírnév gyorsan szárnyra kapta. Miközben a világvá­rosok közönsége forrón ünne­pelte, találkozott a szere­lemmel is. Brigittát nem ér­deklelte szerelmesének szár­mazása, az előítéletek, vele akart élni, boldoggá akarta tenni. De Berlin felett már lengtek a horogkeresztes zászlók, a német csizmák megindultak, hogy letapos­sák a világot; Joseph Tiszafüred — tiszta Füred? Schmidtnek menekülnie kel­lett olyan országokba, ahol szabadon szállhatott a dala. De a német csizmák minden­hová követték. Újra és újra elszakították szerelmesétől. Schmidt földönfutóvá vált, nyomorgott, a Gestapo bilin­cse már-már rácsattant csuk­lójára, amikor jóbarátok át­segítették a semleges Svájc­ba. Amikor végre nagyot akart szívni a szabad levegőből, — akkor érte a legnagyobb megpróbáltatás. A bürokrata svájci hatóságokat nem ér­dekelte tehetsége, világhíre, a közvélemény nyomása: in­ternáló táborba zárták. Ott végkép megrendült testben, lélekben. Amire Brigitte a nehezen kiharcolt szabadon- bocsátási okmánnyal utolérte — halott volt. Ennyi a történet, átszőve seebbnéí-szebb énekszámok­kal és áthatva attól a meg­győződéstől, hogy bár a mű­vész halott, de örökké száll dala a világ körül. Ernst Neubach forgató­könyvíró és Bolváry Géza rendező sok emberszeretettel, melegséggel, könnyezhető epizóddal alkotta meg a fil­met. A jól beleilleszkedett melódiák Joseph Schmidt hangjával még sokáig vissz­hangzanak a nézőben. Szépek Ernst W. Kálinké és Dieter Liphardt felvételei. Joseph Schmidtet egy na­gyon rokonszenves, tehetsé­ges fiatal művész, Hans Re­iser kelti életre. Partnere: a szép és ugyancsak tehetséges Sabine Sesselmann. Max Himmel impresszárió alakjá­ban viszontlátjuk a régről ismert neves német filmszí­nészt, Theo Lingenti még ennél is rosszabb. Ott az eső nyomán habarékból egész tó keletkezik. A Petőfi utat a gépállomás évente egyszer rendbeteszi, de ez nem elég. Feltöltéséhez egy- egy fuvart kellene csak rá­szánni annak a 70—80 lovas­kocsinak, vontatónak, mely rendszeresen arra jár. Utána nem kellene a sáros ló csutakolásakor annyit nyelni. S a ló sem kapna csüdcsö- mört a sok sáros víztől. Ma­gyar Károly, főállatorvos készséggel ajánlja segítségét a társadalmi munka meg­szervezésére, Hogyan került egy kas szemét a szobába? Bárdos Gyuri bácsi már rég a tettek mezejére lépett a község tisztaságáért, ahogy ezt a népfrontgyűlésen el mondta: — Ahol én lakom, i Széchenyi kertben, még az utca sem volt, csak dűlő út Járdát magunk csináltunk, aztán meghordtuk trockával. Még ma is, ha látom, hogy kiállnak a faágak a járda fö­lé, egy fejszével végigmegyek az egyik oldalon, s vissza a másodikon és levagdosom. Egyszer az egyik háztól a fiatalasszony nádtörmeléket hordott az utcára. Aztán vi­dám dalolás közben az abla­kot kedzte fényesíteni. Én meg nem szóltam, csak egy nagy kasba belelapátoltam a szemetet, meg is tapostam. Gondoltam, beviszem a kony­hájába. De hogy nyitva volt a szobaajtó is, oda öntöttem a kast. Néztünk egymásra dermedten. Jól van ez így, kedves? — kérdtem. — Nem 5ól van Gyuri bátyám, — nyögte zavartan. No az sem volt rend, hogy az utcára vitted a szemetet. Azóta a szomszédot is figyelmezteti: seperd fel a szemetet, mer! behordja Gyuri bátyánk. Eqy cifra ház? Az örvényi útiaknak elég volt egy-két szó és Kuczik Lőrinc bácsi már - vágta is a kút környékéről a dudvát, unokái kezében is kapa, ge­reblye. Tóth Istvánná meg­csinosította az árkot. Az ör­vényi út egy szépség hibája a 13-as számú ház. Az álla­mosított házat hárman lak­ják. Az épületet, szegényt, háromféle ruhájából igazá­ban csak egy takarja Kö­zépen Kendéék laknak, s ahogy illik, ajtó, ablak tisz­ta, a hozzájuk tartozó fal­rész befestve. De a két szomszéd Jakás falából a isupasz tégla és vályog me­red. Tudjuk, nem tulajdono­sok, akik az épületet lakják, ie gazdái lehetnének s tisz­tántartásávaű az utca képét sem rontanák« Mindnyájunk egészségére Az örvényi úti lakosokkal történt megbeszélés alapján tisztasági versenyt hirdetünk a község lakosainak a „Leg­tisztább utcáért” címért, A feltételek a következők: a járdát szükség szerint (télen naponta, nyáron legalább he­tenként kétszer) leseperjük; az útmenti árkot tisztán, — gyomtalanul tartjuk; a hoz­zánk tartozó űttestrészt is rendben tartjuk (a főutcára ez nem vonatkozik); udva­runk megfelel az egészség- ügyi és tűzrendészed köve­telményeknek; az utcára ki­nyúló bokor és faágazatot le- nyessük; az utcai facseme­téket óvjuk, ha kell öntöz­zük; házunkat sem hanya­goljuk el, hogy ne rontsa az utca, a falu képét. A verseny ideje 1959 július 15-től 1960 július 5-ig tart. Az ellenőr­zést és értékelést a népfront által összeállított bizottság negyedévenként végzi. A felhívást a népfront bi­zottsági tagok körzetükben ismertetik; Nagy János Rozsda marja, nem ragyog ••• Pató Pál uram szegre akasztott — s Petőfi sze­rint — rozsdamarta kardja bizonnyal fényesebb volt, mint azok a kályhaalkat­részek, melyek balszeren­cséjükre a Szolnok megyei Építőipari Vállalat hanyag kezelésébe (?) kerültek. — Csúnya foltja a szajoli Gyümölcs, Zöldség, Gön­gyölegellátó rendezett, tisz­ta telepének az a rétegekben pattogzó rozsdás vashalom, melyből — ki hinné? — fűtőberendezésnek kellene kerekednie. A gázolaj ol­csó, könnyen kezelhető és könnyen megszerezhető korrózió-megelőző anyag. Bizalommal ajánljuk a Sza- jolban foglalatoskodó szol­nokiaknak: frróbálják ki. mielőbb! TOVÁBBKÉPZŐ TANFO­LYAM INDUL MŰVELŐ­DÉSI OTTHON IGAZGA­TÓK RÉSZÉRE SZOLNO­KON Egyhetes, nyári bentlaká­sos továbbképző tanfolyamot indítanak Szolnokon a mű­velődési otthon igazgatók ré­szére. A tanfolyam július 27­től augusztus 1-ig tart, iiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHmiiiiiiiiiimiiiiiiiiiMiiimiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiii Szójáték ez a kérdés, de a válasz rá, sajnos, nem valami kedvező. Ezt látja, akinek szeme van, s egy kis érzéke a tisztaság iránt. A legutóbbi népfront gyűlésen többen szóvá is tették. No, ezen vál­toztatni népfronthoz méltó feladat. Az elnök és a titkár munkához is látott, megkér­dezve és meghallgatva töb­beket ez ügyben. Kiss Ferenc bácsi az egyik utcaseprő szívesen nyilatko­zik. Elmondja, hogy hajnali 4 órakor, vagy még előbb is hozzáfognak a munkához. Szeretnék rendbe tartani a főutcát, szép is volna meg egészséges is, dehát.., Bíz­tatni kell, hogy elmondja: van, aki főutcai kapuja elé önti a kertből kiszedett gyo­mot, vagy három kiskocsira való udvarsepredéket is ki­szór a főút árkába A borbély és hentes üzle­tek előtt példásan tiszta a járda. Rendszeresen locsol­ják, seprik. Ugyanígy tesz Remenyik Sándorné koszorú készítő és Arany József kö­télgyártó; Amíg beszélgetünk, az át­ellenes Állami Bank fiók előtti kiskertet nézem. Az is­kolások növénygyűjtői talál­hatnak ott keserű laput, pásztortáskát, cigánybuzát, katángkórót, lósóskát, stb. Ez dekorálja a vasbolt előtti ár­kot is. A járda tisztántartását, de a víz levezetését 'is akadá­lyozza a föld alá helyezett telefonkábelek miatt felszag­gatott járda, amit csak föld­del temettek be, s már két hónapja így bukdácsolunk rajta. Az vigasztal, hogy ez a fejlődéssel járó betegség, mely egyszer csak begyógyul s aztán jobb lesz a telefon- beszélgetés is, A főutcán túl is laknak... De a főutcán túl is laknak és járnak. Az utóbbi évek alatt legtöbb utcát betonjár­da borított be, de az üt kö­zepe, a kocsiút néhol nagyon kátyus. Mondják is tréfásan, hogy Füreden nem a kilomé­ternyi Debreceni út, vagy a Sztálin út a leghosszabb, ha­nem a Petőfi útnak az a 100 j méteres szakasza, amely a j Tüzéptől a Somogyi útig ve- j zet. Bizony, ezt a Tüzép, meg \ a gépállomás járművei való- | ságos hullámvasúttá tették, s ha egy kis eső esik, a tü­zelőt vivő egylovasok felényi teherrel is csak fohászkodá­sok és istrángszakadások között teszik meg az utat. A Rákosi malom előtti rész Kathryn Kulme azonoscímű regényéből készült. Cselek­ménye Belga-Kongóban ját­szódik és a háború alatt ér véget. A fiatal belga kórházi apáca szerepét Audrey Heb- burn alakítja. • Japán legnépszerűbb fia­tal férfi filmszínésze, a 24 éves Jujiro lshihara látoga­tást tett Stockholmban. Is- hihara öt év alatt tíz film főszerepét játszotta el. Most legújabb filmjének, a Sze­relem vagy halál című stock­holmi jelenetei forgatására jött. lshihara partnere a 18 éves Ruriko Asuoko, aki már 10 éves kislánykora óta fii­A kontinensen nyomják az angol folyóiratokat Több vidéki angol lap, amely a nyomdász sztrájk miatt kénytelen volt beszün­tetni megjelenését, utolsó számában mintegy szemrehá­nyásképpen közölte, hogy még a második világháború borzalmas német támadásai alatt sem maradt ki egyetlen egy száma sem. A mostani nyomdász sztrájk mindenkit érint: a könyvkiadókat, magazin, újság- és folyóirat vállalatokat és azokat a nyom­dákat is, ahol konzerv cím­kéket, színházjegyeket és me­netjegyeket nyomnak. Kivételt képeznek a Ion' doni napilapok, s néhány vi déki újság, mint például a Manchester Guardian, amely­nek nyomdászai más szak- szervezethez tartoznak. Né­hány közismert londoni heti­lapnak sikerült a sztrájk el­lenére megjelennie, miután Jtláiöda&ztáhjiL kiszolgálás Ráérős nyugalommal bön­gészgettem az apróhirdetése­ket, mert éppen vasárnap délután volt. Megtudtam, ki akarja eladni a mosógé pét, hol rendelhetek kiváló 'tyukszemírtót, részletre bú­tort és még sok egyebet. Az­tán keretben olvastam a kö vetkezőt: „Harmadosztályú árak, másodosztályú kiszol szolgálás”. Ezen elmereng­tem. Tehát a kiszolgálást is osztályozzák. Érdekes. Jó lenne tudni, mi a mérce. Teszem azt, én mint ven­Gazdasági csoda a Nagykunságban Néhány alkalommal már megemlékeztünk arról, hogy a sokatemlegetett nyugatné­met gazdasági csoda — a Wirtschaftswunder — hum­bugnál nem egyéb. Enyhébb formában bár, de csodálatra — sőt ellenzésre méltó — formában „gazdálkodnak’’ a fejjél Mezőtúron. A május 15-én megnyílt pompás földművesszövetke­zeti tejbolttól alig száz mé­terre székel a tejbegyűjtő Az ide szállított nedűt előbb Karcagra — 50 km — lötyög- tetik, majd onnan vissza — újabb 50 km — Mezőtúrra. A tej szelídségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a kényszerutazgatás sem „ke­seríti” el — csupán olykor megsavanyítja. Savanyú képpel kérdem: miért és meddig kocsikáztat- ják még a jobb sorsra — és sokkal jobb kezelésre — ér­demes tejecskét naponta (és feleslegesen) száz kilométe­ren, száz méter helyett? *=b, 2,-8 dég, ha beállítok valamelyik étterembe, miből állapítsam meg, hányadik osztályú ki­szolgálásban részesülök. Ha ugyanis létezik második osz­tályú, akkor mindenképpen, harmadik, negyedik, sőt ta­lán még ötödik osztályúnak is léteznie kell. Ez logikus. De milyen lehet az osztá­lyon felüli, vagy az elsőosz­tályú kiszolgálás? Erőlköd­tem, de hasztalan. Nem bír­tam megfejteni. Bizonyára van errevonat- kozóan valami útmutató, — esetleg kézikönyv a kiszol­gálásról osztályok szerint. Pontosan feltüntetve benne, hogy a pincér kartársnak el­ső. második, harmadik, ne­gyedük osztályú felszolgálás esetében külön-külön mi a kötelme. Ahol mondjuk ne­gyedik osztályú a kiszolgá­lás, ott esetleg a raguleves mellé három odalbarúgást és két arculütés is jár. Egy lép­csővel feljebb az oldalbarű- gás tilos, a nyakleves viszont kötelező és így tovább. Van egy szerény javasla­tom: legyen osztálynélküli kiszolgálás. Sz. P. — külföldön nyomják. A New Statesman legújabb kiadása közli: „Nyomták Düsseldorf­ban, a Kalima nyomdában”. Az Economist szerkesztői pe­dig Brüsszelben végezték a tördelést. Ezt persze nem lehet so­káig folytatni, mert a szál­lítómunkások a szolidaritásra hivatkozva azzal fenyeget­nek, hogy nem továbbítják á külföldön előállított nyom­datermékeket. A New States­man következő számát már nem nyomják Düsseldorf­ban; a nyomtatás helye szi­gorúan üzleti titok. Ipswich városkában a he­lyi lap szerkesztősége öt tele­víziókészüléket állított a ki­rakatába. A készülékeken láthatók és olvashatók a szerkesztőségi gépírónők ál­tal gépelt legfrissebb hírek. Más vidéki lapok úgy segí­tettek magukon, hogy előfi­zetőik címére néhány oldalas sokszorosított „szükség-újsá­gokat” küldenek. Devizes városka középkori eljáráshoz folyamodott: na­ponta kétszer a piactéren megjelenik a kézicsengővel felszerelt kikiáltó, aki az egybegyűlteknek felolvassa p legújabb eseményeket. A sztrájk lassanként ko­molyan érezteti hatását, mert hiszen a tartalék nyom­tatványok egyre fogynak. — Edinburghban néhány bank­ban három nap alatt elfogy­tak a csekk-könyvek és ha a sztrájk nem szűnik meg ha­marosan, úgy idén a híres edingburghi ünnepi játékok nyomtatott műsorfüzet nél­kül zajlanak le. (A ,,Welt”-ből.) Azok a kedves kövérek... Egy amerikai háziasszony a közelmúltban „a kövérség gyönyörűsége” címmel köny­vet írt, amely fel akarja szá­molni mindkét nemnél a kö­vérségből fakadó „kisebbségi érzéseket”. A könyv írója, Susan Bartel asszony maga is közel 100 kilogramm. — Könyvének mottója: „Merje­tek kövérek lenni és élvezzé­tek az életet.’1 A kövérek önbizalmának növelésére a könyv írónője történelmi példákra hivat­kozik és azt állítja, hogy a világ leghíresebb asszonyai valamennyien „termetese1:” voltak. A Budapest Filmstúdióban érdekes témájú új filmek ké­szültek el. A napokban fe­jezte be Markos Miklós fia­tal rendező Májusi dal című filmjét, amely a fiatal film­alkotók Balázs Béla stúdió­jának első munkája. A film kedves mai történet kereté­ben az emberi szolidaritásról és a szerelemről beszél. A fil­met Hildebrand István fény­képezte, zenéjét Patachich Iván szerezte. A főszerepeket Rajz János, Király Levente és Pap Éva alakítják. Elké­szült még három népszerű tudományos film is, Wieder- man Károly rendezésében az Ultra hasig' Jamovich János rendezésében A televízió és Kollányi Ágoston rendezésé­ben a Művek és alkotók című képzőművészeti film. » A napokban utazik Irakba a Budapesti Filmstúdió film­híradó részlegének két mun­katársa, Csőke József és Knoll István, hogy színes riportfilmben számoljon be az érdekes keleti ország He­téről és munkájáról. • Á Hunnia Filmstúdióban Is elkészült több film. Zolnay Pál befejezte a Fejet Endre novellájából készült Eljegy­zés című filmjét, amelynek főszerepeit Berek Katalin és Bodrogi Gyula játssza. Fehér Imre és Makk Károly Gyalog a menyországba című filmje felvételei is elkészültek. —t Mindkét filmnél az utómun­kálatokat végzik. • Ezekben a napokban pró­bafelvételek folynak a Hun­nia Filmstúdió műtermeiben. Bán Frigyes ü Szegény gaz­dagok című filmjéhez. Ré­vész György a Megfelelő em-' bér című filmjéhez válogat szereplőket. • A moszkvai filmszínházak nagy sikerrel vetítik az Éj­szakai utazás című kínai fil­met, amely a sanghaji film­stúdió terméke. A film egy zátonyra futott hajó utasai­ról szól. * Az V. Nemzetközi Humo­ros Filmfesztivált az idén az olasz Riviérán tartják meg július 26. és augusztus 12. között. • Az apáca története cím­mel új film került bemuta­tásra a new-yorki Music Hdll-ban, A forgatókönyv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents