Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július 8. ELTŰNNEK A MESGYEKARÓK- KITÁGUL A LÁTÓHATÁR A kommunista tanácstagok a közügy élharcosai A mi földünk most szebb búzát terem, Mióta megnyúlt s nagy lett, mint a tenger. Szép, mintha nem is maggal hintenék tavasszal, hanem termő szerelemmel. Í gy ír a költő, Simon La­jos A mi földünk című versében az új, a nagy föld­ről. Arról, amely itt ebben a megyében most, ezekben a napokban formálódik. Érkez­nek a hírek. Tiszasason meg­kezdték a mesgyók kiszántá­sát, s mindenütt rajzolják a falvak, a városok határának új térképét. Készülődnek az ünnepélyes birtokbaadásra. Ez a gazdag nyár hozta el az embert, a határt formáló na­pokat. Eltűnnek a mesgyeka- rók, s ezzel eltemetjük a ré­gi, a korszerűtlen gazdálko­dód formát. Mostantól új la­pon írják a jászkun föld dol­gos gazdái Szolnok megye történelmét, A földrendezés befejezés előtt álL Közel 605 ezer hold került végleges „helyére'*. — Tavasz óta többszáz műszaki ember, földnyilvántartó mun­kálkodott az új és a régi tsz-ek gazdáival, vezetőivel azon, hogy megkezdődhessék a nagy munka, a nagyüzemek kialakítása. Űj dalok születnek az öreg Tisza partján. Az új dalok a boldogságról, az emberségről, a szerelemről és a gazdagabb életről szólnak. A régit majd feledteti az idő, az unokák már csak a nagyapák elbe­széléséből tudják meg: mi­lyen volt egykor a paraszt- ember élete. Az a régi most még tulajdonképpen a teg­nap. Hiszen ez év tavaszán történt a nagy változás, a for­radalmi átalakulás. Hetek alatt tízezrek írták alá a be­lépési nyilatkozatot és leráz­ták magukról a kisüzem bék­lyóit. 1945 hozta az első nagy fordulatot a dolgozó paraszt­ság életében. A föld azé lett, aki megműveli. Pártunk azonban nem hallgatta el: van jobb, emberségesebb éle­tet biztosító gazdálkodási for­ma isi. S ahogy nőttek az igé­nyek, az életszínvonal, úgy került mindinkább törvény­szerűen előtérbe az új« A legbátrabbak már 1948- ban belátták: nem urai, ha­nem szolgái, rabjai voltak a földnek* C sak a korhadt mesgye- karók a megmondhatói, mennyi küzdés, fájdalom, átok és tragédia termett azo­kon a néhány holdakon. Leg­utóbb, egy szombaton este j ászboldogházá szövetkezeti gazdákkal beszélgettünk er­ről. Nehezen, nagyon nehe­zen váltak meg a régitől, de akkor este már felszabadul­tan mesélték a történeteket. Azt, hogy módos középpa­rasztnak tavasztól őszig nem volt vasárnapja, mert űzte- hajtotta magát. Miért? Mert a vagyonnál kezdődött az em­ber és menni kellett gebédé­iig. De sokan sírják vissza még őszüld halántékkal ia a fia­talságot és idézik a régi ked­ves arcát, aki másé lett a vagyon miatt. Mert nagy úr volt a föld! Nem folyik több vér és nem hasát húsba a bicska a mesgye miatt. Pedig hányszor megtörtént. Még többször örök harag, mindig izzó gyűlölet, vagy pereske­dés lett a vége a mesgye egy lépéssel ide, vagy egy lépés­sel oda szántásának. Apák pusztulását kívánták, várták a fiuk — a juss, a vagyon miatt. Fiukat, lányu­kat tagadták meg az apák — a juss, a vagyon miatt. Édes­testvérek ölre mentek — a juss, a vagyon miatt. S most eltűnnek a korhadt mesgye- karók, velük együtt pusztul­nak az íratlan és kegyetlen törvények. Ahol annyi sok verejték hullott, most új magot hint az alkotni vágyó ember. Akadnak talán olya­nok is, akik nem értékelik kellően e múltat hántoló nagy napok jelentőségét. Saj­nálják a mesgyét őket is meg lehet érteni. Megszokták a régit. Nehe­zen szabadulnak a maradi- ságtól. De belátják majd ha­marosan, hogy ez a jobb, ez az új. A világ előre halad, s ezzel lépésit kell tartani* mindenkinek. Ma a szput- nyikok korában elképzelhe­tetlen a korszerűtlen, kisipar- cellás gazdálkodással kielégí­teni a fokozódó igényeket. Mert nézzünk csak szét bár­melyik Szolnok megyei köz­ségben. Akinek tegnap még jó volt a bicikli, az ma már a motorkerékpárral sem na­gyon elégszik meg. S aki tegnap az agyagpadlós lakás­nak is örült, az ma már für­dőszobás házat épít. De ha azt még nem is, hát minden­képpen deszkapadlósat* Aggódásra meg nincs sen­kinek oka. Hiszen előttünk a bátrak példája, azoké, akik már tíz esztendő óta a szö­vetkezeti gazdálkodás útját járják. A szorgalmas, dolgos emberek nagyon Is megta­lálták ott a számításukat s elmondják, semmi pénzért nem fogadnák vissza a régit, a küzdelmes, bajlódó, társta- lan egyénimódit. A parasztember űj hajna­la virradt feL Szánt­ják a korhadt mesgyekaró- kat, hogy azok helyén új vi­lág teremjen. Kitágul a látó­határ. Messzebbre lét a pa­rasztember, nem szolgája, ura lesz a földnek. Az első lépések még bizonytalanok, de hiszen ez természetes, mert a csecsemőnek is idő kell. hogy megtanuljon járni De megtanul, mint ahogy a mi bátor, határozott parasztsá­gunk is megtanulja majd na­gyon hamar a biztos járást Segít a párt, a kormány. A munkásosztály a gépek szá­zait, ezreit küldi. Traktorok, aratógépek, kombájnok és ed­dig még soha nem ismert munkaeszközök érkeznek ide Miért hagyták abba a kétpói Szabadság Tsz-ben a szénporos téglaégetést? A kétpói Szabadság Tsz vezetői, gazdái pár hátlappal ezelőtt — nagyon helyesen— elhatározták, hogy építkezé­seik egy részét saját erőből oldják meg. Éppen ezért hoz­zákezdtek a szénporos tégla készítéséhez, égetéséhez. A rendelkezések értelmében munkabérre, szállítási költ­ségre és szénpor vásárlására állami hitelt kaphatnak. Eh­hez azonban o pénzügyi fegyelem érdekében a tsz köny­velőjének kalkulációt keli készítenie, ez az alapja a hitel folyósításának A kétpói Szabadság Tsz főkönyvelője azonban ezt a kalkulációt nem volt hajlandó elkészíteni. így a bank a hitelt nem folyósíthatja. S erre jön a csattanó. A főköny­velő megsértődött és leállíttatta a szénporos téglaégetést. Ez igent Állam az államban. Vajon mit szólnak mindeh­hez a kétpói Szabadság Tsz gazdái? Jó lenne, ha felvilá­gosítanák főkönyvelőjüket arról, hogy itt azért rendeletek és szabályok is léteznek, anarchia pedig nincs, legyen valaki bármilyen kényelemszerető. we SZJ) =• Szolnok megyébe isi tavasz óta állandóan. S ott vannak a gépállomások dolgozói. ők szántják ki a mesgye- karót, s ők adnak legtöbb se­gítséget a tervek, a szép el­gondolások megvalósításához. Fogadják őket szeretettel az új és a területileg megnöve­kedett tsz-ek gazdái „Már nem Is tudom hol volt a karú, a barázda Is régen elmosódott. Nem tudja már azt Pista bácsi sem, pedig Apámmal oly sokat cívódott, ba átcsúszott a földjeink közül a földjére a gyomtermő barázda. Dühöngött szegény, majdnem könnyezett, I fogadkozott, hogy százszor visszaszántja. Most meg kedvesen, féltve ölelik egymást a földek, úgy, mintha az ember nem is búzával s rozzsal hintené, hanem tavasszal termő szerelemmel. A költő szava beteljesedett Töltse el büszkeség a Szol­nok megyei parasztok szívét Nemcsak történelmet élnek, történelmet írnak. S egykor a bátor úttörőknek kijáró tisztelettel említik majd ne­vüket a hálás unokák. Szekulity Pét» A BETEG az egészségét az orvostól reméli. Ugyével-ba- jával a tanácstaghoz fordul az ember. Az orvos — felis­merve a bajt — receptet ad. A tanácstag orvos is, gyógy­szerész is. Meghallgatja a panaszt és legtöbbször ő ma­ga ad gyógyítóírt a bajra. Kunhegyesen is jó orvosai a lakosság gondjainak a ta­nácstagok. Ha munkájukat mérlegre teszik: nem kell szégyentvallaniok, mert kiér­demlik a választók bizalmát. Azzal, hogy tavaly novem­berben közemberré, tanács­taggá választották őket, letet­te mellettük a falu a garast. Most pedig ők teszik le a fa­lu mellett Nem titok most a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tásáért tevékenykednek túl­súllyal mind a kommunista, mind a pártonkívüli tanács­tagok. A két csoport között csak az a különbség, hogy a kommunista tanácstagokon nagyobb a közügyek intézé­sének felelőssége, hiszen mun­kájukat a párt is jobban fi­gyeli. A párt is felelőssé te­szi őket, hogy rendben lás­sák el megtisztelő feladatu­kat* Kunhegyesen a kommunis­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiu Az indonéziai politikai átalakulásról DJAKARTA (Uj Kína). A hétfőn megjelent djakartai napilapok általában .helyesel­ték Sukarno indonéz elnök bejelentéseit, hogy visszaál­lítják Indonézia 1945. évi al­kotmányát* A Bintang Timur sürgeti, hogy az 1945 évi alkotmány életbeléptetésével egyidejű­leg teremtsék meg Indonézi­ában az elleforradalmi ele­mektől mentes nemzeti egy­séget. A lap hangsúlyozza, hogy azok az indonéz kormá­nyok, amelyek nem voltak hajlandók együttműködni a kommunistákkal, hozzájárul­tak a nemzeti egység meg­csorbításához* Ahmad Jani, az indonéz Diplomáciai kormány külföldön járt fegyvervásárló bizottságának vezetője hétfőn Djakartában eaj tóértekezleten kifejtette, az indonéz fegyveres erők ha­tározott szándéka, hogy a lá­zadást teljesen leverik, Újságírók kérdéseire vála­szolva kijelentette, hogy a bizottság több országgal kö­tött megállapodást fegyver- szállításra. Olaszország, az Egyesült Államok és Dánia könnyűfegyvereket és lőszert, Nyugat-Németország katonai gépjárműveket, Svédország, Franciaország, Anglia és Ju­goszlávia tankokat és páncé­lozott járműveket szállít majd Indonéziának. (MTI)* szokásokkal ta tanácstagok munkáját jól fogja össze az MSZMP cso­port. Rendszeresen megtart­ják a csoportüléseket, ame­lyeket az jellemez, hogy ott a tanácstagok nemcsak részt- vesznek, hanem ésszerű, ki­vitelezhető javaslatokkal se­gítik a közügyek intézését. Oláh János, az MSZMP cso­port vezetője arról beszélt, hogy a napi problémák meg­tárgyalása mellett mindig szóbakerül a termelőszövet­kezetek gazdasági és politikai helyzete. Ez azért is előnyös, mert a tanácstagok jórésze tsz tag és érdekelt a közös bajok gyors orvoslásában. A tsz megszilárdítás ér­dekében a kommunista ta­nácstagok megvitatták, hogy mi a teendője a tanácsnak a közös gazdaságok megerő­södésében. Az itf született elgondolásokat, javaslatokat a tanácsülés elé vitték, — amely állást is foglalt a ja­vaslatok mellett A TANÁCSTAGI beszá­mol ókban nagy súlyt kap a tsz-ek helyzete. A kommu­nisták kezdeményezésére a tanácstagok felkeresik a tsz- eket, s a látottak alapján be­számolnak választóiknak. — Egyben mozgósítják is őket bizonyos munkára és java­solják: hogyan lehetne ezt, vagy azt a dolgot legköny- nyebben elvégezni. Mivel jól ismerik a tanácstagok a szö­vetkezetek problémáit, nem jönnek zavarba, ha kérdése­ket kapnak. Bujtás János. Major Béla például akkor tartja jónak a beszámolót,’ vagy a választóikkal való egyéb találkozást, ha nem szűkölködnek előhozakodni a tsz problémákkal. Hogy ml foglalkoztatja jelenleg leg­többet a falut? — ezt is tud­ja az MSZMP csoport. A ter- ménybevltel szükségességére kell legtöbb helyen választ adni. A kommunista csoport javasolta: ahol ez esetleg nem is kerül szóba, ott is foglalkozzanak ezzel a ta­nácstagok, mert mindenki­nek meg kell érteni: a takar­mánybeviteltől függ az ál­lattenyésztés, így a jövede­lem alakulás* A kunhegyes! tanácstagok kommunista csoportja kezde­ményezte, hogy rendszeresen keressék fel az új tsz tag vá­lasztóikat. Azok még nem szokták a közös munkát, a közéletet, segíteni kell nekik az első lépéseknél a közösbe vetett bizalom tartósításánál* Esténként keresik fel a ta­nácstagok választóikat, s úgy tapasztalják, szíves szóval fo­gadják ipindenütt őket, sőt hívják: máskor is jöjjenek* Hozzátartozik a kommu­nista tagok munkamódszeré­hez, hogy rendszeresen p- szerűsítik azokat az új t ta­gokat, akik őszi belépésre határozták el magukat, de már példásan résztvesznek a közös munkában. Kovács Ist­ván, Arany János utcai tsz- tag példáját is felhozzák, aki a Vörös Októberben tag, de a belépési nyilatkozat szerint csak ősszel kellene felvennie a munkát. Ö pedig már több, mint száz egységet teljesített. Hogy jól jár-e? De még mennyire. Nemcsak a földjé­nek idei termése, hanem a közös gazdaság jövedelméből is kerül a kamrába ősszel, ez pedig kettős bevétel* MEGMOZDULT a falu a tsz-ek segítésére, s úgy érez­ték a kommunista tanácsta­gok, nekik kell ebben a mun­kában élenjárni. Amikor ar­ról volt szó, hogy nemcsak jó tanáccsal, hanem a kétkezi munkával is segíteni kell a megszilárdítást, az MSZMP csoport javasolta, hogy a ta­nácstagok, a tanácsi dolgozók társadalmi munkával építse­nek fel a Kossuth Tsz-ben egy huszonhat férőhelyes te- hénlstállót* A munkát már folytatják is. Hogy gyorsab­ban befejeződjön az építke­zés, az I-es pártszervezet tag­sága is felajánlotta munka­erejét* Ha mindent összevetünk: nem tesznek rendkívülit a kommunista tanácstagok* Csak annyit: példát mutat­nak a közélet ügyeinek inté­zésében, kezdeményezők a bajok orvoslásában, s azt akarják, hogy választóik mi­nél elégedettebben és minél kevesebb gond közepette él­jenek. Hogy a gond fogyjon, erre nemcsak a tanácstagok becsületes munkája a biztosí­ték, hanem maguk az egyre jobban működő termel ősszö­vetkezetek is* *■ tóíh -* nehezen összeegyeztethető tevékenységet folytatott egé­szen a legutóbbi időkig az Egyesült Államok budapesti követsége, összhangban az­zal a hivatalos amerikai po­litikával, amely mindent el­követ azért, hogy ártson a Magyar Népköztórsaság ér­dekeinek, hogy megakadá­lyozza a két ország közötti kapcsolat normalizálását, a követség beosztottai — visz- szaélve diplomáciai jogaik­kal — hírszerző és államrend elleni tevékenységet folytat­tak a Magyar Népköztársa­ságban. Állambiztonsági szerveink egyre újabb és újabb ügynö­köket lepleznek le, akiket az amerikai titkos szolgálat szervei dobtak át a határon, sőt az amerikai követség egyik attaséja az utóbbi idő­ben már arra ragadtatta ma­gát, hogy az egyik NATO ország követségének az atta­séját is magával vitte ille­gális hírszerző útjára. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma éppen ezért — mint arról lapjaink beszámoltak — jegyzékben közölte az USA budapesti követségével, hogy amíg ezek az állapotok meg nem vál­toznak, a Magyar Népköz- társaság kormánya kénytelen az Amerikai Egyesült Álla­mok budapesti követsége sze­mélyzetének az ország terü­letén való közlekedését rész­leges korlátozásnak alávetni. Az intézkedésnek az a célja, hogy súlyosabb bonyodalmak keletkezését meggátolja A jegyzék ugyanakkor hangsú­lyozza, hogy „a vitás kérdé­sek tárgyalások útján való rendezésére vezető kezdemé­nyező lépést a Magyar Nép- köztársaság kormánya az Egyesült Államok kormányá­tól szívesen várja és bármi­kor elfogadja", A diplomaták kötelessége az, hogy ápolják a diplomá­ciai kapcsolatban lévő orszá­gok közötti jóviszonyt. Kü­lönös és furcsa tehát, hogy egyes amerikai diplomaták magatartásukkal ilyen intéz­kedésre kényszerítették a magyar kormányt. Élőbb­ül óbb azonban a tengeren­túli politikusoknak is meg kell érteniök, hogy lejárt az az idő, amikor kényük-ked- vük szerint cselekedhettek a közópeurópai országokban. a honvédelmi hozzájárulásról Vasárnap jelent meg a tör­vényerejű rendelet, amely arról szól, hogy minden had­köteles, aki sorkatonai szol­gálatot bármilyen oknál fog­va nem teljesít, illetve nem 'teljesített, vagy akit a sor­katonai szolgálatból egy év letöltése előtt leszereltek, honvédelmi hozzájárulást fi­zet. A hozzájárulás fizetésének kötelezettsége 3 évig, illetve az egy évnél rövidebb ideig szolgált hadköteleseknél 2 évig tart. A hozzájárulás mér­téke a munkaviszonyban ál­lóknál a nyug díj járulék alap­jának 8 százaléka, termelő­szövetkezeti tagoknál a mun­kaegység szerint járó része­sedés 8 százaléka, de legalább évi 960 forint, A Manchester Guardian a külügyminiszteri értekezlet A haza védelmének, mint az alkotmányban meghatáro­zott állampolgári kötelezett­ségnek a hadkötelesek álta­lában sorkatonai szolgálat teljesítésével tesznek eleget — állapította meg az Elnöki Tanács. Viszont tény és való, hogy a sorkatonai szolgálat egyebek között azt jelenti, hogy a behívott két vagy há­rom esztendőn keresztül nem juthat önálló keresethez. —1 Azok, akik valamilyen okból mentesültek a szolgálat alól, ezalatt az idő alatt jeleátős összeghez jutnak, még akkor is, ha mondjuk, segédmun­kásként dolgoznak. Egy fiatal szakmunkás, aki nem vonult be, másfél év alatt gyönyörű motorkerékpárt vásárolt ma­gának. Ezenkívül tudjuk azt is, hogy sokszor a bevonul­tak családjai kereső nélkül maradnak és ezeket az ál­lam segélyezi. Azoknak a fiataloknak tehát, akik men­tesülnek a katonai szolgálat második szakaszáról Manchester. (Reuter). A Manchester Guardian keddi számában derűlátóan érté­keli a genfi külügyminiszteri értekezlet második szakaszá­nak kilátásait és kifejezi azt a reményét, hogy a tárgyalá­sokon részleteiben is kidol­gozzák majd a berlini egyez­ményt. Az angol lap javasolja, hogy a nyugati hatalmak pró­bálják az eddigitől eltérő szemszögből tanulmányozni Gromiko szovjet külügymi­niszter új javaslatait és ío gadják el azokat. Mint ismeretes, Gromiko a német kérdésre és Berlinre vonatkozóan 18 hónapra ér­vényes ideiglenes megállapo­dást javasolt, de hangsúlyoz­ta, hogy az időtényező a szov­jet kormány szempontjából nem elsőrendű fontosságú* A Manchester Guardian szerint mind az idő, mind a megszálló csapatok létszáma, mind pedig az egyéb részle­tekben meg lehet egyezni. A lap megállapítja, hogy ha a berlini probléma megoldó­nk, szabad az út a csúcsérte­kezlet felé. (MTI) alól, becsületbeli kötelessé­gük is, hogy maguk is hozzá­járuljanak e családok hely­zetének javításához. A rendelet nem vonatkozik azokra, akik 1937 január 1-e előtt születtek, tehát akik ma már „kinőttek? a sorkatonai szolgálat idejéből. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ez az intézkedés visszamenőleg hat: mindenki, aki a katonai szolgálat letöltése alól men­tesül, vagy ezt kéri, tudatá­ban van annak, hogy ezzel vállalja a honvédelmi hozzá­járulds terhét.

Next

/
Thumbnails
Contents