Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-08 / 158. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július 8. ELTŰNNEK A MESGYEKARÓK- KITÁGUL A LÁTÓHATÁR A kommunista tanácstagok a közügy élharcosai A mi földünk most szebb búzát terem, Mióta megnyúlt s nagy lett, mint a tenger. Szép, mintha nem is maggal hintenék tavasszal, hanem termő szerelemmel. Í gy ír a költő, Simon Lajos A mi földünk című versében az új, a nagy földről. Arról, amely itt ebben a megyében most, ezekben a napokban formálódik. Érkeznek a hírek. Tiszasason megkezdték a mesgyók kiszántását, s mindenütt rajzolják a falvak, a városok határának új térképét. Készülődnek az ünnepélyes birtokbaadásra. Ez a gazdag nyár hozta el az embert, a határt formáló napokat. Eltűnnek a mesgyeka- rók, s ezzel eltemetjük a régi, a korszerűtlen gazdálkodód formát. Mostantól új lapon írják a jászkun föld dolgos gazdái Szolnok megye történelmét, A földrendezés befejezés előtt álL Közel 605 ezer hold került végleges „helyére'*. — Tavasz óta többszáz műszaki ember, földnyilvántartó munkálkodott az új és a régi tsz-ek gazdáival, vezetőivel azon, hogy megkezdődhessék a nagy munka, a nagyüzemek kialakítása. Űj dalok születnek az öreg Tisza partján. Az új dalok a boldogságról, az emberségről, a szerelemről és a gazdagabb életről szólnak. A régit majd feledteti az idő, az unokák már csak a nagyapák elbeszéléséből tudják meg: milyen volt egykor a paraszt- ember élete. Az a régi most még tulajdonképpen a tegnap. Hiszen ez év tavaszán történt a nagy változás, a forradalmi átalakulás. Hetek alatt tízezrek írták alá a belépési nyilatkozatot és lerázták magukról a kisüzem béklyóit. 1945 hozta az első nagy fordulatot a dolgozó parasztság életében. A föld azé lett, aki megműveli. Pártunk azonban nem hallgatta el: van jobb, emberségesebb életet biztosító gazdálkodási forma isi. S ahogy nőttek az igények, az életszínvonal, úgy került mindinkább törvényszerűen előtérbe az új« A legbátrabbak már 1948- ban belátták: nem urai, hanem szolgái, rabjai voltak a földnek* C sak a korhadt mesgye- karók a megmondhatói, mennyi küzdés, fájdalom, átok és tragédia termett azokon a néhány holdakon. Legutóbb, egy szombaton este j ászboldogházá szövetkezeti gazdákkal beszélgettünk erről. Nehezen, nagyon nehezen váltak meg a régitől, de akkor este már felszabadultan mesélték a történeteket. Azt, hogy módos középparasztnak tavasztól őszig nem volt vasárnapja, mert űzte- hajtotta magát. Miért? Mert a vagyonnál kezdődött az ember és menni kellett gebédéiig. De sokan sírják vissza még őszüld halántékkal ia a fiatalságot és idézik a régi kedves arcát, aki másé lett a vagyon miatt. Mert nagy úr volt a föld! Nem folyik több vér és nem hasát húsba a bicska a mesgye miatt. Pedig hányszor megtörtént. Még többször örök harag, mindig izzó gyűlölet, vagy pereskedés lett a vége a mesgye egy lépéssel ide, vagy egy lépéssel oda szántásának. Apák pusztulását kívánták, várták a fiuk — a juss, a vagyon miatt. Fiukat, lányukat tagadták meg az apák — a juss, a vagyon miatt. Édestestvérek ölre mentek — a juss, a vagyon miatt. S most eltűnnek a korhadt mesgye- karók, velük együtt pusztulnak az íratlan és kegyetlen törvények. Ahol annyi sok verejték hullott, most új magot hint az alkotni vágyó ember. Akadnak talán olyanok is, akik nem értékelik kellően e múltat hántoló nagy napok jelentőségét. Sajnálják a mesgyét őket is meg lehet érteni. Megszokták a régit. Nehezen szabadulnak a maradi- ságtól. De belátják majd hamarosan, hogy ez a jobb, ez az új. A világ előre halad, s ezzel lépésit kell tartani* mindenkinek. Ma a szput- nyikok korában elképzelhetetlen a korszerűtlen, kisipar- cellás gazdálkodással kielégíteni a fokozódó igényeket. Mert nézzünk csak szét bármelyik Szolnok megyei községben. Akinek tegnap még jó volt a bicikli, az ma már a motorkerékpárral sem nagyon elégszik meg. S aki tegnap az agyagpadlós lakásnak is örült, az ma már fürdőszobás házat épít. De ha azt még nem is, hát mindenképpen deszkapadlósat* Aggódásra meg nincs senkinek oka. Hiszen előttünk a bátrak példája, azoké, akik már tíz esztendő óta a szövetkezeti gazdálkodás útját járják. A szorgalmas, dolgos emberek nagyon Is megtalálták ott a számításukat s elmondják, semmi pénzért nem fogadnák vissza a régit, a küzdelmes, bajlódó, társta- lan egyénimódit. A parasztember űj hajnala virradt feL Szántják a korhadt mesgyekaró- kat, hogy azok helyén új világ teremjen. Kitágul a látóhatár. Messzebbre lét a parasztember, nem szolgája, ura lesz a földnek. Az első lépések még bizonytalanok, de hiszen ez természetes, mert a csecsemőnek is idő kell. hogy megtanuljon járni De megtanul, mint ahogy a mi bátor, határozott parasztságunk is megtanulja majd nagyon hamar a biztos járást Segít a párt, a kormány. A munkásosztály a gépek százait, ezreit küldi. Traktorok, aratógépek, kombájnok és eddig még soha nem ismert munkaeszközök érkeznek ide Miért hagyták abba a kétpói Szabadság Tsz-ben a szénporos téglaégetést? A kétpói Szabadság Tsz vezetői, gazdái pár hátlappal ezelőtt — nagyon helyesen— elhatározták, hogy építkezéseik egy részét saját erőből oldják meg. Éppen ezért hozzákezdtek a szénporos tégla készítéséhez, égetéséhez. A rendelkezések értelmében munkabérre, szállítási költségre és szénpor vásárlására állami hitelt kaphatnak. Ehhez azonban o pénzügyi fegyelem érdekében a tsz könyvelőjének kalkulációt keli készítenie, ez az alapja a hitel folyósításának A kétpói Szabadság Tsz főkönyvelője azonban ezt a kalkulációt nem volt hajlandó elkészíteni. így a bank a hitelt nem folyósíthatja. S erre jön a csattanó. A főkönyvelő megsértődött és leállíttatta a szénporos téglaégetést. Ez igent Állam az államban. Vajon mit szólnak mindehhez a kétpói Szabadság Tsz gazdái? Jó lenne, ha felvilágosítanák főkönyvelőjüket arról, hogy itt azért rendeletek és szabályok is léteznek, anarchia pedig nincs, legyen valaki bármilyen kényelemszerető. we SZJ) =• Szolnok megyébe isi tavasz óta állandóan. S ott vannak a gépállomások dolgozói. ők szántják ki a mesgye- karót, s ők adnak legtöbb segítséget a tervek, a szép elgondolások megvalósításához. Fogadják őket szeretettel az új és a területileg megnövekedett tsz-ek gazdái „Már nem Is tudom hol volt a karú, a barázda Is régen elmosódott. Nem tudja már azt Pista bácsi sem, pedig Apámmal oly sokat cívódott, ba átcsúszott a földjeink közül a földjére a gyomtermő barázda. Dühöngött szegény, majdnem könnyezett, I fogadkozott, hogy százszor visszaszántja. Most meg kedvesen, féltve ölelik egymást a földek, úgy, mintha az ember nem is búzával s rozzsal hintené, hanem tavasszal termő szerelemmel. A költő szava beteljesedett Töltse el büszkeség a Szolnok megyei parasztok szívét Nemcsak történelmet élnek, történelmet írnak. S egykor a bátor úttörőknek kijáró tisztelettel említik majd nevüket a hálás unokák. Szekulity Pét» A BETEG az egészségét az orvostól reméli. Ugyével-ba- jával a tanácstaghoz fordul az ember. Az orvos — felismerve a bajt — receptet ad. A tanácstag orvos is, gyógyszerész is. Meghallgatja a panaszt és legtöbbször ő maga ad gyógyítóírt a bajra. Kunhegyesen is jó orvosai a lakosság gondjainak a tanácstagok. Ha munkájukat mérlegre teszik: nem kell szégyentvallaniok, mert kiérdemlik a választók bizalmát. Azzal, hogy tavaly novemberben közemberré, tanácstaggá választották őket, letette mellettük a falu a garast. Most pedig ők teszik le a falu mellett Nem titok most a termelőszövetkezetek megszilárdításáért tevékenykednek túlsúllyal mind a kommunista, mind a pártonkívüli tanácstagok. A két csoport között csak az a különbség, hogy a kommunista tanácstagokon nagyobb a közügyek intézésének felelőssége, hiszen munkájukat a párt is jobban figyeli. A párt is felelőssé teszi őket, hogy rendben lássák el megtisztelő feladatukat* Kunhegyesen a kommunisiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiu Az indonéziai politikai átalakulásról DJAKARTA (Uj Kína). A hétfőn megjelent djakartai napilapok általában .helyeselték Sukarno indonéz elnök bejelentéseit, hogy visszaállítják Indonézia 1945. évi alkotmányát* A Bintang Timur sürgeti, hogy az 1945 évi alkotmány életbeléptetésével egyidejűleg teremtsék meg Indonéziában az elleforradalmi elemektől mentes nemzeti egységet. A lap hangsúlyozza, hogy azok az indonéz kormányok, amelyek nem voltak hajlandók együttműködni a kommunistákkal, hozzájárultak a nemzeti egység megcsorbításához* Ahmad Jani, az indonéz Diplomáciai kormány külföldön járt fegyvervásárló bizottságának vezetője hétfőn Djakartában eaj tóértekezleten kifejtette, az indonéz fegyveres erők határozott szándéka, hogy a lázadást teljesen leverik, Újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a bizottság több országgal kötött megállapodást fegyver- szállításra. Olaszország, az Egyesült Államok és Dánia könnyűfegyvereket és lőszert, Nyugat-Németország katonai gépjárműveket, Svédország, Franciaország, Anglia és Jugoszlávia tankokat és páncélozott járműveket szállít majd Indonéziának. (MTI)* szokásokkal ta tanácstagok munkáját jól fogja össze az MSZMP csoport. Rendszeresen megtartják a csoportüléseket, amelyeket az jellemez, hogy ott a tanácstagok nemcsak részt- vesznek, hanem ésszerű, kivitelezhető javaslatokkal segítik a közügyek intézését. Oláh János, az MSZMP csoport vezetője arról beszélt, hogy a napi problémák megtárgyalása mellett mindig szóbakerül a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai helyzete. Ez azért is előnyös, mert a tanácstagok jórésze tsz tag és érdekelt a közös bajok gyors orvoslásában. A tsz megszilárdítás érdekében a kommunista tanácstagok megvitatták, hogy mi a teendője a tanácsnak a közös gazdaságok megerősödésében. Az itf született elgondolásokat, javaslatokat a tanácsülés elé vitték, — amely állást is foglalt a javaslatok mellett A TANÁCSTAGI beszámol ókban nagy súlyt kap a tsz-ek helyzete. A kommunisták kezdeményezésére a tanácstagok felkeresik a tsz- eket, s a látottak alapján beszámolnak választóiknak. — Egyben mozgósítják is őket bizonyos munkára és javasolják: hogyan lehetne ezt, vagy azt a dolgot legköny- nyebben elvégezni. Mivel jól ismerik a tanácstagok a szövetkezetek problémáit, nem jönnek zavarba, ha kérdéseket kapnak. Bujtás János. Major Béla például akkor tartja jónak a beszámolót,’ vagy a választóikkal való egyéb találkozást, ha nem szűkölködnek előhozakodni a tsz problémákkal. Hogy ml foglalkoztatja jelenleg legtöbbet a falut? — ezt is tudja az MSZMP csoport. A ter- ménybevltel szükségességére kell legtöbb helyen választ adni. A kommunista csoport javasolta: ahol ez esetleg nem is kerül szóba, ott is foglalkozzanak ezzel a tanácstagok, mert mindenkinek meg kell érteni: a takarmánybeviteltől függ az állattenyésztés, így a jövedelem alakulás* A kunhegyes! tanácstagok kommunista csoportja kezdeményezte, hogy rendszeresen keressék fel az új tsz tag választóikat. Azok még nem szokták a közös munkát, a közéletet, segíteni kell nekik az első lépéseknél a közösbe vetett bizalom tartósításánál* Esténként keresik fel a tanácstagok választóikat, s úgy tapasztalják, szíves szóval fogadják ipindenütt őket, sőt hívják: máskor is jöjjenek* Hozzátartozik a kommunista tagok munkamódszeréhez, hogy rendszeresen p- szerűsítik azokat az új t tagokat, akik őszi belépésre határozták el magukat, de már példásan résztvesznek a közös munkában. Kovács István, Arany János utcai tsz- tag példáját is felhozzák, aki a Vörös Októberben tag, de a belépési nyilatkozat szerint csak ősszel kellene felvennie a munkát. Ö pedig már több, mint száz egységet teljesített. Hogy jól jár-e? De még mennyire. Nemcsak a földjének idei termése, hanem a közös gazdaság jövedelméből is kerül a kamrába ősszel, ez pedig kettős bevétel* MEGMOZDULT a falu a tsz-ek segítésére, s úgy érezték a kommunista tanácstagok, nekik kell ebben a munkában élenjárni. Amikor arról volt szó, hogy nemcsak jó tanáccsal, hanem a kétkezi munkával is segíteni kell a megszilárdítást, az MSZMP csoport javasolta, hogy a tanácstagok, a tanácsi dolgozók társadalmi munkával építsenek fel a Kossuth Tsz-ben egy huszonhat férőhelyes te- hénlstállót* A munkát már folytatják is. Hogy gyorsabban befejeződjön az építkezés, az I-es pártszervezet tagsága is felajánlotta munkaerejét* Ha mindent összevetünk: nem tesznek rendkívülit a kommunista tanácstagok* Csak annyit: példát mutatnak a közélet ügyeinek intézésében, kezdeményezők a bajok orvoslásában, s azt akarják, hogy választóik minél elégedettebben és minél kevesebb gond közepette éljenek. Hogy a gond fogyjon, erre nemcsak a tanácstagok becsületes munkája a biztosíték, hanem maguk az egyre jobban működő termel ősszövetkezetek is* *■ tóíh -* nehezen összeegyeztethető tevékenységet folytatott egészen a legutóbbi időkig az Egyesült Államok budapesti követsége, összhangban azzal a hivatalos amerikai politikával, amely mindent elkövet azért, hogy ártson a Magyar Népköztórsaság érdekeinek, hogy megakadályozza a két ország közötti kapcsolat normalizálását, a követség beosztottai — visz- szaélve diplomáciai jogaikkal — hírszerző és államrend elleni tevékenységet folytattak a Magyar Népköztársaságban. Állambiztonsági szerveink egyre újabb és újabb ügynököket lepleznek le, akiket az amerikai titkos szolgálat szervei dobtak át a határon, sőt az amerikai követség egyik attaséja az utóbbi időben már arra ragadtatta magát, hogy az egyik NATO ország követségének az attaséját is magával vitte illegális hírszerző útjára. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma éppen ezért — mint arról lapjaink beszámoltak — jegyzékben közölte az USA budapesti követségével, hogy amíg ezek az állapotok meg nem változnak, a Magyar Népköz- társaság kormánya kénytelen az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége személyzetének az ország területén való közlekedését részleges korlátozásnak alávetni. Az intézkedésnek az a célja, hogy súlyosabb bonyodalmak keletkezését meggátolja A jegyzék ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére vezető kezdeményező lépést a Magyar Nép- köztársaság kormánya az Egyesült Államok kormányától szívesen várja és bármikor elfogadja", A diplomaták kötelessége az, hogy ápolják a diplomáciai kapcsolatban lévő országok közötti jóviszonyt. Különös és furcsa tehát, hogy egyes amerikai diplomaták magatartásukkal ilyen intézkedésre kényszerítették a magyar kormányt. Élőbbül óbb azonban a tengerentúli politikusoknak is meg kell érteniök, hogy lejárt az az idő, amikor kényük-ked- vük szerint cselekedhettek a közópeurópai országokban. a honvédelmi hozzájárulásról Vasárnap jelent meg a törvényerejű rendelet, amely arról szól, hogy minden hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot bármilyen oknál fogva nem teljesít, illetve nem 'teljesített, vagy akit a sorkatonai szolgálatból egy év letöltése előtt leszereltek, honvédelmi hozzájárulást fizet. A hozzájárulás fizetésének kötelezettsége 3 évig, illetve az egy évnél rövidebb ideig szolgált hadköteleseknél 2 évig tart. A hozzájárulás mértéke a munkaviszonyban állóknál a nyug díj járulék alapjának 8 százaléka, termelőszövetkezeti tagoknál a munkaegység szerint járó részesedés 8 százaléka, de legalább évi 960 forint, A Manchester Guardian a külügyminiszteri értekezlet A haza védelmének, mint az alkotmányban meghatározott állampolgári kötelezettségnek a hadkötelesek általában sorkatonai szolgálat teljesítésével tesznek eleget — állapította meg az Elnöki Tanács. Viszont tény és való, hogy a sorkatonai szolgálat egyebek között azt jelenti, hogy a behívott két vagy három esztendőn keresztül nem juthat önálló keresethez. —1 Azok, akik valamilyen okból mentesültek a szolgálat alól, ezalatt az idő alatt jeleátős összeghez jutnak, még akkor is, ha mondjuk, segédmunkásként dolgoznak. Egy fiatal szakmunkás, aki nem vonult be, másfél év alatt gyönyörű motorkerékpárt vásárolt magának. Ezenkívül tudjuk azt is, hogy sokszor a bevonultak családjai kereső nélkül maradnak és ezeket az állam segélyezi. Azoknak a fiataloknak tehát, akik mentesülnek a katonai szolgálat második szakaszáról Manchester. (Reuter). A Manchester Guardian keddi számában derűlátóan értékeli a genfi külügyminiszteri értekezlet második szakaszának kilátásait és kifejezi azt a reményét, hogy a tárgyalásokon részleteiben is kidolgozzák majd a berlini egyezményt. Az angol lap javasolja, hogy a nyugati hatalmak próbálják az eddigitől eltérő szemszögből tanulmányozni Gromiko szovjet külügyminiszter új javaslatait és ío gadják el azokat. Mint ismeretes, Gromiko a német kérdésre és Berlinre vonatkozóan 18 hónapra érvényes ideiglenes megállapodást javasolt, de hangsúlyozta, hogy az időtényező a szovjet kormány szempontjából nem elsőrendű fontosságú* A Manchester Guardian szerint mind az idő, mind a megszálló csapatok létszáma, mind pedig az egyéb részletekben meg lehet egyezni. A lap megállapítja, hogy ha a berlini probléma megoldónk, szabad az út a csúcsértekezlet felé. (MTI) alól, becsületbeli kötelességük is, hogy maguk is hozzájáruljanak e családok helyzetének javításához. A rendelet nem vonatkozik azokra, akik 1937 január 1-e előtt születtek, tehát akik ma már „kinőttek? a sorkatonai szolgálat idejéből. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ez az intézkedés visszamenőleg hat: mindenki, aki a katonai szolgálat letöltése alól mentesül, vagy ezt kéri, tudatában van annak, hogy ezzel vállalja a honvédelmi hozzájárulds terhét.
