Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-28 / 175. szám
1959. július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ODÜSSZEUSZ Színes olasz film. Jul. 20—augusztus 5, Szolnok, Vörös Csillag Ismert irodalmi alkotás filmrevitele rendkívül hálás téma, bár nagy buktatókat rejt magában. A közönség — a fiatalabbak és idősebbek — örömmel fogadja a kalandos történeteket, hiszen ki ne szeretne utazni, izgalmas kalandokat átélni, győztesen nagy felfedezéseket tenni. — Ezért előzi meg nagy érdeklődés Homérosz, a görögök nemzeti költője klasszikus művének filmváltozatát, amelyben az ész, az ügyesség és a leleményesség nagyszerű harcosának tetteit beszéli el. Ki volt hát Odüsszeusz, a görög mondák legendáshírű alakja? Mint Ithaka királya, Trója elfoglalásáért indult harcba. A vállalkozás sikerült, de a büntetés sem maradt el. Megátkozva évekig bolyongott a tengeren embereivel, mielőtt hazájába térhetett. S a film monumentális rendezésében, káprázatos díszletekkel és színekkel e tengeri kalandok állomásait örökíti meg. — Elkísérjük Odüsszeuszt a Küklopszok birodalmába, ahol a félelmetes, egyszemű szörnnyel. Poliphé- mosszal küzd meg. Kirké varázslónő házába, ahol halhatatlanságot és örök szerelmet ígérnek neki. De Odüsszeusz állhatatosan mindent visszautasít. Hazájába érve megküzd a felesége kezére pályázó lovagokkal, ismét bebizonyítja ügyességét és leleményességét. Mario Camerini grandiózus rendezése nagy élményben részesíti a nézőket. Híven követi Homéroszt, s a cselekmény hőseit közel hozza a ma emberéhez. Kitűnően válogatta össze a nagylétszámú szereplőgárdát. A címszerepet egy nálunk még nem ismert amerikai színésznőre bízta, Kirk Douglas-re, aki egy gladiátor alakjával és markáns színészi egyéniséggel is rendelkezik. Ellenfele, az „Országúton” -ból ismert amerikai színész, Anthony Quinn. Kirké és Pénelopé kettős szerepében Silvana Mangano, a népszerű olasz filmszínésznő látható, aki szépségével, bájával első pillanatban rabul ejti a nézőket. Nagyon kedves a fiatal Rossana Podesta, mint Nauszikad királylány és Franco Interlenghi, Odüsz- szeüsz fia szerepében. Külön kell szólni az operatőrről, aki csodálatos kénekben örökítette meg a tengeri kalandokat, és Odfísz- szpusz bolyongásának mesébe illő állomásait. Az operatőr neve: Harold Rosson. Tájékoztató két hónap filmjeiről Augusztusban és szeptemberben több kiemelkedő, világsikert aratott alkotással, lepi meg a MOKÉP a mozi- látogatókat. A műsorban két magyar 6 szovjet, 6 olasz, 4 csehszlovák, 2 NDK, 1 kínai, 1 nyugatnémet, 1 amerikai, egy műsorban 2 francia, 1 spanyol, 1 bolgár, 1 jugoszláv, 1 dán, 1 lengyel és 1 indiai film szerepel. A bemutatásra váró filmek közül 6 magyarul beszél, 9 színes. A két új magyar film egyike, a Szerelem csütörtök augusztusban jelenik meg. A fiatal rendező, Fejér Tamás színes filmvígjátéka egy lakást kereső fiatal párról. A vígjátékok és a szatirikus hangú filmek egész sorát mutatják be a mozikban szeptember végéig. Cseh produkció A főnyeremény, történet egy fiatalemberről, aki nehezen „viseli el” nagy szerencséjét. Ebben a negyedévben öröme lesz az olasz film- v'ojátékok kedvelőinek. A Fiatal férjek-ben sok kedves ismerőssel találkozunk: An- íonella Lualdi, Antonio Ci- ‘ariello, Franco Interlenghi nevével és az Üldözés pénz nélkül több szereplőjével. — Egy kis olasz faluban élő szépséges, vadóc lány szerelmét és mulatságos kalandjait meséli el a Kenyér, szerelem, fantázia és a Kenyér, szerelem, féltékenység című olasz film Gina Lollobrigida és Vittorio de Sica főszereplésével Aki a fordulatos, izgalmas filmet kedveli, örömmel üdvözli majd a magyarul beszélő, kétrészes szovjet Rendkívüli történet-et. Témájának az élet rendkívüli eseménye szolgált alapul: a tajvani vizek közelében a csang- kajsekisták elfognak egy szovjet kereskedelmi hajót. A modem kalózok foglyul ejtik a hajó tisztjeit és legénységét. Tajvanra hurcolják őket, ravasz eszközökkel és hideg kegyetlenséggel árulásra akarják bírni a hazájukat szerető embereket. A Rendkívüli történet feszült és fordulatos feldolgozása nagy sikert ígér. Feszültségben bővelkedik az ugyancsak magyarul beszélő szovjet Távoli partokon is. A titokzatos Mihajlo című regény film- változata, egy vakmerő partizán kalandos története. A forradalom előtti évek kommunistáinak veszélyekkel terhes, bonyolult munkája elevenedik meg a Névházasság című szovjet filmben, a kínai Kantoni megbízatás egy kémbanda leleplezésének izgalmas történetét mutatja be. Gajdar elbeszéléséből készült A kis detektívek című szovjet film, amely egy banditák közé került árva kisfiú sorsát meséli el. Homérosz hőskölteményének mesés kalandokat átélt hősét Kirk Douglas amerikai színész személyesíti meg az olaszok látványos, színes filmjében, az Odüsszeuszban. A termonukleáris reakció az emberiség szolgálatában írta: L. A. ARCIMOViCS akadémikus Az emberiségnek mindösz- sze negyedszázadra volt szüksége ahhoz, hogy megtanulja az atombontást. Az első atomerőművek mér áramot szolgáltatnak Ma azonban a nehézelemek atommagj aimak bontásán alapuló atomenergetika már nem a tudomány utolsó szava. A fizikusok általános véleménye szerint az energiatermelésben a következő lépés a termonukleáris folyamatok ipari felhasználása lesz, amelynek során a hidrogént héliummá „égetik”. Termonukleáris robbanás — irányi haló „égés“? A kérdés így vetődik fel: vajon sikerül-e a termonukleáris robbanást nyugodt irányítható „égéssé” változtatni? Vajon megtalálható-e az a módszer, amelynek segítségével a termonukleáris energiát fokozatosan felszabadíthatják, de úgy, hogy ne a rombolás, hanem a békés alkotás céljait szolgálja? Nyíltan megmondjuk, az emberiség most találja magát szemben először ilyen bonyolult tudományos-műszaki feladattal Néhány szót a termonukleáris reakcióhoz szükséges tüzelőanyagról. A (hidrogénnek, mint ismeretes, három izotópja van: a közönséges hidrogén, a deuterium, amelynek az atomsúlya kétezer akkora, s a triterium, amelynek az atomsúlya háromszor akkora, mint a hidrogéné. Ha az említett izotópok atommagjai egymással egyesülnek, akkor egy másik elem, a Érdekes témájú német film a Denevérraj. Cselekményének színhelye Vietnam a „piszkos háború” idején s a pénz zsoldosairól, az amerikai polgári pilóták tevékenységéről nyújt képet. Magyarul beszél az Amigo című NDK film, hőse egy kisfiú, akinek lelkét a nácizmus nem tudta megmételyezni. Máris nagy érdeklődés előzi meg a nyugatnémet Rolf Thiele Rosemarie című filmjét, egy kis utcalány végzetes történetét, amely fellebbenti a fátylat az iparmágnások kegyetlen világáról. A világsikert aratott film főszereplője Nadja Tiller. De különleges francia és amerikai filmekkel is találkozunk. A csend világában csodálatos felvételek elevenítik meg a tenger mélyének színes világát Ezúttal a nevemnapjai es- seményekröl szdmolokk be. Nagy sírással kezdődőt, mert én el akartam menni az Anna bálban, de azonban apukám halani se akart róla, mondva, hogy még kicsin vagyok. Erre aztat montam, kicsi a bors, de erőss. Ere kaptam két pofont. Apukám megsajnált és megigértte, hogy elvisz kárpótlásul tele- vízijózni a jános vitézbe. El is mentünk a Baráttság klubb- jába. Ojan tömeg volt, hogy nem kaptunk héjét, csak apu tudott leülni hátul. Sok fija- tal fiú, meg lány vöt ot, akik nem atták át az öregeknek a héjét, vihogtak, meg hejte- lenkedtek. A vetítés megkezdődött. Mi allia látunk valamit. mert néau bácsi ultihélium atommagja jön létre, s közben óriási energiameny- nyiség szabadul fel A hidrogén izotópjai valóban mesebeli tüzelőanyagnak számítanak, mi azonban még egyelőre nem ismerünk olyan hajtóművet, amelyben ezt az üzemanyagot felhasználhatnánk. Sőt, a hidrogénbomba robbantásától eltekintve, termonukleáris reakciót még sohasem sikerült létrehozni. A termonukleáris reakció megvalósításában a magas hőmérséklet megteremtése és fenntartása a legnagyobb nehézség. Ahhoz, hogy a hidrogén izotópok két atommagja egyesüljön, s ennek folytán léire-' hozza a hélium atommagját, de közben energia is szabaduljon fel, a hidrogén izotópjait V elíteni kell egymáshoz. í )k azonban „nem akarnak” közeledni. Hiszen mindkét atommag pozitív töltésű, s az elektromos' taszítóerő nem engedi meg. hogy közeledjenek. E taszítóerő leküzdése érdekében az atommagoknak igen nagy sebesség- kell kell összeütközniök. Az atommagok felgyorsítása viszont azt jelenti, hogy magas hőmérsékletre kell hevíteni őket. Még egymillió fokos hőmérséklet mellett sem jön létre a termonukleáris reakció, az atommagok úgyszólván nem is ütköznek össze. A termonukleáris energiát észrevehető módon csupán többszázmillió hőfok mellett lehet felszabadítani Ám a .hidrogén izotópjaiból álló gázt többszázmillió hőfokra hevíteni még csak fél munkát jelent. Ezenkívül arra is szükség van, hogy ezt a gázt, amely egészen különleges tulajdonságokkal rendelkezik, s ezért plazmának nevezik — ugyanilyen hőmérsékleten tartsuk, s ne engedjük kihűlni A plazma viszont csodálatos gyorsasággal hűl le. Hővezető képessége milliószor akkora, mint a legjobb hővezető fémé, az ezüsté; Természetesen az eddig ismert anyagok közül egyik sem bírja lri szilárd' állapotban, mondjuk a százmilliós hőfokot. Négy-ötezer hőfok méllett már megolvadnak és elpárolognak. De még, ha sikerülne is olyan szilárd anyagot találnunk, amely többmilliós hőmérsékletet Is kiállna, nem tudnánk belőle „tárolóedényt" készíteni a magas hőmérsékletű hidro- génplazma számára Hiszen ez a plazma a tároló falával érintkezve tüstént lehűlne és a termonukleáris reakció megszűnne. Mi hát a teendő? zot hátul és mijatuk éget n neonfény, és ez nagyon zavart. Én edig ászt hitem, a felnőtek segítik egymást, meg figyelmesek, udvariasak egymásai. Ez a négy bácsi se figyelmes, se udvarijas nem volt. A büfés bácsi aztat monta, hogy ez mindig így rian. Hamar haza is mentünk, apuka elővette a dijavetítőt, hogy vetít a csalládnakk. Én a palival' az unokatestvéremel dominóztam és égetem a kisvilanyt. — Ere beígért anyu egy frászt. Űgylát.szik, megkel tanunom ultizni, mer azt lehet még akor is ha más embereket zavarunk vele. A szerkesztőség kezejit csókolja PENNA ANNA. Miből kell tárolót készíteni a százmillió fakos* plazma számára? „Mágneses palack“ Szovjet tudósok azt javasolták, hogy erre a célra elektromágneses mezőt kell alkalmazni, amely afféle „mágneses palack” lenne. Valóban, a plazma töltésas részecskékből áll, s létrehozható olyan zárt elektromágneses mező, amelyen keresztül a plazma részecskéi már nem tudnak áthatolni. Képzeljünk el egy csövet, amelyet igen kis nyomás alatt nehézhidrogénnel — deutériummal — töltünk meg. A cső tengelye mentén bocsássunk elektromos töltést a deutériumon keresztüL Ez a töltés nemcsak, hogy izzó plazmává hevíti a hidrogént, hanem egyúttal arra is rákényszeríti a plazmát, hogy sűrűsödjék és a cső hossztengelye mentén tömör „zsinórrá” préselődjék. Hiszen az áram áthaladásakor az elektromos töltés körül koncentrikus elektromágneses mező keletkezik. Ez sodorja a deutériumot „zsinórrá”, ez távolítja el a deutériumot a cső falaitól a cső hossztengelye felé. A plazmán keresztül minél erősebb elektromos töltést kell minél rovidebb időközönként átbocsátaná. Ebben az esetben a cső hossztengelyében tömörített hidrogén atommagok úgy felgyorsulnak, hogy képesek leküzdeni a kölcsönös taszítóerőt és egyesülni egymással, képesek megindítani a termonukleáris reakciót. Eddig a mozzanatig mi csupán energiát használunk fel de ettől a mozzanattól kezdve energiát nyerünk. Ma már végeznek olyan kísérleteket, amikor az áramimpulzusok igen nagy sebességgel növekszenek. Ahhoz azonban, hogy a rendkívül magas hőmérséklet területén tovább haladjunk, növelni kell az impulzusok erejét és sebességét Itt azonban újabb nehézségekre bukkanunk. Az első és a legnagyobb nehézség: a „plazma zsinór” bomlékony. A plazma kolosz- szális hővezető képessége és kis hőbefogadó képessége következtében a hőmérséklet szempillantás alatt zuhanásszerűen csökken, ha a „plazma zsinór” a cső falával érintkezik. Itt nem a reakció felgyorsítása a nehéz, ellenkezőleg, a reakció lelassítása. Ez a reakció egy pillanat alatt, a másodperc néhány milliomod része alatt megy végbe, s egyelőre még nem szabályozható. Az áram erőssége fokozatosan is növelhető. Annak a berendezésnek, amelyben az áram lassan erősödik. nem henger, hanem „perec” formájúnak kell lennie. A csövet tehát a végén meggörbítik. Az atomenergia intézetben Leontovics akadémikus vezetésével széleskörű elméleti kutatásokat folytatnak ezekkel a „perecekkel”. Minden jól ment addig, amíg e berendezésekkel rá nem tértek a teljes kapacitással végzett munkára. Ekkor új tényezők jelentkeztek, amelyet nem lehetett előre látni Kiderült, hogy a plazmából az energia még akkor is eltávozik, amikor a „plazmazsinór” energiavesztesége akkora, hogy nem sikerül a plazmát olyan hőfokra felhevíteni, amely a termonukleáris reakció megindulásához szükségest Egyelőre még nem tudjuk pontosan, hogy hol és miképpen is szökik meg az energia. Ám ez a rejtély a jövőben feltétlenül megoldódik. „Mágneses csapda“ A magas hőmérsékletű plazma tárolására elvileg egészen más felépítésű „tartályt’ is elképzelhetünk. Afféle hő- palackról van szó, amelybe „beöntjük” a forró plazmát, s amely oly nagy hőszigetelő képességgel rendelkezik, hogy a plazmát nem engedi lehűlni. Természetesen a „hőpalack” falainak is elektromágneses mezőkből kell állmok; Már vannak ilyen hőpalac- kok. Mágneses csapda a nevük. A többi berendezésektől eltérően a mágneses csapdák főleg külső szolenoddok által létrehozott elektromágneses mezők segítségével tartják meg a plazmát A plazma belső áramainak itt nincs döntő szerepük. A plazmát úgy lehet felhevíteni, hogy a csapdába nagyteljesítményű gyorsítóból ionokat „fecskendezünk”. Más módszerek is alkalmazhatók, például megtölthetjük a csapdát plazmával, majd a plazmát dinamikus mágneses mezőkkel nagyfrekvenciájú árammal felihevítjük. Végül a gyors ionokat a csapdán belül előállíthatjuk, mégpedig úgy, hogy a plazma saját ionjait egyen- vagy váltóáramú mezővel felgyorsítjuk. Egyelőre még senki sem tudja, hogyan lehetne olyan csapdákat építeni, amelyek a plazma miniden részecskéjét megőriznék. Milyen lesz a nukleáris erőmű? Vajon milyen lesz a nukleáris erőmű? A részletekről famtáziálnd még korai lenre, de az általános sémát már el képzelheti ük. Valószínű, hogy zárt, eléggé bonyolult „perecszerű” kamra lesz. A „perec” belsejében feszül majd ki az erősen felhevített „plazmazsinór”, körülötte pedig bonyolult gépeket helyeznek el amelyek a plazmába vezetik az áramot és a mágneses mező tekercseit táplálják. Mindezt egy vízköpeny veszi körül amely elnyeli a „perec” falait lehűtő neutronokat. A közönséges típusú hőerőművekben ezt a hőmennyiséget is fel lehet majd használni. Körülbelül tíz méter átmérőjű és egy-két méter falvas-' tagságú „pereccel” számolva a termonukleáris erőmű kapacitása eléri a körülbelül egymillió kilowattot. Elvileg a termonukleáris energia egy részének villamos energiává való közvetlen átalakítása is lehetséges. Amikor a plazma az erős összenyomás után kitágul visszanyomja a mágneses mező erővonalait a kamra falához. Ezek az erővonalak keresztezni fogják a „perecet” körülvevő tekercsek ve zetékedt, amelyékben áram keletkezik. A plazma ilyenformán úgy dolgozik majd mint á villanygenerátor forgórésze. Ha valaha sikerül a termonukleáris erőmű munkáját pusztán deutériummal biztosítani (ez még a távoli jövő kérdése), akkor arra számíthatunk, hogy az erőmű energiájának a fele közvetlenül villamos energiává alakul. Látjuk tehát, hogy még óriási és nehéz munka áll előttünk, de a cél nagyon csábítói ■ . v -• Kedves 'Qicél!
