Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

1959. július 5: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 lífcn tűdé* hím* 14. csípés SZATIRIKUS OLDAL 1959. Teniszütő, avagy változnak a szenvedélyek Kapor Vendel a futbáll- sporttal soha nem rokon­szenvezett, sőt az őszinteség kedvéért elárulhatom, utálta. Tantaluszi kínjai voltak, ami­kor a borbélynál a lelkes drukkerek a tizenegyesekről, a cselekről, a szabadrúgások­ról, meg a fujj-bíróról cse­vegtek órákhosszat. Na, még­ha csevegtek volna. De néha kishiján egymás torkának estek, s Kapor Vendel ilyen­kor megvető arccal végig­mérte a bőrlabda megszál­lottjait, újságlepedő mögé bújt, az olvasást mímelte, de közben azt kívánta, bár­csak megfojtanák egymást. Elképzelhető a meglepeté­sem, amikor vasárnap dél­után, inkább estefelé Kapor■ Vendel a sportcukrászda előtt belémkarolt és átszellemült arccal sorolta: •= öregem. Az a beadás, Szabados végigfutott a part­vonalon és gyönyörű átíve­léssel bevágta a hálóba... Óvatosan hátrább léptem Kapor Vendeltől és arcát vizsgálgattam, de ő csak mondta. Elsorolta az orszá­gos bajnokság állását, majd áttért a Szolnoki MÁV vár- hetó esélyeire, s végül kis­előadást tartott a Vörös Me­teor labdarúgó-kupa küzdel­meiről: Ez még nem volt elég. Szitokáradatot zúdított valami szemüveges bíró fe­jére és pocskondiázott né­hány futballcsapatot. Minden kétséget kizáróan megállapí­tottam, hogy Kapor Vendel­nek agyára ment a mérhe­tetlen futbállellenszenv. lEgészen véletlenül tudtam meg, másról van szó. Arról, hogy új igazgató került an­nak a vállalatnak az élére, ahol K. V. bérügyi előadó. Az új főnök szenvedélyes szurkoló. Mióta ez kitudó­dott, a vállalat minden dol­gozójára ráragadt a futball- láz. Hajnalka, a könyvelés üdvöskéje, TOTO-klvb léte­sítését javasolta. Létrehoz­ták. Blazsek kartárs régi ér­demeire hivatkozva hozzá­kezdett a klubcsapat szerve­zéséhez, Kapor Vendel kö­zépcsatárnak jelentkezett, s mivel az igazgató közelében volt, harsányan, jól érthetően kifejtette a futball lélekne- mesítő hatását. Tegnap isrrjét találkoztam Kapor barátommal. Üstöké­ről a kövér izzadságcseppe- ket törölgette, s ezzel a meg­lepő kérdéssel fordult hoz­zám: r- Öregem. Segíts rajtam, összejártam az egész várost, sehol nem árulnak tenisz­ütőt, mindenütt kifogyott — mondta méltatlankodva, majd arra buzdított, írjak ke­reskedelmünk eme fonáksá­gáról, mert az mégiscsak tűr­hetetlen állapot, hogy nincs teniszütő. Abszurdum ilyen felületesen elégíteni ki a dol­gozók szükségleteit. Már nem is csodálkoztam. A véletlen jött ismét segít­ségemre. Kapor kartárs vál­lalatánál újból igazgatócsere történt. Néhány napja senki .nem beszélt a futballról, )ügyelőre várakozó álláspont­ra helyezkedtek, míg Hajnal­ka, a könyvelés üdvöskéje ki nem derítette, hogy az igaz­gató kartárs szenvedélyes te­niszező. Nos, másnap reggel megindult a hajsza a tenisz­ütök beszerzésére. Kapornak nem volt szeren­cséje, felvásárolták előle mind. Tőlem elbúcsúzva be­tért a hivatalába, s megdöb­benve látva, minden íróasz­talhoz támasztva a teniszütőt. Felgyülemlett benne a kese­rűség és a lehető legmélyebb megvetéssel mondta a folyo­són Blazsek kartársnak: — Ügy, látom. Blazsek kar- társ, a mi vállalatunk még nem mentes a karrierista be­ütésektől, “ jelentette ki epésen és arra gondolt, azért az 6 eszén nem járnak túl, mert felutazik Pestre és re- mekbekészült teniszütőt vá­sárol. Sz. P. RsgoguMi Napról napi^ érkeznek a hírek, örömkönnyeket csalva szemünkbe: a kultúra és ci­vilizáció legváltozatosabb vívmányai honunkban js a nagyközönség rendelkezésére állanak. Van már csőnadrá- giunk, pillangó-napszemü re­günk, kötött férfizakónk, legutóbb hula-hoop-karikát is láttam és most íme, itt az új vívmány: a győri Keksz- és Ostyagyár megkezdi a ga­rantáltan magyar, garantál­tan nyúló és a legkiválóbb nyugati termékekkel is ver­senyző rágógumii gyártását. A rágógumi az utolsó idők­ben már nem volt hiánycikk országunkban, hiszen jelen­tős mennyiséget külföldről hoztunk be, pénzt és fárad­ságot nem kímélve, hogy né­pünk kultúrigényét e téren is kielégítsük. A belföldi gyár­tás azonban új perspektívá­kat tár fel. Éppen ezért az egyik or­szágos napilapban komolyabb cikk jelent meg a rágógumi­ról: az orvos, a pszichológus nyilatkozik iparunk új ter­mékéről, amely — egy adag elhanyagolható súlya dacára — évente 8 vagonos, 800 má­zsás tételben készül. Minden­ki elmondja, mi a rágógumi — hátránya! A cikkel töké­letesen egyetértünk, elvégre a legnevesebb szakemberek nyilatkoztak a rágógumi fo­gyasztásával járó motorikus reflex idegesség-fokozó hatá­sáról, a fogszuvasodás veszé­lyéről, a gyermekilélektani, kérdésekről ég a nyúlós anyag gusztustalan voltáról. Ám a rágóguminak sok hátránya mellett van egy óriási előnye: t. i. az, hogy Nyugaton előszeretettel fo­gyasztják és Amerikában minden jól és rosszul nevelt ifjú szorgalmasan mozgatja az állkapcsait. Ezért — mi­után felmértük az új közélel­mezési cikk hátrányos hatá­sait — természetesen meg­kezdjük nagybani gyártását. . baracs — — Tehát az új mesterséges bolygó 1974 szeptember 9-én éjjel 1 árakor fog Szolnok felett áthaladni, — Professzor úr, azt nem tudná kiszámolni, hogy mikorra várható a gázkiutal ásom? A Haltat büszkesége •— Látod anyjuk milyen jó nekem. A műanyát már feltalálták, de a műkakast még nem. Készséggel elismerjük Magas László megyei főál­lattenyésztő elvtárs válaszle­vele alapján, hogy a legutób­bi Kakasban megjelent ka­rikatúránk — a mesterséges megtermékenyítésről — rossz értelmezésre adhat okot a valóban hasznos és megbe­csülést érdemlő inszemináto- rofckal kapcsolatban. Rajzunk- egyetlen célja volt, hogy a humor eszközei­vel is népszerűsítse a mo­dem állattenyésztési eljárá­sokat, az inszeminátorok munkájának támogatásáról hírt adjon. Cifra felíratok Besenyszög közkedvelt „apák boltjá­ban", a földművesszövetkezet vendéglőjé­ben ilyen szövegű táblával teregetik jó útra a maguktól elrugaszkodni készülő pityókás atyafiakat: „Légy öntudatos, ne verekedj, mert magadat vered." A nemjóját.., Szinte látom magam előtt a felirattól még át nem hatott ön­tudatlan boldogállapot bélit, amint csépeli az ivócimborát s közben üvöltözik, mint a fábaszorult féreg, mert ugffe, vereke­dik s önmagát veri. Ha lehet azonban még jobban meg­lepett a szolnoki Fodrász KTSZ borbély- üzletében látott tábla. „Ittas embert nem szolgálunk ki* Dicsérendő e buzgalom és bizonyára sokat segít az alkoholellenes küzdelem­ben. Mert ugye, ha netalán valamely be- szeszelt halandótól megkérdik borotválko­zás után, hogy parancsol szeszt? — köny- nyen rávágja: Miért ne, egy féldecit! S akkor aztán mindjárt megvan a baj. Jó tehát az elővigyázatosság s éppen ezért javaslom, hogy a parkokban ilyen táblákat helyezzenek el: Csak annyi meg­becsülést a fűnek, mint amennyit önma­gadnak megkívánsz. Vagy télidőben a jeges útra: Légy ön­tudatos, szórd le hamuval a járdát, mert ha valaki kitöri a lábát, neked is fáj. . *— nagy — Egy ér alatt háromszorosára nőtt megyénkben a magánautók száma (s tizenháromszorosára az olyan személyeké akik összeköttetéseikben reménykedve még az idén soronkívül autóhoz akarnak jutni). (Az előbbi hivatalos, az utóbbi félhivata­los közlemény.) Újsághír: Kisautókat hoznak forgalomba. A szajoli rampa a megyei autósok kedvenc találkozóhelye Gyurikám, miért álltunk meg? — Tudod, így nem tévesztem össze a gázt kuplunggal. Ezt vegye vissza kartársam, adjon helyette egy Topolinót. Azt sokkal könnyebb tolni. — A kötelező szavatossági biztosítás a mi problémánkat nem oldja meg. Újsághír: Nagy az érdeklődés a külföldi ko­csik iránt. (kanton István rajzai)

Next

/
Thumbnails
Contents