Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-05 / 156. szám
1959. július 5: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 lífcn tűdé* hím* 14. csípés SZATIRIKUS OLDAL 1959. Teniszütő, avagy változnak a szenvedélyek Kapor Vendel a futbáll- sporttal soha nem rokonszenvezett, sőt az őszinteség kedvéért elárulhatom, utálta. Tantaluszi kínjai voltak, amikor a borbélynál a lelkes drukkerek a tizenegyesekről, a cselekről, a szabadrúgásokról, meg a fujj-bíróról csevegtek órákhosszat. Na, mégha csevegtek volna. De néha kishiján egymás torkának estek, s Kapor Vendel ilyenkor megvető arccal végigmérte a bőrlabda megszállottjait, újságlepedő mögé bújt, az olvasást mímelte, de közben azt kívánta, bárcsak megfojtanák egymást. Elképzelhető a meglepetésem, amikor vasárnap délután, inkább estefelé Kapor■ Vendel a sportcukrászda előtt belémkarolt és átszellemült arccal sorolta: •= öregem. Az a beadás, Szabados végigfutott a partvonalon és gyönyörű átíveléssel bevágta a hálóba... Óvatosan hátrább léptem Kapor Vendeltől és arcát vizsgálgattam, de ő csak mondta. Elsorolta az országos bajnokság állását, majd áttért a Szolnoki MÁV vár- hetó esélyeire, s végül kiselőadást tartott a Vörös Meteor labdarúgó-kupa küzdelmeiről: Ez még nem volt elég. Szitokáradatot zúdított valami szemüveges bíró fejére és pocskondiázott néhány futballcsapatot. Minden kétséget kizáróan megállapítottam, hogy Kapor Vendelnek agyára ment a mérhetetlen futbállellenszenv. lEgészen véletlenül tudtam meg, másról van szó. Arról, hogy új igazgató került annak a vállalatnak az élére, ahol K. V. bérügyi előadó. Az új főnök szenvedélyes szurkoló. Mióta ez kitudódott, a vállalat minden dolgozójára ráragadt a futball- láz. Hajnalka, a könyvelés üdvöskéje, TOTO-klvb létesítését javasolta. Létrehozták. Blazsek kartárs régi érdemeire hivatkozva hozzákezdett a klubcsapat szervezéséhez, Kapor Vendel középcsatárnak jelentkezett, s mivel az igazgató közelében volt, harsányan, jól érthetően kifejtette a futball lélekne- mesítő hatását. Tegnap isrrjét találkoztam Kapor barátommal. Üstökéről a kövér izzadságcseppe- ket törölgette, s ezzel a meglepő kérdéssel fordult hozzám: r- Öregem. Segíts rajtam, összejártam az egész várost, sehol nem árulnak teniszütőt, mindenütt kifogyott — mondta méltatlankodva, majd arra buzdított, írjak kereskedelmünk eme fonákságáról, mert az mégiscsak tűrhetetlen állapot, hogy nincs teniszütő. Abszurdum ilyen felületesen elégíteni ki a dolgozók szükségleteit. Már nem is csodálkoztam. A véletlen jött ismét segítségemre. Kapor kartárs vállalatánál újból igazgatócsere történt. Néhány napja senki .nem beszélt a futballról, )ügyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek, míg Hajnalka, a könyvelés üdvöskéje ki nem derítette, hogy az igazgató kartárs szenvedélyes teniszező. Nos, másnap reggel megindult a hajsza a teniszütök beszerzésére. Kapornak nem volt szerencséje, felvásárolták előle mind. Tőlem elbúcsúzva betért a hivatalába, s megdöbbenve látva, minden íróasztalhoz támasztva a teniszütőt. Felgyülemlett benne a keserűség és a lehető legmélyebb megvetéssel mondta a folyosón Blazsek kartársnak: — Ügy, látom. Blazsek kar- társ, a mi vállalatunk még nem mentes a karrierista beütésektől, “ jelentette ki epésen és arra gondolt, azért az 6 eszén nem járnak túl, mert felutazik Pestre és re- mekbekészült teniszütőt vásárol. Sz. P. RsgoguMi Napról napi^ érkeznek a hírek, örömkönnyeket csalva szemünkbe: a kultúra és civilizáció legváltozatosabb vívmányai honunkban js a nagyközönség rendelkezésére állanak. Van már csőnadrá- giunk, pillangó-napszemü regünk, kötött férfizakónk, legutóbb hula-hoop-karikát is láttam és most íme, itt az új vívmány: a győri Keksz- és Ostyagyár megkezdi a garantáltan magyar, garantáltan nyúló és a legkiválóbb nyugati termékekkel is versenyző rágógumii gyártását. A rágógumi az utolsó időkben már nem volt hiánycikk országunkban, hiszen jelentős mennyiséget külföldről hoztunk be, pénzt és fáradságot nem kímélve, hogy népünk kultúrigényét e téren is kielégítsük. A belföldi gyártás azonban új perspektívákat tár fel. Éppen ezért az egyik országos napilapban komolyabb cikk jelent meg a rágógumiról: az orvos, a pszichológus nyilatkozik iparunk új termékéről, amely — egy adag elhanyagolható súlya dacára — évente 8 vagonos, 800 mázsás tételben készül. Mindenki elmondja, mi a rágógumi — hátránya! A cikkel tökéletesen egyetértünk, elvégre a legnevesebb szakemberek nyilatkoztak a rágógumi fogyasztásával járó motorikus reflex idegesség-fokozó hatásáról, a fogszuvasodás veszélyéről, a gyermekilélektani, kérdésekről ég a nyúlós anyag gusztustalan voltáról. Ám a rágóguminak sok hátránya mellett van egy óriási előnye: t. i. az, hogy Nyugaton előszeretettel fogyasztják és Amerikában minden jól és rosszul nevelt ifjú szorgalmasan mozgatja az állkapcsait. Ezért — miután felmértük az új közélelmezési cikk hátrányos hatásait — természetesen megkezdjük nagybani gyártását. . baracs — — Tehát az új mesterséges bolygó 1974 szeptember 9-én éjjel 1 árakor fog Szolnok felett áthaladni, — Professzor úr, azt nem tudná kiszámolni, hogy mikorra várható a gázkiutal ásom? A Haltat büszkesége •— Látod anyjuk milyen jó nekem. A műanyát már feltalálták, de a műkakast még nem. Készséggel elismerjük Magas László megyei főállattenyésztő elvtárs válaszlevele alapján, hogy a legutóbbi Kakasban megjelent karikatúránk — a mesterséges megtermékenyítésről — rossz értelmezésre adhat okot a valóban hasznos és megbecsülést érdemlő inszemináto- rofckal kapcsolatban. Rajzunk- egyetlen célja volt, hogy a humor eszközeivel is népszerűsítse a modem állattenyésztési eljárásokat, az inszeminátorok munkájának támogatásáról hírt adjon. Cifra felíratok Besenyszög közkedvelt „apák boltjában", a földművesszövetkezet vendéglőjében ilyen szövegű táblával teregetik jó útra a maguktól elrugaszkodni készülő pityókás atyafiakat: „Légy öntudatos, ne verekedj, mert magadat vered." A nemjóját.., Szinte látom magam előtt a felirattól még át nem hatott öntudatlan boldogállapot bélit, amint csépeli az ivócimborát s közben üvöltözik, mint a fábaszorult féreg, mert ugffe, verekedik s önmagát veri. Ha lehet azonban még jobban meglepett a szolnoki Fodrász KTSZ borbély- üzletében látott tábla. „Ittas embert nem szolgálunk ki* Dicsérendő e buzgalom és bizonyára sokat segít az alkoholellenes küzdelemben. Mert ugye, ha netalán valamely be- szeszelt halandótól megkérdik borotválkozás után, hogy parancsol szeszt? — köny- nyen rávágja: Miért ne, egy féldecit! S akkor aztán mindjárt megvan a baj. Jó tehát az elővigyázatosság s éppen ezért javaslom, hogy a parkokban ilyen táblákat helyezzenek el: Csak annyi megbecsülést a fűnek, mint amennyit önmagadnak megkívánsz. Vagy télidőben a jeges útra: Légy öntudatos, szórd le hamuval a járdát, mert ha valaki kitöri a lábát, neked is fáj. . *— nagy — Egy ér alatt háromszorosára nőtt megyénkben a magánautók száma (s tizenháromszorosára az olyan személyeké akik összeköttetéseikben reménykedve még az idén soronkívül autóhoz akarnak jutni). (Az előbbi hivatalos, az utóbbi félhivatalos közlemény.) Újsághír: Kisautókat hoznak forgalomba. A szajoli rampa a megyei autósok kedvenc találkozóhelye Gyurikám, miért álltunk meg? — Tudod, így nem tévesztem össze a gázt kuplunggal. Ezt vegye vissza kartársam, adjon helyette egy Topolinót. Azt sokkal könnyebb tolni. — A kötelező szavatossági biztosítás a mi problémánkat nem oldja meg. Újsághír: Nagy az érdeklődés a külföldi kocsik iránt. (kanton István rajzai)
