Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-30 / 177. szám
4 * MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl X. évfolyam, 177. szám. Ara 50 f illér 1959. július 30. csütörtök. ^oeeooeoooeeoeeeeeooooeoooooeeeceg Ki a gazda a szövetkezetben i a tagsága vagy az elnökség Több/ olcsóbb a baromfi/ a tojás, mint tavaly Családi köebett % MIT REJT a föld mélye?! Megkezdődött az Országgyűlés új ülésszaka Szerdán megkezdte munkáját az Országgyűlés új ülésszaka. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, jelen volt az Országgyűlés ülésén — szabadságát megszakítva — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és dr. Münnich Ferenc, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke. Ott voltak Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ár. Antos István, Benke Valéria, dr. Dole schall Frigyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sík Endre, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban, helyet foglalt a budapesti diplomáciái képviseletek számos vezetője. Az ülést Rőnai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett -meg Knyazovits Andi ás és Kovács Béla országgyűlési képviselő elhunytéról. Ezután Rónai Sándor javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára. Az elfogadott tárgysorozat alapján elsőnek a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját tárgyalta az Országgyűlés. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt az Elnöki Tanács munkájáról. Kristóf István elvtárs beszámolója ax Elnöki Tanács munkájáról Mi van a felszín alatt, s főleg: remélhető-e olaj, — ezt kutatja a Kőolajipari Tröszt szeizmikus csoportja Karcag — Tiszafüred között. Először — a fúr ás pontok kijelölése után — mint képünkön is látható, 30—30 méter mély lyukat fúrnak a főidbe. Kristóf Irtván beszámolt arról, hogy az Országgyűlés legutóbbi ülése óta az Elnöki Tanács milyen kitüntetéseket adományozott. Beszélt az ál lampolgérsági ügyek intézéséről Ezután elmondotta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt időszakban igen fontos nemzetközi szerződéseket kötött a Szovjetunióval és a szocia- Ilizmusít építő államokká' mind gazdasági, mind egyéb tértileteken. Pártunk politikájának megfelelően — folytatta — állami szerveink a legmesszebb- menően igyekeztek az egyházakkal barátságos viszonyt kialakítani anélkül, hogy bárminemű elvi engedményt tennének. Ennek megfelelően a különböző egyházakkal való viszonyunkban javulás tapasztalható. Az ellenforradalom óta kinevezett egyházi vezetők az elmúlt hónapokban mind az Elnöki Tanács, mind a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai előtt maradéktalanul eleget tettek eskütéleti kötelezettségüknek. Az Elnöki Tanács — a kormány javaslatára — az Egyházügyi Hivatalt — az egyházi ügyek fontosságának kiemelésére közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá helyezte és országos önálló hatósági jogkörrel ru házta fék Kristóf István ezután foglalkozott az Elnöki Tanács néhány fontos törvényerejű rendeletével; Végül kérte a beszámoló tudomásulvételét. Az Országgyűlés az Elnöki Tanács beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette, majd rátért a Magyar Népköztársaság és a Kínai Nép- köztársaság között Pekingben aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe- íktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Kiss Károly, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke volt, Szerződéseink olyan baráti szövetkezés részeseivé tesznek bennünket, amely a föld lakott részének közel egyharmadát foglaja magában Kiss Károly elvtárs beszéde A furókocsi elvonulása után dinamitrudakat eresztenek a mélybe, s aztán elektromos gyújtással felrobbantva azokat mesterséges földrengést idéznek elő. Bevezetőben hangsúlyozta, ; hogy a javaslatot az Ország- ; gyűlés Külügyi Bizottsága : megtárgyalta és elfogadta, Ezután így folytatta: Népköztársaságunk külpo- : litikája mindig arra irá- : nyúlt, hogy baráti kapcsola- t tot létesítsen valamennyi or- X szaggal, elsősorban az emberi -haladás élenjáró országával, i a Szovjetunióval és a népi X demokratikus országokkal. I Külpolitikánk szilárd, meg- X dőnthetetlen alapja, hogy a * szocialista tábor tagjai va- X gyünk és az imperialisták | semmiféle mesterkedése sem ' tudja a szocialista országok- > hoz fűződő kapcsolatainkat ' lazítani. A nemzetközi szerződések í között már több mint tíz ! éve törvénybe iktattuk a X Szovjetunióval, Romániával, i Csehszlovákiával, Lengyelor- íszággal és Bulgáriával kötött | barátsági, együttműködési és 1 kölcsönös segélynyújtási szerződéseket. Ezeket kiegészítette a varsói szerződés. Ezekhez az egyezményekhez csatlakozik a Kínai Népköztársasággal kötött barátsági és együttműködési szerződés. Magyarország és Kína mesz- sze van egymástól, de összeköt bennünket a gazdasági, politikai és társadalmi célok azonossága. Hálával emlékezünk meg arról a segítségről, amelyet a Kinai Népköztársaság az 1956-os ellenforradalom leverése után mind erkölcsi, mind gazdasági vonalon nyújtott. 1958-ban a magyar és kínai tudományos akadémiák között együttműködési szerződés jött létre. Ugyancsak 1958-ban hosszúlejáratú árucsereforgalmi egyezményt kötöttek. Jelentős állomása volt kapcsolataink továbbfejlődésének 1958 szeptember 30, amikor Pekingben létrehozták a Kínai—Magyar Baráti Társaságot, 1959 májusában pedig Magyar—Tfnai Baráti Társaság alakult. Ezeket a korábbi egyezményeket egészíti ki az ez év májusában aláírt barátsági és együttműködési szerződés a Magyar Népköztársaság és a Kinai Népköztársaság között. Ez a szerződés okmány- szerű kifejezője a két ország közötti bizalomnak és barátságnak, a bizalmon és barátságon alapuló együttműködési akaratnak, megpecséte- lése az egyre erősödő kapcsolatnak. A kínai és a magyar nép — híven a proletárinter- nacionalizmus elveihez —-kiterjeszti és a szerződéssel is szorosabbra fűzi kapcsolatait. Ez a szerződés és azok, amelyeket a többi baráti állammal már korábban kötöttünk, csatlakozást jelent azokhoz a törekvésekhez, amelyek az imperialista hatalmak háborús és agresszív erőivel szemben a béke erőinek közös frontba való tömörítését tűzték ki célul, “% mondo+ta és a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. Az Országgyűlés ezután a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben 1959. évi május hó 6. napján aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta, majd áttért az 1958. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására: Antos István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Az 1958 évi költségvetés az egész év folyamán szilárd egyensúlyban volt Az 1958. évi zárszámadás 755 millió forint bevételi többlettel zárult A terven felüli bevételek döntő részét az állami vállalatok fizették be. A tervezettnél nagyobb volt a lakosságtól származó adó- és illetékbevétel is. Az élénk ingatlanforgalom miatt az előirányzottnál több illetéket fizettek be, amellett a kedvező bortermés — a jövedelem emelkedésével egyidejűleg — növelte a borforgálmi adó befizetési eredményeit. A bevételek már az első félévben nagyobbak voltak az előirányzottnál. Ez jelzésül szolgált a kormány számára, hogy a népgazdaságban terven felüli erőforrások jöttek létre, amelyeket fel lehet használná fő célkitűzétünk el az egészségügy!, — szociális — és kulturális ellátás területén. Eredményesen gazdálkodtak a tanácsok . A tanácsok gazdálkodásában eredményesnek bizonyultak a gazdasági önállóság növelésére, a tanácsi hatáskör bővítésére hozott határozatok. A tanácsok 1958- ban a saját bevételeknél 145 millió forint, az adóbevételi terveknél 125 millió forint többletbevételt értek eL A bevételi többletet nagyobb részben községfejlesztési célokra, kisebb részben az év kőiben felmerült új szükségletekre fordították. — A helyi feladatok jó megoldását segítette a községfejlesztési alap, melynek bevételei országosan 831 millió forintot, s kiadásai pedig 487 millió forintot tettek ki. A kiadások azért maradtak el a bevételektől, mert a községfejlesztési tervek kidolgozása elhúzódott. így számos létesítmény befejezése 1959-re húzódott át — 1958-ban a lakosság élet- színvonala a tervnek megfelelően alakult. A lakosság 5 százalékkal fordított többet vásárlásokra, mint 1957-ben. — Az elmúlt év költségvetése végrehajtásának adatai azt bizonyítják, hogy 1958- ban a népgazdaság és a társadalmi élet területén igen eredményesen dolgoztak. A továbbiakban azokról az irányelvekről szólt, amelyek a párt, és a kormány helyes gazdaságpolitikáját jellemezték. A robbantás által keltett rezgéshullámokat a föld különböző rétegei visszaverik. Ezeket fogja fel érzékeny műszerek, úgynevezett geofonok segítségével a robbantási ponttól 5—20 kilométer távolságban lévő műszerkocsi. Az elektromos rezgéseket fényenergiává alakítva lefényképezik, s az így nyert „szeiz mogramról” állapitják meg, vau-e olajtárolásra alkalmas tétet » érdemes-e kísérletezni olajfeltárással. sék jobb alátámasztására. A kormány az év derekán 1600 millió forinttal felemelte a beruházási és 400 millió forinttal a felújítási keretet. A költségvetés végrehajtása során jelentős fejlődést érNagyobb figyelmet fordítottunk a takarékosságra — A korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk — folytatta — a termelés gazdaságosságának fokozására. A kormány takarékossági felhívása helyesen jelölte meg a további fejlődés egyik kulcskérdéseként a (Folytatás a második oldalon)
