Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

# SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július 5. Elnökválasztás a félidőben Az új elnök A Német Szövetségi Köz­társaságot Nyugat-Berlinnel összekötő autóúton megnöve­kedett a forgalom. A lefüggö­nyözött luxuskocsikon nyu­gatnémet diplomaták, a bon­ni parlament képviselői gör­dültek Nyugat-Berlin felé, hogy látványos külsőségek között megválasszák az új államelnököt. Egy csupán for­mális aktusra, egy már elő­zetesen lejátszott mérkőzés „díjkiosztó” ünnepségére kár lenne néhány szót is veszte­getni, s talán még kevésbé az újonnan megválasztott elnök, Heinrich Lübke személyére — akiről — a szélsőjobbolda­li angol lap, a Daily' Mail epés megjegyzése szerint „két héttel ezelőtt nagyon sok német még azt sem tudta, hogy kicsoda.’’ Valójában nem is az el­nökválasztás és nem is az új elnök szürke figurája, hanem az azt megelőző drámai ese­mények, a nyugatnémet kor­mánypárton belül dúló ádáz harc irányította a figyelmet a héten Nyugat-Berlinre. A tőkés csoportok harca A közelmúltban rendkívüli események játszódtak le a hidegháború szilárd bástyájá­nak vélt nyugatnémet állam­ban. Adenauer, az „atomkan- cellár’‘ néhány hónappal ez­előtti váratlan bejelentése; hogy lemond a kancellári teljhatalomról és megelégszik az elnöki funkció díszhelyé­vel, már jelezte, hogy bizo­nyos földcsuszamlás várható a nyugatnémet uralkodókö­rökben. A felszínen jelent­kező éles harc Adenauer kan­cellár és a helyettese, Erhard gazdasági miniszter között világosan mutatta, hogy a legagresszívebb háborús kö­rök politikájával szemben egyre növekszik az ellenál­lás. Adenauer és Erhard pár­harcában a leghatalmasabb nyugatnémet tőkéscsoportok nyílt birkózása tükröződik. E küzdelemben a kancellár leg­főbb támogatója a Pferde- menges bankár által vezetett agresszív nehézipari tőkés­csoport, amely jelenleg is birtokolja a potsdami egyez­mény értelmében hivatalosan megszüntetett, de azóta más néven és formában ismét életre keltett I. G. -Farbent. E csoport felfogása szerint a szocialista országok önma- guktój megszűnnek, így a tőkés hatalmak feladata csu­pán az, hogy folytassák a hi­degháborút provokációkkal, erőszakos cselekményekkel meggyorsítsák a remélt ősz- szeomlást Az Erhardot támogató má­sik nagy tőkés csoport vala­melyest reálisabb álláspontot képvisel. A történelmi esemé­nyek meggyőzzék őket arról, hogy ostobaság a szocialista országok összeomlására spe­kulálni, sokkal ésszerűbb, ha megpróbálnak minél előbb bejutni a „keleti” piacokra, hiszen a válságokkal terhes kapitalista országok helyett ez óriási lehetőséget nyújt számukra. Nem véletlen, hogy e tőkés csoport képvise­lői a Szovjetunión kívül már több más szocialista ország­ba, így Kínába is ellátogat­tak és személyesen győződtek meg az ezekkel az országok­kal folytatandó kereskedelem előnyeiről. A hidegháborús politika válsága A német tőkés csoportok vad birkózása egyébként nem csupán a nyugatnémet ural­kodó körök belső harca. Ez lényegében a reálisabb poli­tika kialakításáért nemzetkö­zi nézetekben folyó küzdelem tükröződése. A dullesi hideg­háborús elképzelés — amely­nek tarthatatlanságára a volt amerikai külügyminiszter ha­lála előtt maga is kezdett rá­ébredni — súlyos vál­ságba került Néhány év alatt ugyanis kiderült, hogy a szocialista országok nem­hogy önmaguktol összeomla­nának, hanem olyan gyors ütemben fejlődnek, hogy ez­zel még a legreátísabban gon­dolkodó polgári köröket is meglepték. A gyorsütemű fej­lődés, s az ennek következtér .ben kialakult új helyzet rá- kényszerítette az imperialista hatalmakat, hogy megkezd­jék eddigi politikájuk felül­vizsgálását. Az új. helyzetet az angol burzsoázia mérte fel a legrövidebb idő alatt, egy­szersmind meg is előzve tár­sait. a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok kiépí­tésében. Az Egyesült Álla­mokban még javában folyik a harc az egymással ellenté­tes csoportok között. Az erő­viszonyok kiegyenlítettségét mutatja egyébként Heifer amerikai külügyminiszter in­gadozó magatartása is a gen­fi értekezleten. Harter néha Az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Váll. azonnal felvesz kőműves szakmunkásokat! Jelentkezés: Szolnok, Iro­daház, Kossuth tér, II. em. Munkaügyi Osztály. hogy „meg kell szüntetni nyugat-berlini zavarkeltési gócot és a békét szolgáló mó­don rendezni kell a berlini kérdést.” Nyugati polgári kö. rök természetesen nem ilyen egyértelműen és világosan fogalmazták meg ellenvetésü­ket, -de mindenesetre figye­lemre méltó, hogy a válasz­tást követő napon az AP amerikai hírügynökség hang­súlyozta, „a nyugati szövetsé­gesek nem tartják szerencsés­nek, hogy a köztársasági el­nök szerdai megválasztása­kor hivatalosan hangoztatták, Nyugat-Berlin része a Né­met Szövetségi Köztársaság­nak A nyugatnémet politikai életben dúló ádáz harcnak vannak pozitív megnyilvánu­lásai. Ennek ellenére nem le­het figyelmen kívül hagyni, hogy az elnökválasztáson Adenauerök hidegháborús hívei — bár könnyen lehet, hogy csak átmenetileg *— győzedelmeskedtek. A genfi értekezlet szünetében is foly­tatódik a német hadsereg új- rafelfegyverzése és rakéta- fegyverekkel való ellátása, s a háborúra spekuláló körök — bár súlyos Veszteségek érték őket — rha is vezető szerepet töltenek be a nyuga­ti politika irányításában. — Kétségtelenül nem valami bíztató számukra, hogy Nyu- gat-Németországban a sorsu­kat összekapcsolták egy „ma­kacs vén aggastyán” sorsá­val. A történelem azonban mégis arra int bennünket, hogy az uralkodó osztályok súlyos helyzetükben a legvak­merőbb lépésekre is képesek. IIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIilllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIII A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora de. 9—10 Szombat délelőtt Szajolban. — Varga Vitória és Vágási Kálmán riportműsora. — Zenés látogatás a szolnoki papír és írószerbolt­ban. Hétfői műsor 223 méteren, 19—20 óra Szív küldi szívnek szívesen. — Előszóval! Hírek, riportok a nap eseményeiből. — Hasznos taná­csok háziasszonyoknak. Magyar­nóták. - öt perc tudomány. ?- Mezőgazdasági riportműsor. I CjfiöLt&s (J ólka ízűileiv A Német Kommunista Párt nyilatkozata BERLIN (MTI). A Német Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtökön fog­lalkozott a nyugatnémet el­nökválasztással. Az elnökvá­lasztást a Politikai Bizott­ság hideghaoorús lépésnek minősítette. A nyugat-berlini provokációt úgy kell értékel­ni — hangzik a nyilatkozat, — hogy az Adenauer csoport folytam akarja a nemzetközi enyhülés szabotálására irá­nyuló bukott politikát. (MTI). A csehszlovák fiatalok ezrei segítik A Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség felhívására a nyári hónapokban a fiatalok ezrei segítik a mezőgazdasági mun­kát, mindenekelőtt a nagysza­bású talajjavítási program valóraváltását. Szlovákiában 18 00 üzemi ifjúmunkás, egye­temi hallgató és középiskolás diák indul a földekre. A mái megkezdett munkákon kívül további 45 helyen dolgoznak majd a fiatalok. (MTI). Kozlov Kaliforniába érkezett SANFRACISCO (MTI). - Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Kozlov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese kí­séretével szombáton repülő­gépen Sacramentóba érkezett, majd innen autóval San Franciscoba utazott, ahol há­rom napig tartózkodik. (MTI) Béke, béke, béke Önmagunkért és gyermekeinkért A barnaszínű kutya, Laj- ka, — álmosan nyúlt el a házfal tövén. Körülötte a pa­dok alatt hosszúlábú csirkék kápirgáltak. A délutáni nap­sütés pirosra festette az édes­anya karján éledő kisbaba arcát. Az asszonyok a pado­kon fürgekézzel horgolgat- tak, arcukon a nyugalom, a biztos otthon, a biztos holnap érzése honolt; S közén a pusztító háború­ról hullottak a szavak a bé­kés délutáni napsütéses fényárjában. A borzalom, a halál, a szenvedés kisértete rémlett fel néhány percre a lépcsőház kiszögelésében ül- dögélők között. A szörnyű kép, amikor a ku-tya vonyít- va, szűkölve fúródik a csa- tornanyilásba, füstölgő ottho­Meghezdte tanácskozását a Demokratikus Jogászok Nemzet­közi Szövetségének titkársága ciós tábor ügyével és Mano- lisz Glezosz védelmével; * Dr. Münnich Ferenc, a Mi­nisztertanács elnöke szomba­ton fogadta a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövet­sége budapesti titkársági ülé­sének résztvevőit A Minisz­tertanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a külföldi ven­dégekkel és sok sikert kívánt az ülés munkájához. (MTI). HIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIiHMIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIiniHIIIIIIIIIIIIIIIIII Külföldi termelési gyakorlaton vesznek részt Szombaton, délelőtt Buda­pesten megkezdte tanácsko­zását a Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövetségé­nek Titkársága. A háromna­pos titkársági ülés napirend­jén fontos nemzetközi kérdé­sek szerepelnek. Foglalkozik a titkárság a Demokratikus Jogászok-Nemzetközi Szövet­sége hetedik Világkongresz- szusának előkészítésével, a dél-koreai Fu-Loj koncentrá­A Művelődésügyi Minisz­térium’ és a Kultúrális Kap­csolatok Intézete egyezmé­nyes alapon először az idén szervezte meg egyetemi és főiskolai hallgatók külföldi termelési gyakorlatait; Ezen a nyáron ötszáz fiatal számá­ra válik lehetővé, hogy a tantervben előírt termelési gyakorlatra szánt idő egy ré­szét külföldi országokban töltse, A Szovjetunióval a Német Demokratikus Köztár­sasággal, Csehszlovákiával, Lengyelországgal! Bulgáriá val kötöttünk megállapodást ilyen termelési gyakorlatokra, s természetesen ezekből a országokból is körülbelül ugyanannyi fiatal jön hoz­zánk. A kölcsönös látogatá­sok most kezdődtek meg és egész nyáron át tartanak. -— (MTI); nők felszaggatott párnáinak, dunnáinak a tolla száll a re­pülőgépek alatt, s amikor ha­lott anyja karján felsírt a csecsemő, ott ült a háború réme, az asszonyok között és fojtogató lidércként neheze­dett rájuk; — De mi győzedelmeske­dünk a halál, a pusztulás fö­lött — csengett erélyesen, szilárdan az óvónéni Markó Júlia hangja, a szolnoki Cu­korgyár 24-es épületének bé­kegyűlésén. A hatalmas erő, a szocialista országok, s a világ haladó emberisége ösz- szefogva megakadályozhatja a gyilkolást; S az óvónéni mondta, hogy nagy barátunk a Szovjetunió micsoda hatalmas erőfeszíté­seket tesz, hogy itt a lakóte­lep asszonyainak se kelljen riadtan figyelni, hogy mikor ordít fel a sziréna és nem ta­lálgatják, élnek-e holnap, vagy holnapután; És szinte várta a sok asz- szony, hogy mondja az elő­adó: mit tehetne a békéért, mit tehet egy nő a háború el­len,­—- Ha erő-sek vagyunk gaz­daságilag, erősebbek, mint a kapitalisták, akkor azok nem mernek ránk támadni, mert tudják, hogy ők kerülnek alólra; Nekünk asszonyok­nak munkahelyeinken kel] mindent megtenni, hogy töb­bet, jobbat és olcsóbban ter­meljünk, hogy erősebb le-, gyen az ország, biztosabb a béke És mindenütt hirdes­sük, hogy munkánkkal keli segíteni a béke megszilárdu­lását; A nap már lecsúszott a park fái mögé, amikorra végétért a békegyűlés; Az asszonyok siettek főzni a vacsorát, etet­ték a jószágokat, vagy indul­tak férjeikkel, gyermekeik­kel esti sétára, moziba; De mindegyikben- megmaradt a beszélgetés nyoma. Megértet­ték: összefogással, jobb mun­kával, békeakarattal el lehet kergetni a világ küszöbén topogó háborús rémet; A tanító egy napon felke­reste az édesanyát. Hellyel kínálták és udvariasan meg­kérdezték, mi járatban van. — Mi lesz Jóskából? *— kérdezte és széttekintett a konyhában. Az asszony ku­koricát morzsolt szorgalma­san, nem nézett rá. Az öreg hátul ült q kemencepadkán és néha mordult közbe egy- egy szót. — Mi lenne? — vont vál­lat az asszony. — A szőlőn­ket fogja művelni. — Rosszul tanul, tekereg, ö a hangadó a faluszéli „kis galeri”-ben. Az asszony ráduplázott: — Itthon is engedetlen. — Semmi hasznát nem veszem. Mit gondol, miért? — kérdezte a tanító . és ahogy elmeséli, egy pillanatra ma is tűnődő mosoly fut í át aj­kán. — Mert olyan a vére... mert senkiházi akar lenni, nincstelen. Mert ezt nem ér­dekli, ha a mi kis szőlőnk • tönkremegy, mert... Az ajtóból dacos kiáltás vágta el a lúfakadást: ■— Nem,, nem akarom a szőlőt. Nem kell, nekem nem kell... Foltos Jóska ott állt az aj­tóban. Hallgatódzott. Kis ti­zenhárom éves kölyök, szem­telen orra most is kihívó, de arcát beárnyalja a felhábo­rodás és kétségbeesés. AU az ajtóban, s ahogy mindenki ránéz, feszes tartása, indula­tos berobbanása elernyed és szemét elönti a könny; a forró-sós sírás kis ijedt, fé­lénk gyerkőccé változtatja. — Én nem akarom ... Anyja szájaszéle remeg a felháborodástól, egy pillanat­ra úgy mozdul meg, mintha oda akarna rohanni és felpo­fozni, megsemmisíteni a kis lázadót, éie aztán megmar­kolja az asztal szélét és ma­rad. Mégis, itt a tanító. — Dehát ki mondta neked Jóska, hogy te csak szőlős­gazda lehetsz? — kérdi a ta­nító és bíztatóan pillant a gyerekre. A „falu rossza” szepeg: — ök. Nagyapa és a mama. És már most is folyton dol­gozni kéne. Nem akarom ... Jóska hirtelen elhallgatott ■— meséli a tanító — és ki­rohant a szobából. — Mondja, érdemes ilyen gyereket nevelni? — fordult az anya a dühtől remegve a tanítóhoz. Nem érdemes, nem ér­demes — mordul a sarokból nagypapa. — Nem kell neki a föld — mond írt az anya. — A föld. A szőlő. Adjuk nevelőintézetbe? — kérdezi a vendég. Keményen koppannak az Ha ilyen, hát adják. Adják! Vigyék! Ne is lás­sam! Feláll, kezét nyújtja. A tanító pedig másnap maga elé hívta a fiút. — Miért nem szeretsz ott­hon lenni? A fiú — talán először — bizalommal nézett rá. ‘— Mert ilyenek. Én nem szeretem ezt, én nem akarok folyton ott gürcölni a venyi­gék között. Ha hazamegyek, rögtön kiküldenek. Az anyám is naphosszat ott robotol. Ha nagy leszek, becsavargom az országot, akármit akar­nak. Itt is leszek, meg ott is. — És ha elmehetnél egy tanulóintézetbe? — kérdezte az osztályfőnök. —■ Szakmát tanulhatnál. Mesterséget. Foltos Jóska felkapta fe­jét, aztán lassan fény ragyo­gott fel a szemében. — Szakmát, azt tanulnék. Kőműves lennék. Minden­hová eljutnék, és végül visz- szajönnék: építenék egy há­zat oda, ahol az az új, szö­vetkezeti sor épült. Foltos Jóskáról azóta nem beszél a falu. Egy a többi közül. Rendes bizonyítvány­nyal végezte el az általános iskolát. — ősszel intézetbe megy. Sokan néznek rá ba­rátiam pártfogóan. Csak ott­hon nem tudják megbocsá­tani a kis Foltos Jóskának ezt a különös lázadást a szőlő ellen. BARACS DÉNES kötéltáncos módjára próbált lavírozni, a nyugati politika két szélsőségeként jelentkező angol és nyugatnémet felfo­gás között. Adenauer provokációi A nyugatnémet kormány­párt belső válsga elsősorban külpolitikai kérdésekben jut kifejezésre. Az adenaueri koncepció sarkalatos pontjai ugyanis az események sodrá­ban megsemmisültek. Csupán az a tény, hogy Genfben a külügyminiszterek tanácskoz­tak, már önmagában is csa­pást jelentett a nyugatnémet álláspontra. A két német ál­lam képviselőinek jelenléte pedig a kelet-nyugati tárgya­lásokon egyszerűen semmivé változtatta Adenauer legfőbb elvét, mely szerint nincs két Németország, csak egy — a .Német Szövetségi Köztársa­ság. A genfi külügyminiszte­ri értekezlet, amelyen a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot de facto elismerték, gyakorlatilag Adenauer poli­tikájának halálos ítélete. A reálisabb politikát köve­telő tőkés csoportoknak és az érdekeiket kifejező nyu­gati diplomatáknak pedig egyre súlyosabb tehertétel Adenauer a maga merevsé­gével, kérlelhetetlen agresz- szivitásával és az enyhülést gátló különböző provokációi­val. Ilyen jellegű provokációs kísérlet volt az elnökválasz­tásnak Nyugat-Berlinben va­ló megrendezése is. ’ A kan­cellár legfőbb célja az volt, hogy a 5, genfi szünetben" megmérgezze a tárgyalások légkörét, ezért eszelte ki az elnökválasztás Nyugat-Berlin­ben való megrendezését is. A Szovjetunió és az NDK kormánya jegyzékben tilta­kozott é provokatív lépés el­len, hangsúlyozva, hogy ez csak még jobban aláhúzza a «j-iviet iflvaslat icaz voltát. { Jóska történetét egy falusi } tanító mesélte el: mi rejlik í sokszor a közvélemény íté- tlete mögött. Mert Jóskát a »faluban mindenki — vagy »majdnem mindenki — kis t csavargónak tekintette, ő volt Ja „rossz társaság”, tőle min- idenki óvta gyerekét. Szem- I télén volt, tiszteletlen és ti- ♦ tokban, ki nem mondva, őt i gyanúsították néhány kisebb t lopással is. Röviden: Jóská­iból afféle lázadó lett, akinek I senki sem tudott parancsolni, aki menekült hazulról, hogy az ö kis szabad világában éljen. Néha még az iskolát I is elkerülte. Kékszemű, szőke gyerek volt Jóska. A balorcáján egy barna anyajegy szemtelen- kedett, el is nevezték róla Foltos Jóskának. Édesapja odamaradt valahol a fron­ton, a háborúban. Egyedül élt az édesanyja, a nagypa­pával, meg vele. De az utolsó ♦években Jóska mindig el- Xtekergett hazulról. Minden- Xfelé eljárt, néha napokra is feltűnt. Az anya csak sírt és ♦panaszkodott a szomszédok­énak. Különben erélyes asz- *szony volt, szája szélén szi- »gorú ráncot vésett a kemény ♦ sors és a hangia is csengő- J lányosból recsegő alttá rr.é- • Ivült az idők folyamán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents